A fenntartható fejl?dés érdekében tartottak továbbképzést Telkibányán 2012. május 10-én, melyen Szalay László Pál lelkipásztor is beszámolt az Ökogyülekezetek Magyarországon kezdeményezésr?l, és szólt a Telkibányai Református Gyülekezetben megvalósított zöld programokról is:
A Telkibányai Szepsi Csombor Márton Tagiskola, fontos szerepet tölt be a környezeti nevelés terén. Nem csupán az ökoiskolai cím birtokosa, hanem évente legalább négy továbbképzést szervez a körzet pedagógusai számára, a fenntartható fejl?dés jegyében. 2012. május 10-én, a telkibányai Öko-Demo Központ zsúfolásig megtelt a szélrózsa minden irányából érkez? vendégekkel. Miskolc, Abaújszántó, Sárospatak valamint több kistelepülés környezetvédelmi szakembere, pedagógusa, adventista, görög katolikus és református lelkésze volt kíváncsi az el?adásokra.
Az alkalmat a házigazda, Czuczor Tamásné igazgató asszony nyitotta meg, aki a vendégek és az el?adók köszöntése után átadta a szót F. Nagy Zsuzsannának. A 2011-ben Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal kitüntetett környezeti nevel? az Ökológiai Intézet sokrét? munkájába vezette be a hallgatóságot (www.ecolinst.hu). A fennállásának 20. évfordulóját ünnepl? alapítvány profiljában többek között helyet kap a kincskeres? utak szervezése, a táboroztatás, a jogi segítségnyújtás, a környezetbarát háztartási eszközök népszer?sítése, a helyes táplálkozásra nevelés valamint a társadalom tájékoztatása a zöld ügyekr?l. A jelenlév?k megismerhették az Ökológia Intézet jelenleg is nagy sikerrel futó programjait. „Gömörsz?l?s, egy fenntartható falu” címen több mint 100 millió Ft-os pályázatot valósítanak meg, ami az önfenntartó, független vidéki élet megteremtését és népszer?sítését célozza. A házi komposztállásra nevelést 5 éve kezdték el, aminek eredményeképpen 2000 fa komposztkeretet osztottak ki. Havi rendszerességgel sajtóreggelit tartanak, ahol a zöld civilek és a média munkatárai találkozhatnak a hiteles tájékoztatás érdekében. Nagy öröm volt a számukra, hogy el?segíthették a Szerencsi Biomassza Er?m? új, környezeti szempontokat fokozottan figyelembe vev? tervének a kidolgozását.
F. Nagy Zsuzsanna el?adásában kitért arra is, hogy május 5-12 között egy nemzetközi kezdeményezés, a Napos Napok hetében vagyunk (www.naposnapok.hu). Szólt a napenergia széleskör? felhasználhatóságáról a feketére festett hordótól kezdve a napt?zhelyen keresztül az ?rtechnológiai fejlesztésekig. Figyelmeztetett arra, hogy bár jelenleg a napkollektorok ára csökken? tendenciát mutat, de az el?állításához szükséges nyersanyagok stratégiai készletei Kínában vannak.
A továbbképzés másik el?adója Szalay László Pál református lelkész volt, aki hazai tekintetben egy teljesen új kezdeményezés elindulásáról szólt Ökogyülekezetek Magyarországon címmel. Bevezetésében a keresztyénség és a környezetvédelem kapcsolatát egy régi dilemmával hozta párhuzamba: Mit keres Pilátus a Credóban? A problémafelvetés során kitért azokra a nehézségekre, amelyek megakadályozhatják a teológia és a természettudományok párbeszédét. Röviden jellemezte azokat a csoportokat, akik a jelen környezeti pusztulását egyszer?en a végid?k jelének tekintik, és nem akarnak tenni ellene. Az MRE Ökogyülekezeti Tanácsosa nem hallgatta el azokat a kritikákat sem, amelyek kimondottan a keresztyén teológiát és tanítást teszik felel?ssé a kialakult helyzetért. A teremtésvédelem bibliai alapjait négy pontban, igékkel alátámasztva összegezte: I, Teremt? Istenünk van; II, Feladatunk van ebben a világban; III, Felel?sek vagyunk a Föld megromlott állapotáért; IV, Reménységünk van Krisztusban.
Az el?adás folytatásában a lelkipásztor felvázolta az ökogyülekezeti program eddigi állomásait, kezdve a 2010-ben a Skót Egyházzal aláírt együttm?ködési nyilatkozattól egészen a 2012. április 28-ai Els? Ökogyülekezeti Konferenciáig (www.okogyulekezet.hu). Kiemelte, hogy a kezdeményezésük nem el?zmények nélküli, hiszen az evangélikus és katolikus felekezetek már jóval korábban elkezdtek foglalkozni ezzel a témával. A hallgatóság képet alkothatott arról, hogy a Teremtés Ünnepe, az Egyháztáji kezdeményezésekkel valamint a TIÉD és a Gyümölcsfák a papkertbe programokkal milyen gyakorlati módon vették/veszik ki a részüket az egyházak a teremtett világ megóvásából. Végezetül a Telkibányai Református Gyülekezetben megvalósított zöld programokról számolt be a helyi lelkipásztor. Fontos állomása volt az el?terjesztésnek az ?kogyülekezeti Díj ismertetése, amire keresztyén közösségek pályázhatnak. A református Ökogyülekezeti Tanács és az evangélikus Ararát Munkacsoport július 31-ig várja azoknak a keresztyén intézményeknek, gyülekezetek a jelentkezését, akik vállalják, hogy környezettudatosabban élik a mindenapjaikat.
Mind a két el?adást képek, kiadványok, promóciós anyagok gazdagították. A szakmai munka és a tapasztalatcsere kis körökben folytatódott tovább. A kötött program után az egybegy?ltek a helyi általános iskola vendéglátását élvezhették. A környezeti nevelési program következ? akciója május 31-én lesz. A lelki és fizikális környezetünk esedezik, hogy végre vegyük komolyan a jelzéseit. Nem elég a kormányzati szabályozók húzd meg, ereszd meg politikájától várni egyedül a helyzet el?mozdulását. Lásd mit tehet a civil és egyházi kezdeményez, s mit tehet Jóságos Lelke veled.
Forrás: Szalay László Pál tirek.hu
A fenntartható fejl?dés érdekében tartottak továbbképzést Telkibányán 2012. május 10-én, melyen Szalay László Pál lelkipásztor is beszámolt az Ökogyülekezetek Magyarországon kezdeményezésr?l, és szólt a Telkibányai Református Gyülekezetben megvalósított zöld programokról is:
A Telkibányai Szepsi Csombor Márton Tagiskola, fontos szerepet tölt be a környezeti nevelés terén. Nem csupán az ökoiskolai cím birtokosa, hanem évente legalább négy továbbképzést szervez a körzet pedagógusai számára, a fenntartható fejl?dés jegyében. 2012. május 10-én, a telkibányai Öko-Demo Központ zsúfolásig megtelt a szélrózsa minden irányából érkez? vendégekkel. Miskolc, Abaújszántó, Sárospatak valamint több kistelepülés környezetvédelmi szakembere, pedagógusa, adventista, görög katolikus és református lelkésze volt kíváncsi az el?adásokra.
Az alkalmat a házigazda, Czuczor Tamásné igazgató asszony nyitotta meg, aki a vendégek és az el?adók köszöntése után átadta a szót F. Nagy Zsuzsannának. A 2011-ben Justitia Regnorum Fundamentum Díjjal kitüntetett környezeti nevel? az Ökológiai Intézet sokrét? munkájába vezette be a hallgatóságot (www.ecolinst.hu). A fennállásának 20. évfordulóját ünnepl? alapítvány profiljában többek között helyet kap a kincskeres? utak szervezése, a táboroztatás, a jogi segítségnyújtás, a környezetbarát háztartási eszközök népszer?sítése, a helyes táplálkozásra nevelés valamint a társadalom tájékoztatása a zöld ügyekr?l. A jelenlév?k megismerhették az Ökológia Intézet jelenleg is nagy sikerrel futó programjait. „Gömörsz?l?s, egy fenntartható falu” címen több mint 100 millió Ft-os pályázatot valósítanak meg, ami az önfenntartó, független vidéki élet megteremtését és népszer?sítését célozza. A házi komposztállásra nevelést 5 éve kezdték el, aminek eredményeképpen 2000 fa komposztkeretet osztottak ki. Havi rendszerességgel sajtóreggelit tartanak, ahol a zöld civilek és a média munkatárai találkozhatnak a hiteles tájékoztatás érdekében. Nagy öröm volt a számukra, hogy el?segíthették a Szerencsi Biomassza Er?m? új, környezeti szempontokat fokozottan figyelembe vev? tervének a kidolgozását.
F. Nagy Zsuzsanna el?adásában kitért arra is, hogy május 5-12 között egy nemzetközi kezdeményezés, a Napos Napok hetében vagyunk (www.naposnapok.hu). Szólt a napenergia széleskör? felhasználhatóságáról a feketére festett hordótól kezdve a napt?zhelyen keresztül az ?rtechnológiai fejlesztésekig. Figyelmeztetett arra, hogy bár jelenleg a napkollektorok ára csökken? tendenciát mutat, de az el?állításához szükséges nyersanyagok stratégiai készletei Kínában vannak.
A továbbképzés másik el?adója Szalay László Pál református lelkész volt, aki hazai tekintetben egy teljesen új kezdeményezés elindulásáról szólt Ökogyülekezetek Magyarországon címmel. Bevezetésében a keresztyénség és a környezetvédelem kapcsolatát egy régi dilemmával hozta párhuzamba: Mit keres Pilátus a Credóban? A problémafelvetés során kitért azokra a nehézségekre, amelyek megakadályozhatják a teológia és a természettudományok párbeszédét. Röviden jellemezte azokat a csoportokat, akik a jelen környezeti pusztulását egyszer?en a végid?k jelének tekintik, és nem akarnak tenni ellene. Az MRE Ökogyülekezeti Tanácsosa nem hallgatta el azokat a kritikákat sem, amelyek kimondottan a keresztyén teológiát és tanítást teszik felel?ssé a kialakult helyzetért. A teremtésvédelem bibliai alapjait négy pontban, igékkel alátámasztva összegezte: I, Teremt? Istenünk van; II, Feladatunk van ebben a világban; III, Felel?sek vagyunk a Föld megromlott állapotáért; IV, Reménységünk van Krisztusban.
Az el?adás folytatásában a lelkipásztor felvázolta az ökogyülekezeti program eddigi állomásait, kezdve a 2010-ben a Skót Egyházzal aláírt együttm?ködési nyilatkozattól egészen a 2012. április 28-ai Els? Ökogyülekezeti Konferenciáig (www.okogyulekezet.hu). Kiemelte, hogy a kezdeményezésük nem el?zmények nélküli, hiszen az evangélikus és katolikus felekezetek már jóval korábban elkezdtek foglalkozni ezzel a témával. A hallgatóság képet alkothatott arról, hogy a Teremtés Ünnepe, az Egyháztáji kezdeményezésekkel valamint a TIÉD és a Gyümölcsfák a papkertbe programokkal milyen gyakorlati módon vették/veszik ki a részüket az egyházak a teremtett világ megóvásából. Végezetül a Telkibányai Református Gyülekezetben megvalósított zöld programokról számolt be a helyi lelkipásztor. Fontos állomása volt az el?terjesztésnek az ?kogyülekezeti Díj ismertetése, amire keresztyén közösségek pályázhatnak. A református Ökogyülekezeti Tanács és az evangélikus Ararát Munkacsoport július 31-ig várja azoknak a keresztyén intézményeknek, gyülekezetek a jelentkezését, akik vállalják, hogy környezettudatosabban élik a mindenapjaikat.
Mind a két el?adást képek, kiadványok, promóciós anyagok gazdagították. A szakmai munka és a tapasztalatcsere kis körökben folytatódott tovább. A kötött program után az egybegy?ltek a helyi általános iskola vendéglátását élvezhették. A környezeti nevelési program következ? akciója május 31-én lesz. A lelki és fizikális környezetünk esedezik, hogy végre vegyük komolyan a jelzéseit. Nem elég a kormányzati szabályozók húzd meg, ereszd meg politikájától várni egyedül a helyzet el?mozdulását. Lásd mit tehet a civil és egyházi kezdeményez, s mit tehet Jóságos Lelke veled.
Forrás: Szalay László Pál tirek.hu
Lehet vele f?teni, elektromos áramot termelni, gépkocsit meghajtani. Ráadásul az új fúrási technológiának köszönhet?en hatalmas, úgynevezett nem hagyományos földgáz-készletek váltak kitermelhet?vé. De megd?lni látszik az az axióma, miszerint feleannyi üvegházgáz-kibocsátással jár a földgáz használata, mint a széné, vagy hogy a földgázüzem? autók harminc százalékkal kevesebb szén-dioxidot eresztenek ki, mint a hagyományos benzinesek. A földgáz teljes életciklusa – a kitermelést, a feldolgozást és a szállítást is beleértve – ugyanis tetemes környezeti terhelést és szennyezést von maga után. A földgáz azonban favorizált energiaforrás a fejlett világban, és mindenütt komoly er?feszítéseket tesznek az önellátás fokozására a függ?ség csökkentése érdekében.
Az orosz földgázcsap elzárása 2009 elején sokkolóan tudatosította bennünk, mennyire az importtól függ energiaellátásunk. Brüsszel stratégiai célként deklarálta a földgázbeszerzések diverzifikálását. Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok is elhatározta, hogy csökkenteni igyekszik közel-keleti olajfügg?ségét. Obama a földgázt tette meg energiapolitikája központi elemévé, de e téren is gy?lnek a kételyek.
Globálisan évente 2 százalékkal n? a földgázfelhasználás, miközben az energiafogyasztás csak 1,2 százalékkal, vagyis a súlypont áttev?dik erre az energiahordozóra. (Drámaian pazaroló a kelet-európai és a közép-ázsiai energetikai rendszer az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke szerint. )Már 2015-re túllépheti a kereslet a kínálatot – állítja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). A gáz részaránya az energiamixben 2035-ig a jelenlegi 21-r?l 25 százalékra emelkedhet. Ez az áttolódás azonban nem hoz elegend? emissziómérséklést a kiotói célok teljesítéséhez, mert 3,5 Celsius-fokos felmelegedéshez vezet. A nyugati világban sok széntüzelés? er?m? azzal tudta le a törvényileg el?írt kibocsátáscsökkentést, hogy gázmeghajtású turbinákra váltott. A fennmaradó er?m?vek 60 százalékát húsz éven belül kell kivonni a forgalomból, ezek is földgázra állnak majd át, vagy bezárnak. A földgázkeresletet élénkítette a fukushimai katasztrófát követ?en az atomenergia iránti bizalom megrendülése is.
Új lel?helyek, új technológiák
A világ számos pontján új technológiákkal folyik hatalmas földgázmez?k feltárása, kiaknázása és a feldolgozás. A lel?helyek némelyikér?l már évtizedek óta lehetett tudni, de gazdasági és technológiai okok miatt eddig ezek nem voltak hozzáférhet?ek.
A palagáz – a pala petróleumban és természetes gázokban gazdag üledékes k?zet – kitermelése a korábbi módszerekkel nem volt gazdaságos, pedig a palagáz mennyisége ötször akkora, mint a hagyományos gázkészleteké. Az utóbbi évtizedben azonban a bányászati technikák fejl?dése, a vízszintes fúrások és a hidraulikus töréstechnika elterjedése lehet?vé tette, hogy nagy mennyiség? palagázhoz férhessenek hozzá. Európában Lengyelországban van a legjelent?sebb palagázkészlet, ahol több nemzetközi nagyvállalat végez kutatófúrásokat, és ezek sikerét?l függ?en folytatódhat a kitermelés el?készítése más európai országokban is – derül ki az MTI-nek a New York Times energia-összeállítását ismertet? tudósításából. Ugyanakkor a lengyel geológiai intézet 2012. március végi jelentése szerint az el?zetesen 5300 milliárd köbméterre becsült kitermelhet? palagáz mennyisége valószín?leg csak 346-768 milliárd köbméter között lehet, de így is meghaladja az ország 145 milliárd köbméterre becsült hagyományos gázkészletét. A hagyományos és nem hagyományos forrásokból kitermelhet? földgáz a lengyel piac teljes szükségletét minimum 35, de akár 65 évre is kielégíthetné, és függetleníthetné az országot az oroszországi importtól.
Európa az összes gázfelhasználásának mintegy a 60 százalékát importból szerzi be – ennek nagyjából a felét Oroszországból -, így érthet? a szándék, hogy legalább néhány országban növekedjék a belföldi gáztermelés a függ?ség mérséklése érdekében.
Ivóvízszennyezés. A Gasland cím? Oscar-jelölt dokumentumfilmben több olyan földgázkút-közeli amerikai háztartást mutattak, ahol a lakók a kamera el?tt meggyújtották a vízcsapból folyó vizet, mivel az annyira telít?dött gázokkal. A repedésekb?l kiszök?, leveg?t szennyez? mérges gázok megközelíthetetlenné, lakhatatlanná tesznek farmokat. A talajvíz szennyez?dése miatt a mez?gazdaság számára is elesik a földterület: a hatóságok karanténba helyezik a helyi állatállományt. A cégek szerint, mivel a kitermelés jóval a talajvíz szintje alatt történik, a felszíni szivárgás, a kút aknája vagy a fúróoldat-tároló hibás oldalburkolata idézhet el? szennyez?dést. Ha ez bekövetkezik, szinte lehetetlen kivonni a kemikáliákat az ivóvízb?l. A ProPublica oknyomozó internetes honlap tízezer talajvízszennyezésr?l tud a kutak közelében. A vízkészletek veszélyeztetettsége miatt betiltották a hidraulikus fúrást New York államban, New Jerseyben, a Dél-afrikai Köztársaságban, Franciaországban, Bulgáriában.
Az elmúlt években kiderült, hogy az USA földgázkészletei is jóval nagyobbak, mint azt korábban hitték. Az Egyesült Államokban a palagáztermelés öt év alatt az ötszörösére n?tt, miután 2005-ben az energiajog kivonta a tiszta ivóvízr?l szóló törvény hatálya alól a kitermelésére használt hidraulikus k?vágás technológiáját. Az új kitermelési technikák ugyanis rengeteg vizet igényelnek, ráadásul a hidraulikus törés során apró repedéseket idéznek el? a földalatti k?zetrétegekben. Ennek ellenére a nagy energiatartalmú er?forrásokat célzó feltárási és kitermelési munkálatok súlypontja a „száraz” gázmez?kr?l áttev?dött a folyadékokban gazdag lel?helyekre, ahol olaj, propán, bután, etán is található.
Olcsóbb kitermelés
Egy hagyományos földgázkút összköltsége 5 millió dollár körül van, amire a palagáz-kitermelés 2,5 millió dolláros pluszkiadást jelent kutanként – derül ki a University of Pittsburgh kutatásából. Jelenleg a hagyományos földgáz kitermelésének költsége a fúrókutaknál 14 dollárcent köbméterenként, és becslések szerint a következ? 11 évben tartható ez az árszint – állítja a Financial Times.
A földgáz olcsósága a szektorba tereli a befektet?ket, elvonva a t?két a megújuló energiák el?l, amelyek költségesebb infrastrukturális ráfordításokat igényelnek. Az EIA 2009-es becslése szerint a gázer?m?vekkel termelt elektromos áram kilowatt-óránkénti ára – ami akkor 9,8 dollárcent volt – 2016-ra 8,9 dollárcentre csökken, és még 2035-ben is a 2009-es árszint alatt, 9,2 centen áll majd, miközben a víz-, a nap- és a szélenergiából el?állított áram fokozatosan drágul.
A megújulókat favorizálók elbukták volna a vitát, amely a gazdaság alacsony karbontartalmú m?ködési pályára állításáról szólt? Nem feltétlenül. A földgáz árában ugyanis nem jelennek meg a negatív externáliák: kitermelésének környezeti kárai, amelyek pluszköltségeket okoznak az államnak és a helyi közösségeknek.
Magyar földgáz
Hazánk éves földgázfogyasztása 15 milliárd köbméter, amelyet 80 százalékban orosz forrásból fedezünk. Pedig jelent?s, még nem feltárt lel?helyeink is vannak. Így a makói medence is nagy mennyiség? gázt rejt – talán Európa legnagyobb gázmez?jér?l van szó -, de ennek kitermelése szintén csak nem hagyományos technológiával lehetséges. A szénhidrogén rendkívül tömör k?zetekbe van zárva, és ez igencsak megnehezíti a kitermelést. A megfelel? technológiát még mindig keresik. A területen több cég – a kanadai Falcon Oil & Gas itteni leányvállalata, a TXM Kft., valamint a Mol és az amerikai ExxonMobil magyar leányvállalata – is kutat(ott), de az eddigi próbálkozások nem hoztak kielégít? eredményeket, 2010 februárjában az amerikai és a magyar olajvállalat ki is vonult a területr?l. A TXM, amelynek beruházásai az elmúlt öt év során meghaladták az 500 millió eurót, 2011 nyarán a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) energetikai céggel kezdett együttm?ködést. A cég f?részvényese az orosz Gazprom. A Falcon stratégiájában – sok tekintetben az EU-irányelveknél és a magyar szabályozásnál szigorúbb feltételekkel – el?kel? helyen szerepel a környezetterhelés minimalizálása, els?sorban a vizek és az él?világ védelmére, valamint a zaj- és füstgázkibocsátásra, a szeizmikus hullámkeltés és felszínmozgás monitoringjára vonatkozóan.
Somogy déli részén, például Barcs, Potony és Vízvár térségében a Mol a horvát INA-val 2007 óta folytat próbafúrásokat és kútmélyítéseket. A Mol és az INA olyan geológiai képz?dményeket keres, amelyek a Dráva-árok nagy mélység? részeib?l feláramlott szénhidrogéneket csapdázhatták. A londoni értékt?zsdén jegyzett JTX Oil and Gas Hajdúnánáson és Görbeházán lelt gázmez?re. A cég – a napi.hu híradása szerint – legutóbbi féléves jelentésében egyebek mellett azt közölte, hogy a kutatási programok terén el?rehaladást sikerült elérni, ám a kitermelés a vártnál gyengébben alakult: a hajdúnánási és görbeházai mez?kön 2011 els? felében 31 százalékos csökkenés volt az egy évvel korábbihoz képest. A JTX tavaly februárban együttm?ködési megállapodást kötött a Magyar Horizont Energia Kft.-vel. Terveik szerint hét új kutat nyitnának Túrkeve környékén, és a Hernádon lév? kutak termelését is fokoznák.
A hazai földön kitermelt földgázból 12 százalékos bányajáradék formájában részesedik a magyar állam.
