Képünk illusztráció, nem Pakson készült Fotó: AFP / Jean-Christophe Verhaegen

„A felek minden t?lük telhet?t megtesznek, hogy elérjék a 40%-os minimális lokalizációs szintet” – áll a szerz?désben, utalva arra a magyar kormányzati ígéretre, hogy a beruházást 40 százalékban magyar alvállalkozók valósíthatják meg. Az atomer?m? területének ?rzése már a szerz?dés szerint is magyar feladat. A szerz?dés értelmében „a felek minden t?lük telhet?t megtesznek”, hogy a megállapodások „árképzésébe szabad betekintést biztosítsanak”. Külön kiemelik, hogy a szerz?dés keretében a felek nem adnak át egymásnak államtitoknak min?sül? adatot.

Magyarország a szerz?désben külön vállalja, hogy az orosz félt?l kapott hasadóanyagot nem dúsítja tovább, nem használja katonai célra, vagyis nem épít bel?le atombombát. Hiányzik ugyanakkor a szerz?désb?l az új atomer?m? ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határid?kr?l csak annyit lehet megtudni, hogy a szerz?dés határozatlan id?re szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”.

A szerz?dést bármelyik fél egyoldalúan felmondhatja, elég egy írásos értesítést küldeni err?l, egy évvel ez után az egyezmény megsz?nik. A felek ugyanakkor felmondás esetén is egyeztetnek arról, hogyan lehetne mégis megvalósítani a projektet, a nukleáris hulladék kezelésére, illetve a felel?sségvállalásra vonatkozó kötelezettségek viszont ebben az esetben is érvényben maradnak.

Forrás: HVG.hu