Áram nélkül nincs élet. Akik a világvégét látják maguk előtt, sokszor azt jövendölik, az apokalipszishez elég lesz egy egyszerű áramszünet. Energiaéhségünk évről-évre olyan méreteket ölt, hogy az amerikai Energy Information Administration jelentése szerint 2050-ig akár 50 százalékkal is nőhet az energiafelhasználásunk, az elektromos áramtermelés pedig akár 79 százalékkal is megugorhat. Már csak az a kérdés, növekvő igényeinkkel képes lesz-e a rendelkezésünkre álló rendszer megbirkózni.
Csak az év első felében a hazai lakossági fogyasztók 26 ezer új naperőművet telepítettek, a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma pedig 2021. június végén már 120 ezer volt. Ha a lendület kitart, alig három év múlva a háztartási napelemes kapacitás elérheti a 1700-2300 MW-ot. Persze csak akkor, ha az áramhálózati fejlesztés képes lesz lekövetni a „zöld áram” forradalmát. A szakemberek ugyanis egyre jobban aggódnak a hálózati kapacitás maximális kihasználtsága miatt. Ez a kapacitás véges, a jelenlegi rendszer körülbelül 3000 MW-nyi napenergiát tud fogadni. Ha hozzátesszük, hogy a Magyarországon telepített összes napelem (fogyasztói és nem fogyasztói beruházások együttesen) jelenleg 2300 MW-ot termelnek, jól láthatóvá válik, hogy a helyzet aggasztó.
„A zöldenergia piacán ez az egyik legégetőbb kihívás, amit mi magunk is tapasztalunk. A rendszerirányítók visszajelzései már most aggodalomra adhatnak okot, valóban szűk keresztmetszetek vannak a nemzeti kapacitásokban” – mondta Szabó Róbert.
A Huawei Technologies Hungary napelemes üzletágának megoldásokért felelős értékesítési menedzsere hozzátette:
„Előfordulhat a jövőben – ha a helyzet úgy kívánja, –, hogy egy-egy háztartás tulajdonosa a műszaki és gazdasági tájékoztatóból értesül majd arról, hogy a szolgáltató megtagadta a hálózatra csatlakozását azért, mert a napelemes rendszere nem tartalmaz semmiféle tárolókapacitást.”
Ez pedig azt jelenti, hogy hiába kötöttünk szerződést a kivitelezővel, hiába rendeltünk drága szolár paneleket, azt nem csatlakoztathatjuk az elektromos hálózathoz.
Fejlődés, fejlődő rendszer nélkül
A jelenlegi, magyarországi lakossági napelemes rendszerek úgy működnek, hogy a megtermelt, de el nem fogyasztott áramot visszatápláljuk az áramszolgáltatók rendszerébe. Ha később szükségünk lenne az áramra – mert a napelem éppen nem termel annyit, amennyire szükségünk van -, azt a hálózatból visszavételezzük. Csakhogy hiába a fejlesztés és a napelemes beruházások tucatjai, ha a hazai villamosenergia-hálózat nem tart lépést a jövővel. Mi a legrosszabb forgatókönyv a fogyasztó számára? Ha az áramfeleslegét nem tárolhatja a szolgáltató rendszerében, és nincs akkumulátora sem, egyetlen lehetősége marad: az inverter leszabályozása. Ez azt jelenti, hogy hiába építettük ki a fogyasztásunkhoz igazított napelemes rendszert, az akkor termel csak energiát, ha épp áramot fogyasztunk. Így akár 20-30 százalékra is csökkenhet a rendszer kapacitása.
Mi a megoldás? Szabó Róbert szerint a válasz egyszerű: az energiatárolásé a jövő.
„A legjobb és a legértékesebb mindig az az áram, amit helyben használunk el. Egy energiatárolóval, vagyis egy akkumulátorral kiegészített napelemes rendszer képes arra – hiszen ez az alapvető funkciója –, hogy a fel nem használt többletenergiát eltárolja, amit aztán a nap végén vagy a következő nap elején felhasználhatunk. Így nem a szomszédunknak termelünk áramot, nem függünk az árváltozásoktól, és nincs, aki megszabja, mennyiért veszi meg tőlünk a felesleges áramot.”
Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary napelemes üzletágának megoldásokért felelős értékesítési menedzsere
Energiatárolás helyben, akár áramhálózattól függetlenül
Az energiatárolásra épülő hibrid és az úgynevezett off-grid – más néven a szigetüzemű – rendszer nem újdonság. Találkozhatunk velük Észak-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is. Ezeken a területeken a lakosság sokszor egymástól elszigetelten, nagy távolságokra él, ami nem teszi vonzóvá az áramszolgáltatónak, hogy drága kábelezési munkákkal és karbantartási költségekkel érjen el egy-egy fogyasztót. De néhány országban a súlyos erdőtüzek és a rendkívüli időjárási tényezők, a tornádók vagy a viharok okozta áramkimaradások is gyakoriak. Ezért az ott élők olyan rendszereket telepítettek otthonaikba, amelyek áramszünet esetén képesek megtermelni és tárolni a szükséges árammennyiségüket. Magyarországon mindez még gyerekcipőben jár, hiszen ritkák az áramszünetek, jól kiépített a villamoshálózat és az áram ára sem ingadozik. Azonban a sok lakossági napelemes rendszer már terheli a hálózatot, és ez egyre inkább arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy akkumulátoros energiatárolással egészítsék ki rendszereiket. Persze van néhány élethelyzet, amikor csak ez lehet az egyetlen megoldás ahhoz, hogy áramhoz jussunk.
Például:
- településhatároktól messze található, elzárt tanyákon,
- közműtől távol fekvő ingatlanokon,
- külterületi gazdaságokban,
- illetve mozgó járművek, így például különböző hajók esetében ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fogyasztók tiszta áramforráshoz jussanak.
Közben egyre növekszik azok száma is, akik azért keresik a szolgáltatótól független megoldásokat, mert zöld szemléletük miatt hisznek saját ökológiai lábnyomuk csökkentésében.
Lítium-vasfoszfát akkumulátorok: egy új kor kezdete
Bár az akkumulátorral kiegészített szolárrendszerek költségesebbek, mint a hálózattal összekapcsoltak, mégis számos előnyük van, így:
- a telepítéséhez nincs szükség áramszolgáltatói engedélyekre,
- minden olyan helyzetben használható, amikor nincs lehetőség csatlakozni az elektromos hálózatra,
- javíthatjuk vele a csatlakozási lehetőséget egy HMKE rendszerekkel túlterhelt környezetben is,
- felkészülhetünk vele egy előnytelen elszámolási rendszerre (például a bruttó elszámolás bevezetése),
- nincsenek adók és szabályzás a termelésre,
- áramszünet esetén, akár szünetmentesen juthatunk elektromossághoz,
- tiszta és zöld energiát termelünk, amit helyben, mi magunk használunk fel.
A régi akkumulátorok nemcsak drágák, de rövid élettartamúak voltak: általában öt év után cserére szorultak. Használatuk ráadásul igazi veszélyforrást jelentett, mert baleset esetén ezek az energiatárolók táplálták a tüzet. Az új, lítium-vasfoszfát akkumulátorok azonban minden régi hátránnyal leszámolnak. Bár súlyuk nagyobb, mint a klasszikus akkuké, masszívabbak, biztonságosabbak és hosszabb távon üzemelnek.
Forradalmi előnyeik:
- A lehető legbiztonságosabb típusok közé tartoznak, fizikai sérülés vagy tűz esetén sem gyulladnak ki.
- A cellamerülés havonta körülbelül három százalék: teljesítménye lineáris, nem hullámzik, mint más akkumulátorok esetén. Ez azt jelenti, hogy a teljesen töltött és a lemerült akku teljesítménykülönbsége elenyésző.
- A lítium-vasfoszfát élettartama rendkívüli, a gyártók tíz év garanciát vállalnak rá, akárcsak az inverterekre.
| Lássuk részletesen, mit tud egy naprakész akkumulátor |
|
Támogatással is elérhető
Persze az akkumulátorok megvásárlása további költségeket ró a fogyasztókra. A nemrég meghirdetett hazai HET-program azonban sokak számára esélyt teremt az energiatárolók felszereléséhez, mert a program támogatja az akkumulátorral kiegészített zöld beruházásokat. De azok számára is jó alternatíva lehet a hálózattól való függetlenedés, akik 2024 után úgynevezett bruttó elszámolásra állnak át, és energiatöbbletüket nem éri majd meg „eladniuk” az áramszolgáltatónak.
„A most meghirdetett támogatási program lehetőséget biztosít ahhoz, hogy ne csak napelemre, de nyílászáróra és egyéb fűtéskorszerűsítésre, vagy akár hőszivattyúra és energiatárolóra is benyújtható legyen a pályázat. Ehhez összesen tizenkétmillió forintot igényelhet a fogyasztó. Ez a támogatás nagy lökést adhat az energiatárolásnak, biztosak vagyunk benne, hogy a következő évben nagy lesz a kereslet a lítium-vasfoszfát akkumulátorok iránt” – mondja Szabó. Ez pedig radikális változást hozhat a megújulók piacán. Ha egyre több önfenntartó rendszer épül a jövőben, néhány év múlva már csak mosolyoghatunk azokon, akik azt gondolták, egy áramszünet hozza majd el a világvégét. Hiszen míg élvezzük a napfényt, mindig lesz áramunk. Kérdés csak az, vajon mikor kezdjük el átírni a jövőt.
Forrás: hvg.hu
