Megtilthatják a napelemparkok felszerelését mez?gazdasági területeken, írja az erdelyfm.
Constantin Ni?? energiaügyekért felel?s tárcanélküli miniszter hétf?n bejelentette, az intézkedést ugyanabba a sürg?sségi kormányrendeletbe foglalnák bele, amellyel módosítják a megújuló energia támogatási rendszerét. Az intézkedés a nagybefektet?k hátrányára válna, akik nagy területeket vásároltak napelempark építésének céljából.
Megtilthatják a napelemparkok felszerelését mez?gazdasági területeken, írja az erdelyfm.
Constantin Ni?? energiaügyekért felel?s tárcanélküli miniszter hétf?n bejelentette, az intézkedést ugyanabba a sürg?sségi kormányrendeletbe foglalnák bele, amellyel módosítják a megújuló energia támogatási rendszerét. Az intézkedés a nagybefektet?k hátrányára válna, akik nagy területeket vásároltak napelempark építésének céljából.
Kína fektetett be a legtöbb pénzt megújuló energiatermelésbe a világon 2012-ben. Miközben mind az EU, mind a US csökkentette a befektetéseit, Kína és Japán jelent?sen növelte.
Kína 2012-ben a világ összes „zöld” energia beruházás 24%-át hajtotta végre,
az EU 21%, a US 13%-on áll.
Kínában a teljes elektromos áram generálás 21,4%-a megújuló,ez 1 070 TWh.
Az EU hasonló adatai: 16,9% megújuló, ami összesen 527 TWh.
Kína tervei szerint a zöld energia részarányát tovább fogják növelni, 25%-ra.
Kína lelkesedését nagyban növeli a nagyvárosaiban eluralkodó szmog. A kormányzat megígérte a lakosságnak, hogy csökkentik a légszennyezettséget, aminek az egyik útja az elektromos áram tisztább generálása.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Kínában vannak igen nagy területen sivatagok is, amik ideálisak napenergia termelésre. A legtöbb pénz nem véletlenül erre a területre áramlott be.
A fracking is elkezd?dött, nagy pénzek érkeznek az új iparágba. Egyenl?re még nincsenek komoly kitermelések, de minden valószín?ség szerint fognak találni kitermelhet? földgázt, Kína nagy, igen nagy…
A földgáz nagyon sokkal tisztábban ég el, mint a most használt szén. Ha sikerülne a crackinggel mennyiségben kitermelni földgázt, akkor a mostani leveg?szennyezés mértéke drámaian csökkenne.
Nem meglep? módon Kínában megint jó irányba mennek a dolgok, amin nem lehet csodálkozni egy nemzeti-kapitalista országban.
forrás: http://dornyeij.blog.hu
Kína fektetett be a legtöbb pénzt megújuló energiatermelésbe a világon 2012-ben. Miközben mind az EU, mind a US csökkentette a befektetéseit, Kína és Japán jelent?sen növelte.
Kína 2012-ben a világ összes „zöld” energia beruházás 24%-át hajtotta végre, az EU 21%, a US 13%-on áll.
Kínában a teljes elektromos áram generálás 21,4%-a megújuló,ez 1 070 TWh.
Az EU hasonló adatai: 16,9% megújuló, ami összesen 527 TWh.
Kína tervei szerint a zöld energia részarányát tovább fogják növelni, 25%-ra.
Kína lelkesedését nagyban növeli a nagyvárosaiban eluralkodó szmog. A kormányzat megígérte a lakosságnak, hogy csökkentik a légszennyezettséget, aminek az egyik útja az elektromos áram tisztább generálása.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Kínában vannak igen nagy területen sivatagok is, amik ideálisak napenergia termelésre. A legtöbb pénz nem véletlenül erre a területre áramlott be.
A fracking is elkezd?dött, nagy pénzek érkeznek az új iparágba. Egyenl?re még nincsenek komoly kitermelések, de minden valószín?ség szerint fognak találni kitermelhet? földgázt, Kína nagy, igen nagy…
A földgáz nagyon sokkal tisztábban ég el, mint a most használt szén. Ha sikerülne a crackinggel mennyiségben kitermelni földgázt, akkor a mostani leveg?szennyezés mértéke drámaian csökkenne.
Nem meglep? módon Kínában megint jó irányba mennek a dolgok, amin nem lehet csodálkozni egy nemzeti-kapitalista országban.
forrás: http://dornyeij.blog.hu
Kína fektetett be a legtöbb pénzt megújuló energiatermelésbe a világon 2012-ben. Miközben mind az EU, mind a US csökkentette a befektetéseit, Kína és Japán jelent?sen növelte.
Kína 2012-ben a világ összes „zöld” energia beruházás 24%-át hajtotta végre, az EU 21%, a US 13%-on áll.
Kínában a teljes elektromos áram generálás 21,4%-a megújuló,ez 1 070 TWh.
Az EU hasonló adatai: 16,9% megújuló, ami összesen 527 TWh.
Kína tervei szerint a zöld energia részarányát tovább fogják növelni, 25%-ra.
Kína lelkesedését nagyban növeli a nagyvárosaiban eluralkodó szmog. A kormányzat megígérte a lakosságnak, hogy csökkentik a légszennyezettséget, aminek az egyik útja az elektromos áram tisztább generálása.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Kínában vannak igen nagy területen sivatagok is, amik ideálisak napenergia termelésre. A legtöbb pénz nem véletlenül erre a területre áramlott be.
A fracking is elkezd?dött, nagy pénzek érkeznek az új iparágba. Egyenl?re még nincsenek komoly kitermelések, de minden valószín?ség szerint fognak találni kitermelhet? földgázt, Kína nagy, igen nagy…
A földgáz nagyon sokkal tisztábban ég el, mint a most használt szén. Ha sikerülne a crackinggel mennyiségben kitermelni földgázt, akkor a mostani leveg?szennyezés mértéke drámaian csökkenne.
Nem meglep? módon Kínában megint jó irányba mennek a dolgok, amin nem lehet csodálkozni egy nemzeti-kapitalista országban.
forrás: http://dornyeij.blog.hu
Újabb nagy kínai gyártó került keresztt?zbe: a héten az LDK nem tudott kifizetni egy lejáró kötvényét, azaz gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett.
Mint emlékezetes, a Suntech-nél is így kezd?dtek a gondok, és ilyenkor nagyon gyorsan elfogy a leveg? a cégek körül a megroppant bizalom miatt.
Az LDK kevésbé ismert, mert nem napelemek, hanem cellák és szilícium ostyák gyártása a f? területe (bár 2 éve modulokat is elkezdtek gyártani, de ott sose számított nagy névnek, kés?n indultak ezen a területen).
Azonban az LDK a maga piacán igazán nagy halnak számít, a világ 3 legnagyobb cellagyártójának egyike, így az esetleges cs?dje igen nagy hatást válthat ki a napelemes piacon.
Az LDK-ról régóta hallani lehetett, hogy bajban van: túl agresszín növekedése miatt az elkapkodott beruházások kölcsöneit nem tudja fizetni, és óriási veszteségeket halmoz: csak a tavalyi utolsó negyedévben 517 millió dollár volt a vesztesége.
Forrás: http://napelem.tumblr.com/
A BP elemz?i nemrég ismét megjelentették a következ? közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat, amelyekb?l kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt, illetve hogy elképzelhet?-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekv? energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig n?hetnek a megújulók a következ? 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?
„Mikor fogyunk ki az energihordozókból?” merül fel gyakran a kérdés, amikor az ember a kimerül? olaj- és gázmez?kr?l, széntelepekr?l hall, vagy amikor a végeláthatatlanul növekv? kínai energiakeresletre gondol.
A BP, amely a világ egyik legtöbbet hivatkozott energiastatisztikai rendszerét vezeti, nemrég újraszámolta a 2030-ra összpontosító energiafogyasztással és -termeléssel kapcsolatos várakozásait, és arra a megállapításra jutott, hogy az el?ttünk álló közel 20 évben a globális energiakereslet nem fogja meghaladni a termelési képességet, vagyis nem kell számolni energiahiánnyal.
A társaság elemz?i várakozásaikkal kapcsolatban kifejtik, hogy 2030-ra a Föld lakossága már meghaladja a 8 milliárd f?t, és a globális gazdaság által termelt GDP 2010-hez képest reálértéken több mint kétszeresére növekedhet. Ezzel szemben a globális energiafelhasználás mértékére mindössze 40%-os emelkedést várnak a BP szakemberei, vagyis tovább javul az energiahordozók felhasználásnak hatékonysága. A társaság kiadványa rámutat, hogy míg az energiaintenzitás (egységnyi jövedelem el?állításához szükséges energiamennyiség) az elmúlt évtizedekben is folyamatos javulást mutatott, addig az energiatermelés karbonintenzitása alig változott. A szakemberek szerint ezért érdemes fontolóra venni, hogy a CO2-kibocsátást széles körben árazzák be az energiafogyasztásba, ami így nem csak a további energia-megtakarítást segítené el?, de megfelel? gazdasági ösztönz?t jelente az energiatermelés környezetterhelésének mérséklésére is.
A modellszámítások alapján 2011 és 2030 között a globális energiafogyasztás 36%-kal növekszik majd, amelynek 90%-a fejl?d? országokhoz lesz köthet?. Ezen belül is a két ázsiai óriás, Kína és India felelnek majd a növekmény több mint feléért. E folyamatoknak betudhatóan tovább er?södik Kína vezet? energiafogyasztói szerepe, így az ázsiai ország 2011-ben tapasztalt globális energiafogyasztáson belüli 21%-os súlya 2030-ig 27%-ra emelkedhet. A BP elemz?i szerint az Európai Unióban 2020 környékén tet?zhet az energiafogyasztás, míg az Egyesült Államokban 2025 után, így a fejl?dök vezette fogyasztásnövekedés mellett mindkét államszövetség (USA, EU) súlya 4 százalékponttal csökkenhet a teljes globális energiafogyasztáson belül 2011 és 2030 között.
A BP várakozásai szerint a következ? közel 20 évben az elektromos áram iránti kereslet b?vül majd a legnagyobb mértékben, így a teljes energiafelhasználás növekedésének 60%-a is az er?m?vi szegmenshez köthet?. 2011 és 2030 között ugyancsak jelent?s, 31%-os méret? emelkedés várható az ipari energiafelhasználásban is, ami mellet a közlekedési szegmens energiaéhsége várhatóan negyedével b?vülhet. 2030-ra a jelzett keresletnövekedések mellett a teljes energiafelhasználás 46%-a köt?dik majd az er?m?vi szegmenshez és 28%-ra becsülik az ipari kereslet arányát. A közlekedési szegmens a teljes energiafogyasztás 17%-át teheti ki, míg a többnyire a háztartások (el?z?ekben nem kategorizált) fennmaradó energiafogyasztását fed? „egyéb” kategória 9%-ra csökkenhet.
Az fogyasztott energiaforrások, -hordozók közül a megújuló energiaforrások felhasználása emelkedik a legnagyobb arányban a 2030-ig tartó id?szakban, de a 3,5-szeres növekedés ellenére is a teljes energiafogyasztáson belül mindössze 5%-os súlyt jósolnak a környezetbarát energiáknak a teljes 2030-as energiafogyasztáson belül. Jóval kisebb növekedés mellett hasonló arányban járulhat hozzá az energiaigények kielégítéséhez a víz- és az atomenergia is. A 2011-es fogyasztási szintekhez képest 2030-ban közel 50%-kal több földgáz elfogyasztását várj az olajtársaság elemz?csapata, aminek betudhatóan a gáz a teljes elfogyasztott energiamennyiség egynegyedét fedezheti. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és nemzetközi kezdeményezések ellenére a szén megkerülhetetlen energiahordozónak t?nik a jöv?ben is. A modellszámítások alapján a következ? két évtizedben további 26%-kal emelkedhet a szénfogyasztás, ami által a szén a olajtermékekhez hasonlóan 28%-os aránnyal veszi majd ki a részét a Föld lakosainak energiafogyasztásából.
A BP elemz?i a várakozásiakkal kapcsolatban megjegyezik, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási, valamint a technológiák fejl?dési trendjéb?l a fent ismertetett adatok várhatók, de természetesen eddig nem ismert technológiák megjelenése, valamint a gazdasági fundamentumok nem várt változása felülírhatják a publikált számokat. Az olajtársaság szakemberei komoly lehet?séget látnak a nem konvencionális szénhidrogén-termelési technológiák terjedésében, illetve a fejl?d? gazdaságokban a hatékonyabb ipari technológiák megjelenésében. A fejlett országokban szintén komoly potenciál van az épületszigetelési programokban, de a közlekedés területén is jelent?s fejl?dést várnak a bels? égés? motorok hatékonyságában. A BP szakemberei szerint 2030-ban a jelenlegi ismertek alapján elegend? energiaforrás áll majd az emberiség rendelkezésére a szükségletei kielégítésére, de a fenti adatokból kiolvasható az is, hogy az elfogyasztott energia tisztaságával, illetve a az ENSZ által el?irányzott klímaváltozási célok elérésével komoly problémák lehetnek.
forrás: portfolio.hu
