A lakossági villamos energia átlagára (2004-2011); kWh;
Budapest, 2012. december 11., kedd (MTI) – Kiosztották az idén els? alkalommal odaítélt Ipari Parkok Versenyképességi Díját kedden, a kiírásra 7 pályam? érkezett, közülük a f?díjat az értékeléskor a legtöbb pontot szerzett Mátrai Er?m? Ipari Park kapta.
A díj elnyerésére szóló pályázatot az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) hirdette meg az Iparfejlesztési Közalapítvány szakma támogatásával az ipari parkok vonzóvá tétele mellett a versenyképesség er?sítésére.
A budapesti eseményen a kiemelt kategóriákban a min?ségi elkötelezettségért díjat a Batta Ipari Park, a szociális érzékenységért és társadalmi szerepvállalásért a Pápai Ipari Park, a környezet iránti elkötelezettségért pedig a Karcagi Ipar Park vehette át.
Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felel?s helyettes államtitkára, a díj f?védnöke az átadó ünnepségen hangsúlyozta: az elismerés er?síti a szaktárca törekvését, hogy az ipari parkok versenyképes gazdasági egységként tudjanak m?ködni.
Fekete Roland, az IPE elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesület szemléletváltás szeretne elérni a cégeknél, fontosnak tartják el?segíteni a kooperációt, és min?ségi szolgáltatást kívánnak nyújtani.
Tüske Rita, a Nemzetgazdasági Minisztérium f?osztályvezet?je, az Ipari Park Tanács titkárságát is adó szervezet irányítója elmondta, hogy jöv? évt?l ipari park portált hoznak létre magyar és angol nyelven. A portálon a magyar ipari parkokról szerepelnek majd információk, és felületet biztosítanak az ipari parkok bemutatkozására.
NGM szerint az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaságba, 2011-ben a 179 ipari parkba betelepült 4028 vállalkozás együttes árbevétele meghaladta a 9292 milliárd forintot, s átlagosan 33 százalék exportarányt értek el. Az 1997-es indulás óta a cégek együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg az ipari parkokban, és 2011-ben több mint 187 ezer f?nek adtak munkát.
Az ünnepségen oklevelet adtak át a pályázaton induló Pécsi Déli Ipar Park, Alba Ipari Zóna, Sellye Ipari Park képvisel?inek.
Budapest, 2012. december 11., kedd (MTI) – Kiosztották az idén els? alkalommal odaítélt Ipari Parkok Versenyképességi Díját kedden, a kiírásra 7 pályam? érkezett, közülük a f?díjat az értékeléskor a legtöbb pontot szerzett Mátrai Er?m? Ipari Park kapta.
A díj elnyerésére szóló pályázatot az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) hirdette meg az Iparfejlesztési Közalapítvány szakma támogatásával az ipari parkok vonzóvá tétele mellett a versenyképesség er?sítésére.
A budapesti eseményen a kiemelt kategóriákban a min?ségi elkötelezettségért díjat a Batta Ipari Park, a szociális érzékenységért és társadalmi szerepvállalásért a Pápai Ipari Park, a környezet iránti elkötelezettségért pedig a Karcagi Ipar Park vehette át.
Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felel?s helyettes államtitkára, a díj f?védnöke az átadó ünnepségen hangsúlyozta: az elismerés er?síti a szaktárca törekvését, hogy az ipari parkok versenyképes gazdasági egységként tudjanak m?ködni.
Fekete Roland, az IPE elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesület szemléletváltás szeretne elérni a cégeknél, fontosnak tartják el?segíteni a kooperációt, és min?ségi szolgáltatást kívánnak nyújtani.
Tüske Rita, a Nemzetgazdasági Minisztérium f?osztályvezet?je, az Ipari Park Tanács titkárságát is adó szervezet irányítója elmondta, hogy jöv? évt?l ipari park portált hoznak létre magyar és angol nyelven. A portálon a magyar ipari parkokról szerepelnek majd információk, és felületet biztosítanak az ipari parkok bemutatkozására.
NGM szerint az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaságba, 2011-ben a 179 ipari parkba betelepült 4028 vállalkozás együttes árbevétele meghaladta a 9292 milliárd forintot, s átlagosan 33 százalék exportarányt értek el. Az 1997-es indulás óta a cégek együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg az ipari parkokban, és 2011-ben több mint 187 ezer f?nek adtak munkát.
Az ünnepségen oklevelet adtak át a pályázaton induló Pécsi Déli Ipar Park, Alba Ipari Zóna, Sellye Ipari Park képvisel?inek.
A szakmai szerepl?k szerint a szél alapú áramtermelés lehet az egyik megoldás, ha – a várakozásoknak megfelel?en – 2016 után ellátási problémák adódnak Magyarországon. A jelenlegi helyzetben egyel?re nem látható, hogy ki építene er?m?vet Magyarországon, egy-egy széltorony azonban két év alatt üzembe állhat, Hoffmann szerint számos el?készített projekt és megfelel? finanszírozás is rendelkezésre áll, egyel?re azonban a bizonytalan szabályozási környezet – és az évekkel ezel?tt visszavont kapacitástender újra kiírásának hiánya – hátráltatja a fejlesztéseket. Hoffmann szerint a jelenlegi átviteli rendszer – az elmúlt évek fejlesztései nyomán – már 1000 megawatt szélkapacitást (lenne) képes kiszolgálni, szemben a jelenleg m?köd? 330 megawattal. A befektet?i aktivitást jelzi, hogy a lefújt széltenderre akkor 1100 megawatt igény érkezett be, bár ezek engedélyei közül már csak kevés maradt meg a piaci szerepl?k szerint.
Egyes vélemények szerint elképzelhet?, hogy még hosszú ideig nem születik meg sem a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), sem a széltender, a lakossági terheket szinten tartani, illetve csökkenteni kívánó kormányzati álláspont legalábbis erre utalhat. A leállított tender nyomán megvalósuló 400 megawatt kapacitású szélenergetikai fejlesztések az elmúlt években mintegy 250 milliárd forint beruházást generáltak volna Magyarországon.
Forrás: napi.hu
A szakmai szerepl?k szerint a szél alapú áramtermelés lehet az egyik megoldás, ha – a várakozásoknak megfelel?en – 2016 után ellátási problémák adódnak Magyarországon. A jelenlegi helyzetben egyel?re nem látható, hogy ki építene er?m?vet Magyarországon, egy-egy széltorony azonban két év alatt üzembe állhat, Hoffmann szerint számos el?készített projekt és megfelel? finanszírozás is rendelkezésre áll, egyel?re azonban a bizonytalan szabályozási környezet – és az évekkel ezel?tt visszavont kapacitástender újra kiírásának hiánya – hátráltatja a fejlesztéseket. Hoffmann szerint a jelenlegi átviteli rendszer – az elmúlt évek fejlesztései nyomán – már 1000 megawatt szélkapacitást (lenne) képes kiszolgálni, szemben a jelenleg m?köd? 330 megawattal. A befektet?i aktivitást jelzi, hogy a lefújt széltenderre akkor 1100 megawatt igény érkezett be, bár ezek engedélyei közül már csak kevés maradt meg a piaci szerepl?k szerint.
Egyes vélemények szerint elképzelhet?, hogy még hosszú ideig nem születik meg sem a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), sem a széltender, a lakossági terheket szinten tartani, illetve csökkenteni kívánó kormányzati álláspont legalábbis erre utalhat. A leállított tender nyomán megvalósuló 400 megawatt kapacitású szélenergetikai fejlesztések az elmúlt években mintegy 250 milliárd forint beruházást generáltak volna Magyarországon.
Forrás: napi.hu
A Magyar Energia Hivatal (MEH) által közzétett emelési mértékek – legalábbis a csúcsid?szaki áramszállítást figyelembe véve – egy híján minden esetben elmaradnak a 2012-es inflációs várakozásoktól. A Reuters novemberi közepi inflációs jelentése 2012-re, azaz éves szinten 5,8 százalékos inflációt vetített el?re. Ilyen mértékben egyetlen termel?csoport kap jöv?re többet a villamos energiáért: amelyek 2008. január 1- el?tt adták be a MEH-hez a támogatási kérelmüket, és áramukat nem a szél vagy a nap energiájának hasznosításával nyerik, kivételt képeznek az 5 megawattnál nagyobb kapacitású vízer?m?vek.
Új, csúcsid?szaki tarifájuk 37,72 forint lesz kilowattóránként. (A völgy- és a mélyvölgy ideji tarifa, amikor tehát kisebb a villamos energia iránti kereslet, ennél értelemszer?en alacsonyabb. Majdnem ugyanilyen mértékében, 5,7 százalékkal 33,76 n? az el?z? feltételeknek megfelel? csoport azzal a különbséggel, hogy éppen nap- és a szélenergia hasznosítóira vonatkozik.
A többi zöldáram termel? csúcsideji tarifája, amelyek tehát 2008. január 1 után adták be kötelez? átvételi és támogatási kérelmüket, 4,7-4,8 százalékkal emelkedik. Ide tartoznak az 5 megawattosnál nagyobb vízer?m?ben, a legfeljebb 50 megawattos széler?m?ben, a használt berendezést is tartalmazó er?m?ben és a hulladékból nyert energiával termelt áram is. Ezen emelések mértéke tehát várhatóan alatta marad az éves inflációnak, az ilyen mérték? emelést hivatalosan hatékonyság-javításra ösztönz?nek szokták nevezni.
A h? mellett kapcsoltan villamos energiát termel?k 2012-es tarifáinak oszlopai üresen maradtak a MEH táblázatában, hiszen a kapcsoltak támogatási rendszeren már ez év július 1-t?l már megsz?nt.
Búcsú a Metártól?
Korábbi közlések szerint 2013. január 1-jén kellene életbe lépnie a megújulók új támogatási rendszerének, a Metárnak, amelyet el?tte már kétszer kés?bbre halasztottak. Az a tény, hogy a MEH döntött a zöldenrgia jöv? évi tarifáiról, egyúttal – közvetve – azt is jelenti, hogy elmarad a Metár jöv? év elejére ígért bevezetése, hiszen egyszerre két támogatási rendszere ugyannak a tevékenységnek nem lehet. Ráadásul lehet, hogy a bevezetés mostani elmaradása már nem is csúszást, hanem a Metár napirendr?l való levételét jelenti a Metárt is tartalmazó Nemzeti Cselekvési Terv ez év végéig el?írt felülvizsgálata miatt. Erre utalnak egyes informális döntéshozói megjegyzések is (minek a Metár, ha jól m?ködik a KÁT), továbbá az, hogy az elmúlt hónapokban már nyoma nem volt a zöldenergia támogatásával kapcsolatos egyeztetéseknek.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) által közzétett emelési mértékek – legalábbis a csúcsid?szaki áramszállítást figyelembe véve – egy híján minden esetben elmaradnak a 2012-es inflációs várakozásoktól. A Reuters novemberi közepi inflációs jelentése 2012-re, azaz éves szinten 5,8 százalékos inflációt vetített el?re. Ilyen mértékben egyetlen termel?csoport kap jöv?re többet a villamos energiáért: amelyek 2008. január 1- el?tt adták be a MEH-hez a támogatási kérelmüket, és áramukat nem a szél vagy a nap energiájának hasznosításával nyerik, kivételt képeznek az 5 megawattnál nagyobb kapacitású vízer?m?vek.
Új, csúcsid?szaki tarifájuk 37,72 forint lesz kilowattóránként. (A völgy- és a mélyvölgy ideji tarifa, amikor tehát kisebb a villamos energia iránti kereslet, ennél értelemszer?en alacsonyabb. Majdnem ugyanilyen mértékében, 5,7 százalékkal 33,76 n? az el?z? feltételeknek megfelel? csoport azzal a különbséggel, hogy éppen nap- és a szélenergia hasznosítóira vonatkozik.
A többi zöldáram termel? csúcsideji tarifája, amelyek tehát 2008. január 1 után adták be kötelez? átvételi és támogatási kérelmüket, 4,7-4,8 százalékkal emelkedik. Ide tartoznak az 5 megawattosnál nagyobb vízer?m?ben, a legfeljebb 50 megawattos széler?m?ben, a használt berendezést is tartalmazó er?m?ben és a hulladékból nyert energiával termelt áram is. Ezen emelések mértéke tehát várhatóan alatta marad az éves inflációnak, az ilyen mérték? emelést hivatalosan hatékonyság-javításra ösztönz?nek szokták nevezni.
A h? mellett kapcsoltan villamos energiát termel?k 2012-es tarifáinak oszlopai üresen maradtak a MEH táblázatában, hiszen a kapcsoltak támogatási rendszeren már ez év július 1-t?l már megsz?nt.
Búcsú a Metártól?
Korábbi közlések szerint 2013. január 1-jén kellene életbe lépnie a megújulók új támogatási rendszerének, a Metárnak, amelyet el?tte már kétszer kés?bbre halasztottak. Az a tény, hogy a MEH döntött a zöldenrgia jöv? évi tarifáiról, egyúttal – közvetve – azt is jelenti, hogy elmarad a Metár jöv? év elejére ígért bevezetése, hiszen egyszerre két támogatási rendszere ugyannak a tevékenységnek nem lehet. Ráadásul lehet, hogy a bevezetés mostani elmaradása már nem is csúszást, hanem a Metár napirendr?l való levételét jelenti a Metárt is tartalmazó Nemzeti Cselekvési Terv ez év végéig el?írt felülvizsgálata miatt. Erre utalnak egyes informális döntéshozói megjegyzések is (minek a Metár, ha jól m?ködik a KÁT), továbbá az, hogy az elmúlt hónapokban már nyoma nem volt a zöldenergia támogatásával kapcsolatos egyeztetéseknek.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) által közzétett emelési mértékek – legalábbis a csúcsid?szaki áramszállítást figyelembe véve – egy híján minden esetben elmaradnak a 2012-es inflációs várakozásoktól. A Reuters novemberi közepi inflációs jelentése 2012-re, azaz éves szinten 5,8 százalékos inflációt vetített el?re. Ilyen mértékben egyetlen termel?csoport kap jöv?re többet a villamos energiáért: amelyek 2008. január 1- el?tt adták be a MEH-hez a támogatási kérelmüket, és áramukat nem a szél vagy a nap energiájának hasznosításával nyerik, kivételt képeznek az 5 megawattnál nagyobb kapacitású vízer?m?vek.
Új, csúcsid?szaki tarifájuk 37,72 forint lesz kilowattóránként. (A völgy- és a mélyvölgy ideji tarifa, amikor tehát kisebb a villamos energia iránti kereslet, ennél értelemszer?en alacsonyabb. Majdnem ugyanilyen mértékében, 5,7 százalékkal 33,76 n? az el?z? feltételeknek megfelel? csoport azzal a különbséggel, hogy éppen nap- és a szélenergia hasznosítóira vonatkozik.
A többi zöldáram termel? csúcsideji tarifája, amelyek tehát 2008. január 1 után adták be kötelez? átvételi és támogatási kérelmüket, 4,7-4,8 százalékkal emelkedik. Ide tartoznak az 5 megawattosnál nagyobb vízer?m?ben, a legfeljebb 50 megawattos széler?m?ben, a használt berendezést is tartalmazó er?m?ben és a hulladékból nyert energiával termelt áram is. Ezen emelések mértéke tehát várhatóan alatta marad az éves inflációnak, az ilyen mérték? emelést hivatalosan hatékonyság-javításra ösztönz?nek szokták nevezni.
A h? mellett kapcsoltan villamos energiát termel?k 2012-es tarifáinak oszlopai üresen maradtak a MEH táblázatában, hiszen a kapcsoltak támogatási rendszeren már ez év július 1-t?l már megsz?nt.
Búcsú a Metártól?
Korábbi közlések szerint 2013. január 1-jén kellene életbe lépnie a megújulók új támogatási rendszerének, a Metárnak, amelyet el?tte már kétszer kés?bbre halasztottak. Az a tény, hogy a MEH döntött a zöldenrgia jöv? évi tarifáiról, egyúttal – közvetve – azt is jelenti, hogy elmarad a Metár jöv? év elejére ígért bevezetése, hiszen egyszerre két támogatási rendszere ugyannak a tevékenységnek nem lehet. Ráadásul lehet, hogy a bevezetés mostani elmaradása már nem is csúszást, hanem a Metár napirendr?l való levételét jelenti a Metárt is tartalmazó Nemzeti Cselekvési Terv ez év végéig el?írt felülvizsgálata miatt. Erre utalnak egyes informális döntéshozói megjegyzések is (minek a Metár, ha jól m?ködik a KÁT), továbbá az, hogy az elmúlt hónapokban már nyoma nem volt a zöldenergia támogatásával kapcsolatos egyeztetéseknek.
Informatikai cégek sora verseng annak megoldásán, hogyan lehetne elérhet? közelségbe hozni a szélenergia a közúti közlekedésben való hasznosítását.
Ám hiába született már több éve a gondolat, hogy villanyautók akkumulátorainak bevonásával kellene visszaállítani a villamos energia rendszer egyensúlyát, a megvalósítás a m?szaki, f?ként informatikai nehézségek miatt még várat magára. A probléma megoldására felállt az uniós Edison konzorcium, amelyet részben a dán klíma- és energiaügyi minisztérium pénzel. A társulásnak többek között egy olyan mér?, elemz? és irányító infrastruktúrát kell létrehoznia, amelyben az autók kommunikálhatnak a villamos energia rendszerrel.
A feladat informatikai részéhez kapcsolódó IBM zürichi kutatóközpontja már elindított egy olyan tesztet, amely során a fogyasztók mobiltelefonon is irányíthatják villanyautóik feltöltését, és nyomon követhetik energiaköltségeiket. Ehhez egy nagyjából telefonkönyv méret? készüléket kellett beépíteni a kísérletben részt vev? autókba, amely információt gy?jt a járm? akkumulátorának töltöttségér?l, aktuális földrajzi helyzetér?l és az energiaforrásról, majd mindezt továbbítja az IBM felh?re. Az alkalmazással az autós az akkumulátor optimalizált töltési módját át is ruházhatja az elektromos szolgáltatóra.