A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Izlandi Nemzeti Energia Hatóság közös programján szerzett tapasztalataikról számolt be sajtótájékoztatón három szarvasi képviselő tegnap délután a városháza épületében. Az EGT Alap finanszírozásával létrejött projektet – melyben tíz magyarországi önkormányzat képviselői, munkatársai vehettek részt – a geotermikus erőforrások megújuló energiaforrásként való felhasználásában elkötelezett önkormányzatoknak hirdették meg.
Babák Mihály polgármester azzal kezdte beszámolóját: nagy felismerés volt számukra, hogy Izlandon nemcsak fűtésre használják a geotermális energiát, hanem fokozatosan kiváltották az olaj- és a gázimportot. Sőt, megoldották a villamosenergia előállítását is.
– Az izlandiak igyekeznek minden olajfelhasználást kiváltani geotermális energiára. Túltermelésben vannak, nagyon sok időre biztosított a sziget energiaellátása. Ennek a kis országnak a gazdaságpolitikáját egyetlen egy energiára alapozzák, és jól élnek belőle – fogalmazott Babák Mihály. – Ez tanulság számunkra arra, hogy meg kell értenünk, az egész világ energiafüggő, és ha van megújuló energiaforrásunk, akkor azt ne kizsákmányoljuk, hanem hasznosítsuk.
A három Békés megyei küldött előbb részt vett egy kétnapos szakmai konferencián, ahol az Izlandi Nemzeti Energia Hatóság (Orkustofnun) alkalmazottjai előadásokat tartottak a hatékony, megújuló energia politika megalkotásáról, az izlandi és a magyar jogszabályi háttérről, a geotermális szektor pénzügyi támogató rendszeréről. Majd kétnapos terepszemlére indultak, és megtekintették az egyik geotermikus energiát hasznosító erőművet, valamint az országot kettészelő amerikai és európai kőzetlemezek távolodása által létrejött törésvonalat.
– Izlandon is egyfajta kényszerűség indította el a geohőben, mint energiában való gondolkodást, de mára elmondható, hogy a sziget gazdasága teljesen független a világ energiapiacának ingadozásaitól. A fejlődés olyan gyors volt náluk, hogy a termálenergia részesedése az energiahordozók között 12 év alatt 40 százalékról 80 százalékra nőtt – vette át a szót Prievaráné Mácsár Eszter, az önkormányzat nemzetközi pénzügyi referense. – Hallottuk azt is, hogy Magyarországon sokszor inkább elméleti, mint gyakorlati szinten vannak hiányosságok. S nekünk, önkormányzatoknak abban van nagy szerepünk, hogy a jövőbe látva előre gondolkodjunk.
Babák Mihály polgármester (balról), Hodálik Pál alpolgármester és Prievaráné Mácsár Eszter nemzetközi pénzügyi referens Fotó: Kiss Zoltán
Hodálik Pál alpolgármester szerint ahhoz, hogy át tudják ülteti hazánkba az izlandi modellt, fel kell ismernie a magyar politikai, ágazati, pénzügyi szférának és a közösségi szintnek is a geotermális politika szükségességét. Ráadásul, mivel a termálfúrások nagyon tőkeigényesek, kockázatosak – s kereskedelmi banki finanszírozást is nehéz találni a próbafúrásokhoz – magántőke és kormányzati támogatás is szükséges ezek elvállalásához. Továbbá megfontolandó lenne a magyar pénzügyi intézményeknek, biztosító társaságoknak, hogy felismerjék a geotermális energia kiaknázásában rejlő lehetőségeket, valamint szükséges lenne egy kedvező, semleges jogszabályi háttér.
Sok a részletkérdés, de vannak lehetőségek
Babák Mihály polgármester szerint több feladatuk lesz a jövőben. Előbb csökkenteni kívánják a város energiafüggőségét, s véleménye szerint a helyben megtalálható megújuló energiaforrásokra kell szorítkozniuk a jövőben. A városvezető hozzátette, azt is elkönyvelték utazásuk után, hogy nem járhatnak rosszul azzal, ha olcsó, korszerű energia előállításában gondolkodnak. Így több mint valószínű, hogy felépítik a tervezett napelemparkot Szarvason – akár banki hitelből is.
Forrás: beol.hu
