Tavaly ?sszel tette emlékezetes bejelentését a kormány, hogy nem indít a lakosság számára elérhet?, vissza nem térítend? támogatási programot az épületenergetika területén, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokat kormányzati épületek felújítására költik. Lázár János a döntést azzal indokolta, hogy az ilyen programokat az EU nem teszi lehet?vé – amir?l kés?bb bebizonyosodott, hogy nem igaz.
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP) képvisel?je blogján arról írt, hogy birtokába került a környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) úgynevezett monitoring bizottságának április 27-i ülésére készült el?terjesztés, amely indoklást ad a KEHOP módosítására, hogy abból kikerüljenek az ilyen lakossági programok. Ebb?l kiderül, mi a valódi oka annak, hogy a kormány elveszi a háztartásoktól ezt a pénzt – írja a képvisel?.
Az indoklás szerint az uniós pénzeket elosztó magyar intézményrendszer nincs felkészülve ilyen jelleg? programok lebonyolítására: „a KEHOP menedzsmentje számára idegen, pénzügyi eszközöket bevonó lakossági épületenergetika számos lebonyolítási és pénzügyi kockázatot hordoz”.
Erre pedig az a kormány válasza, hogy törli a lakosság számára elképeszt?en fontos programot – írja Jávor. A képvisel? szerint a helyzetet még az is súlyosbítja, hogy nem természeténél fogva képtelen az EU-s pénzeket osztó magyar intézményrendszer a munkája elvégzésére, hanem annak a kormány által sokat dicsért átalakításnak az eredményeként, amivel az uniós forráselosztást közvetlenül a Miniszterelnökség alá vonták.
Legalábbis ez szerepel a kormány saját el?terjesztésében, amelyet a képvisel? is idéz:
„a magyar támogatáspolitikai intézményrendszer 2014 eleji átalakítása, az ezzel járó fluktuáció, a 2016-ban zajló 2007-2013-as programok és projektek zárása, valamint a késve induló új 2014-2020-as programok elindítása (ami a kései új EU jogszabályok következménye is) a pénzügyi eszközök terén tapasztalattal nem rendelkez? KEHOP IH – Irányító Hatóság – számára nem tette lehet?vé olyan er?források átcsoportosítását erre a területre, amelynek köszönhet?en biztonsággal elindítható lenne egy rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan lakossági támogatási rendszer. Látható tehát, hogy a lakossági energetikai pályázati rendszer kialakításával összefügg? nehézségek közvetlen forrásvesztési kockázatot hordoznak magukban, ami a KEHOP IH számára nem felvállalható”.
Mindezek eredményeként az uniós operatív program eredeti célkit?zései ugyan nem fognak teljesülni – mutat rá Jávor, aki szerint ez azt jelzi, hogy „olyan sikeresen átalakították az intézményrendszert, hogy az alkalmatlanná vált a munkája végrehajtására egy olyan stratégiai fontosságú területen, mint az uniós pénzek felhasználása”.
„Ez egyrészt ellentmond a gazdasági racionalitásnak (a szociálisan hátrányos helyzet? társadalmi csoportok lakásállományának értéke olyan alacsony, hogy az energetikai beruházáshoz szükséges épít?anyag és eszközök ára ehhez viszonyítva aránytalanul magas és az ingatlan értékének növekedésében elenyész? mértékben jelenik meg), másrészt egy akár 50-60 százalékos vissza nem térítend? támogatás is irreális anyagi elvárásokat támasztana a hazai hátrányos helyzet? csoportokkal szemben, mivel teherviselési képességük gyenge. Ebb?l is következik, hogy a 30-40 százalék körüli vissza nem térítend? támogatási arány épp a kevésbé rászorult, tehet?sebb rétegek számára lenne vonzó (a magasabb teherviselési képesség miatt), ami ellentétes az EB által szorgalmazott szociális céllal” – idézi Jávor a dokumentumot.
A helyzet, amit a dokumentum elénk tár Jávor szerint az, hogy a magyar kormány képtelen feladatai ellátására, illetve deklaratívan lemondott több millió állampolgáráról, akik szerintük menthetetlenül szegények, és nem is akar foglalkozni velük.
Mindezt ahelyett, hogy létrehoznának egy m?köd? intézményrendszert, kidolgoznának olyan, a vissza nem térítend? támogatások valamint a rezsimegtakarítások egy részéb?l visszafizethet? hitelkonstrukciók kombinációjából álló programokat, amik elérhet?vé tennék az EU-s pénzeket és az épületfelújítási programokat a legrászorultabbaknak, és ezzel csökkentenék az energiaszegénységet, a hazai energiafelhasználást, az orosz energiafügg?séget és az ország szén-dioxid kibocsátását – véli Jávor.
Forrás: napi.hu
