Heti napelem (29. hét)

A napelemek egyre jobban teljesítenek a hazai villamosenergetikai hálózaton. Július közepén a teljes napelemekkel megtermelt villamosenergia meghaladta az 186 MW-ot, amely a teljes felhasználás 37 százalékát jelentette. Közben mindenki lázas számolásba kezdett, hogyan védhető ki napelemekkel az áram drágulása.

A teljes magyarországi villamosenergia-felhasználás közel 37 százalékát a nagy naperőművek fedezték. A jelenlegi energia-vészhelyzetben ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen az alternatív energiaforrások hozzájárulnak az ország energiával való ellátásának biztosításában is – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) pénteken a Facebook-oldalán. A kormány célja, hogy tovább erősítse a magyar háztartások energiabiztonságát és a napelemek elterjedésének támogatásával hozzájáruljon a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez. A napenergia térnyerését jól mutatja – írták -, hogy a napelemek kapacitása öt év alatt megtízszereződött, 2021-ben pedig a naperőművek által termelt villamos energia mennyisége 56,54 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ezzel az Európai Unióban itthon volt a legmagasabb – 11,1 százalékos – a naperőművek aránya a teljes áramtermelésben. “Magyarország jelenleg összesen több mint 3000 megawattnyi napelemes kapacitással rendelkezik és a fejlesztések olyan mértékben felgyorsultak, hogy a 2030-ra tervezett naperőműves kapacitást akár már az évtized közepére elérhetjük” – olvasható a TIM bejegyzésében.

A magasabb rezsiárak alacsonyabb megtérülési idővel kecsegtetik azokat, akik napelemes rendszer építésében gondolkodnak. Átlag feletti fogyasztók esetén akár felére is csökkenhet a telepítésbe fektetett forintok megtérülése. A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként , vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak. Számítások szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra. A jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Ez azt jelenti, hogy évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztás és a hálózatba feltöltött termelés különbözetét kell kifizetni, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Így egy jól méretezett rendszernél ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni.

A napelemes háztartások évente a megtermelt energiájuk 30–35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják, majd visszaveszik a szaldóelszámolás keretein belül a későbbi felhasználásnál. A módszernek az a hátránya, hogy üzemzavar esetén a napelemes házban sem lesz áram, hiszen a fölösleget nem tudja levenni az épp nem működő hálózatról. Akkumulátoros energiatárolással ellátott rendszer is létezik (ez a szigetüzemű rendszer), ahol akkumulátorokkal tárolják a fel nem használt energiát. Ezt leginkább a vezetékes áram nélküli helyeken érdemes használni, mondjuk szivattyúknál, tanyákon vagy más, külterületi ingatlanoknál. Mivel nem kell hozzá hálózat, áramszünetek esetén is használható, mert több órányi áram tárolására alkalmasak az akkumulátorok és a hirtelen leállás miatt keletkező károk is megelőzhetőek az elektromos berendezésekben. Elektromos autó töltésénél szintén nagy előny ez a rendszer, mert a hálózatinál gyorsabban lehet tölteni és az áramszolgáltatóval szerződött lekötött teljesítményt sem kell növelni miatta. Az előnyei közé tartozik még, hogy ebben az esetben a megtermelt energia 70-75 százalékát használják fel a háztartások – megismételve, hogy ha valaki a kormány által meghatározott átlag felett fogyaszt, tovább nő ennek jelentősége.

Ugyanakkor nehezebben méretezhető és az akkumulátorok miatt sokkal drágább a szigetüzem. Ráadásul a megtérülési idő általában 18–20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje csak 5–10 év (több gyártó 10 éves garanciával dolgozik). Ezenfelül a beépített napelemteljesítményt többszörösen túl kell kalibrálni azért, hogy az évszakok közötti fogyasztás-termelés kiegyenlítődjön, de ha ez sikerül, egész évben lehet a tárolóból fedezni az energiaigényt. A közüzemi hálózatra kötött napelemes rendszert ki lehet egészíteni tároló akkumulátorral is. Itt csak akkor fog felmenni az áramszolgáltatóhoz az áram, ha már az akkumulátor feltöltött. Este az akkumulátorból fogyaszt a háztartás, így az önfogyasztás a lehető legnagyobb lesz, aztán mikor lemerülnek az akkumulátorok, a rendszer a hálózatból fedezi tovább az áramszükségletét. A korszerű rendszerek már az áram árát is figyelni tudják, és mikor olcsó az áram töltenek, mikor drága, kitermelnek és eladnak a hálózatba. Ez a módszer a mostani szaldóelszámolásnál még nem érdekes, de 2024-től már nagyon is fontos lesz, hogy mennyi a háztartások önfelhasználása.

A hazai napelemes piacot alaposan felbolydította a rezsiárak változása. Eddig is sokat hangsúlyoztuk a szemléletváltás fontosságát, ez azonban a mostani viszonyok közepette lényegesen felgyorsult. Tudatosan kell fogyasztanunk, és tudatosan kell terveznünk a gáz és a villanyáram tekintetében. Itt a megbízható szakemberekre, mérnökökre megkerülhetetlen szerep hárul.