A biomassza ismét jelent?s energiaforrása lehet a magyar vidéknek ugyanúgy, ahogyan évszázadokon át az volt – hangoztatta a vidékfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.
Fazekas Sándor a Vidékfejlesztés megújuló energiával cím? tanácskozás megnyitóján egyebek közt arról beszélt, hogy a vidéki ember évszázadokon át a környezetében található – másra már nehezen használható – mez?gazdasági melléktermékekb?l, például a kukoricacsutkából, szalmából, azaz biomasszából nyerte a szükséges energiát.
Ez a lehet?ség több évtizedre feledésbe merült, de most ismét kezdik felfedezni a biomassza és a biogáz alkalmazásának fontosságát. A helyben találhatóenergiaforrások hasznosításával ugyanis csökkenthet?k az energiaköltségek, akár a korábbi ráfordítások harmadára-ötödére a fosszilis energiahordozók használatához képest – húzta alá a miniszter.
Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képvisel?je, a fórum f?szervez?je a konferenciát megel?z? sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy a magyar mez?gazdaság a jöv?ben versenyképes tudjon maradni, illetve növelni tudja versenyképességét – f?ként a nyugat-európaiakkal szemben -, szükség lesz arra, hogy a mostaninál nagyobb mértékben hasznosítson megújuló energiaforrásokat.
Hozzátette: a nyugat-európai gazdák már most jelent?s összegeket fektetnek a megújuló energia források termelésébe. Németországban például meghaladja a 18 milliárd eurót az eddigi befektetések értéke, és minden harmadik német gazda valamilyen formában részt vesz a megújulóenergia-termelésben, ami jelent?s kiegészít? jövedelmet is biztosít számukra.
Az EP-képvisel? kifejtette: a megújuló energia f?ként vidéken állítható el? gazdaságos módon. Így például a biogázt els?sorban állati trágyából lehet termelni, de a bioüzemanyag is mez?gazdasági f?- és melléktermékekb?l állítható el?. Szél- és napenergiát is leginkább vidéken lehet termelni, és a geotermikus energia szintén itt áll rendelkezésre els?sorban. Ezeket az energiaforrásokat a mez?gazdaság is jól hasznosíthatja saját energiaszükségletének kielégítésére. Példaként említette, hogy Magyarországon mintegy kétezer gabonaszárító m?ködik, de csak hármat m?ködtetnek biomasszával. Emellett a napelemeket mint energiatermel? egységeket el lehet helyezni a mez?gazdasági épületek tetején – tette hozzá Glattfelder Béla.
Az MTI-nek elmondta: Magyarországon a megújuló forrásokból nyert energia jelenleg az összes energia mintegy 8 százaléka. Ezt az arányt 2020-ra 14,65 százalékra kell növelni, mert Magyarország ennyit vállalt az ide vonatkozó nemzeti cselekvési tervében.
gcv gjé gkp
Forrás: MTI 2013. október 25., péntek 13:36
