Az Európa Parlament kritikusnak látja a palagáz kitermelését Európában, de szigorúbb környezetvédelmi el?írások mellett még hagyja azokban az országokban a kitermelést, amelyek azt akarják.
Az Europa Parlamet plénumja több szigorúbb szabályzatot alkotott a palagáz és a palaolaj kitermelésével járó környezeti kihatások miatt most szerdán Strasbourgban.
A következ?kben a tabajdi.hu honlapon megjelent cikk:
MAGYARORSZÁG NEM MONDHAT LE SEMMILYEN ENERGIAFORMÁRÓL
„Magyarország,
miközben törekszik a megújuló energiaforrásokra történ? átállásra és a nagyobb energiahatékonyságra, nem mondhat le az atomenergiáról, a hagyományos fosszilis forrásokról és a nem konvencionális források kihasználásáról sem. Bár a palagáz Európában nem fog az amerikaihoz hasonló energetikai forradalmat elindítani, hozzájárulhat a kontinens energiafügg?ségének csökkentéséhez. A palagáz kitermelését ezért nem szabad betiltanunk. Olyan európai és tagállami szabályozási környezetet kell kialakítanunk, amely a lehet? legszigorúbb környezetvédelmi el?írások mellett, a technológiai fejlesztést ösztönözve lehet?vé teszi a palagáz kitermelését” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az Európai Parlament plenáris ülésén, a palagáz kitermelésének európai szint? szabályozásáról rendezett vitában.
A képvisel? aláhúzta, hogy az amerikaihoz hasonló európai palagáz-forradalmat több tényez? is valószín?tlenné teszi. Az európai lel?helyek gyakran s?r?n lakott területeken fekszenek, kevésbé feltártak, mint a tengerentúli gázmez?k, és kitermelésük is nehézkesebb. Az európai környezetvédelmi és vízvédelmi el?írások jóval szigorúbbak az amerikaiaknál. „A palagáz mégis hozzájárulhat az európai kontinens küls? energiafügg?ségének csökkentéséhez, különösen azokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol rendkívül magas az orosz importgáz aránya a gázfogyasztáson, illetve a teljes energiafogyasztáson belül. Magyarországon négy ígéretes gázmez? is fekszik. Ezek kitermelése hozzájárulhat a viszonylag elmaradott kelet-, illetve a dél- nyugat-magyarországi régiók felzárkózásához” – hangsúlyozta a szocialista delegációvezet?.
Felszólalásában Tabajdi Csaba aláhúzta, hogy a földgáz a fosszilis energiahordozók közül a legkisebb széndioxid lábnyommal rendelkezik. A megújuló energiaforrásokra történ? teljes átállásig a földgáz-alapú energiatermelés kínálja a legnagyobb szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehet?séget. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió el?tt számos kihasználatlan energetikai lehet?ség áll még. Felszólalásában felhívta a figyelmet Oláh György, magyar származású Nobel-díjas kémikus találmányára, amely a kibocsátott szén-dioxid visszaforgatásával állít el? az energiatermelésben és a közlekedési ágazatban is hasznosítható metanolt.
Háttér:
A palagáz kitermelésének kérdését 2010 óta heves viták övezik az Európai Unióban. A palagáz gazdaságos kitermelése az elmúlt évtizedben lezajlott technikai fejlesztéseknek (horizontális fúrás, hidraulikus repesztés) köszönhet?en vált lehetségessé. A palagáz, illetve a többi ún. nem-konvencionális szénhidrogén forrás a 2000-es években forradalmasította a z amerikai energiaipart. Az Egyesült Államok, amely korábban földgáz-importra szorul mostanra önellátó lett, s?t a tervek szerint hamarosan cseppfolyósított földgázt fog szállítani a világpiacra. A palagáz kitermelésének európai lehet?ségei jóval korlátozottabbak. Az Európai Unió területén Lengyelországban, Franciaországban, Romániában és Bulgáriában találtak jelent?sebb palagáz mez?ket. Magyarországon négy kisebb mez?t találtak, ezeken most kísérleti fúrásokat végez a Mol. Franciaország és Bulgária betiltotta a palagáz kitermelését, míg a legnagyobb készletekkel rendelkez? Lengyelország feszített tempóban igyekszik kitermelni saját mez?it. A palagázzal kapcsolatos f?bb környezetvédelmi aggályok a következ?k: 1. A kitermelés során elszök? metán miatt a palagáz széndioxid-lábnyoma jóval magasabb, mint a hagyományos földgázé, elérheti akár a szénét is. 2. A kitermeléshez használt nagymennyiség? víz szennyezetten kerül vissza a felszínre. Ennek tisztítása nem mindenhol megoldott. 3. A palagáz kitermelése kisebb földrengésekhez vezethet. 4. A kutakból elszök? metán.
2012.11.24. | forrás: www.tabajdi.hu | Michael Debreczeni | fotó: © picsone
További infók és linkek:
http://www.mszp.hu/hirek/magyarorszag_nem_mondhat_le_semmilyen_energiaformarol
http://www.europarl.europa.eu/committees/en/envi/studiesdownload.html?languageDocument=HU&file=66725
Az Európa Parlament kritikusnak látja a palagáz kitermelését Európában, de szigorúbb környezetvédelmi el?írások mellett még hagyja azokban az országokban a kitermelést, amelyek azt akarják.
Az Europa Parlamet plénumja több szigorúbb szabályzatot alkotott a palagáz és a palaolaj kitermelésével járó környezeti kihatások miatt most szerdán Strasbourgban.
A következ?kben a tabajdi.hu honlapon megjelent cikk:
MAGYARORSZÁG NEM MONDHAT LE SEMMILYEN ENERGIAFORMÁRÓL
„Magyarország, miközben törekszik a megújuló energiaforrásokra történ? átállásra és a nagyobb energiahatékonyságra, nem mondhat le az atomenergiáról, a hagyományos fosszilis forrásokról és a nem konvencionális források kihasználásáról sem. Bár a palagáz Európában nem fog az amerikaihoz hasonló energetikai forradalmat elindítani, hozzájárulhat a kontinens energiafügg?ségének csökkentéséhez. A palagáz kitermelését ezért nem szabad betiltanunk. Olyan európai és tagállami szabályozási környezetet kell kialakítanunk, amely a lehet? legszigorúbb környezetvédelmi el?írások mellett, a technológiai fejlesztést ösztönözve lehet?vé teszi a palagáz kitermelését” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az Európai Parlament plenáris ülésén, a palagáz kitermelésének európai szint? szabályozásáról rendezett vitában.
A képvisel? aláhúzta, hogy az amerikaihoz hasonló európai palagáz-forradalmat több tényez? is valószín?tlenné teszi. Az európai lel?helyek gyakran s?r?n lakott területeken fekszenek, kevésbé feltártak, mint a tengerentúli gázmez?k, és kitermelésük is nehézkesebb. Az európai környezetvédelmi és vízvédelmi el?írások jóval szigorúbbak az amerikaiaknál. „A palagáz mégis hozzájárulhat az európai kontinens küls? energiafügg?ségének csökkentéséhez, különösen azokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol rendkívül magas az orosz importgáz aránya a gázfogyasztáson, illetve a teljes energiafogyasztáson belül. Magyarországon négy ígéretes gázmez? is fekszik. Ezek kitermelése hozzájárulhat a viszonylag elmaradott kelet-, illetve a dél- nyugat-magyarországi régiók felzárkózásához” – hangsúlyozta a szocialista delegációvezet?.
Felszólalásában Tabajdi Csaba aláhúzta, hogy a földgáz a fosszilis energiahordozók közül a legkisebb széndioxid lábnyommal rendelkezik. A megújuló energiaforrásokra történ? teljes átállásig a földgáz-alapú energiatermelés kínálja a legnagyobb szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehet?séget. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió el?tt számos kihasználatlan energetikai lehet?ség áll még. Felszólalásában felhívta a figyelmet Oláh György, magyar származású Nobel-díjas kémikus találmányára, amely a kibocsátott szén-dioxid visszaforgatásával állít el? az energiatermelésben és a közlekedési ágazatban is hasznosítható metanolt.
Háttér:
A palagáz kitermelésének kérdését 2010 óta heves viták övezik az Európai Unióban. A palagáz gazdaságos kitermelése az elmúlt évtizedben lezajlott technikai fejlesztéseknek (horizontális fúrás, hidraulikus repesztés) köszönhet?en vált lehetségessé. A palagáz, illetve a többi ún. nem-konvencionális szénhidrogén forrás a 2000-es években forradalmasította a z amerikai energiaipart. Az Egyesült Államok, amely korábban földgáz-importra szorul mostanra önellátó lett, s?t a tervek szerint hamarosan cseppfolyósított földgázt fog szállítani a világpiacra. A palagáz kitermelésének európai lehet?ségei jóval korlátozottabbak. Az Európai Unió területén Lengyelországban, Franciaországban, Romániában és Bulgáriában találtak jelent?sebb palagáz mez?ket. Magyarországon négy kisebb mez?t találtak, ezeken most kísérleti fúrásokat végez a Mol. Franciaország és Bulgária betiltotta a palagáz kitermelését, míg a legnagyobb készletekkel rendelkez? Lengyelország feszített tempóban igyekszik kitermelni saját mez?it. A palagázzal kapcsolatos f?bb környezetvédelmi aggályok a következ?k: 1. A kitermelés során elszök? metán miatt a palagáz széndioxid-lábnyoma jóval magasabb, mint a hagyományos földgázé, elérheti akár a szénét is. 2. A kitermeléshez használt nagymennyiség? víz szennyezetten kerül vissza a felszínre. Ennek tisztítása nem mindenhol megoldott. 3. A palagáz kitermelése kisebb földrengésekhez vezethet. 4. A kutakból elszök? metán.
2012.11.24. | forrás: www.tabajdi.hu | Michael Debreczeni | fotó: © picsone
További infók és linkek:
http://www.mszp.hu/hirek/magyarorszag_nem_mondhat_le_semmilyen_energiaformarol
http://www.europarl.europa.eu/committees/en/envi/studiesdownload.html?languageDocument=HU&file=66725
Megkezd?dött a pécsi er?m? új biomassza-tüzelés? kazánjának tesztelése. A Pannonpower Holding Zrt. 24 milliárd forintos biomassza-beruházása várhatóan év végét?l, jöv? év elejét?l állhat normál üzembe.
A társaság közlése szerint a berendezésbe már begyújtottak és hamarosan g?zt is termelnek vele. Rámutattak: mindez fontos állomása a Pannonpower Holding Zrt. 24 milliárd forintos biomassza-beruházásának, melynek eredményeként várhatóan év végét?l, jöv? év elejét?l egy új, szalma- és kukoricaszár-tüzelés? blokkot állíthatnak a kapcsolt h?- és villamosenergia-termelés szolgálatába.
A Pannonpower Holding Zrt. tavaly ?sszel közölte, hogy új biomassza blokkot helyez üzembe a pécsi h?er?m?ben. A jelenlegi 50 megawatt teljesítmény? fatüzelés? mellett épül? 35 megawattos blokk a maga nemében a legnagyobb berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország els? olyan városa, ahol a távf?téshez szükséges h?energiát szinte kizárólag biomasszából állítják el?. A blokk évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.
A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mez?gazdasági mellékterméket, f?ként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A létesítmény m?ködése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.
Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az er?m? két gáztüzelés? kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzel?anyagoktól, és n? az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém id?járási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti h?mérséklet esetén lenne szükség.
2012. 11. 23. | forrás: portfolio.hu | Michael Debreczeni
Egyéb linkek:
http://www.alternativenergia.hu/tag/pannonpower-holding-zrt
