Megtilthatják a napelemparkok felszerelését mez?gazdasági területeken, írja az erdelyfm.
Constantin Ni?? energiaügyekért felel?s tárcanélküli miniszter hétf?n bejelentette, az intézkedést ugyanabba a sürg?sségi kormányrendeletbe foglalnák bele, amellyel módosítják a megújuló energia támogatási rendszerét. Az intézkedés a nagybefektet?k hátrányára válna, akik nagy területeket vásároltak napelempark építésének céljából.
Megtilthatják a napelemparkok felszerelését mez?gazdasági területeken, írja az erdelyfm.
Constantin Ni?? energiaügyekért felel?s tárcanélküli miniszter hétf?n bejelentette, az intézkedést ugyanabba a sürg?sségi kormányrendeletbe foglalnák bele, amellyel módosítják a megújuló energia támogatási rendszerét. Az intézkedés a nagybefektet?k hátrányára válna, akik nagy területeket vásároltak napelempark építésének céljából.
Kína fektetett be a legtöbb pénzt megújuló energiatermelésbe a világon 2012-ben. Miközben mind az EU, mind a US csökkentette a befektetéseit, Kína és Japán jelent?sen növelte.
Kína 2012-ben a világ összes „zöld” energia beruházás 24%-át hajtotta végre,
az EU 21%, a US 13%-on áll.
Kínában a teljes elektromos áram generálás 21,4%-a megújuló,ez 1 070 TWh.
Az EU hasonló adatai: 16,9% megújuló, ami összesen 527 TWh.
Kína tervei szerint a zöld energia részarányát tovább fogják növelni, 25%-ra.
Kína lelkesedését nagyban növeli a nagyvárosaiban eluralkodó szmog. A kormányzat megígérte a lakosságnak, hogy csökkentik a légszennyezettséget, aminek az egyik útja az elektromos áram tisztább generálása.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Kínában vannak igen nagy területen sivatagok is, amik ideálisak napenergia termelésre. A legtöbb pénz nem véletlenül erre a területre áramlott be.
A fracking is elkezd?dött, nagy pénzek érkeznek az új iparágba. Egyenl?re még nincsenek komoly kitermelések, de minden valószín?ség szerint fognak találni kitermelhet? földgázt, Kína nagy, igen nagy…
A földgáz nagyon sokkal tisztábban ég el, mint a most használt szén. Ha sikerülne a crackinggel mennyiségben kitermelni földgázt, akkor a mostani leveg?szennyezés mértéke drámaian csökkenne.
Nem meglep? módon Kínában megint jó irányba mennek a dolgok, amin nem lehet csodálkozni egy nemzeti-kapitalista országban.
forrás: http://dornyeij.blog.hu
Kína fektetett be a legtöbb pénzt megújuló energiatermelésbe a világon 2012-ben. Miközben mind az EU, mind a US csökkentette a befektetéseit, Kína és Japán jelent?sen növelte.
Kína 2012-ben a világ összes „zöld” energia beruházás 24%-át hajtotta végre, az EU 21%, a US 13%-on áll.
Kínában a teljes elektromos áram generálás 21,4%-a megújuló,ez 1 070 TWh.
Az EU hasonló adatai: 16,9% megújuló, ami összesen 527 TWh.
Kína tervei szerint a zöld energia részarányát tovább fogják növelni, 25%-ra.
Kína lelkesedését nagyban növeli a nagyvárosaiban eluralkodó szmog. A kormányzat megígérte a lakosságnak, hogy csökkentik a légszennyezettséget, aminek az egyik útja az elektromos áram tisztább generálása.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Kínában vannak igen nagy területen sivatagok is, amik ideálisak napenergia termelésre. A legtöbb pénz nem véletlenül erre a területre áramlott be.
A fracking is elkezd?dött, nagy pénzek érkeznek az új iparágba. Egyenl?re még nincsenek komoly kitermelések, de minden valószín?ség szerint fognak találni kitermelhet? földgázt, Kína nagy, igen nagy…
A földgáz nagyon sokkal tisztábban ég el, mint a most használt szén. Ha sikerülne a crackinggel mennyiségben kitermelni földgázt, akkor a mostani leveg?szennyezés mértéke drámaian csökkenne.
Nem meglep? módon Kínában megint jó irányba mennek a dolgok, amin nem lehet csodálkozni egy nemzeti-kapitalista országban.
forrás: http://dornyeij.blog.hu
Kína fektetett be a legtöbb pénzt megújuló energiatermelésbe a világon 2012-ben. Miközben mind az EU, mind a US csökkentette a befektetéseit, Kína és Japán jelent?sen növelte.
Kína 2012-ben a világ összes „zöld” energia beruházás 24%-át hajtotta végre, az EU 21%, a US 13%-on áll.
Kínában a teljes elektromos áram generálás 21,4%-a megújuló,ez 1 070 TWh.
Az EU hasonló adatai: 16,9% megújuló, ami összesen 527 TWh.
Kína tervei szerint a zöld energia részarányát tovább fogják növelni, 25%-ra.
Kína lelkesedését nagyban növeli a nagyvárosaiban eluralkodó szmog. A kormányzat megígérte a lakosságnak, hogy csökkentik a légszennyezettséget, aminek az egyik útja az elektromos áram tisztább generálása.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Kínában vannak igen nagy területen sivatagok is, amik ideálisak napenergia termelésre. A legtöbb pénz nem véletlenül erre a területre áramlott be.
A fracking is elkezd?dött, nagy pénzek érkeznek az új iparágba. Egyenl?re még nincsenek komoly kitermelések, de minden valószín?ség szerint fognak találni kitermelhet? földgázt, Kína nagy, igen nagy…
A földgáz nagyon sokkal tisztábban ég el, mint a most használt szén. Ha sikerülne a crackinggel mennyiségben kitermelni földgázt, akkor a mostani leveg?szennyezés mértéke drámaian csökkenne.
Nem meglep? módon Kínában megint jó irányba mennek a dolgok, amin nem lehet csodálkozni egy nemzeti-kapitalista országban.
forrás: http://dornyeij.blog.hu
Újabb nagy kínai gyártó került keresztt?zbe: a héten az LDK nem tudott kifizetni egy lejáró kötvényét, azaz gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett.
Mint emlékezetes, a Suntech-nél is így kezd?dtek a gondok, és ilyenkor nagyon gyorsan elfogy a leveg? a cégek körül a megroppant bizalom miatt.
Az LDK kevésbé ismert, mert nem napelemek, hanem cellák és szilícium ostyák gyártása a f? területe (bár 2 éve modulokat is elkezdtek gyártani, de ott sose számított nagy névnek, kés?n indultak ezen a területen).
Azonban az LDK a maga piacán igazán nagy halnak számít, a világ 3 legnagyobb cellagyártójának egyike, így az esetleges cs?dje igen nagy hatást válthat ki a napelemes piacon.
Az LDK-ról régóta hallani lehetett, hogy bajban van: túl agresszín növekedése miatt az elkapkodott beruházások kölcsöneit nem tudja fizetni, és óriási veszteségeket halmoz: csak a tavalyi utolsó negyedévben 517 millió dollár volt a vesztesége.
Forrás: http://napelem.tumblr.com/
A BP elemz?i nemrég ismét megjelentették a következ? közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat, amelyekb?l kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt, illetve hogy elképzelhet?-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekv? energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig n?hetnek a megújulók a következ? 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?
„Mikor fogyunk ki az energihordozókból?” merül fel gyakran a kérdés, amikor az ember a kimerül? olaj- és gázmez?kr?l, széntelepekr?l hall, vagy amikor a végeláthatatlanul növekv? kínai energiakeresletre gondol.
A BP, amely a világ egyik legtöbbet hivatkozott energiastatisztikai rendszerét vezeti, nemrég újraszámolta a 2030-ra összpontosító energiafogyasztással és -termeléssel kapcsolatos várakozásait, és arra a megállapításra jutott, hogy az el?ttünk álló közel 20 évben a globális energiakereslet nem fogja meghaladni a termelési képességet, vagyis nem kell számolni energiahiánnyal.
A társaság elemz?i várakozásaikkal kapcsolatban kifejtik, hogy 2030-ra a Föld lakossága már meghaladja a 8 milliárd f?t, és a globális gazdaság által termelt GDP 2010-hez képest reálértéken több mint kétszeresére növekedhet. Ezzel szemben a globális energiafelhasználás mértékére mindössze 40%-os emelkedést várnak a BP szakemberei, vagyis tovább javul az energiahordozók felhasználásnak hatékonysága. A társaság kiadványa rámutat, hogy míg az energiaintenzitás (egységnyi jövedelem el?állításához szükséges energiamennyiség) az elmúlt évtizedekben is folyamatos javulást mutatott, addig az energiatermelés karbonintenzitása alig változott. A szakemberek szerint ezért érdemes fontolóra venni, hogy a CO2-kibocsátást széles körben árazzák be az energiafogyasztásba, ami így nem csak a további energia-megtakarítást segítené el?, de megfelel? gazdasági ösztönz?t jelente az energiatermelés környezetterhelésének mérséklésére is.
A modellszámítások alapján 2011 és 2030 között a globális energiafogyasztás 36%-kal növekszik majd, amelynek 90%-a fejl?d? országokhoz lesz köthet?. Ezen belül is a két ázsiai óriás, Kína és India felelnek majd a növekmény több mint feléért. E folyamatoknak betudhatóan tovább er?södik Kína vezet? energiafogyasztói szerepe, így az ázsiai ország 2011-ben tapasztalt globális energiafogyasztáson belüli 21%-os súlya 2030-ig 27%-ra emelkedhet. A BP elemz?i szerint az Európai Unióban 2020 környékén tet?zhet az energiafogyasztás, míg az Egyesült Államokban 2025 után, így a fejl?dök vezette fogyasztásnövekedés mellett mindkét államszövetség (USA, EU) súlya 4 százalékponttal csökkenhet a teljes globális energiafogyasztáson belül 2011 és 2030 között.
A BP várakozásai szerint a következ? közel 20 évben az elektromos áram iránti kereslet b?vül majd a legnagyobb mértékben, így a teljes energiafelhasználás növekedésének 60%-a is az er?m?vi szegmenshez köthet?. 2011 és 2030 között ugyancsak jelent?s, 31%-os méret? emelkedés várható az ipari energiafelhasználásban is, ami mellet a közlekedési szegmens energiaéhsége várhatóan negyedével b?vülhet. 2030-ra a jelzett keresletnövekedések mellett a teljes energiafelhasználás 46%-a köt?dik majd az er?m?vi szegmenshez és 28%-ra becsülik az ipari kereslet arányát. A közlekedési szegmens a teljes energiafogyasztás 17%-át teheti ki, míg a többnyire a háztartások (el?z?ekben nem kategorizált) fennmaradó energiafogyasztását fed? „egyéb” kategória 9%-ra csökkenhet.
Az fogyasztott energiaforrások, -hordozók közül a megújuló energiaforrások felhasználása emelkedik a legnagyobb arányban a 2030-ig tartó id?szakban, de a 3,5-szeres növekedés ellenére is a teljes energiafogyasztáson belül mindössze 5%-os súlyt jósolnak a környezetbarát energiáknak a teljes 2030-as energiafogyasztáson belül. Jóval kisebb növekedés mellett hasonló arányban járulhat hozzá az energiaigények kielégítéséhez a víz- és az atomenergia is. A 2011-es fogyasztási szintekhez képest 2030-ban közel 50%-kal több földgáz elfogyasztását várj az olajtársaság elemz?csapata, aminek betudhatóan a gáz a teljes elfogyasztott energiamennyiség egynegyedét fedezheti. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és nemzetközi kezdeményezések ellenére a szén megkerülhetetlen energiahordozónak t?nik a jöv?ben is. A modellszámítások alapján a következ? két évtizedben további 26%-kal emelkedhet a szénfogyasztás, ami által a szén a olajtermékekhez hasonlóan 28%-os aránnyal veszi majd ki a részét a Föld lakosainak energiafogyasztásából.
A BP elemz?i a várakozásiakkal kapcsolatban megjegyezik, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási, valamint a technológiák fejl?dési trendjéb?l a fent ismertetett adatok várhatók, de természetesen eddig nem ismert technológiák megjelenése, valamint a gazdasági fundamentumok nem várt változása felülírhatják a publikált számokat. Az olajtársaság szakemberei komoly lehet?séget látnak a nem konvencionális szénhidrogén-termelési technológiák terjedésében, illetve a fejl?d? gazdaságokban a hatékonyabb ipari technológiák megjelenésében. A fejlett országokban szintén komoly potenciál van az épületszigetelési programokban, de a közlekedés területén is jelent?s fejl?dést várnak a bels? égés? motorok hatékonyságában. A BP szakemberei szerint 2030-ban a jelenlegi ismertek alapján elegend? energiaforrás áll majd az emberiség rendelkezésére a szükségletei kielégítésére, de a fenti adatokból kiolvasható az is, hogy az elfogyasztott energia tisztaságával, illetve a az ENSZ által el?irányzott klímaváltozási célok elérésével komoly problémák lehetnek.
forrás: portfolio.hu
A BP elemz?i nemrég ismét megjelentették a következ? közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat, amelyekb?l kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt,
illetve hogy elképzelhet?-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekv? energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig n?hetnek a megújulók a következ? 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?
„Mikor fogyunk ki az energihordozókból?” merül fel gyakran a kérdés, amikor az ember a kimerül? olaj- és gázmez?kr?l, széntelepekr?l hall, vagy amikor a végeláthatatlanul növekv? kínai energiakeresletre gondol.
A BP, amely a világ egyik legtöbbet hivatkozott energiastatisztikai rendszerét vezeti, nemrég újraszámolta a 2030-ra összpontosító energiafogyasztással és -termeléssel kapcsolatos várakozásait, és arra a megállapításra jutott, hogy az el?ttünk álló közel 20 évben a globális energiakereslet nem fogja meghaladni a termelési képességet, vagyis nem kell számolni energiahiánnyal.
A társaság elemz?i várakozásaikkal kapcsolatban kifejtik, hogy 2030-ra a Föld lakossága már meghaladja a 8 milliárd f?t, és a globális gazdaság által termelt GDP 2010-hez képest reálértéken több mint kétszeresére növekedhet. Ezzel szemben a globális energiafelhasználás mértékére mindössze 40%-os emelkedést várnak a BP szakemberei, vagyis tovább javul az energiahordozók felhasználásnak hatékonysága. A társaság kiadványa rámutat, hogy míg az energiaintenzitás (egységnyi jövedelem el?állításához szükséges energiamennyiség) az elmúlt évtizedekben is folyamatos javulást mutatott, addig az energiatermelés karbonintenzitása alig változott. A szakemberek szerint ezért érdemes fontolóra venni, hogy a CO2-kibocsátást széles körben árazzák be az energiafogyasztásba, ami így nem csak a további energia-megtakarítást segítené el?, de megfelel? gazdasági ösztönz?t jelente az energiatermelés környezetterhelésének mérséklésére is.
A modellszámítások alapján 2011 és 2030 között a globális energiafogyasztás 36%-kal növekszik majd, amelynek 90%-a fejl?d? országokhoz lesz köthet?. Ezen belül is a két ázsiai óriás, Kína és India felelnek majd a növekmény több mint feléért. E folyamatoknak betudhatóan tovább er?södik Kína vezet? energiafogyasztói szerepe, így az ázsiai ország 2011-ben tapasztalt globális energiafogyasztáson belüli 21%-os súlya 2030-ig 27%-ra emelkedhet. A BP elemz?i szerint az Európai Unióban 2020 környékén tet?zhet az energiafogyasztás, míg az Egyesült Államokban 2025 után, így a fejl?dök vezette fogyasztásnövekedés mellett mindkét államszövetség (USA, EU) súlya 4 százalékponttal csökkenhet a teljes globális energiafogyasztáson belül 2011 és 2030 között.
A BP várakozásai szerint a következ? közel 20 évben az elektromos áram iránti kereslet b?vül majd a legnagyobb mértékben, így a teljes energiafelhasználás növekedésének 60%-a is az er?m?vi szegmenshez köthet?. 2011 és 2030 között ugyancsak jelent?s, 31%-os méret? emelkedés várható az ipari energiafelhasználásban is, ami mellet a közlekedési szegmens energiaéhsége várhatóan negyedével b?vülhet. 2030-ra a jelzett keresletnövekedések mellett a teljes energiafelhasználás 46%-a köt?dik majd az er?m?vi szegmenshez és 28%-ra becsülik az ipari kereslet arányát. A közlekedési szegmens a teljes energiafogyasztás 17%-át teheti ki, míg a többnyire a háztartások (el?z?ekben nem kategorizált) fennmaradó energiafogyasztását fed? „egyéb” kategória 9%-ra csökkenhet.
Az fogyasztott energiaforrások, -hordozók közül a megújuló energiaforrások felhasználása emelkedik a legnagyobb arányban a 2030-ig tartó id?szakban, de a 3,5-szeres növekedés ellenére is a teljes energiafogyasztáson belül mindössze 5%-os súlyt jósolnak a környezetbarát energiáknak a teljes 2030-as energiafogyasztáson belül. Jóval kisebb növekedés mellett hasonló arányban járulhat hozzá az energiaigények kielégítéséhez a víz- és az atomenergia is. A 2011-es fogyasztási szintekhez képest 2030-ban közel 50%-kal több földgáz elfogyasztását várj az olajtársaság elemz?csapata, aminek betudhatóan a gáz a teljes elfogyasztott energiamennyiség egynegyedét fedezheti. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és nemzetközi kezdeményezések ellenére a szén megkerülhetetlen energiahordozónak t?nik a jöv?ben is. A modellszámítások alapján a következ? két évtizedben további 26%-kal emelkedhet a szénfogyasztás, ami által a szén a olajtermékekhez hasonlóan 28%-os aránnyal veszi majd ki a részét a Föld lakosainak energiafogyasztásából.
A BP elemz?i a várakozásiakkal kapcsolatban megjegyezik, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási, valamint a technológiák fejl?dési trendjéb?l a fent ismertetett adatok várhatók, de természetesen eddig nem ismert technológiák megjelenése, valamint a gazdasági fundamentumok nem várt változása felülírhatják a publikált számokat. Az olajtársaság szakemberei komoly lehet?séget látnak a nem konvencionális szénhidrogén-termelési technológiák terjedésében, illetve a fejl?d? gazdaságokban a hatékonyabb ipari technológiák megjelenésében. A fejlett országokban szintén komoly potenciál van az épületszigetelési programokban, de a közlekedés területén is jelent?s fejl?dést várnak a bels? égés? motorok hatékonyságában. A BP szakemberei szerint 2030-ban a jelenlegi ismertek alapján elegend? energiaforrás áll majd az emberiség rendelkezésére a szükségletei kielégítésére, de a fenti adatokból kiolvasható az is, hogy az elfogyasztott energia tisztaságával, illetve a az ENSZ által el?irányzott klímaváltozási célok elérésével komoly problémák lehetnek.
forr
A BP elemz?i nemrég ismét megjelentették a következ? közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat, amelyekb?l kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt, illetve hogy elképzelhet?-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekv? energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig n?hetnek a megújulók a következ? 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?
„Mikor fogyunk ki az energihordozókból?” merül fel gyakran a kérdés, amikor az ember a kimerül? olaj- és gázmez?kr?l, széntelepekr?l hall, vagy amikor a végeláthatatlanul növekv? kínai energiakeresletre gondol.
A BP, amely a világ egyik legtöbbet hivatkozott energiastatisztikai rendszerét vezeti, nemrég újraszámolta a 2030-ra összpontosító energiafogyasztással és -termeléssel kapcsolatos várakozásait, és arra a megállapításra jutott, hogy az el?ttünk álló közel 20 évben a globális energiakereslet nem fogja meghaladni a termelési képességet, vagyis nem kell számolni energiahiánnyal.
A társaság elemz?i várakozásaikkal kapcsolatban kifejtik, hogy 2030-ra a Föld lakossága már meghaladja a 8 milliárd f?t, és a globális gazdaság által termelt GDP 2010-hez képest reálértéken több mint kétszeresére növekedhet. Ezzel szemben a globális energiafelhasználás mértékére mindössze 40%-os emelkedést várnak a BP szakemberei, vagyis tovább javul az energiahordozók felhasználásnak hatékonysága. A társaság kiadványa rámutat, hogy míg az energiaintenzitás (egységnyi jövedelem el?állításához szükséges energiamennyiség) az elmúlt évtizedekben is folyamatos javulást mutatott, addig az energiatermelés karbonintenzitása alig változott. A szakemberek szerint ezért érdemes fontolóra venni, hogy a CO2-kibocsátást széles körben árazzák be az energiafogyasztásba, ami így nem csak a további energia-megtakarítást segítené el?, de megfelel? gazdasági ösztönz?t jelente az energiatermelés környezetterhelésének mérséklésére is.
A modellszámítások alapján 2011 és 2030 között a globális energiafogyasztás 36%-kal növekszik majd, amelynek 90%-a fejl?d? országokhoz lesz köthet?. Ezen belül is a két ázsiai óriás, Kína és India felelnek majd a növekmény több mint feléért. E folyamatoknak betudhatóan tovább er?södik Kína vezet? energiafogyasztói szerepe, így az ázsiai ország 2011-ben tapasztalt globális energiafogyasztáson belüli 21%-os súlya 2030-ig 27%-ra emelkedhet. A BP elemz?i szerint az Európai Unióban 2020 környékén tet?zhet az energiafogyasztás, míg az Egyesült Államokban 2025 után, így a fejl?dök vezette fogyasztásnövekedés mellett mindkét államszövetség (USA, EU) súlya 4 százalékponttal csökkenhet a teljes globális energiafogyasztáson belül 2011 és 2030 között.
A BP várakozásai szerint a következ? közel 20 évben az elektromos áram iránti kereslet b?vül majd a legnagyobb mértékben, így a teljes energiafelhasználás növekedésének 60%-a is az er?m?vi szegmenshez köthet?. 2011 és 2030 között ugyancsak jelent?s, 31%-os méret? emelkedés várható az ipari energiafelhasználásban is, ami mellet a közlekedési szegmens energiaéhsége várhatóan negyedével b?vülhet. 2030-ra a jelzett keresletnövekedések mellett a teljes energiafelhasználás 46%-a köt?dik majd az er?m?vi szegmenshez és 28%-ra becsülik az ipari kereslet arányát. A közlekedési szegmens a teljes energiafogyasztás 17%-át teheti ki, míg a többnyire a háztartások (el?z?ekben nem kategorizált) fennmaradó energiafogyasztását fed? „egyéb” kategória 9%-ra csökkenhet.
Az fogyasztott energiaforrások, -hordozók közül a megújuló energiaforrások felhasználása emelkedik a legnagyobb arányban a 2030-ig tartó id?szakban, de a 3,5-szeres növekedés ellenére is a teljes energiafogyasztáson belül mindössze 5%-os súlyt jósolnak a környezetbarát energiáknak a teljes 2030-as energiafogyasztáson belül. Jóval kisebb növekedés mellett hasonló arányban járulhat hozzá az energiaigények kielégítéséhez a víz- és az atomenergia is. A 2011-es fogyasztási szintekhez képest 2030-ban közel 50%-kal több földgáz elfogyasztását várj az olajtársaság elemz?csapata, aminek betudhatóan a gáz a teljes elfogyasztott energiamennyiség egynegyedét fedezheti. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és nemzetközi kezdeményezések ellenére a szén megkerülhetetlen energiahordozónak t?nik a jöv?ben is. A modellszámítások alapján a következ? két évtizedben további 26%-kal emelkedhet a szénfogyasztás, ami által a szén a olajtermékekhez hasonlóan 28%-os aránnyal veszi majd ki a részét a Föld lakosainak energiafogyasztásából.
A BP elemz?i a várakozásiakkal kapcsolatban megjegyezik, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási, valamint a technológiák fejl?dési trendjéb?l a fent ismertetett adatok várhatók, de természetesen eddig nem ismert technológiák megjelenése, valamint a gazdasági fundamentumok nem várt változása felülírhatják a publikált számokat. Az olajtársaság szakemberei komoly lehet?séget látnak a nem konvencionális szénhidrogén-termelési technológiák terjedésében, illetve a fejl?d? gazdaságokban a hatékonyabb ipari technológiák megjelenésében. A fejlett országokban szintén komoly potenciál van az épületszigetelési programokban, de a közlekedés területén is jelent?s fejl?dést várnak a bels? égés? motorok hatékonyságában. A BP szakemberei szerint 2030-ban a jelenlegi ismertek alapján elegend? energiaforrás áll majd az emberiség rendelkezésére a szükségletei kielégítésére, de a fenti adatokból kiolvasható az is, hogy az elfogyasztott energia tisztaságával, illetve a az ENSZ által el?irányzott klímaváltozási célok elérésével komoly problémák lehetnek.
forrás: portfolio.hu
A BP elemz?i nemrég ismét megjelentették a következ? közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat,
amelyekb?l kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt, illetve hogy elképzelhet?-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekv? energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig n?hetnek a megújulók a következ? 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?
„Mikor fogyunk ki az energihordozókból?” merül fel gyakran a kérdés, amikor az ember a kimerül? olaj- és gázmez?kr?l, széntelepekr?l hall, vagy amikor a végeláthatatlanul növekv? kínai energiakeresletre gondol.
A BP, amely a világ egyik legtöbbet hivatkozott energiastatisztikai rendszerét vezeti, nemrég újraszámolta a 2030-ra összpontosító energiafogyasztással és -termeléssel kapcsolatos várakozásait, és arra a megállapításra jutott, hogy az el?ttünk álló közel 20 évben a globális energiakereslet nem fogja meghaladni a termelési képességet, vagyis nem kell számolni energiahiánnyal.
A társaság elemz?i várakozásaikkal kapcsolatban kifejtik, hogy 2030-ra a Föld lakossága már meghaladja a 8 milliárd f?t, és a globális gazdaság által termelt GDP 2010-hez képest reálértéken több mint kétszeresére növekedhet. Ezzel szemben a globális energiafelhasználás mértékére mindössze 40%-os emelkedést várnak a BP szakemberei, vagyis tovább javul az energiahordozók felhasználásnak hatékonysága. A társaság kiadványa rámutat, hogy míg az energiaintenzitás (egységnyi jövedelem el?állításához szükséges energiamennyiség) az elmúlt évtizedekben is folyamatos javulást mutatott, addig az energiatermelés karbonintenzitása alig változott. A szakemberek szerint ezért érdemes fontolóra venni, hogy a CO2-kibocsátást széles körben árazzák be az energiafogyasztásba, ami így nem csak a további energia-megtakarítást segítené el?, de megfelel? gazdasági ösztönz?t jelente az energiatermelés környezetterhelésének mérséklésére is.
A modellszámítások alapján 2011 és 2030 között a globális energiafogyasztás 36%-kal növekszik majd, amelynek 90%-a fejl?d? országokhoz lesz köthet?. Ezen belül is a két ázsiai óriás, Kína és India felelnek majd a növekmény több mint feléért. E folyamatoknak betudhatóan tovább er?södik Kína vezet? energiafogyasztói szerepe, így az ázsiai ország 2011-ben tapasztalt globális energiafogyasztáson belüli 21%-os súlya 2030-ig 27%-ra emelkedhet. A BP elemz?i szerint az Európai Unióban 2020 környékén tet?zhet az energiafogyasztás, míg az Egyesült Államokban 2025 után, így a fejl?dök vezette fogyasztásnövekedés mellett mindkét államszövetség (USA, EU) súlya 4 százalékponttal csökkenhet a teljes globális energiafogyasztáson belül 2011 és 2030 között.
A BP várakozásai szerint a következ? közel 20 évben az elektromos áram iránti kereslet b?vül majd a legnagyobb mértékben, így a teljes energiafelhasználás növekedésének 60%-a is az er?m?vi szegmenshez köthet?. 2011 és 2030 között ugyancsak jelent?s, 31%-os méret? emelkedés várható az ipari energiafelhasználásban is, ami mellet a közlekedési szegmens energiaéhsége várhatóan negyedével b?vülhet. 2030-ra a jelzett keresletnövekedések mellett a teljes energiafelhasználás 46%-a köt?dik majd az er?m?vi szegmenshez és 28%-ra becsülik az ipari kereslet arányát. A közlekedési szegmens a teljes energiafogyasztás 17%-át teheti ki, míg a többnyire a háztartások (el?z?ekben nem kategorizált) fennmaradó energiafogyasztását fed? „egyéb” kategória 9%-ra csökkenhet.
Az fogyasztott energiaforrások, -hordozók közül a megújuló energiaforrások felhasználása emelkedik a legnagyobb arányban a 2030-ig tartó id?szakban, de a 3,5-szeres növekedés ellenére is a teljes energiafogyasztáson belül mindössze 5%-os súlyt jósolnak a környezetbarát energiáknak a teljes 2030-as energiafogyasztáson belül. Jóval kisebb növekedés mellett hasonló arányban járulhat hozzá az energiaigények kielégítéséhez a víz- és az atomenergia is. A 2011-es fogyasztási szintekhez képest 2030-ban közel 50%-kal több földgáz elfogyasztását várj az olajtársaság elemz?csapata, aminek betudhatóan a gáz a teljes elfogyasztott energiamennyiség egynegyedét fedezheti. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és nemzetközi kezdeményezések ellenére a szén megkerülhetetlen energiahordozónak t?nik a jöv?ben is. A modellszámítások alapján a következ? két évtizedben további 26%-kal emelkedhet a szénfogyasztás, ami által a szén a olajtermékekhez hasonlóan 28%-os aránnyal veszi majd ki a részét a Föld lakosainak energiafogyasztásából.
A BP elemz?i a várakozásiakkal kapcsolatban megjegyezik, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási, valamint a technológiák fejl?dési trendjéb?l a fent ismertetett adatok várhatók, de természetesen eddig nem ismert technológiák megjelenése, valamint a gazdasági fundamentumok nem várt változása felülírhatják a publikált számokat. Az olajtársaság szakemberei komoly lehet?séget látnak a nem konvencionális szénhidrogén-termelési technológiák terjedésében, illetve a fejl?d? gazdaságokban a hatékonyabb ipari technológiák megjelenésében. A fejlett országokban szintén komoly potenciál van az épületszigetelési programokban, de a közlekedés területén is jelent?s fejl?dést várnak a bels? égés? motorok hatékonyságában. A BP szakemberei szerint 2030-ban a jelenlegi ismertek alapján elegend? energiaforrás áll majd az emberiség rendelkezésére a szükségletei kielégítésére, de a fenti adatokból kiolvasható az is, hogy az elfogyasztott energia tisztaságával, illetve a az ENSZ által el?irányzott klímaváltozási célok elérésével komoly problémák lehetnek.
forrás: portfolio.hu
ZÖLD ENERGIA 6.
Országos konferencia a megújuló energiákról
a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
szervezésében
Magyar fejlesztések – nemzetközi együttm?ködés!
„A Föld elegend? javakkal bír ahhoz, hogy minden ember szükségletét kielégítse, annyival azonban nem rendelkezik, hogy mindenki mohóságát csillapítsa.”
(Mahatma Gandhi)
Id?pont: 2013. május 09.
Helyszín: Pest Megye Közgy?lésének díszterme, Budapest V. kerület, Városház u. 7.
A konferencia védnöke:
Szatmáry Kristóf államtitkár, a BKIK elnöke
A konferencia házigazdája:
dr. Kiss Zoltán a BKIK általános alelnöke
dr. Sz?cs Lajos Pest Megye Közgy?lésének elnöke
dr. Tarnai Richard Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott
F?rendez?: Faragó Ilona tagozati elnök Gazdasági Szolgáltatások Tagozat, BKIK
Levezet? elnök: Csapó György a BKIK alelnöke, a Marketing – Kommunikációs Osztály elnöke
Rendez?k: Pest Megye Közgy?lése
Egyéb Szolgáltatások Osztály BKIK
Banki, Biztosítási és Általános Pénzügyi Szolgáltatás Osztály BKIK
Tanácsadás Osztály BKIK
Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztály BKIK
Marketing Kommunikációs Osztály BKIK
PR Média Szakmai Osztály BKIK
Ország – Marketing Szakmai Osztály
Network Marketing Szakmai Osztály
Ingatlan Szakmai Osztály BKIK
Megújuló Energiák Szakmai Osztály BKIK
Általános Pénzügyi Szolgáltató Osztály
Számviteli, Adótanácsadói, Könyvel?i és Könyvvizsgálói Osztály BKIK
VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szövetsége
Téma: a megújuló és zöld energiák hasznosításának elterjesztése a magyar önkormányzati szférában. Kormányzati célok, technikai, technológiai lehet?ségek, pályázati- és egyéb források a megvalósításhoz. Oktatás, kutatás, fejlesztés, innováció! Itthon és a Duna mentén.
A konferencia célja: Annak bemutatása, hogy az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jöv?beli útja lehet (költségcsökkentésre, az energia biztonság és függetlenség megteremtésére) az új és megújuló energia-termelés és hasznosítás. Ehhez járulnak hozzá a hazai kutatások és a magyar vállalkozások.
A regionális konferenciára meghívást kapnak a Budapest kerületeiben, Közép-magyarországi Régió településein és Magyarország nagyobb városainak önkormányzatainál dolgozó szakemberek, a megválasztott polgármesterek és képvisel?k, valamint a témával kapcsolatban álló vállalkozások.
Cél a személyes kapcsolatok és a szakmai lehet?ségek megismerésének megteremtése.
A konferencia reggel 9 óra 30-tól várhatóan 14 óráig tart, ezen id? alatt szakmai, gazdasági, pénzügyi el?adások zajlanak.
A részvétel, tekintettel a terem 200 f?s befogadóképességére, el?zetes regisztrációhoz kötött!
Tervezett program:
9:00 Regisztráció kezdete
9:30 Megnyitó: Szatmáry Kristóf gazdaság szabályozásért felel?s államtitkár NGM, a BKIK elnöke
dr. Kiss Zoltán a BKIK általános alelnöke
dr. Sz?cs Lajos Pest Megye Közgy?lésének elnöke
9:45 Horváth Attila Imre zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s,
helyettes államtitkár NFM
„Az NCsT (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve) felülvizsgálata a
napelemes trendek tükrében”
10:00 Marjay Gyula Magyar Nemzeti Vagyonkezel? Zrt. Ingó- és ingatlanvagyonért felel?s f?igazgató
„A megújuló energiák felhasználásának helye és lehet?sége a nemzeti vagyon kezelése során”
10:15 Dipl. Ing. Fh. Holger Ruf M. Eng Hohschule Ulm
„Az Ulmi Egyetem megújuló energia témában folytatott kutatási eredményei”
10:30 Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, tanszékvezet?, Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem
„Új technológiák, hazai fejlesztések a megújuló energia területén”
10:50 Kiss Ervin f?titkár BKIK
„Dunamenti kamarai együttm?ködés, közös innovációs lehet?ségek”
11:15 M. A. Csapó Csilla Fanni Hohschule Ulm
„Dunamenti egyetemi hálózat, a megújuló energiaforrások kutatására és fejlesztésére”
11:30 KÁVÉSZÜNET
11:45 Dr. Steier József BKIK Energiaipari Szakmai Osztály, Sunwo Zrt. vezérigazgató
„Biomassza termelés új utakon, közmunka és rezsikökkentés”
12:15 Tamás Zoltán BKIK Országmarketing Szakmai Osztály, Profizoland Kft. ügyvezet? igazgató
„Pénzügyi források el?teremtése energetikai audit és energia optimalizálás segítségével, a megújuló energiás
pályázatokhoz és fejlesztésekhez”
12:30 Ferenczi Csaba BKIK Megújuló Energiák Szakmai Osztály, Nuova Energia Kft. ügyvezet? igazgató
„A BKIK Szakmai Osztályában folyó munka, innováció, közös fellépés, szakmai bázis”
12:45 Dakó Andrea MagNet Bank Zrt. értékesítési igazgató
„Vállalkozás fejlesztés a fenntartható fejl?dés tükrében (az els? hazai közösségi bankkal)”
13:00 Szakmai Fórum:
„Itt az alternatív energia szakma beszél”
(a rendezvény szakmai szponzorainak bemutatkozási lehet?sége)
13:00 Eszes Zsolt Inwatech Kft. ügyvezet? igazgató
„Továbbra is el?re” (Megépített biogáz üzemek tényleges helyzetének bemutatása, a fejlesztésben álló biogáz
üzemi projektek rövid áttekint? bemutatása)
14:00 ÁLLÓFOGADÁS, BÜFÉEBÉD
REGISZTRÁCIÓ
A rendezvény a BKIK és a VOSZ KMRSZ tagjainak ingyenes!
A regisztráció során kérjük, jelezze tagságát és adja meg BKIK, vagy VOSZ tagkártyájának számát.
Regisztrációs díj nem BKIK, illetve VOSZ tagok részére Br. 3.000,- Ft/f?.
A helyszínen a regisztrációs díjért cserében kávé, üdít?, aprósütemény, valamint büféebéd várja a jelentkez?ket.
Kérjük, adják meg a jelentkez?k és a delegáló intézmény nevét valamint az internetes, esetleg telefonos elérhet?séget.
A létszám 200 f?ben korlátozott, így az el?zetes regisztráció fontos!
(info@kosesbika-reklam.hu, +36 (20) 9328 274, Tel/fax: +36 (1) 708 6903)
Szponzoráció, céges megjelenési lehet?ségek:
A konferencia ideje alatt a témához kapcsolódó szponzorainknak el?zetes egyeztetés alapján lehet?séget biztosítunk szórólapok, névjegyek, roll-up táblák, stb. kihelyezésére illetve a „Fórum” programban történ? rövid személyes bemutatkozásra. Lehet?séget kaphatnak el?zetesen, vagy kés?bb, a honlapon rövid hirdetés és link elhelyezésére, valamint a honlaphoz kapcsolódó más kedvezményes hirdetés igénybevételére. (kapcsolat a rendezvényszervez?)
A konferencia folyamatosan már el?zetesen m?köd? és a konferencia után is b?vül? honlappal fog rendelkezni hasonlóan a Zöld Energia 4. és 5. konferenciákhoz (melyek most is megtekinthet?ek) a konferencia el?adásairól videó felvétel készül, mely az interneten megtekinthet? lesz a BKIK Marketing – Kommunikációs Szakmai Osztályának honlapján, a www.bkik-marketing.hu portálon.
A konferenciára az országos sajtó, televíziók és helyi újságok, valamint televíziók is meghívást kapnak.
Kérdéseikkel forduljanak a konferencia illetékes szervez?ihez:
A rendezvény operatív szervez?i:
Csapó György a BKIK alelnöke
(+36 (20) 937 6600, +36 (30) 370 1017), e-mail: alelnok@bkik.hu
Rendezvényszervezés:
Király Ágnes ügyvezet?
Kos és Bika Reklámstúdió,
+36 (20) 9328 274, info@kosesbika-reklam.hu, Tel/fax: +36 (1) 708 6903
