Codefon Solar Kft. 1095 Bp., Soroksári út 110. www.solar-napkollektor.hu	E&S+E Kft. 2364 Ócsa, Kossuth Lajos u. www.napfutes.hu	Tanagra Trade Kft. 2030 Érd, Riminyáki út 60. www.energiamegtakaritas.eu	Minden Ami Nap Kft. 2112 Veresegyház, Viczián u. 0119/9 www.mindenaminap.hu
Ablak a napra Bt. 1085 Budapest, József krt. 66. www.ablakanapra.com	Solarstore Kft. 1039 Budapest, Színbád utca 1. www.solarstore.hu	Kelemen Gyula EV 7080 Tamási, Deák Ferenc utca 29.	Greentechnic Hungary Kft. 1095 Bp., Gát utca 27. www.greentechnic.hu www.greentechnic.eu
Napkollektor-H?szivattyú.eu Kft. 8000 Székesfehérvár, Had utca 5. http://napkollektor-hoszivattyu.eu/	Unisolar Kft. 1239 Bp., Sodronyos utca 12. www.napelem-napkollektor.hu	Solaqua Kft. 1171 Budapest, Nógrádkövesd utca 90. www.solaqua.hu	Napszolár-Miskolc Kft. 3508 Miskolc, Tárogató utca 24. www.napszolar.hu
Merkapt Kft. 1106 Budapest, Maglódi út 14/b. www.merkapt.siteset.hu	Mobiló Kft. – www.mobillo.hu/ info@mobillo.hu	IPAR-INVEST KFT. 6000 Kecskemét, Bercsényi u. 11. www.iparinvest.hu	DARABOS Consult Kft. 1139 Budapest, Forgách u. 19.
New Generation Technologies Rendszerfejleszt? és Szolgáltató Kft. 1221 Budapest, Duna 1-3. www.ngt.hu	Ed-Lux Kft. 4030 Debrecen, Galamb u. 19. www.edluxkft.hu	Szirmay Endre 5000 Szolnok, Tölgy u. 11. szirmay.endre@gmail.com Tel.: 06-20/993-5607	Var-Alternativ-Therm srl Romania, Baia Mare str. Zorilor, nr 67, 430403 tel.: +40-744-553.095; fax: +40-362-412.156 email: office@solarcenter.ro; info@solarcenter.ro www.solarcenter.ro
TERMOROH IMPEX s.r.l. ARAD -ROMANIA  Piata Spitalului, bl.5, sc.B, ap.4 Magazin: Calea Aurel Vlaicu nr.173, bl.6D tel.: 0257-273780; 0257-274282, fax: 0257-271828 www.termoroh.ro	Axyy-Advisor Kft. 1045 Budapest, Athéni u. 5. www.axyy.hu	Megújuló megoldások 1111 Budapest, info@megujulomegoldasok.hu	Termika Épületgépészeti Kft. 2700 Cegléd, Népkör u. 13. termikakft.hu
DisTech Kft. 6400 Kiskunhalas, Eötvös u. 5. www.dish-tech-solar.hu	Épületgépész Unió Kft. 1106 Budapest, Maglódi út 14/b. I. emelet. www.gepeszunio.hu	Aquamaxima Kft. 2310 Szigetszentmiklós, Bercsényi utca 7. www.aqua-maxima.hu	Solartech Kft. 5720 Sarkad, Dobó u. 12. Te.: 06-30/591-8097 www.olcso-napelem.hu
Privátenergia Kft. 6347 Érsekcsanád, Per?fi u. 1. Tel.: 06-30/456-6460 E-mail: info@privatenergia.hu privatenergiakft@gmail.com www.privatenergia.hu	H? – Kép Kft. 2903 Komárom Kodály Z. u. 30. http://web.t-online.hu/pocze54/	Krizsán Épületgépészet 2721 Pilis, F?zfa u. 10. http://krizsankaroly.hupont.hu/	ZÉT-SZOLÁR Kft. 8142 Úrhida, Szüret u. 5. furulyas.laszlo@upcmail.hu
Alfasolar Kft. 2045 Törökbálint, Bottyán utca 11/a info@alfasolarhungaria.hu www.alfasolarhungaria.hu	Krupla Ép. Gép. BT. 8291 Nagyvázsony, Vár u. 4. Telefonszám: +36302671611 Tel./fax.: +3688264155 e-mail: krupla@krupla.hu www.krupla.hu	BCSH Kft. 1042 Budapest, Árpád út 39. Tel.: 369 1555 E-mail: bcshkft@gmail.com www.energiabaratotthon.hu	Plastomatic Kft. 7632 Pécs, Málomi u. 4. Telefon: 06-20/980-9580 E-mail: plastoma@t-online.hu
Komlós Ferenc 2330 Dunaharaszti, Klapka György u. 41/1. Tel.: 06-30/496-3912 E-mail: komlos@pr.hu	Megújuló Energia Megoldások 9300 Csorna, Kisházasi d.2/a Tel.: 06-30/226-6283 www.kristofer.hu	Kels Vill Kft. 2072 Zsámbék, Régi Szomori út hrsz. 35. Tel.: 06-20/941-6892	Napenergiaf?tés Kft. 1118 Budapest, Schwidel u. 17-19. Tel.: 06-30/996-0283 www.napenergiafutes.hu
Ensolar 2700 Cegléd, ?Széchenyi út 27. Tel.: 06-20/514-4774 www.ensolar.hu	Készház Épít? Kft. 6000 Kecskemét, Körtefa u. 11. Tel.: 06-70/235-4589 www.keszhazepito.hu	Thermotel Kft. 2225 Üll?, Kossuth Lajos utca 46. Tel.: 06-20/260-6068 www.thermotel.hu/index.htm	Puszta-Tel. Kft. 6900 Makó, Szegedi u. 8/c. Tel.: 0630/945-8751 www.pusztasolar.hu
Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs, Gyár út 2. www.wuerth.hu	Pearl Enterprises Kft. 4028 Debrecen, Rózsahegy u. 17. www.pearl-energia.hu	Vivaco Kft. 1172 Budapest, Lokátor u. 17. www.vivaco.hu	Berdám Kft. 6000 Kecskemét, Egyetértés u. 65. E-mail: berdam@t-email.hu Tel.: 06-30/249-9252
For Office Bt. 2141 Csömör, Ferenc u. 3. E-mail: info@foroffice.hu	Rpont Bemutatóterem Kaposvár, Damjanich u. 4. E-mail: info@redonybolt.info Tel.: 06-20/946-9605 http://redonybolt.info/	Solar Modules Kft. info@solarmodules.hu 1063 Budapest, Szinyei Merse u. 10. http://solarmodules.hu	Aqua Air Plus Kft. 6120 Kiskunmajsa, Félegyházi út 12. E-mail: aqua@satnet.hu
PI-2000 Kft. 2013 Pomáz, József Attila u. 26. Tel.: 06 26 326 236 www.pilisingatlan.hu mail@pilisingatlan.hu	Ekron Kft. 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 31. E-mail: ekron@ekronkft.eu www.ekronkft.eu	Magyar Napenergia M?vek Zrt. Tel.: 06 70 453 942106 70 453 9420 http://www.magyarnapenergiamuvek.hu/	Eurosolar-Plus Kft. 4251 Hajdúsámson-Sámsonkert, F? u. 31. euro-plus@euro-plus.hu
Svidi Bt. 1185 Budapest, Áchim A. u. 3. Tel.: 06 20 928 8224 E-mail: esvidi@vivamail.hu	SoltAmos-Bau Kft. 1148 Budapest, Fogarasi út 35. Tel.: 06 70 603 2160 szamoszs@gmail.com	Eco3Energy Magyarország 1161 Budapest, Batthyány utca 21/A. Tel.: +36 30 419 4024 http://www.eco3energy.sk/ E-mail: domonkos.oze@eco3energy.sk	Microsys Hungary Kft. 2071 Páty, Külterület 3002 HRSZ Tel.: 06 30 212 5353 microsys@t-online.hu
SZIMFÉK Zrt. 8000 Székesfehérvár, Farkasvermi út 40. Tel.: 06 22 311 216 E-mail: titkarsag@szimfek.hu www.szimfek.hu	Szénéget? és Társa Kft. 1046 Budapest, Cserz? u. 4. Tel.: 06 30 525 0770 E-mail: szenegeto@gmail.com	BioEnergieTeam GmbH 7130 Tolna, Kinizsi u. 60. www.bioenergieteam.eu Tel.: 06 30 508 9011 E-mail: istvan.egri@bioenergieteam.eu	WINKLER AEGIS Ab. Kft. 5000 Szolnok, Szolnok ispán krt. 7. 1/10 Tel.: 06 30 947 7102 E-mail: winkler.ab@gmail.com
Solar-center.hu 2071 Páty, Bánya út 77/1. Tel.: 06 70 617 4899 e-mail: info@solar-center.hu www.solar-center.hu	OBO Bettermann Ker. és Szolg. Kft. 2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel.: 06 29 349 0000 www.obo.hu	Puszta Sándor 6900 Makó, Szegedi u. 2. Tel.: 36 30 945 8751 E-mail: pusztasandor@t-email.hu www.pusztasolar.hu	MULTI Kft. 1037 Budapest, Laborc u.2/A. Tel.: 436 7450 www.multi-kft.hu E-mail: multi@multi-kft.hu
Beliczay Magyarország Kft. 2071 Páty, Bánya u. 77/1. e-mail: beliczayandras@gmail.com Tel.: 06 70 617 4899	Visimpex-Hungary Kft. 9171 Gy?r, K?risfa u. 3. www.visimpex.hu E-mail: dezso.kosar@visimpex.hu	BME – Móricz István 1111 Budapest, M?egyetem rkp. 3. 231. ystvan43@gmail.com http://www.egt.bme.hu/	CADátor Mérnökiroda Tervez? és Kivitelez? Kft. 1033 Budapest, Tavasz u. 2. E-mail: cadatorkft@gmail.com Tel.: 06 20 547 5991
Solarcell Hungary Kft. 1097 Budapest, Gubacsi út 30. www.solarcellhungary.com info@solarcellhungary.com	Sun Express Kft. 1145 Budapest, Tahi utca 95. https://www.napelem-tech.hu iroda@napelem-tech.hu	Corporate Impex Kft. 5675 Telekgerendás, Tanya 420 E-mail: info@solargroup.hu www.solargroup.hu	BUKNICZ-ÉPÜLETGÉPÉSZET Kft. 2890 Tata, Gesztenye fasor 11. www.buknicz.hu E-mail: buknicz@t-online.hu
Innotech BT. 2766 Tápiószele, Pet?fi út 7. E-mail: innotech@t-online.hu Tel.: 06 30 693 3848	Traexbau Kft. 1112 Budapest, Repül?téri út 2. www.traexbau.com	Zöldell? Világ Szociális Szövetkezet 7742 Bogád, Virág u. 12. www.zoldellovilag.hu	Energo Bt. 7100 Szekszárd, Damjanich 26. Tel.: 06 30 993 1950 E-mail: energobt@tolna.net
A.M.M. Company Bt. 4031 Debrecen, Kiss Ern? u. 7. E-mail: napkollektor2@gmail.com www.viz-gaz-futesszerelo.hu	Thermo D Comfort Kft. 3533 Miskolc, Fürd? u. 15. Tel.: 36-70-312-7950 E-mail: info@thermodcomfort.hu www.thermodcomfort.hu	ÉU Épületgépész Unió Kft. 1106 Budapest, Maglódi út 14/b. www.gepeszunio.hu	Naptechnika Kft. 4031 Debrecen, Szoboszlói út 42-44. http://naptechnika.hu/
Solar-Kapu Kft. solarkapu@gmail.com Tel.: 06 30 484 1729	Szentendre Solar 2000 Szentendre, Dr. Nagy Lajos u. 7. istvan.kocsis@windowslive.com	BALATON THERMO-TECH BT. 8617 K?röshegy, Széchenyi www.thermotechbt.hu thermotechbt@t-online.hu	Sun Power Team Hungary Kft. 1115 Budapest, Bártfai u. 44. fszt. E-mail: krixta01@gmail.com
Zsely Szabolcs 3104 Salgótarján, Gorkij krt. 67. Tel.: 06 20 398 2979	KT-Electronic Kft. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. www.kte.hu	SIVA-MONT KFT. 1155 Budapest, Wysocki u. 1. www.siva-mont.eu	Pannon Metal Kft. 2151 Fót, Keleti M. u. 12. www.pannonmetal.hu zkovacs@pannonmetal.hu
EU-SOLAR Kft. 7635 Pécs, Abaligeti Út 14. Tel.: 36 (20)800 4000 www.EU-SOLAR.hu	D-Sprint Bt. 3100 Salgótarján, Úttör?k út 5. Tel.: 06 20 918 1066	Dóka Kft. 6000 Kecskemét, M?kerti sétány 9. www.dokakft.hu	Karg Autó kft. 7400 Kaposvár, Árpád u. 37-39. www.autokarg.hu E-mail: karg@kargauto.hu
Korsós Kft. 7627 Pécs, Wass Albert u. 73/3. E-mail: korsos.izso@gmail.com	Fekete István 3021 L?rinci, Arany János út 15. Tel.: 06209355590 E-mail: feketeistvan2@freemail.hu	GeoSolTech Kft. 1055 Budapest, Szent István krt. 15. www.geosoltech.5mp.eu

Megéri a pénzét az E.ON?

Energia A hónap végéig aláírják a szerz?dést a magyarországi gáztárolók megvásárlásáról

Váratlanul nagy hullámokat vetett a kormány E.ON-cégvásárlási szándéka körül Mártha Imre volt MVM-vezér Indexnek adott nyilatkozata, melyben a szakember ugyanakkor voltaképp csak már megjelent sajtóinformációk közötti feszültségekre világított rá. E szerint a vásárlásra kijelölt állami MVM Magyar Villamos M?veknek a szóban forgó két cégre – a központi magyar gáznagykeresked?re, illetve a hatalmas gáztárolórendszerre – lenne egy 40 millió és egy 300 millió eurós vagyonértékelése, miközben akár 800 millió-egymilliárd eurót is ki?zetne érte. Eme értelmezés szerint tehát állami vezet?k most épp háromszázmilliárd forint közpénzt készülnek kidobni az ablakon, vagy mondhatni – a Mol-vételhez hasonlóan – átadni egy külföldi konszernnek. Mártha Imre megpendítette a lehetséges büntet?jogi vonatkozásokat is.

Lapunknak az ügyhöz közel álló forrásai ugyanakkor nem er?sítették meg a 40 és a 300 millió eurós vagyonbecslésre vonatkozó értesüléseket. Úgy tudjuk, az MVM-nek a két cégre hétszázmillió euró körüli vagyonbecslése van. Azt az érvet, miszerint a nagykeresked?vel évi több tízmilliárd forint kódolt veszteséget vesz át az állam, azzal ütik el, hogy az ügylet versenyhivatali véglegesítése akár egy évet is igénybe vehet. Való igaz: a két társaságot a Mol 2004 végén adta el az E.ON-nak, ám a Brüsszel által jócskán átírt szövegre csak 2006 elején került pecsét. Cseppet sem mindegy tehát, hogy mennyi ideig parkol az ügy a versenyhivataloknál: addig ugyanis a veszteség a jelenlegi tulajdonost terheli. 2015 végén viszont megsz?nik az oroszokkal jelenleg érvényben lév? gázszerz?dés, az azt követ? id?szak pedig teljesen új felállással kecsegtet. Igaz, a cég sanyarú helyzetének oka csak részben a mára igen el?nytelenné vált 17 éves megállapodás. Míg ugyanis ez a beszerzési tarifát emeli túl magasra, addig a magyar kormány az eladásit nyomja le esetenként a beszerzési alá. A gáztárolóra vonatkozó aggályok kissé félrevezet?nek és szubjektívnek t?nnek. Tény, hogy az E.ON formálisan 300 millió euróért vásárolta meg a két céget. Ám ezzel együtt átvállalt további 600 millió euró adósságot, s?t kés?bb tisztázandó tételek kapcsán beígért további 290 millió eurót is. A most tervezett ügylet túlárazottságának megítélésében tehát még a vételárnál is fontosabbnak t?nnek az esetleges további vállalások. Árnövel? tényez? lehet, hogy az E.ON az elmúlt évek során jelent?s beruházásokat hajtott végre a gáztárolórendszeren. A másik oldalról viszont jogos érv, hogy a piaci körülmények most épp csökkentik a portéka értékét: a gázra nincs kereslet, a mez?k üresen konganak, nincs tárolóidíj-bevétel.

Az is igaz, hogy az Orbán-kormány mindeddig igencsak érdektelennek mutatkozott a két cég megtérülésének növelése – veszteségeik csökkentése – tárgyában. Vagyis a „szabályozás” szintén jelent?s árcsökkent? tényez?. Más kérdés, hogy az állam sajátjaként már bizonyára nem tartaná annyira ridegen a társaságokat. Erre utalnak például a stratégiai gáztárolás odahelyezésére utaló törvénymódosítások.

Forrásaink közölték: már megszületett a végs? megállapodás a már kiszivárgott 800 millió-egymilliárd euró közötti áron. Vannak még ugyan részletkérdések (még most is ad át az E.ON újdonságszámba men? adatokat), de azt senki nem vonja kétségbe, hogy a két fél a határid?ként megszabott január 31-i id?pontban mindenképp alá fogja írni a szerz?dést. Arra ugyanakkor, hogy honnan lesz minderre pénz, egyel?re nem találtunk biztos választ. Az MVM részint t?keemelésként közvetlen állami pénzt kaphat (ennyi még maradt a 2008-as IMF-hitelb?l is), ezen kívül hitelt vehet fel vagy kötvényt bocsáthat ki. Ugyanezt megteheti a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is, a pénzt aztán az MVM-nek kölcsönözve.

Kéri Tamás ügyvéd úgy látja: noha állampolgárként szívesen kimutatná a b?ncselekmény esélyére utaló jeleket, a f?bb sarokpontok ismeretében és általános szinten maradva itt ilyen veszélyt nem lát. Jelen esetben ugyanis sem egy bármilyen vagyonértékelés, sem egy korábbi vételár nem köti az állami vev? kezét. Abban az esetben ugyanis, ha az állam bármely stratégiai ok miatt hajlandó ennél többet ?zetni, úgy szerinte ezt jogi következmény nélkül megteheti.

Az E.ON-cégeknek ugyanis nincs hivatalos értékük. Politikai felel?sséget ugyanakkor annál inkább viselnie kell a kormánynak. Kéri Tamás elvárná, hogy az ügylet hasznosságát nagyon er?sen megindokolják. A társadalomnak azonban az ezzel kapcsolatos esetleges ellenérzéseit csak a választásokon juttathatja érvényre – szögezte le az ügyvéd. Való igaz, a kérdés máris politikai síkra terel?dött: az ügyben megkongatta a vészharangot az MSZP és a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 is.

 Aggódnak az érintettek

Tapasztalataink szerint az ügylet el?készítésével megbízott állami vezet?ket sem hagyja hidegen, hogy a bíróságok folyosóin manapság s?r?n találkozni az el?z? kabinetek vezet?száron kísérgetett hasonló szint? vezet?ivel. „Mindenki védeni akarja a hátsóját” – fogalmazott egy a témát jól ismer? forrásunk. Ennek jegyében most mindenki határozott fels?bb utasításra vár, mégpedig végs? soron a miniszterelnökt?l. Úgy tartják, a szándéknyilatkozatot Orbán Viktor írta alá, így akár a vételi szerz?dést is szignálhatná ? maga. Ellenkez? esetben – úgy tudjuk – a Magyar Nemzeti Vagyonkezel?, a ?nanszírozásba esetleg bevonni szándékozott MFB, illetve a vásárlónak szánt MVM vezet?i is csak egyértelm? tulajdonosi utasításra készülnek bármit is aláírni. A hirtelen feszültté vált helyzetre jellemz?ek azok a masszív piaci pletykák is, miszerint az MVM vezet?sége a kialakult helyzetben még 31-e el?tt testületi távozással fenyegetné a kabinetet. Ezt lapunknak a társaság részér?l határozottan cáfolták. Ezenkívül az állami áramholding lapunk megkeresésére az E.ON-ügylethez egyetlen megjegyzést kívánt f?zni.

E szerint az MVM vezetése a mindenkori törvények betartásával végzi munkáját, és egy ilyen beruházásról a hatályos szabályozás értelmében a tulajdonosok által összehívott közgy?lés jogköre döntést hozni.

Forrás: Népszabadság – 2013. 01. 21. Marnitz István

Megéri a pénzét az E.ON?

Energia A hónap végéig aláírják a szerz?dést a magyarországi gáztárolók megvásárlásáról

Váratlanul nagy hullámokat vetett a kormány E.ON-cégvásárlási szándéka körül Mártha Imre volt MVM-vezér Indexnek adott nyilatkozata, melyben a szakember ugyanakkor voltaképp csak már megjelent sajtóinformációk közötti feszültségekre világított rá. E szerint a vásárlásra kijelölt állami MVM Magyar Villamos M?veknek a szóban forgó két cégre – a központi magyar gáznagykeresked?re, illetve a hatalmas gáztárolórendszerre – lenne egy 40 millió és egy 300 millió eurós vagyonértékelése, miközben akár 800 millió-egymilliárd eurót is ki?zetne érte. Eme értelmezés szerint tehát állami vezet?k most épp háromszázmilliárd forint közpénzt készülnek kidobni az ablakon, vagy mondhatni – a Mol-vételhez hasonlóan – átadni egy külföldi konszernnek. Mártha Imre megpendítette a lehetséges büntet?jogi vonatkozásokat is.

Lapunknak az ügyhöz közel álló forrásai ugyanakkor nem er?sítették meg a 40 és a 300 millió eurós vagyonbecslésre vonatkozó értesüléseket. Úgy tudjuk, az MVM-nek a két cégre hétszázmillió euró körüli vagyonbecslése van. Azt az érvet, miszerint a nagykeresked?vel évi több tízmilliárd forint kódolt veszteséget vesz át az állam, azzal ütik el, hogy az ügylet versenyhivatali véglegesítése akár egy évet is igénybe vehet. Való igaz: a két társaságot a Mol 2004 végén adta el az E.ON-nak, ám a Brüsszel által jócskán átírt szövegre csak 2006 elején került pecsét. Cseppet sem mindegy tehát, hogy mennyi ideig parkol az ügy a versenyhivataloknál: addig ugyanis a veszteség a jelenlegi tulajdonost terheli. 2015 végén viszont megsz?nik az oroszokkal jelenleg érvényben lév? gázszerz?dés, az azt követ? id?szak pedig teljesen új felállással kecsegtet. Igaz, a cég sanyarú helyzetének oka csak részben a mára igen el?nytelenné vált 17 éves megállapodás. Míg ugyanis ez a beszerzési tarifát emeli túl magasra, addig a magyar kormány az eladásit nyomja le esetenként a beszerzési alá. A gáztárolóra vonatkozó aggályok kissé félrevezet?nek és szubjektívnek t?nnek. Tény, hogy az E.ON formálisan 300 millió euróért vásárolta meg a két céget. Ám ezzel együtt átvállalt további 600 millió euró adósságot, s?t kés?bb tisztázandó tételek kapcsán beígért további 290 millió eurót is. A most tervezett ügylet túlárazottságának megítélésében tehát még a vételárnál is fontosabbnak t?nnek az esetleges további vállalások. Árnövel? tényez? lehet, hogy az E.ON az elmúlt évek során jelent?s beruházásokat hajtott végre a gáztárolórendszeren. A másik oldalról viszont jogos érv, hogy a piaci körülmények most épp csökkentik a portéka értékét: a gázra nincs kereslet, a mez?k üresen konganak, nincs tárolóidíj-bevétel.

Az is igaz, hogy az Orbán-kormány mindeddig igencsak érdektelennek mutatkozott a két cég megtérülésének növelése – veszteségeik csökkentése – tárgyában. Vagyis a „szabályozás” szintén jelent?s árcsökkent? tényez?. Más kérdés, hogy az állam sajátjaként már bizonyára nem tartaná annyira ridegen a társaságokat. Erre utalnak például a stratégiai gáztárolás odahelyezésére utaló törvénymódosítások.

Forrásaink közölték: már megszületett a végs? megállapodás a már kiszivárgott 800 millió-egymilliárd euró közötti áron. Vannak még ugyan részletkérdések (még most is ad át az E.ON újdonságszámba men? adatokat), de azt senki nem vonja kétségbe, hogy a két fél a határid?ként megszabott január 31-i id?pontban mindenképp alá fogja írni a szerz?dést. Arra ugyanakkor, hogy honnan lesz minderre pénz, egyel?re nem találtunk biztos választ. Az MVM részint t?keemelésként közvetlen állami pénzt kaphat (ennyi még maradt a 2008-as IMF-hitelb?l is), ezen kívül hitelt vehet fel vagy kötvényt bocsáthat ki. Ugyanezt megteheti a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is, a pénzt aztán az MVM-nek kölcsönözve.

Kéri Tamás ügyvéd úgy látja: noha állampolgárként szívesen kimutatná a b?ncselekmény esélyére utaló jeleket, a f?bb sarokpontok ismeretében és általános szinten maradva itt ilyen veszélyt nem lát. Jelen esetben ugyanis sem egy bármilyen vagyonértékelés, sem egy korábbi vételár nem köti az állami vev? kezét. Abban az esetben ugyanis, ha az állam bármely stratégiai ok miatt hajlandó ennél többet ?zetni, úgy szerinte ezt jogi következmény nélkül megteheti.

Az E.ON-cégeknek ugyanis nincs hivatalos értékük. Politikai felel?sséget ugyanakkor annál inkább viselnie kell a kormánynak. Kéri Tamás elvárná, hogy az ügylet hasznosságát nagyon er?sen megindokolják. A társadalomnak azonban az ezzel kapcsolatos esetleges ellenérzéseit csak a választásokon juttathatja érvényre – szögezte le az ügyvéd. Való igaz, a kérdés máris politikai síkra terel?dött: az ügyben megkongatta a vészharangot az MSZP és a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014 is.

 Aggódnak az érintettek

Tapasztalataink szerint az ügylet el?készítésével megbízott állami vezet?ket sem hagyja hidegen, hogy a bíróságok folyosóin manapság s?r?n találkozni az el?z? kabinetek vezet?száron kísérgetett hasonló szint? vezet?ivel. „Mindenki védeni akarja a hátsóját” – fogalmazott egy a témát jól ismer? forrásunk. Ennek jegyében most mindenki határozott fels?bb utasításra vár, mégpedig végs? soron a miniszterelnökt?l. Úgy tartják, a szándéknyilatkozatot Orbán Viktor írta alá, így akár a vételi szerz?dést is szignálhatná ? maga. Ellenkez? esetben – úgy tudjuk – a Magyar Nemzeti Vagyonkezel?, a ?nanszírozásba esetleg bevonni szándékozott MFB, illetve a vásárlónak szánt MVM vezet?i is csak egyértelm? tulajdonosi utasításra készülnek bármit is aláírni. A hirtelen feszültté vált helyzetre jellemz?ek azok a masszív piaci pletykák is, miszerint az MVM vezet?sége a kialakult helyzetben még 31-e el?tt testületi távozással fenyegetné a kabinetet. Ezt lapunknak a társaság részér?l határozottan cáfolták. Ezenkívül az állami áramholding lapunk megkeresésére az E.ON-ügylethez egyetlen megjegyzést kívánt f?zni.

E szerint az MVM vezetése a mindenkori törvények betartásával végzi munkáját, és egy ilyen beruházásról a hatályos szabályozás értelmében a tulajdonosok által összehívott közgy?lés jogköre döntést hozni.

Forrás: Népszabadság – 2013. 01. 21. Marnitz István

A kiesett bevételt a többi vev?vel, tehát a vállalati szektorral fizettetik meg ? fogalmaz blogbejegyzésében Varga Katalin, az Energiaklub projektvezet?je. A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételez? nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilowattóránként 1,7 (átlagosan havonta 200) forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. A jogszabálymódosítás után a vállalati szegmensnek értékesít? szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesít? termel?kre, valamint az áramimport?rökre és a nem egyetemes szolgáltatásbeli fogyasztóikra hárul az évi mintegy 40 milliárd forintos összeg (a vállalati szektor többletterhelése 14 milliárd forint). A KPMG elemzése szerint amellett, hogy a kát a szabadpiaci szerepl?k költségeit növeli, a fejlesztési tárca visszavágta a keresked?k egyetemes szolgáltatásban alkalmazható árrését is, a korábbi, kilowattóránként 1,7-2 forintos szintr?l egységesen 1,316 forintra.

 A rezsicsökkentés nem ösztönöz energia takarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelent?s áfabevétel-kiesést okoz az államnak ? hangsúlyozta Varga Katalin.

Forrás: NAPI Gazdaság – 2013. 01. 21. (8. oldal)

 

Mv: Csaknem négymillió háztartásban kell januártól kevesebbet fizetni a gázért, az áramért és a távh?ért. A kormány további rezsicsökkentést ígér és azt, hogy ellen?rizni fogja, a szolgáltatók betartják-e a kormányrendeletben el?írt árváltozást.

Németh Szilárd (Fidesz), országgy?lési képvisel?: Egyetlen egy cél vezérül bennünket, hogy ezt a tíz százalékos végfogyasztói árcsökkentést a gázárak tekintetében, a villamosárak tekintetében és a távh? tekintetében  minden lakásban érvényesíteni lehessen.

Riporter: A Fidesz frakcióvezet?je és a csepeli polgármester kezükben egy nagy, sárga csekkel egy h?er?m? el?tt jelentették be, hogy munkacsoport, ismertebb nevén rezsikommandó alakul. Azt ellen?rzik, mindenhol csökkennek-e az árak. Év végén döntött a kormány  arról, hogy januártól tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a lakossági gázért, áramért és távh?ért. Ezért: a kormány szerint más európai országokhoz képest Magyarországon az emberek a kelleténél többet fizetnek rezsire. Szintén a kormánypárt vélemény, hogy a közm?cégeknek nem nyereséget kell termelni, hanem szolgáltatást biztosítani. A döntés nagyjából négymillió háztartást érint, az árcsökkenésb?l adódó terheket nem nekik, hanem a szolgáltatóknak kell állniuk. Már így is majdnem minden harmadik ember tartozik valamelyik szolgáltatónak, több mint 140 milliárd forinttal. Ezért a kormány vizsgálja, hogy jöv?ben lehet-e csökkenteni a víz, a szemétszállítás és a kéményseprés díját. Noha elemz?k már most arra figyelmeztetnek: az eddigi intézkedések vesztesei nem csak a szolgáltatók lesznek, hanem a kis- és középvállalkozók is. Egy átlagos üzemben ugyanis a kormány döntése miatt átlagosan 10-20%-os energia áremelésre lehet számítani idén. Ez pedig azt jelenti, hogy egy család hiába spórol a rezsin, többet fizet majd az élelmiszerért, ruháért. Vannak akik azt is elképzelhet?nek tartják, hogy a szolgáltatóknak nem lesz pénzük karbantartásra, ezért áram- és gázkimaradások is lehetnek.

Bencsik János és Járosi Márton a Vasárnapi Újságban

Juhász Zsolt m?sorvezet?

Január elsejét?l 10 százalékkal kevesebbet kell fizetnünk az elektromos áramért, gázért, távf?tésért, ami természetesen örömteli változás. Legalábbis ezt válaszolta az érintett fogyasztók 99 százaléka egy közvélemény kutatás kérdésére. Az eredmény aligha mondható meglep?nek, bár rejtély, kik tartoznak a maradék 1 százalékhoz, kiknek nem tetszik az árcsökkentés? Valószín?leg bizonyos politikusok alkotják ezt a kisebbséget, azok, akik továbbra is a szolgáltatók kivonulásával, a majdan bekövetkez? nagy áramszünetekkel és f?tésleállásokkal riogatnak. Van-e valódi veszélye a kormány döntésének? Fenntartható-e az energiaszolgáltatás megfelel? színvonala magánszolgáltatók és magánhasznok nélkül? Mib?l lesz majd energiánk, elmaradhatnak-e a fejlesztések? Ezekre a kérdésekre is választ keresett az Energiapolitika 2000 Társulat évnyitó tanácskozása, s err?l kérdezte az est két el?adóját, Bencsik Jánost, az Országgy?lés energetikai albizottságának elnökét és Járosi Mártont, a társulat elnökét Ifj. Tóth György.

Ifj. Tóth György m?sorvezet?

Bencsik János, az Országgy?lés Energetikai Albizottságának vezet?je megújuló energiákról beszélünk és európai uniós szorgalmazás is áll e mögött. Ez egyes vélemények szerint, gazdaságilag már a saját pénztárcámat tekintve kifejezetten káros, mert el?állítása sokkal többe kerül, mint a hagyományos energiákkal ugyanaz az energiamennyiség.

Bencsik János

Ez is valóban így van – jelenleg. De hogyha nemcsak a megfizethet?séget nézzük, hanem az ellátás biztonsági szempontot, valamint a környezeti, tehát a fenntarthatósági szempontot, akkor már megjelenik a komparatív el?nye a megújuló energiának is. De nem mindegy, hogy hol használjuk. Megújuló energiát Magyarországon els?sorban a h?igények, f?tési igények kielégítésére lehet a legoptimálisabban felhasználni, hiszen az adottságaink ezt teszik lehet?vé.

M?sorvezet?

Rengeteg vitát kavaró terület az atomenergia. A jólétinek mondott államok egy részében a zöldnek mondott szervezetek tiltakoznak az atomenergia felhasználása, illetve újabb er?m?vek létesítése ellen, s?t, a meglév?ket is bezárásra ítélnénk.

Bencsik János

Az atomenergia használata nagyobb kockázattal jár, ugyanakkor nagyobb társadalmi és közösségi hasznot is tud hozni az ellátás biztonsága, megfizethet?sége és az üvegházgáz hatás vonatkozásában fenntarthatósági szempontból is. Hiszen nagyon fontos az, hogy átlátható iparági és atomenergia-biztonsági szabályozás keretében történjen a felhasználás. Bizakodunk abban, hogy a nemzetközi egyezményeknek megfelel?en fogunk továbbra is ezen a területen élni az atomenergia használatával, mert a paksi alaper?m? nélkül végtelenül sérülékeny lenne a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonsága. Annál is inkább, mert a teljes éves ellátásunknak mintegy 45 százalékát biztosítja ez az er?m?, és rövid- középtávon nincs is meg sem a gazdasági, sem pedig a technológiai feltétele annak, hogy ez a nagy beépített teljesítmény kiváltásra kerüljön.

M?sorvezet?

Ez a szakember okfejtése. De a politikusnak másféle módon is meg kell birkóznia ezekkel a helyzetekkel. Hogyha atomenergia, akkor az nem jó, hogyha megújuló energia, az drága, az nem jó. Mit lehet ilyen helyzetekkel kezdeni, mikor nem lehet technikai, m?szaki érvekkel meggy?zni az ellenfelet, mert nem is érdekli.

Bencsik János

Államtitkárként vittem végig a nemzeti energiastratégia megalkotását. Mind az iparági szervezeteket, érdekelt csoportokat, gazdasági szerepl?ket, mind pedig a társadalmi szervezeteket – közöttük a zöld szervezeteket – bevontuk, ha nem is teljes konszenzuson, de mindenképpen széles alapokon nyugvó javaslatot vittünk be az országgy?lés elé. Az országgy?lés közel háromnegyedes támogatottsággal zöld utat biztosított a nemzeti energiastratégia megvalósításának, amely az atom-, szén- és zöldenergiára épít, méghozzá úgy, hogy hozzávet?legesen 2030-ra továbbra is mintegy 45-50 százalékát kell a villamos- energiának el?állítanunk atomenergia alapon. Nem tehetjük meg, hogy a Magyarországon el?forduló és rendelkezésre álló lignit vagyont energetikai szempontból figyelmen kívül hagyjuk, ez ellátás-biztonsági kérdés. Ez van nekünk „csupán”, tehát egy 600-800 MW-os új er?m?vi blokkot létesíteni kell, és a zöld energiát támogatóknak sem kell elkeseredniük, mert a jelenlegi 600 MW-hoz képest, 2020-ig további 800-900 MW beépített teljesítmény-gyarapodásra kell sort kerítenünk. 2020-2030 között pedig további 1200 MW teljesítményt kell installálni, amely összességében el fogja érni a hazai villamosenergia-termelés kapacitásunk 25 százalékát, a mostani 5 százalékhoz képest.

M?sorvezet?

Ez nagyon szépen hangzik, meg az elfogadás arányai is nagyon szépek, csak ismerjük a politikusok nagy részét. Hogyha ma igent mondok rá, holnap azért belekötök, mert éppen politikai érdekem.

Bencsik János

Természetesen, mindig el?fordulhat az, hogy a politikai széljárás és érdekviszony határozza meg mindenhez való hozzáállását a politikusnak vagy a politikai szervezeteknek, így az energiapolitikához is. De az energia el?állítása az nem olyan, mint a kenyér kérdése, hogy elmegyek ma az egyik kenyérboltba és veszek jó fehér foszlós búzakenyeret, holnap pedig elmegyek egy másik pékségbe, ott pedig rozskenyeret fogok majd venni. Ugyanakkor egyenergetikai beruházás el?készítése 2-3 évet vesz igénybe a földgáz vagy szénalapú er?m?nél.Egy atomer?m?nél 8-10 esztend?t vesz igénybe az el?készítés és az engedélyezési eljárás.Majd a kivitelezés kisebb er?m?veknél 2-3 év, nagyobb er?m?veknél 5-6 esztend?. Tehát,amir?l most beszélünk, hogy majd ez lesz 2020-2030 között, az a körmünkre van égve az el?készítés szempontjából. És egy er?forrás válságos id?szakba futunk bele, az egész világon sz?kösebbé válik a hozzáférhet?ség, és nem feltétlenül csak a pénz fogja meghatározni azt, hogy ki fog hozzájutni ezen alapanyagokhoz, hanem az is, hogy az adott vásárló miveltud viszonossági alapon fizetni olyan er?forrással, amely viszont az eladó számára nem áll rendelkezésre. Akár egészséges ivóvízzel, akár olyan szolgáltatásokkal, amelyek a napi reális igények kielégítését szolgálják vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás területén.

M?sorvezet?

Nem is olyan régen beszélgettünk az Energiapolitika 2000 Társulat elnökével, Járosi Mártonnal, de éppen ma hallottam egy nyilatkozatot, amely arról szól, hogy meg kellene kérdezni az embereket, hogy akarnak-e adófizet? forintjaikból arra költeni, hogy a kormány államosítsa, visszavásárolja az E.on gázágazatot. Meg arról is szól a fáma, hogy még mindig riogatnak az eljövend? nagy áramszünettel, ami ugye a szolgáltatók kivonulása és a kivonulás pedig az árcsökkentés okán következik be.

Járosi Márton

Én is hallottam ma egy hírt, hogy volt valami közvélemény-kutatás, ahol nagyon megdöbbent? eredmény született, mert a megkérdezettek 98 százaléka egyetértett azzal, hogy csökkennek a rezsiköltségek. Alig hittem a szememnek, fülemnek, hogy ilyen ellenséges propaganda közepette még ez a nagyon triviális józanság fennmaradt. És a felesleges kiadás kategóriájába tartozik az is, hogyha arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy többet fizessenek, mint amennyi normális körülmények között ildomos. Mi a normális körülmény? A normális körülmény az, hogy ma a közszolgáltatások közösségi tulajdonban vannak, mert akkor a közösség életéért, jöv?jéért felel?s kormányzat el tudja látni azt a feladatát, hogy a közösség érdekében kordában tartsa ezeket az árakat, és mellesleg garantálja ezeknek az igénybevételi lehet?ségét, mert a privát szolgáltatókat, törvény szerint sajnos, nem terheli ellátási kötelezettség. Hát ez a kormány most végre úgy kormányoz, hogy hosszú id? óta – mondhatnám az energia privatizáció óta el?ször nemzeti érdek? a kormánynak az energiapolitikája. Beszéltünk arról, hogy milyen fenyeget? veszélyt jelent egy ilyen pár csökkentés, kivonulnak innen a szolgáltatók. Tudni kell azt, hogy a gáz, villany és távh? területén nem arról van szó, hogy innen csak úgy ki lehet vonulni. Ha én visszaszerzem ezeket a tulajdonokat, akkor csak tulajdonos-váltás történik. Néhány vezet?, f? vezet?k megváltoznak, és a privatizált magyar szakemberek – mert a magyar szakembereket is privatizálták – marad a munkahelyén, csak most a munkáltatója is magyar lesz. És igen nagy valószín?séggel a magyar érdekek szerint fogja üzemeltetni a céget. Az sajnos igaz, hogy ezek a befektet?k a létesítményeket jelent?sen leharcolták, nem sok pénzt költöttek a fenntartásra, és sajnos a helyreállítás megint a közösségre marad, mint ugye a háború után is. Azt kell itt világosan a kedves hallgatóknak is megérteni, de szerintem ezt értik is a magyar emberek, mert okosak, hogy a közszolgáltatásoknak a privatizálásával az országban a megélhetés egy jelent?s tényez?je, mit rezsinek hívnak, piaci körülmények közé került. És ezt a piacot üzemeltet?k, ezen a piacon jelenlév? nyugatiak azokat a jövedelmi viszonyokat, meg m?ködési rendet akarják erre érvényesíteni, amely az ? gazdag országukba a magas lakossági jövedelmek mellett m?ködik. Nálunk azonban ez óhatatlanul törvényszer?en elszegényedésre vezet, mert a megélhetés egy jelent?s részét ezek az úgynevezett rezsiköltségek teszik meg. Ha az országnak a teherbíró képessége – éppen egyébként többek között a privatizációból adódó jövedelem kiszivattyúzás következtében – nem emelhet? ez a jövedelem, akkor a kormány úgy tud segíteni a lakosságon, hogy megragad minden lehet?séget arra, hogy a rezsiköltségeket csökkentse, vagyis valamit visszavegyen abból a profit tömegb?l, amit a közszolgáltatásokba a befektet?k kivittek az országból és folyamatosan kivisznek. Azt hiszem, a kulcsszó az államosítás, a visszaállamosítás. Ugye Magyarországon ennek rossz csengése van.

M?sorvezet?

A privatizációnak az egyik hamis jelszava volt, hogy az állam rossz tulajdonos. Ugye a rossz állam, az tényleg rossz tulajdonos, de a jó állam az lehet rossz tulajdonos.

Járosi Márton

A villamosenergia-iparban, amit részletesebben ismerek, gyakorlatilag két dolog nem került privatizálásra: a paksi atomer?m?. Ezért lehet most az áram annyi, amennyi és nem sokkal több. A másik, hogy az alaphálózat soha nem került privát tulajdonba, és egyedül az állami közösségi tulajdonban maradt hálózat fejl?dött. És ma világszínvonalon áll, és ennek köszönhet? az, hogy miközben Nyugat-Európában és tengerentúlon is a liberalizáció „eredményeként” hatalmas áramkimaradások voltak, nálunk nem volt. Egyetlen számottev? korlátozás sem volt, ez az itt dolgozó jó magyar szakembereknek és felel?s vezet?knek a munkája mellett els?sorban annak tudható, hogy igenis volt beruházás. Tehát nem igaz az, hogy itt az állam nem tud beruházni és nem tudja megteremteni a feltételeket. Ennél fogva természetesen ez is egy hamis propaganda, hogy akkor majd itt elalszik a villany, hogyha nem ezek a befektet?k üzemeltetik.

Juhász Zsolt m?sorvezet?

A rossz állam valóban rossz tulajdonos. A jó állam ellenben sikeres szolgáltató lehet – hangzott el az imént. Az Energiapolitika 2000 Társulat szerint a kormány lépései helyes irányba viszik az energiaellátás ügyét. A hosszú távú teend?kr?l és az árcsökkentés lehetséges következményeir?l kérdezte Járosi Mártont, a társulat elnökét és Bencsik Jánost, az Országgy?lés Energetikai Albizottságának vezet?jét ifj. Tóth György. Idekapcsolódó hír, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatos esetleges panaszokkal a lakóhely szerint illetékes területi fogyasztóvédelmi felügyel?séghez kell fordulni. A hírek szerint újabb rezsilefaragás várható, méghozzá a víz- és csatornaszolgáltatás ára csökkenhet 10 százalékkal az áram, a gáz és a távh? után.

Forrás: m1 – A Lényeg – 2013. 01. 20.

 

Mv: Csaknem négymillió háztartásban kell januártól kevesebbet fizetni a gázért, az áramért és a távh?ért. A kormány további rezsicsökkentést ígér és azt, hogy ellen?rizni fogja, a szolgáltatók betartják-e a kormányrendeletben el?írt árváltozást.

Németh Szilárd (Fidesz), országgy?lési képvisel?: Egyetlen egy cél vezérül bennünket, hogy ezt a tíz százalékos végfogyasztói árcsökkentést a gázárak tekintetében, a villamosárak tekintetében és a távh? tekintetében  minden lakásban érvényesíteni lehessen.

Riporter: A Fidesz frakcióvezet?je és a csepeli polgármester kezükben egy nagy, sárga csekkel egy h?er?m? el?tt jelentették be, hogy munkacsoport, ismertebb nevén rezsikommandó alakul. Azt ellen?rzik, mindenhol csökkennek-e az árak. Év végén döntött a kormány  arról, hogy januártól tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a lakossági gázért, áramért és távh?ért. Ezért: a kormány szerint más európai országokhoz képest Magyarországon az emberek a kelleténél többet fizetnek rezsire. Szintén a kormánypárt vélemény, hogy a közm?cégeknek nem nyereséget kell termelni, hanem szolgáltatást biztosítani. A döntés nagyjából négymillió háztartást érint, az árcsökkenésb?l adódó terheket nem nekik, hanem a szolgáltatóknak kell állniuk. Már így is majdnem minden harmadik ember tartozik valamelyik szolgáltatónak, több mint 140 milliárd forinttal. Ezért a kormány vizsgálja, hogy jöv?ben lehet-e csökkenteni a víz, a szemétszállítás és a kéményseprés díját. Noha elemz?k már most arra figyelmeztetnek: az eddigi intézkedések vesztesei nem csak a szolgáltatók lesznek, hanem a kis- és középvállalkozók is. Egy átlagos üzemben ugyanis a kormány döntése miatt átlagosan 10-20%-os energia áremelésre lehet számítani idén. Ez pedig azt jelenti, hogy egy család hiába spórol a rezsin, többet fizet majd az élelmiszerért, ruháért. Vannak akik azt is elképzelhet?nek tartják, hogy a szolgáltatóknak nem lesz pénzük karbantartásra, ezért áram- és gázkimaradások is lehetnek.

Bencsik János és Járosi Márton a Vasárnapi Újságban

Juhász Zsolt m?sorvezet?

Január elsejét?l 10 százalékkal kevesebbet kell fizetnünk az elektromos áramért, gázért, távf?tésért, ami természetesen örömteli változás. Legalábbis ezt válaszolta az érintett fogyasztók 99 százaléka egy közvélemény kutatás kérdésére. Az eredmény aligha mondható meglep?nek, bár rejtély, kik tartoznak a maradék 1 százalékhoz, kiknek nem tetszik az árcsökkentés? Valószín?leg bizonyos politikusok alkotják ezt a kisebbséget, azok, akik továbbra is a szolgáltatók kivonulásával, a majdan bekövetkez? nagy áramszünetekkel és f?tésleállásokkal riogatnak. Van-e valódi veszélye a kormány döntésének? Fenntartható-e az energiaszolgáltatás megfelel? színvonala magánszolgáltatók és magánhasznok nélkül? Mib?l lesz majd energiánk, elmaradhatnak-e a fejlesztések? Ezekre a kérdésekre is választ keresett az Energiapolitika 2000 Társulat évnyitó tanácskozása, s err?l kérdezte az est két el?adóját, Bencsik Jánost, az Országgy?lés energetikai albizottságának elnökét és Járosi Mártont, a társulat elnökét Ifj. Tóth György.

Ifj. Tóth György m?sorvezet?

Bencsik János, az Országgy?lés Energetikai Albizottságának vezet?je megújuló energiákról beszélünk és európai uniós szorgalmazás is áll e mögött. Ez egyes vélemények szerint, gazdaságilag már a saját pénztárcámat tekintve kifejezetten káros, mert el?állítása sokkal többe kerül, mint a hagyományos energiákkal ugyanaz az energiamennyiség.

Bencsik János

Ez is valóban így van – jelenleg. De hogyha nemcsak a megfizethet?séget nézzük, hanem az ellátás biztonsági szempontot, valamint a környezeti, tehát a fenntarthatósági szempontot, akkor már megjelenik a komparatív el?nye a megújuló energiának is. De nem mindegy, hogy hol használjuk. Megújuló energiát Magyarországon els?sorban a h?igények, f?tési igények kielégítésére lehet a legoptimálisabban felhasználni, hiszen az adottságaink ezt teszik lehet?vé.

M?sorvezet?

Rengeteg vitát kavaró terület az atomenergia. A jólétinek mondott államok egy részében a zöldnek mondott szervezetek tiltakoznak az atomenergia felhasználása, illetve újabb er?m?vek létesítése ellen, s?t, a meglév?ket is bezárásra ítélnénk.

Bencsik János

Az atomenergia használata nagyobb kockázattal jár, ugyanakkor nagyobb társadalmi és közösségi hasznot is tud hozni az ellátás biztonsága, megfizethet?sége és az üvegházgáz hatás vonatkozásában fenntarthatósági szempontból is. Hiszen nagyon fontos az, hogy átlátható iparági és atomenergia-biztonsági szabályozás keretében történjen a felhasználás. Bizakodunk abban, hogy a nemzetközi egyezményeknek megfelel?en fogunk továbbra is ezen a területen élni az atomenergia használatával, mert a paksi alaper?m? nélkül végtelenül sérülékeny lenne a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonsága. Annál is inkább, mert a teljes éves ellátásunknak mintegy 45 százalékát biztosítja ez az er?m?, és rövid- középtávon nincs is meg sem a gazdasági, sem pedig a technológiai feltétele annak, hogy ez a nagy beépített teljesítmény kiváltásra kerüljön.

M?sorvezet?

Ez a szakember okfejtése. De a politikusnak másféle módon is meg kell birkóznia ezekkel a helyzetekkel. Hogyha atomenergia, akkor az nem jó, hogyha megújuló energia, az drága, az nem jó. Mit lehet ilyen helyzetekkel kezdeni, mikor nem lehet technikai, m?szaki érvekkel meggy?zni az ellenfelet, mert nem is érdekli.

Bencsik János

Államtitkárként vittem végig a nemzeti energiastratégia megalkotását. Mind az iparági szervezeteket, érdekelt csoportokat, gazdasági szerepl?ket, mind pedig a társadalmi szervezeteket – közöttük a zöld szervezeteket – bevontuk, ha nem is teljes konszenzuson, de mindenképpen széles alapokon nyugvó javaslatot vittünk be az országgy?lés elé. Az országgy?lés közel háromnegyedes támogatottsággal zöld utat biztosított a nemzeti energiastratégia megvalósításának, amely az atom-, szén- és zöldenergiára épít, méghozzá úgy, hogy hozzávet?legesen 2030-ra továbbra is mintegy 45-50 százalékát kell a villamos- energiának el?állítanunk atomenergia alapon. Nem tehetjük meg, hogy a Magyarországon el?forduló és rendelkezésre álló lignit vagyont energetikai szempontból figyelmen kívül hagyjuk, ez ellátás-biztonsági kérdés. Ez van nekünk „csupán”, tehát egy 600-800 MW-os új er?m?vi blokkot létesíteni kell, és a zöld energiát támogatóknak sem kell elkeseredniük, mert a jelenlegi 600 MW-hoz képest, 2020-ig további 800-900 MW beépített teljesítmény-gyarapodásra kell sort kerítenünk. 2020-2030 között pedig további 1200 MW teljesítményt kell installálni, amely összességében el fogja érni a hazai villamosenergia-termelés kapacitásunk 25 százalékát, a mostani 5 százalékhoz képest.

M?sorvezet?

Ez nagyon szépen hangzik, meg az elfogadás arányai is nagyon szépek, csak ismerjük a politikusok nagy részét. Hogyha ma igent mondok rá, holnap azért belekötök, mert éppen politikai érdekem.

Bencsik János

Természetesen, mindig el?fordulhat az, hogy a politikai széljárás és érdekviszony határozza meg mindenhez való hozzáállását a politikusnak vagy a politikai szervezeteknek, így az energiapolitikához is. De az energia el?állítása az nem olyan, mint a kenyér kérdése, hogy elmegyek ma az egyik kenyérboltba és veszek jó fehér foszlós búzakenyeret, holnap pedig elmegyek egy másik pékségbe, ott pedig rozskenyeret fogok majd venni. Ugyanakkor egyenergetikai beruházás el?készítése 2-3 évet vesz igénybe a földgáz vagy szénalapú er?m?nél.Egy atomer?m?nél 8-10 esztend?t vesz igénybe az el?készítés és az engedélyezési eljárás.Majd a kivitelezés kisebb er?m?veknél 2-3 év, nagyobb er?m?veknél 5-6 esztend?. Tehát,amir?l most beszélünk, hogy majd ez lesz 2020-2030 között, az a körmünkre van égve az el?készítés szempontjából. És egy er?forrás válságos id?szakba futunk bele, az egész világon sz?kösebbé válik a hozzáférhet?ség, és nem feltétlenül csak a pénz fogja meghatározni azt, hogy ki fog hozzájutni ezen alapanyagokhoz, hanem az is, hogy az adott vásárló miveltud viszonossági alapon fizetni olyan er?forrással, amely viszont az eladó számára nem áll rendelkezésre. Akár egészséges ivóvízzel, akár olyan szolgáltatásokkal, amelyek a napi reális igények kielégítését szolgálják vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás területén.

M?sorvezet?

Nem is olyan régen beszélgettünk az Energiapolitika 2000 Társulat elnökével, Járosi Mártonnal, de éppen ma hallottam egy nyilatkozatot, amely arról szól, hogy meg kellene kérdezni az embereket, hogy akarnak-e adófizet? forintjaikból arra költeni, hogy a kormány államosítsa, visszavásárolja az E.on gázágazatot. Meg arról is szól a fáma, hogy még mindig riogatnak az eljövend? nagy áramszünettel, ami ugye a szolgáltatók kivonulása és a kivonulás pedig az árcsökkentés okán következik be.

Járosi Márton

Én is hallottam ma egy hírt, hogy volt valami közvélemény-kutatás, ahol nagyon megdöbbent? eredmény született, mert a megkérdezettek 98 százaléka egyetértett azzal, hogy csökkennek a rezsiköltségek. Alig hittem a szememnek, fülemnek, hogy ilyen ellenséges propaganda közepette még ez a nagyon triviális józanság fennmaradt. És a felesleges kiadás kategóriájába tartozik az is, hogyha arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy többet fizessenek, mint amennyi normális körülmények között ildomos. Mi a normális körülmény? A normális körülmény az, hogy ma a közszolgáltatások közösségi tulajdonban vannak, mert akkor a közösség életéért, jöv?jéért felel?s kormányzat el tudja látni azt a feladatát, hogy a közösség érdekében kordában tartsa ezeket az árakat, és mellesleg garantálja ezeknek az igénybevételi lehet?ségét, mert a privát szolgáltatókat, törvény szerint sajnos, nem terheli ellátási kötelezettség. Hát ez a kormány most végre úgy kormányoz, hogy hosszú id? óta – mondhatnám az energia privatizáció óta el?ször nemzeti érdek? a kormánynak az energiapolitikája. Beszéltünk arról, hogy milyen fenyeget? veszélyt jelent egy ilyen pár csökkentés, kivonulnak innen a szolgáltatók. Tudni kell azt, hogy a gáz, villany és távh? területén nem arról van szó, hogy innen csak úgy ki lehet vonulni. Ha én visszaszerzem ezeket a tulajdonokat, akkor csak tulajdonos-váltás történik. Néhány vezet?, f? vezet?k megváltoznak, és a privatizált magyar szakemberek – mert a magyar szakembereket is privatizálták – marad a munkahelyén, csak most a munkáltatója is magyar lesz. És igen nagy valószín?séggel a magyar érdekek szerint fogja üzemeltetni a céget. Az sajnos igaz, hogy ezek a befektet?k a létesítményeket jelent?sen leharcolták, nem sok pénzt költöttek a fenntartásra, és sajnos a helyreállítás megint a közösségre marad, mint ugye a háború után is. Azt kell itt világosan a kedves hallgatóknak is megérteni, de szerintem ezt értik is a magyar emberek, mert okosak, hogy a közszolgáltatásoknak a privatizálásával az országban a megélhetés egy jelent?s tényez?je, mit rezsinek hívnak, piaci körülmények közé került. És ezt a piacot üzemeltet?k, ezen a piacon jelenlév? nyugatiak azokat a jövedelmi viszonyokat, meg m?ködési rendet akarják erre érvényesíteni, amely az ? gazdag országukba a magas lakossági jövedelmek mellett m?ködik. Nálunk azonban ez óhatatlanul törvényszer?en elszegényedésre vezet, mert a megélhetés egy jelent?s részét ezek az úgynevezett rezsiköltségek teszik meg. Ha az országnak a teherbíró képessége – éppen egyébként többek között a privatizációból adódó jövedelem kiszivattyúzás következtében – nem emelhet? ez a jövedelem, akkor a kormány úgy tud segíteni a lakosságon, hogy megragad minden lehet?séget arra, hogy a rezsiköltségeket csökkentse, vagyis valamit visszavegyen abból a profit tömegb?l, amit a közszolgáltatásokba a befektet?k kivittek az országból és folyamatosan kivisznek. Azt hiszem, a kulcsszó az államosítás, a visszaállamosítás. Ugye Magyarországon ennek rossz csengése van.

M?sorvezet?

A privatizációnak az egyik hamis jelszava volt, hogy az állam rossz tulajdonos. Ugye a rossz állam, az tényleg rossz tulajdonos, de a jó állam az lehet rossz tulajdonos.

Járosi Márton

A villamosenergia-iparban, amit részletesebben ismerek, gyakorlatilag két dolog nem került privatizálásra: a paksi atomer?m?. Ezért lehet most az áram annyi, amennyi és nem sokkal több. A másik, hogy az alaphálózat soha nem került privát tulajdonba, és egyedül az állami közösségi tulajdonban maradt hálózat fejl?dött. És ma világszínvonalon áll, és ennek köszönhet? az, hogy miközben Nyugat-Európában és tengerentúlon is a liberalizáció „eredményeként” hatalmas áramkimaradások voltak, nálunk nem volt. Egyetlen számottev? korlátozás sem volt, ez az itt dolgozó jó magyar szakembereknek és felel?s vezet?knek a munkája mellett els?sorban annak tudható, hogy igenis volt beruházás. Tehát nem igaz az, hogy itt az állam nem tud beruházni és nem tudja megteremteni a feltételeket. Ennél fogva természetesen ez is egy hamis propaganda, hogy akkor majd itt elalszik a villany, hogyha nem ezek a befektet?k üzemeltetik.

Juhász Zsolt m?sorvezet?

A rossz állam valóban rossz tulajdonos. A jó állam ellenben sikeres szolgáltató lehet – hangzott el az imént. Az Energiapolitika 2000 Társulat szerint a kormány lépései helyes irányba viszik az energiaellátás ügyét. A hosszú távú teend?kr?l és az árcsökkentés lehetséges következményeir?l kérdezte Járosi Mártont, a társulat elnökét és Bencsik Jánost, az Országgy?lés Energetikai Albizottságának vezet?jét ifj. Tóth György. Idekapcsolódó hír, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatos esetleges panaszokkal a lakóhely szerint illetékes területi fogyasztóvédelmi felügyel?séghez kell fordulni. A hírek szerint újabb rezsilefaragás várható, méghozzá a víz- és csatornaszolgáltatás ára csökkenhet 10 százalékkal az áram, a gáz és a távh? után.

Forrás: m1 – A Lényeg – 2013. 01. 20.

A megújuló energiaforrások felhasználásának fékezésével Magyarország nem csak a környezeti okok és az importfügg?ség miatt kerül hátrányba: elszakadunk az európai technológiai fejl?dés f?áramától, és a válságtól függetlenül mindenütt látványosan b?vül? zöldenergia-ipar hazai beindításáról is lemondunk – állítja Balogh László, aki – egyebek mellett az elhibázott kormányzati energiapolitika miatt – a tavalyi év végén mondott le a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztjáról. A szakember szerint az áldatlan energiahelyzet kialakulásához politikai döntések vezettek, azok mögött viszont rendre gazdasági érdekek sejlenek fel. Hargitai Miklós| Népszabadság| 2013. január 18.
HIRDETÉS
A kormányváltás óta nem engedélyeztek új széler?m?-építést – Mennyivel rosszabb most a helyzet a magyar megújulóenergia-szektorban, mint mondjuk a kormányváltás el?tt? – Tartalmilag nem sokkal, személyi szempontból azonban mindenképpen. Amíg Bencsik János államtitkárhoz és Olajos Péter helyettes államtitkárhoz tartozott ez a terület, addig egyrészt volt érdemi információcsere az ágazat szerepl?i és a kormány között, másrészt a két említett szakpolitikus érzékelte és értette a világméret? tendenciákat, a zöldenergia-termelésben rejl? ipari, mez?gazdasági, szolgáltatási gazdaságfejleszt? lehet?ségeket. Nekik nem kellett sokáig magyarázni, hogy mi a szomszédos Ausztriában is tanulmányozható lokális megközelítés lényege: ha a helyben felhasznált energia minél nagyobb hányadát helyben lehet el?állítani, akkor az energiafogyasztás költségei ott maradnak bevételként a régióban, ráadásul munkahelyeket és biztos piacot teremtenek, szintén regionális szinten. Ez a kedvez? hatás a klasszikus nagy er?m?vekre és importált energiahordozókra épül? magyar rendszerben nem érvényesül. Az egészen a f?osztályvezet?-helyettesi szintig megtörtént személycserék után nemcsak a kommunikáció, hanem az érdekegyeztetés is megakadt: ma el sem jutnak a kormányzati döntéshozókhoz az ágazat üzenetei. – Az azért aligha nevezhet? pusztán kommunikációs problémának, hogy az elmúlt két évben egyetlen széler?m?-engedélyt sem adtak ki. – Az eredménytelennek min?sített széltendert emlékeim szerint még az el?z? kormány írta ki, hogy végül a jelenlegi kabinet miért nem bírálta el a beadott pályázatokat, és miért nem hirdetett eredményt, arról többféle elképzelés is forog a szakmában. De még a legszelídebb változat szerint is nyilvánvaló ellenérdekeltség van a hagyományos energetikában utazó gazdasági körök és a zöldenergia-beruházók között. Hatalmas t?keigény? projektek indultak be – az MVM földgáztávvezeték építésébe kezdett, megkezd?dött a paksi b?vítés el?készítése –, az ilyen kisebb horderej?nek t?n? ügyekre nem jut pénz és elég figyelem. A METÁR (a megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia átvételi támogatási rendszere) bevezetése elakadt, a nemzeti megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv úgyszintén, el?relépés sem a szabályozási, sem a finanszírozási területen nincs. Ebben a magyar helyzet alapvet?en eltér nemcsak a nyugat-európaitól, hanem már a sz?kebb térség, például a visegrádi négyek trendjeit?l is. HIRDETÉS – Mi a legszembet?n?bb különbség az európai és a magyar modell között? Balogh László – A válság ellenére az EU-ban és a környez? országokban a zöldenergia-beruházások dinamikusan n?nek, Németország jórészt erre a területre építi az ország gazdaságfejlesztési stratégiáját. A német rendszerben el?ször az eszköz- és technológiafejlesztéseket támogatta az állam, utána – f?leg tarifális eszközökkel – a gyártást és a használatot, amivel az egész EU leggyorsabban növekv? és legnagyobb megújulós piacát, valamint egy igen er?s, hatalmas foglalkoztatási potenciálú, jövedelmez? háttéripart hozták létre. Ez a szisztéma Magyarországon is m?ködne, és visszahozhatná a halálból a hazai energetikaigép- és m?szergyártást. Tény, hogy ilyen átfogó, az energiatermelésen túlmutató komplex gazdaságfejlesztési koncepciója az el?z? kormánynak sem volt. Ám ma már ott tartunk, hogy itthon még a hagyományos er?m?veket fenntartó-, üzemeltet?-, javítókapacitások is leépülnek, miközben a német, a cseh, a lengyel, a szlovák „kisüzemi” energiaszektor szárnyal. Lemaradtunk egy vonatról, ami egyre gyorsuló tempóban húz el mellettünk. Pedig mikroturbinák, generátorok, biogázmotorok el?állítására nálunk is lenne piac, meg talán gyártási-fejlesztési kultúra is, csak éppen a gyártókapacitás már leépült, a meglév? kisvállalatok pedig öner?b?l nem tudnak feln?ni. – Mennyi ebben a politika felel?ssége, és mennyi a szakmai érdekérvényesítés hiányáé? – Az összes korábbi kormányf?höz hasonlóan Orbán Viktornak, illetve a jelenlegi energiaügyi államtitkárnak, Kovács Pálnak is alapvet? háttérinformációkkal kiegészített levelekben hívtuk fel a figyelmét a zöldenergia-szektorban rejl? esélyekre, illetve az ágazat elsorvasztásának veszélyeire. Udvarias, ám a lényegre nem reflektáló válaszaikat megkaptuk, más nem történt, miközben a hivatalosan még mindig megújulóbarát kormányzati kommunikáció és a tényleges intézkedések között egyre nagyobb a szakadék. Létrehoztak egy megújulóenergia-platformot az ágazati vélemények kanalizálására és uniformizálására, ezzel azonban inkább csak a támadásoknak igyekeznek elejét venni, érdemi párbeszéd sajnos nem folyik. Az állami energetika – amelynek az MVM az els? számú letéteményese – folyamatosan felértékel?dik, a civil szféra, és a nem állami szerepl?k jelent?sége, a döntésekre gyakorolt hatása egyre csökken. Ez pedig azt valószín?síti, hogy az elmúlt évtizedek szinte kizárólag fosszilis és nukleáris alapú, importvezérelt energiapolitikája folytatódik, megint csak a világtendenciákkal szemben. – A kormány szerint a biztonságos és olcsó energiaellátás érdekében történik így. – Amennyiben kizárólag az energetikai érveket és a közvetlen profitot nézzük, lehetséges, hogy jobb üzlet lehet egy nagy gázer?m?. Egy – mondjuk – biomassza-alapú megújulós program (például a ma nem hasznosított szántóterületek beültetése energianövényekkel, és a termés energetikai felhasználása) nem kecsegtet túlzottan attraktív megtérüléssel, de vidékfejlesztési, foglalkoztatási szempontból óriási hozadéka lehetne. Ráadásul nagyrészt EU-támogatásokból lehetne finanszírozni, miközben egyébként jelenleg az uniós források lehívása sem zökken?mentes. És akkor a nemzetbiztonsági érdekekr?l nem is beszéltünk. Az amerikai hadsereg bázisainak energiafelhasználását 2020-ig egyötöd részben megújulókból kell fedezni, részben biztonsági megfontolások miatt: a belföldön termelt zöldenergia nem igényel importot, nem érzékeny a háborús konfliktusokra és a gazdasági krízisekre. – Hol lenne a legsürget?bb a változtatás? – Amennyiben a magyar energetikai szektorban nagyobb lenne a transzparencia, komolyabb szerepe lenne a normativitásnak az egyéni érdekkijárás helyett, és természetesen ha az állam stabil, ösztönz? szabályozási környezettel, egyszer?bb engedélyezéssel támogatná a megújulós beruházásokat, illetve segítené a banki hitelezést, azzal gyors és látványos eredményeket lehetne elérni. Magunk közt szólva: a hagyományos energetikába befektet?knek is ez lenne az alapvet? érdekük. Az európai megújulós direktíva honosítása 2010 óta késik, nincs összhang az agrár-, az uniós környezetvédelmi és a zöldenergia-támogatási rendszerek között. Túlságosan lassú az engedélyezés, sok a fölösleges bürokratikus elem. Az els? körben elég lenne ezeket a problémákat megoldani. – Egyetért azzal a véleménnyel, hogy a megújulós fejlesztések visszafogása mögött az atomenergia helyzetbe hozásának szándéka áll? – Álláspontom szerint a jelenlegi, 2000 megawattnyi paksi kapacitásnak tartósan helye van a magyar energiarendszerben. A b?vítés azonban kevéssé megalapozott: a jöv?beni felhasználás el?rejelzése és a kapacitástervezés sajnos gyenge lábakon áll. A bizonytalan és célzatos prognózisok ismeretében nem világos, hogy mire fel b?vítenénk. Csak egy korrekt er?m?vi állapotfelméréseken alapuló, harmonizált és komplex energiamixet eredményez? kapacitásfejlesztés lehetne indokolt. Ehelyett politikai alapú tervezés és döntés zajlik, a szakmai szempontok teljes háttérbe szorulásával, aminek az árát a fogyasztó és persze a környezet fogja megfizetni.

A megújuló energiaforrások felhasználásának fékezésével Magyarország nem csak a környezeti okok és az importfügg?ség miatt kerül hátrányba: elszakadunk az európai technológiai fejl?dés f?áramától, és a válságtól függetlenül mindenütt látványosan b?vül? zöldenergia-ipar hazai beindításáról is lemondunk – állítja Balogh László, aki – egyebek mellett az elhibázott kormányzati energiapolitika miatt – a tavalyi év végén mondott le a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztjáról. A szakember szerint az áldatlan energiahelyzet kialakulásához politikai döntések vezettek, azok mögött viszont rendre gazdasági érdekek sejlenek fel. Hargitai Miklós| Népszabadság| 2013. január 18.
HIRDETÉS
A kormányváltás óta nem engedélyeztek új széler?m?-építést – Mennyivel rosszabb most a helyzet a magyar megújulóenergia-szektorban, mint mondjuk a kormányváltás el?tt? – Tartalmilag nem sokkal, személyi szempontból azonban mindenképpen. Amíg Bencsik János államtitkárhoz és Olajos Péter helyettes államtitkárhoz tartozott ez a terület, addig egyrészt volt érdemi információcsere az ágazat szerepl?i és a kormány között, másrészt a két említett szakpolitikus érzékelte és értette a világméret? tendenciákat, a zöldenergia-termelésben rejl? ipari, mez?gazdasági, szolgáltatási gazdaságfejleszt? lehet?ségeket. Nekik nem kellett sokáig magyarázni, hogy mi a szomszédos Ausztriában is tanulmányozható lokális megközelítés lényege: ha a helyben felhasznált energia minél nagyobb hányadát helyben lehet el?állítani, akkor az energiafogyasztás költségei ott maradnak bevételként a régióban, ráadásul munkahelyeket és biztos piacot teremtenek, szintén regionális szinten. Ez a kedvez? hatás a klasszikus nagy er?m?vekre és importált energiahordozókra épül? magyar rendszerben nem érvényesül. Az egészen a f?osztályvezet?-helyettesi szintig megtörtént személycserék után nemcsak a kommunikáció, hanem az érdekegyeztetés is megakadt: ma el sem jutnak a kormányzati döntéshozókhoz az ágazat üzenetei. – Az azért aligha nevezhet? pusztán kommunikációs problémának, hogy az elmúlt két évben egyetlen széler?m?-engedélyt sem adtak ki. – Az eredménytelennek min?sített széltendert emlékeim szerint még az el?z? kormány írta ki, hogy végül a jelenlegi kabinet miért nem bírálta el a beadott pályázatokat, és miért nem hirdetett eredményt, arról többféle elképzelés is forog a szakmában. De még a legszelídebb változat szerint is nyilvánvaló ellenérdekeltség van a hagyományos energetikában utazó gazdasági körök és a zöldenergia-beruházók között. Hatalmas t?keigény? projektek indultak be – az MVM földgáztávvezeték építésébe kezdett, megkezd?dött a paksi b?vítés el?készítése –, az ilyen kisebb horderej?nek t?n? ügyekre nem jut pénz és elég figyelem. A METÁR (a megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia átvételi támogatási rendszere) bevezetése elakadt, a nemzeti megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv úgyszintén, el?relépés sem a szabályozási, sem a finanszírozási területen nincs. Ebben a magyar helyzet alapvet?en eltér nemcsak a nyugat-európaitól, hanem már a sz?kebb térség, például a visegrádi négyek trendjeit?l is. HIRDETÉS – Mi a legszembet?n?bb különbség az európai és a magyar modell között? Balogh László – A válság ellenére az EU-ban és a környez? országokban a zöldenergia-beruházások dinamikusan n?nek, Németország jórészt erre a területre építi az ország gazdaságfejlesztési stratégiáját. A német rendszerben el?ször az eszköz- és technológiafejlesztéseket támogatta az állam, utána – f?leg tarifális eszközökkel – a gyártást és a használatot, amivel az egész EU leggyorsabban növekv? és legnagyobb megújulós piacát, valamint egy igen er?s, hatalmas foglalkoztatási potenciálú, jövedelmez? háttéripart hozták létre. Ez a szisztéma Magyarországon is m?ködne, és visszahozhatná a halálból a hazai energetikaigép- és m?szergyártást. Tény, hogy ilyen átfogó, az energiatermelésen túlmutató komplex gazdaságfejlesztési koncepciója az el?z? kormánynak sem volt. Ám ma már ott tartunk, hogy itthon még a hagyományos er?m?veket fenntartó-, üzemeltet?-, javítókapacitások is leépülnek, miközben a német, a cseh, a lengyel, a szlovák „kisüzemi” energiaszektor szárnyal. Lemaradtunk egy vonatról, ami egyre gyorsuló tempóban húz el mellettünk. Pedig mikroturbinák, generátorok, biogázmotorok el?állítására nálunk is lenne piac, meg talán gyártási-fejlesztési kultúra is, csak éppen a gyártókapacitás már leépült, a meglév? kisvállalatok pedig öner?b?l nem tudnak feln?ni. – Mennyi ebben a politika felel?ssége, és mennyi a szakmai érdekérvényesítés hiányáé? – Az összes korábbi kormányf?höz hasonlóan Orbán Viktornak, illetve a jelenlegi energiaügyi államtitkárnak, Kovács Pálnak is alapvet? háttérinformációkkal kiegészített levelekben hívtuk fel a figyelmét a zöldenergia-szektorban rejl? esélyekre, illetve az ágazat elsorvasztásának veszélyeire. Udvarias, ám a lényegre nem reflektáló válaszaikat megkaptuk, más nem történt, miközben a hivatalosan még mindig megújulóbarát kormányzati kommunikáció és a tényleges intézkedések között egyre nagyobb a szakadék. Létrehoztak egy megújulóenergia-platformot az ágazati vélemények kanalizálására és uniformizálására, ezzel azonban inkább csak a támadásoknak igyekeznek elejét venni, érdemi párbeszéd sajnos nem folyik. Az állami energetika – amelynek az MVM az els? számú letéteményese – folyamatosan felértékel?dik, a civil szféra, és a nem állami szerepl?k jelent?sége, a döntésekre gyakorolt hatása egyre csökken. Ez pedig azt valószín?síti, hogy az elmúlt évtizedek szinte kizárólag fosszilis és nukleáris alapú, importvezérelt energiapolitikája folytatódik, megint csak a világtendenciákkal szemben. – A kormány szerint a biztonságos és olcsó energiaellátás érdekében történik így. – Amennyiben kizárólag az energetikai érveket és a közvetlen profitot nézzük, lehetséges, hogy jobb üzlet lehet egy nagy gázer?m?. Egy – mondjuk – biomassza-alapú megújulós program (például a ma nem hasznosított szántóterületek beültetése energianövényekkel, és a termés energetikai felhasználása) nem kecsegtet túlzottan attraktív megtérüléssel, de vidékfejlesztési, foglalkoztatási szempontból óriási hozadéka lehetne. Ráadásul nagyrészt EU-támogatásokból lehetne finanszírozni, miközben egyébként jelenleg az uniós források lehívása sem zökken?mentes. És akkor a nemzetbiztonsági érdekekr?l nem is beszéltünk. Az amerikai hadsereg bázisainak energiafelhasználását 2020-ig egyötöd részben megújulókból kell fedezni, részben biztonsági megfontolások miatt: a belföldön termelt zöldenergia nem igényel importot, nem érzékeny a háborús konfliktusokra és a gazdasági krízisekre. – Hol lenne a legsürget?bb a változtatás? – Amennyiben a magyar energetikai szektorban nagyobb lenne a transzparencia, komolyabb szerepe lenne a normativitásnak az egyéni érdekkijárás helyett, és természetesen ha az állam stabil, ösztönz? szabályozási környezettel, egyszer?bb engedélyezéssel támogatná a megújulós beruházásokat, illetve segítené a banki hitelezést, azzal gyors és látványos eredményeket lehetne elérni. Magunk közt szólva: a hagyományos energetikába befektet?knek is ez lenne az alapvet? érdekük. Az európai megújulós direktíva honosítása 2010 óta késik, nincs összhang az agrár-, az uniós környezetvédelmi és a zöldenergia-támogatási rendszerek között. Túlságosan lassú az engedélyezés, sok a fölösleges bürokratikus elem. Az els? körben elég lenne ezeket a problémákat megoldani. – Egyetért azzal a véleménnyel, hogy a megújulós fejlesztések visszafogása mögött az atomenergia helyzetbe hozásának szándéka áll? – Álláspontom szerint a jelenlegi, 2000 megawattnyi paksi kapacitásnak tartósan helye van a magyar energiarendszerben. A b?vítés azonban kevéssé megalapozott: a jöv?beni felhasználás el?rejelzése és a kapacitástervezés sajnos gyenge lábakon áll. A bizonytalan és célzatos prognózisok ismeretében nem világos, hogy mire fel b?vítenénk. Csak egy korrekt er?m?vi állapotfelméréseken alapuló, harmonizált és komplex energiamixet eredményez? kapacitásfejlesztés lehetne indokolt. Ehelyett politikai alapú tervezés és döntés zajlik, a szakmai szempontok teljes háttérbe szorulásával, aminek az árát a fogyasztó és persze a környezet fogja megfizetni.

 A NASA New York-i Goddard Institute for Space Studies intézete látványos videóval illusztráltalegutóbbi riasztó klímaváltozási jelentését. Az adatok szerint a mérések kezdete,
vagyis 1885 óta regisztrált tíz legmelegebb év mind 1998 óta telt el, 2012 pedig az elmúlt évszázad kilencedik legmelegebb éve volt világszerte.

Az amerikai ?rhivatal szakemberei által összeállított videó 1950 óta mutatja a Föld egyes tájain az átlagh?mérséklet változását, 62 évet 13 másodpercbe s?rítve. A hideg kék színek az adott évben alacsonyabb átlagh?mérsékletet mutatnak a kiindulási alapnak vett, 1950 és 1980 közti átlagnál, a sárga és vörös színek pedig annál melegebbet.

Az animáción jól látszik egy nagy vörös fellobbanás a Déli-sarkvidéken az ötvenes években, majd a hetvenes évek végéig nagyjából egyenletesen hullámzanak a hideg és meleg színek. Ezután az üvegházhatású gázok elterjedésével párhuzamosan sárgába borul szinte az egész térkép, és 2012-re csak a Csendes-óceán déli részén marad egy kisebb sötétkék, és a közepén egy nagyobb világoskék folt, ezen kívül csak a sárga és a vörös árnyalatai látszanak. Az északi területeken a leglátványosabb a meleg el?retörése, Kanada, Grönland és Szibéria mélyvörös, de a Szahara, Nyugat-Ázsia és az amazóniai ?serd? felett is vészjósló piros foltok uralkodnak.

Forrás: index.hu

 A NASA New York-i Goddard Institute for Space Studies intézete látványos videóval illusztráltalegutóbbi riasztó klímaváltozási jelentését. Az adatok szerint a mérések kezdete, vagyis 1885 óta regisztrált tíz legmelegebb év mind 1998 óta telt el, 2012 pedig az elmúlt évszázad kilencedik legmelegebb éve volt világszerte.

Az amerikai ?rhivatal szakemberei által összeállított videó 1950 óta mutatja a Föld egyes tájain az átlagh?mérséklet változását, 62 évet 13 másodpercbe s?rítve. A hideg kék színek az adott évben alacsonyabb átlagh?mérsékletet mutatnak a kiindulási alapnak vett, 1950 és 1980 közti átlagnál, a sárga és vörös színek pedig annál melegebbet.

Az animáción jól látszik egy nagy vörös fellobbanás a Déli-sarkvidéken az ötvenes években, majd a hetvenes évek végéig nagyjából egyenletesen hullámzanak a hideg és meleg színek. Ezután az üvegházhatású gázok elterjedésével párhuzamosan sárgába borul szinte az egész térkép, és 2012-re csak a Csendes-óceán déli részén marad egy kisebb sötétkék, és a közepén egy nagyobb világoskék folt, ezen kívül csak a sárga és a vörös árnyalatai látszanak. Az északi területeken a leglátványosabb a meleg el?retörése, Kanada, Grönland és Szibéria mélyvörös, de a Szahara, Nyugat-Ázsia és az amazóniai ?serd? felett is vészjósló piros foltok uralkodnak.

Forrás: index.hu

 A NASA New York-i Goddard Institute for Space Studies intézete látványos videóval illusztráltalegutóbbi riasztó klímaváltozási jelentését. Az adatok szerint a mérések kezdete, vagyis 1885 óta regisztrált tíz legmelegebb év mind 1998 óta telt el,
2012 pedig az elmúlt évszázad kilencedik legmelegebb éve volt világszerte.

Az amerikai ?rhivatal szakemberei által összeállított videó 1950 óta mutatja a Föld egyes tájain az átlagh?mérséklet változását, 62 évet 13 másodpercbe s?rítve. A hideg kék színek az adott évben alacsonyabb átlagh?mérsékletet mutatnak a kiindulási alapnak vett, 1950 és 1980 közti átlagnál, a sárga és vörös színek pedig annál melegebbet.

Az animáción jól látszik egy nagy vörös fellobbanás a Déli-sarkvidéken az ötvenes években, majd a hetvenes évek végéig nagyjából egyenletesen hullámzanak a hideg és meleg színek. Ezután az üvegházhatású gázok elterjedésével párhuzamosan sárgába borul szinte az egész térkép, és 2012-re csak a Csendes-óceán déli részén marad egy kisebb sötétkék, és a közepén egy nagyobb világoskék folt, ezen kívül csak a sárga és a vörös árnyalatai látszanak. Az északi területeken a leglátványosabb a meleg el?retörése, Kanada, Grönland és Szibéria mélyvörös, de a Szahara, Nyugat-Ázsia és az amazóniai ?serd? felett is vészjósló piros foltok uralkodnak.

Forrás: index.hu