Magy
ar–dél-koreai csúcstechnológiás laboratóriumot avatott fel Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és Kim Keon, a Dél-Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) elnöke az MTA kutatóintézeteiben. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják. Az MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap „kimeríthetetlen” energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikán dolgoznak.
A Koreai Köztársaság, mivel vonzónak találta az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesít?képességét, kiterjeszti európai kutatásait, és lehet?séget teremt nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a KRCF támogatásával végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelten fontos felfedez? kutatásokra.
A Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan közfeladatokat ellátó és közfinanszírozású, f?állású kutatók hálózatát fenntartó Dél-koreai Alapkutatási Tudományos Tanács az idén 130 millió forintot költ az agykutatásban élenjárónak számító empátiakutatásokra és a Nap h?termel? folyamatainak elemzését szolgáló mérésekre.
Az idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül világszínvonalú kutatóbázis. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a Korean Intitute for Science and Technology-val együttm?ködésben az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálja. A kutatásban öt magyar és három dél-koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A verbális kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehet?vé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a dél-koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.
Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben négy magyar és hét dél-koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás el?terében a Nap energiatermelésének „lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén-plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhet? el. A múlt évtizedekben néhány berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívás a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika. Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követ? évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mér?berendezést, ami a dél-koreai KSTAR termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges. A program részeként már tavaly megkezd?dött kutatásokra az els? évi 3,2 millió forintos résztámogatás után 2011-t?l összesen 300 ezer dolláros, tehát körülbelül 32–32 millió forintos forrást nyújt a KRCF.
A 21. század csúcstechnológiájának felhasználásával épült két laboratórium idei avatását megel?z?en kezdte meg m?ködését két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely. A dél-koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros, kutatásonként körülbelül 32-32 millió forintos támogatást. Az egyik összeget a civilizációs betegségek (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatására fordíthatják az MTA Enzimológiai Intézetében, a másikat pedig az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafén-kutatásra, az MTA M?szaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében. Az élet biológiai alapjainak megértését segít?, rendezetlen térszerkezet? fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatokban öt magyar és két dél-koreai szakember vesz részt. A Tompa Péter professzor által vezetett munka eredményeként az els? évben két tudományos közlemény jelent meg, és további két publikáció vár elfogadásra. A világ legvékonyabb, ám a gyémántnál is szilárdabb anyaga, a grafén megmunkálását célzó kutatásban tíz magyar és öt koreai fizikus dolgozik együtt Bíró László Péter professzor vezetésével az MTA MFA-ban. A csoport kilenc megjelent, vagy elfogadásra váró közleményben adott számot eredményeir?l.
Az egyre szélesed? magyar–dél-korai intézetközi kapcsolatok létrehozását az MTA elnöke kezdeményezte 2010-ben. A megvalósításhoz szükséges költségvetést a Koreai Köztársaság parlamentje hagyta jóvá a közös szándéknyilatkozatot követ?en. A pályázatokat az MTA és a KRCF intézetei nyújthatták be. A négy legjobbnak ítélt kutatási terv támogatásáról a KRCF döntött. A közös laboratóriumokban dél-koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt a nemzetközi kutatási térben is versenyképes témákon, a világ legfejlettebb berendezéseinek segítségével. A dél-koreai–magyar akadémiai együttm?ködés máris számottev? tudományos sikereket hozott az élettudományok és a természettudományok területén. Az idén is minden körülmény adott ahhoz, hogy figyelemre méltó eredmények szülessenek mind a felfedez? (alap-), mind a célzott (alkalmazott) kutatásokban.
Magyar–dél-koreai csúcstechnológiás laboratóriumot avatott fel Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és Kim Keon, a Dél-Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) elnöke az MTA kutatóintézeteiben. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják. Az MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap „kimeríthetetlen” energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikán dolgoznak. A Koreai Köztársaság, mivel vonzónak találta az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesít?képességét, kiterjeszti európai kutatásait, és lehet?séget teremt nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a KRCF támogatásával végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelten fontos felfedez? kutatásokra.
A Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan közfeladatokat ellátó és közfinanszírozású, f?állású kutatók hálózatát fenntartó Dél-koreai Alapkutatási Tudományos Tanács az idén 130 millió forintot költ az agykutatásban élenjárónak számító empátiakutatásokra és a Nap h?termel? folyamatainak elemzését szolgáló mérésekre.
Az idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül világszínvonalú kutatóbázis. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a Korean Intitute for Science and Technology-val együttm?ködésben az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálja. A kutatásban öt magyar és három dél-koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A verbális kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehet?vé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a dél-koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.
Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben négy magyar és hét dél-koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás el?terében a Nap energiatermelésének „lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén-plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhet? el. A múlt évtizedekben néhány berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívás a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika. Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követ? évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mér?berendezést, ami a dél-koreai KSTAR termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges. A program részeként már tavaly megkezd?dött kutatásokra az els? évi 3,2 millió forintos résztámogatás után 2011-t?l összesen 300 ezer dolláros, tehát körülbelül 32–32 millió forintos forrást nyújt a KRCF.
A 21. század csúcstechnológiájának felhasználásával épült két laboratórium idei avatását megel?z?en kezdte meg m?ködését két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely. A dél-koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros, kutatásonként körülbelül 32-32 millió forintos támogatást. Az egyik összeget a civilizációs betegségek (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatására fordíthatják az MTA Enzimológiai Intézetében, a másikat pedig az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafén-kutatásra, az MTA M?szaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében. Az élet biológiai alapjainak megértését segít?, rendezetlen térszerkezet? fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatokban öt magyar és két dél-koreai szakember vesz részt. A Tompa Péter professzor által vezetett munka eredményeként az els? évben két tudományos közlemény jelent meg, és további két publikáció vár elfogadásra. A világ legvékonyabb, ám a gyémántnál is szilárdabb anyaga, a grafén megmunkálását célzó kutatásban tíz magyar és öt koreai fizikus dolgozik együtt Bíró László Péter professzor vezetésével az MTA MFA-ban. A csoport kilenc megjelent, vagy elfogadásra váró közleményben adott számot eredményeir?l.
Az egyre szélesed? magyar–dél-korai intézetközi kapcsolatok létrehozását az MTA elnöke kezdeményezte 2010-ben. A megvalósításhoz szükséges költségvetést a Koreai Köztársaság parlamentje hagyta jóvá a közös szándéknyilatkozatot követ?en. A pályázatokat az MTA és a KRCF intézetei nyújthatták be. A négy legjobbnak ítélt kutatási terv támogatásáról a KRCF döntött. A közös laboratóriumokban dél-koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt a nemzetközi kutatási térben is versenyképes témákon, a világ legfejlettebb berendezéseinek segítségével. A dél-koreai–magyar akadémiai együttm?ködés máris számottev? tudományos sikereket hozott az élettudományok és a természettudományok területén. Az idén is minden körülmény adott ahhoz, hogy figyelemre méltó eredmények szülessenek mind a felfedez? (alap-), mind a célzott (alkalmazott) kutatásokban.
„Megújuló energiahordozó felhasználását el?segít?, használati meleg víz el?állítását és f?tésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-NAP-2011
A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyz?könyve végrehajtási keretrendszerér?l szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet és a Zöld Beruházási Rendszer m?ködtetésének, felhasználási jogcímeinek, nyilvántartásának és ellen?rzésének részletes szabályairól szóló 18/2011. (III. 29.) utasítás alapján az alábbi Pályázati felhívást teszi közzé:
A támogatás célja
A meglév? lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentését eredményez? valamint energiahatékonyság javítását célzó napenergiát hasznosító rendszerek (használati-melegvíz el?állítására, épületek f?tésére, vagy az el?bbi célok kombinált, esetleg egyéb h?igények kielégítésesre is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek) beszerzése és telepítése.
A pályázat során telepítend? napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglév? gépészeti rendszeréhez és egész évben m?köd?képesnek kell lennie.
A pályázat forrása
A ZBR rendelkezésre álló pénzeszközeinek felhasználása vissza nem térítend? utófinanszírozású támogatás formájában történik.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2,97 milliárd Ft.
Pályázók köre
Jelen pályázati forrásból támogatást kaphatnak:
Lakóingatlanok építési technológiától függetlenül
? természetes személyek,
? társasházak max. 12 lakás/albetét
A pályázaton kizárólag teljes épület vehet részt.
Támogatható tevékenységek köre
Napkollektor rendszer telepítése, amely az alábbi elemekb?l áll:
1. napkollektor;
2. napkollektorhoz csatlakozó elemek, ami jellemz?en a következ? f? egységekb?l áll:
• a beépítési módtól függ?en kialakított, statikailag méretezett rögzít? vagy kollektorhoz tartozó gyártói tartószerkezet,
• használati melegvíz és/vagy puffertároló, szükség szerint kiegészít? elektromos-, vagy h?cserél?s f?téssel,
• h?mérséklet-szabályozó automatika-vezérlés,
• keringtet? (solar) szivattyú
• kiegészít? elemek:
– cs?vezetékek a primer köri f?t?víz (fagyálló folyadék) szállítására,
– a napkollektoros rendszerhez csatlakozó egyéb szekunder köri cs?vezetékek,
– szigetel? lemezek, cs?héjak,
– biztonsági szerelvények,
– zárt tágulási tartály,
– szabályozó- és elzáró szerelvények,
– mér? és ellen?rz? m?szerek,
– fagyálló folyadék (EU biztonsági adatlappal rendelkez?), fagyvédelmi funkció szükséges.
3. munkadíj, amely a támogatás szempontjából elismerhet? bekerülési költség 30%-ánál nem lehet több.
A rendszer telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. (továbbiakban: ÉMI Nonprofit Kft.) által regisztrált kivitelez? végezheti el. A vállalkozások a regisztrációt a kivitelezok.emi.hu oldalon tehetik meg.
A pályázattal elnyerhet? támogatás
A támogatás formája: vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás, amely lakóegységenként (lakásonként) igényelhet?.
A támogatás mértéke nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhet? bekerülési költség 50%-ánál. A támogatás fels? határa maximum 800.000 Ft/lakás támogatás lehet.
Pályázatok benyújtásával kapcsolatos tudnivalók
A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények:
A pályázat benyújtása kizárólag magyar nyelven, elektronikus úton történhet.
Pályázati díj:
A pályázókat pályázati díj nem terheli.
Benyújtás id?pontja, határideje:
Pályázatot 2011. október 25-t?l 2011. december 31. 24:00 óráig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani.
A pályázatok a benyújtás sorrendjében kerülnek feldolgozásra és a befogadott pályázatok elbírálása szakaszos rendszerben történik. A pályázatok a befogadás sorrendjében kerülnek elbírálásra a 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyz?könyve végrehajtási keretrendszerér?l szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 18/2011. (III. 29.) NFM utasítás, valamint a Zöld Beruházási Rendszer m?ködtetésének, felhasználásának, nyilvántartásának és ellen?rzésének részletes szabályai szerint és a pályázati útmutatóban meghatározott értékelési szempontrendszer alapján. A pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, azon felül a benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek.
A pályázati anyagok beszerzésének lehet?ségei:
A Pályázati útmutató és mellékletei az ÉMI Nonprofit Kft. Internetes honlapján (www.emi.hu/napkollektor valamint a http://zbr.kormany.hu/) lesz elérhet?.
http://www.emi.hu/res2/USZT-ZBR-NAP-2011_PalyazatiFelhivas.pdf
forrás: emi.hu
