Tatabánya, 2012. július 25., szerda (MTI) – Négyszáz dolgozót küldenek el a Sanyo napelemeket gyártó dorogi gyárából, a leépítést a munkásoknak már bejelentették – tájékoztatta az üzem több, névtelenséget kér? dolgozója az MTI-t.
A gyár személyzeti osztályán a hírt sem meger?síteni, sem cáfolni nem akarták, és közölték, hogy egy-két napon belül sajtóközleményt adnak ki. Az üzemben jelenleg majdnem 1.100-an dolgoznak.
Az MTI információi szerint a létszámcsökkentésr?l egyeztetés kezd?dött az üzemi tanáccsal; az elbocsátások augusztus végén kezd?dhetnek meg. A leépítés a gyár Solar II-es egységét érinti, ahol a f?ként Németországba exportált napelemeket gyártják. A napelemmel termelt áram átvételi árának csökkenése magával hozta a kereslet sz?külését, és emiatt csökkentik a termelést.
A Sanyo els? magyarországi gyára 1999-ben épült fel a Dorogi Ipari Parkban, ahol légkondicionálókat, mobiltelefon- és kéziszerszám-akkumulátorokat és tölthet? elemeket készítettek.
Az üzemet kés?bb napelemek összeszerelésére állították át, és legutóbb 2011 márciusában b?vítették a Solar III-as gyáregységgel, ahol a világ jelenleg leghatékonyabb napelemmodulját szerelik össze, amelynek energiaátalakítási aránya 21,6 százalék.
A beruházást az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta.
Forrás: MTI.hu
A megújuló energia beruházások nagysága a 2004-ben mér 30 milliárd dollárról 2010-re 211 milliárd dollárra ugrott,
mára pedig meghaladja a fosszilis er?m?vekbe történ? beruházások szintjét. Ez a tény nem maradt észrevétlen a nagy viszontbiztosítók,
így a Swiss Re, a Munich Re és a Gen Re körében sem.
Létezik-e vajon még egy olyan pénzügyi intézmény, melynek sorsa annyira szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz, mint a viszontbiztosítóké? Ezek a szervezetek közvetlen szerepet játszanak a helyi gazdaságok széls?séges id?járási viszonyok, különösen a pusztító szélviharok okozta károk elleni védelmében.
Mára azonban, amikor már a világ politikai vezet?i is elfogadják az éghajlatváltozás és a növekv? széndioxid-kibocsátás közötti kapcsolatot, az iparág jelent?s szerepet játszik a fenntarthatóság javításának, f?ként az alternatív energiaforrások, mint például a tengeri széler?m?vek létesítésének el?mozdításában.
Ez nem jótékonykodás, vagy greenwash, s?t! A Munich Re, a Swiss Re és a Gen Re is egyre inkább vonzó üzleti befektetési lehet?ségként tekintenek az alternatív energiaforrásokra, mellyel hatékonyan diverzifikálhatják portfoliójukat, és a szélnek és egyéb természeti jelenségnek való kitettségüket.
A Munich Re nemrégiben bebizonyította szélenergia iránti elkötelez?dését, miután MEAG Munich Ergo AssetManagement leányvállalatán keresztül megvásárolt három brit széler?m?parkot.
A biztosítók és viszontbiztosítók számára tehát a globális felmelegedés nem csak kockázat, de lehet?ség is, hiszen az új, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek, az új technológiák pedig új, fedezésre váró kockázatokat is jelentenek. Tehát a tengeri széler?m?vek megvásárlása semmiképp nem nevezhet? PR-akciónak a (viszont)biztosítók részér?l, sokkal inkább a komplex technológiákhoz kapcsolódó know-how megszerzésér?l szólnak ezek az ügyletek.
Vadul terjeszkednek a széler?m?parkok
A tengeri széler?m?vek egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a világ energiaellátásában. Európában például az évtized végére várhatóan megtízszerez?dik az er?m?vek kapacitása – derül ki az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) adataiból. Ez nagyjából egyenként 5 megawattnyi kapacitású, 8000 szélturbinát jelent.
Ami a beruházások nagyságát illeti, az EWEA becslései szerint a b?vüléshez évente körülbelül 75 milliárd dollárra van szükség 2020-ig. Míg rövid távon a növekedés els?sorban Európát érinti majd, Ázsia is egyre inkább felzárkózik. 2010-ben Kína több szélenergia-kapacitást telepített, mint bármely más ország, összesen mintegy 50 milliárd dollár értékben. Észak-Amerikában is er?teljesen növekszik a beruházások nagysága, különösen a szárazföldi szélenergia projektek tekintetében.
A befektet?k ugyan elismerik a szélenergia jelent?ségét, különösen annak fényében, hogy olyan országok, mint Németország vagy Japán egyre inkább a nukleáris és fosszilis energiahordozók ellen fordulnak, azonban nem fogják t?kéjüket kockáztatni, hacsak nem áll rendelkezésre teljes kör? biztosítási védelem számukra, ami megvédi ?ket az új technológia, és a tenger jelentette kockázatoktól. Ezért a szélenergia piac óriási lehet?séget jelent a biztosítók és viszontbiztosítók számára. A Gen Re várakozásai szerint rövid távon Észak-Európa, azon belül is els?sorban Németország és az Egyesült Királyság lesznek a növekedés motorjai, hosszabb távon azonban egyéb, nem európai országok, így Japán, vagy akár az Egyesült Államok is fontos piacokká válhatnak. A viszontbiztosító azzal számol, hogy az évtized végére az európai piacokon mintegy 1 milliárd eurónyi díjbevétele keletkezhet a széler?m?veket biztosító társaságoknak.
A Gen Re nemrégiben bemutatott elemzésében ugyanakkor arra is rámutat, hogy ezek a projektek igen nagy kihívások elé állítják a biztosítókat, nem csak azért, mert az új széler?m?veket egyre barátságtalanabb helyeken, például az Északi-tengeren állítják fel, mintegy 50 méteres mélységben, ahol az id?járásnak, a hullámoknak és a sós víznek vannak kitéve, de azért is, mert a befektet?k a fizikai kockázatokon kívül a pénzügyi kockázatok ellen is védelemben szeretnének részesülni.
A fizikai és késedelmes kivitelezésb?l ered? pénzügyi kockázatokon kívül jelent?s felel?sségi kockázatok is fennállnak a projektek kapcsán. Viharos id?ben például el?fordulhat, hogy egy szállítóhajó összeütközik egy tengeri széler?m?vel, ami súlyos anyagi következményekkel járhat, ha kiderül, hogy az éjszakai fényjelzések nem voltak megfelel?ek. A kábelek lefektetése további felel?sségi aggályokat vethet fel, mint ahogy a tengeri él?világot ér? lehetséges környezeti károk is.
A Gen Re els?sorban olyan biztosítókkal dolgozik együtt, akik kifejezetten tengeri széler?m?vek vagyon- és felel?sségbiztosításával foglalkoznak. Ezzel szemben a Munich Re közvetlenül kapcsolódik a projektekbe, saját biztosítási termék kidolgozásával.
A m?szaki fedezeteken kívül néhány viszontbiztosító pénzügyi fedezetet is kínál a tengeri széler?m?vekben érdekelt befektet?k számára. Munich Re saját, id?járási származtatott terméket fejlesztett ki, amely az ellen védi a befektet?t és a piaci szerepl?ket, ha az id?járási viszonyok nem elég kedvez?ek ahhoz, hogy energiát lehessen bel?lük el?állítani. Néhány héten belül a társaság elindítja azon termékét, amely a szélhiány ellen nyújt fedezetet, legfeljebb öt évre. Ez tehát növeli a befektet?k közép- és hosszú távú biztonságérzetét azzal kapcsolatban, ha az id?járás nem felelne meg az üzleti tervnek.
Figyelembe véve Európa politikai és gazdasági helyzetét, nyilvánvaló, hogy a politikai instabilitás vált az egyik legf?bb veszélyforrássá a megújuló energiaszolgáltatók, és így a biztosítók számára is. Ez azt jelenti, hogy a tengeri széler?m?veknek politikai támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy bevonzzák a magánszektor befektetéseit, valamint hogy a tervezett beruházások építési ütemterve ne húzódjon el beláthatatlan ideig.
A legnagyobb kihívást az ágazat b?vülése számára ugyanis az jelenti, hogy továbbra is állami támogatásban részesüljenek a zöldenergia beruházások, hogy az offshore széler?m?vek által termelt energia szállításához szükséges ellátási hálózat fejlesztése ne akadjon el. Ehhez jönnek még hozzá a gyakori jogi kihívások, a palagáz megjelenése, és annak energiaárakra gyakorolt hatása.
Ennek ellenére a viszontbiztosítók, mint a Munich Re, továbbra is jelent?s forrásokat szán az offshore megújuló energetikai technológiák fejlesztésére. Egyik úttör? projektje például olyan úszó szélturbinák kifejlesztését, és telepítését célozza meg, melyeket meredek partú régiókban, a part mentén lehet telepíteni.
Egy másik fontos és különleges offshore kockázat, amely megoldásra vár, a különleges célú hajók korlátozott elérhet?sége. Ezért a viszontbiztosító most egy olyan biztosítási termék kidolgozásán fáradozik, amely védelmet nyújt a hajókésések ellen, mely a hajók alkalmatlanságából, vagy a rossz id?járásból fakad.
- Gen Re Topics No. 19 (9.65 MB)
Forrás:biztositasiszemle.hu
Olyan id?szakban készül er?s lobbira a hazai áram- és gázkeresked?k új szövetsége, a MEKSZ, amikor a szakma sok képvisel?je már semmilyen irányultságú kritikát nem mer vagy akar mondani az államigazgatásról
A hazai gázkeresked?k érdekképviseletének a bevonása, a megn?tt érdekképviseleti feladatok, illetve az energiaszakma és a döntéshozók közötti egyfajta kommunikációs szakadék áll amögött, hogy a Magyar Villamosenergia-keresked?k Egyesülete (MVKE) nemrég kib?vítette tagvállalatai körét a gázszakma képvisel?ivel, és szövetséggé alakult. A megsz?n? egyesület helyét a Magyar Energiakeresked?k Szövetsége (MEKSZ) vette át, amelynek elnökévé Turai Józsefet választották (? volt az MVKE elnöke is), elnökhelyettesévé pedig Viktor Lászlót (E.ON Földgáz Trade Zrt.). Turai József a Világgazdaság érdekl?désére elmondta, hogy többek között a Magyar Energia Hivatal (MEH) és az energiaszakma közötti kapcsolattal elégedetlen, de gondnak tartja a túl gyors törvényalkotást is, mert a jogszabályok el?készítése során nincs id? egyeztetni azokkal az áram- és gázkeresked?kkel, amelyekre végül az új szabályozás majd vonatkozik. A helyzet mára annyira megromlott, hogy az államigazgatásnak kiszolgáltatott szakma egyes esetekben elzárkózik véleményt mondani a szakminisztérium, a kormány vagy a MEH intézkedéseir?l vagy éppen annak hiányáról. A MEH-nél Turai József tapasztalatai szerint már szinte kommunikációs zárlat van: a hivatal adatszolgáltatása egyik évr?l a másikra minden el?zetes bejelentés nélkül besz?kült, volt, hogy a MEH nem is reagált az MVKE, illetve az uniós áramkeresked?k szervezetének (EFET) megkeresésére.
Ám az áram- és gázkeresked?k a jogszabályalkotáskor megkerülhetetlen képviseletet szeretnének, a MEKSZ a nagy ellenszél dacára is a szakmai lobbi újraindítására készül.
Megvitatnivaló pedig van b?ven. Ezek közül Turai József a HUPX napi áramt?zsdének a hagyományos regionális tranzit és a jelent?s import miatti sérülékenységét és továbbra is stagnáló napi likviditását, a fizikai határid?s szekció OTC-hez képest rendkívül alacsony nyitott kötésállományát, a t?zsdén kívüli kereskedelem EU-s szabályozások miatt várható besz?külését, a kiegyenlít? energia árképzését és szabályozását említette els?ként. Zavarónak mondta a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere körüli csendet is. Noha rövid távon a nagykereskedelmi áram- és gázpiaci árképzésben nem várható hasonló elvek mentén történ? m?ködés, sokat elmond, hogy míg az MVM által lekötött termel?i kapacitások úgy kerülnek versenypiacra, hogy tényleges piaci áron kelnek el, addig a hosszú távú gázszerz?dés esetében ez nem annyira egyértelm? kérdés. A MEKSZ számos más kérdésben is tárgyalna, tájékozódna, egyeztetne tagjai képviseletében, s reméli, hogy a kommunikációs diszharmónia csak átmeneti jelleg?.