A lakossági villamos energia átlagára (2004-2011); kWh;
Budapest, 2012. december 11., kedd (MTI) – Kiosztották az idén els? alkalommal odaítélt Ipari Parkok Versenyképességi Díját kedden, a kiírásra 7 pályam? érkezett, közülük a f?díjat az értékeléskor a legtöbb pontot szerzett Mátrai Er?m? Ipari Park kapta.
A díj elnyerésére szóló pályázatot az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) hirdette meg az Iparfejlesztési Közalapítvány szakma támogatásával az ipari parkok vonzóvá tétele mellett a versenyképesség er?sítésére.
A budapesti eseményen a kiemelt kategóriákban a min?ségi elkötelezettségért díjat a Batta Ipari Park, a szociális érzékenységért és társadalmi szerepvállalásért a Pápai Ipari Park, a környezet iránti elkötelezettségért pedig a Karcagi Ipar Park vehette át.
Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felel?s helyettes államtitkára, a díj f?védnöke az átadó ünnepségen hangsúlyozta: az elismerés er?síti a szaktárca törekvését, hogy az ipari parkok versenyképes gazdasági egységként tudjanak m?ködni.
Fekete Roland, az IPE elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesület szemléletváltás szeretne elérni a cégeknél, fontosnak tartják el?segíteni a kooperációt, és min?ségi szolgáltatást kívánnak nyújtani.
Tüske Rita, a Nemzetgazdasági Minisztérium f?osztályvezet?je, az Ipari Park Tanács titkárságát is adó szervezet irányítója elmondta, hogy jöv? évt?l ipari park portált hoznak létre magyar és angol nyelven. A portálon a magyar ipari parkokról szerepelnek majd információk, és felületet biztosítanak az ipari parkok bemutatkozására.
NGM szerint az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaságba, 2011-ben a 179 ipari parkba betelepült 4028 vállalkozás együttes árbevétele meghaladta a 9292 milliárd forintot, s átlagosan 33 százalék exportarányt értek el. Az 1997-es indulás óta a cégek együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg az ipari parkokban, és 2011-ben több mint 187 ezer f?nek adtak munkát.
Az ünnepségen oklevelet adtak át a pályázaton induló Pécsi Déli Ipar Park, Alba Ipari Zóna, Sellye Ipari Park képvisel?inek.
Budapest, 2012. december 11., kedd (MTI) – Kiosztották az idén els? alkalommal odaítélt Ipari Parkok Versenyképességi Díját kedden, a kiírásra 7 pályam? érkezett, közülük a f?díjat az értékeléskor a legtöbb pontot szerzett Mátrai Er?m? Ipari Park kapta.
A díj elnyerésére szóló pályázatot az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) hirdette meg az Iparfejlesztési Közalapítvány szakma támogatásával az ipari parkok vonzóvá tétele mellett a versenyképesség er?sítésére.
A budapesti eseményen a kiemelt kategóriákban a min?ségi elkötelezettségért díjat a Batta Ipari Park, a szociális érzékenységért és társadalmi szerepvállalásért a Pápai Ipari Park, a környezet iránti elkötelezettségért pedig a Karcagi Ipar Park vehette át.
Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felel?s helyettes államtitkára, a díj f?védnöke az átadó ünnepségen hangsúlyozta: az elismerés er?síti a szaktárca törekvését, hogy az ipari parkok versenyképes gazdasági egységként tudjanak m?ködni.
Fekete Roland, az IPE elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesület szemléletváltás szeretne elérni a cégeknél, fontosnak tartják el?segíteni a kooperációt, és min?ségi szolgáltatást kívánnak nyújtani.
Tüske Rita, a Nemzetgazdasági Minisztérium f?osztályvezet?je, az Ipari Park Tanács titkárságát is adó szervezet irányítója elmondta, hogy jöv? évt?l ipari park portált hoznak létre magyar és angol nyelven. A portálon a magyar ipari parkokról szerepelnek majd információk, és felületet biztosítanak az ipari parkok bemutatkozására.
NGM szerint az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaságba, 2011-ben a 179 ipari parkba betelepült 4028 vállalkozás együttes árbevétele meghaladta a 9292 milliárd forintot, s átlagosan 33 százalék exportarányt értek el. Az 1997-es indulás óta a cégek együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg az ipari parkokban, és 2011-ben több mint 187 ezer f?nek adtak munkát.
Az ünnepségen oklevelet adtak át a pályázaton induló Pécsi Déli Ipar Park, Alba Ipari Zóna, Sellye Ipari Park képvisel?inek.
A szakmai szerepl?k szerint a szél alapú áramtermelés lehet az egyik megoldás, ha – a várakozásoknak megfelel?en – 2016 után ellátási problémák adódnak Magyarországon. A jelenlegi helyzetben egyel?re nem látható, hogy ki építene er?m?vet Magyarországon, egy-egy széltorony azonban két év alatt üzembe állhat, Hoffmann szerint számos el?készített projekt és megfelel? finanszírozás is rendelkezésre áll, egyel?re azonban a bizonytalan szabályozási környezet – és az évekkel ezel?tt visszavont kapacitástender újra kiírásának hiánya – hátráltatja a fejlesztéseket. Hoffmann szerint a jelenlegi átviteli rendszer – az elmúlt évek fejlesztései nyomán – már 1000 megawatt szélkapacitást (lenne) képes kiszolgálni, szemben a jelenleg m?köd? 330 megawattal. A befektet?i aktivitást jelzi, hogy a lefújt széltenderre akkor 1100 megawatt igény érkezett be, bár ezek engedélyei közül már csak kevés maradt meg a piaci szerepl?k szerint.
Egyes vélemények szerint elképzelhet?, hogy még hosszú ideig nem születik meg sem a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), sem a széltender, a lakossági terheket szinten tartani, illetve csökkenteni kívánó kormányzati álláspont legalábbis erre utalhat. A leállított tender nyomán megvalósuló 400 megawatt kapacitású szélenergetikai fejlesztések az elmúlt években mintegy 250 milliárd forint beruházást generáltak volna Magyarországon.
Forrás: napi.hu
A szakmai szerepl?k szerint a szél alapú áramtermelés lehet az egyik megoldás, ha – a várakozásoknak megfelel?en – 2016 után ellátási problémák adódnak Magyarországon. A jelenlegi helyzetben egyel?re nem látható, hogy ki építene er?m?vet Magyarországon, egy-egy széltorony azonban két év alatt üzembe állhat, Hoffmann szerint számos el?készített projekt és megfelel? finanszírozás is rendelkezésre áll, egyel?re azonban a bizonytalan szabályozási környezet – és az évekkel ezel?tt visszavont kapacitástender újra kiírásának hiánya – hátráltatja a fejlesztéseket. Hoffmann szerint a jelenlegi átviteli rendszer – az elmúlt évek fejlesztései nyomán – már 1000 megawatt szélkapacitást (lenne) képes kiszolgálni, szemben a jelenleg m?köd? 330 megawattal. A befektet?i aktivitást jelzi, hogy a lefújt széltenderre akkor 1100 megawatt igény érkezett be, bár ezek engedélyei közül már csak kevés maradt meg a piaci szerepl?k szerint.
Egyes vélemények szerint elképzelhet?, hogy még hosszú ideig nem születik meg sem a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), sem a széltender, a lakossági terheket szinten tartani, illetve csökkenteni kívánó kormányzati álláspont legalábbis erre utalhat. A leállított tender nyomán megvalósuló 400 megawatt kapacitású szélenergetikai fejlesztések az elmúlt években mintegy 250 milliárd forint beruházást generáltak volna Magyarországon.
Forrás: napi.hu
A Magyar Energia Hivatal (MEH) által közzétett emelési mértékek – legalábbis a csúcsid?szaki áramszállítást figyelembe véve – egy híján minden esetben elmaradnak a 2012-es inflációs várakozásoktól. A Reuters novemberi közepi inflációs jelentése 2012-re, azaz éves szinten 5,8 százalékos inflációt vetített el?re. Ilyen mértékben egyetlen termel?csoport kap jöv?re többet a villamos energiáért: amelyek 2008. január 1- el?tt adták be a MEH-hez a támogatási kérelmüket, és áramukat nem a szél vagy a nap energiájának hasznosításával nyerik, kivételt képeznek az 5 megawattnál nagyobb kapacitású vízer?m?vek.
Új, csúcsid?szaki tarifájuk 37,72 forint lesz kilowattóránként. (A völgy- és a mélyvölgy ideji tarifa, amikor tehát kisebb a villamos energia iránti kereslet, ennél értelemszer?en alacsonyabb. Majdnem ugyanilyen mértékében, 5,7 százalékkal 33,76 n? az el?z? feltételeknek megfelel? csoport azzal a különbséggel, hogy éppen nap- és a szélenergia hasznosítóira vonatkozik.
A többi zöldáram termel? csúcsideji tarifája, amelyek tehát 2008. január 1 után adták be kötelez? átvételi és támogatási kérelmüket, 4,7-4,8 százalékkal emelkedik. Ide tartoznak az 5 megawattosnál nagyobb vízer?m?ben, a legfeljebb 50 megawattos széler?m?ben, a használt berendezést is tartalmazó er?m?ben és a hulladékból nyert energiával termelt áram is. Ezen emelések mértéke tehát várhatóan alatta marad az éves inflációnak, az ilyen mérték? emelést hivatalosan hatékonyság-javításra ösztönz?nek szokták nevezni.
A h? mellett kapcsoltan villamos energiát termel?k 2012-es tarifáinak oszlopai üresen maradtak a MEH táblázatában, hiszen a kapcsoltak támogatási rendszeren már ez év július 1-t?l már megsz?nt.
Búcsú a Metártól?
Korábbi közlések szerint 2013. január 1-jén kellene életbe lépnie a megújulók új támogatási rendszerének, a Metárnak, amelyet el?tte már kétszer kés?bbre halasztottak. Az a tény, hogy a MEH döntött a zöldenrgia jöv? évi tarifáiról, egyúttal – közvetve – azt is jelenti, hogy elmarad a Metár jöv? év elejére ígért bevezetése, hiszen egyszerre két támogatási rendszere ugyannak a tevékenységnek nem lehet. Ráadásul lehet, hogy a bevezetés mostani elmaradása már nem is csúszást, hanem a Metár napirendr?l való levételét jelenti a Metárt is tartalmazó Nemzeti Cselekvési Terv ez év végéig el?írt felülvizsgálata miatt. Erre utalnak egyes informális döntéshozói megjegyzések is (minek a Metár, ha jól m?ködik a KÁT), továbbá az, hogy az elmúlt hónapokban már nyoma nem volt a zöldenergia támogatásával kapcsolatos egyeztetéseknek.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) által közzétett emelési mértékek – legalábbis a csúcsid?szaki áramszállítást figyelembe véve – egy híján minden esetben elmaradnak a 2012-es inflációs várakozásoktól. A Reuters novemberi közepi inflációs jelentése 2012-re, azaz éves szinten 5,8 százalékos inflációt vetített el?re. Ilyen mértékben egyetlen termel?csoport kap jöv?re többet a villamos energiáért: amelyek 2008. január 1- el?tt adták be a MEH-hez a támogatási kérelmüket, és áramukat nem a szél vagy a nap energiájának hasznosításával nyerik, kivételt képeznek az 5 megawattnál nagyobb kapacitású vízer?m?vek.
Új, csúcsid?szaki tarifájuk 37,72 forint lesz kilowattóránként. (A völgy- és a mélyvölgy ideji tarifa, amikor tehát kisebb a villamos energia iránti kereslet, ennél értelemszer?en alacsonyabb. Majdnem ugyanilyen mértékében, 5,7 százalékkal 33,76 n? az el?z? feltételeknek megfelel? csoport azzal a különbséggel, hogy éppen nap- és a szélenergia hasznosítóira vonatkozik.
A többi zöldáram termel? csúcsideji tarifája, amelyek tehát 2008. január 1 után adták be kötelez? átvételi és támogatási kérelmüket, 4,7-4,8 százalékkal emelkedik. Ide tartoznak az 5 megawattosnál nagyobb vízer?m?ben, a legfeljebb 50 megawattos széler?m?ben, a használt berendezést is tartalmazó er?m?ben és a hulladékból nyert energiával termelt áram is. Ezen emelések mértéke tehát várhatóan alatta marad az éves inflációnak, az ilyen mérték? emelést hivatalosan hatékonyság-javításra ösztönz?nek szokták nevezni.
A h? mellett kapcsoltan villamos energiát termel?k 2012-es tarifáinak oszlopai üresen maradtak a MEH táblázatában, hiszen a kapcsoltak támogatási rendszeren már ez év július 1-t?l már megsz?nt.
Búcsú a Metártól?
Korábbi közlések szerint 2013. január 1-jén kellene életbe lépnie a megújulók új támogatási rendszerének, a Metárnak, amelyet el?tte már kétszer kés?bbre halasztottak. Az a tény, hogy a MEH döntött a zöldenrgia jöv? évi tarifáiról, egyúttal – közvetve – azt is jelenti, hogy elmarad a Metár jöv? év elejére ígért bevezetése, hiszen egyszerre két támogatási rendszere ugyannak a tevékenységnek nem lehet. Ráadásul lehet, hogy a bevezetés mostani elmaradása már nem is csúszást, hanem a Metár napirendr?l való levételét jelenti a Metárt is tartalmazó Nemzeti Cselekvési Terv ez év végéig el?írt felülvizsgálata miatt. Erre utalnak egyes informális döntéshozói megjegyzések is (minek a Metár, ha jól m?ködik a KÁT), továbbá az, hogy az elmúlt hónapokban már nyoma nem volt a zöldenergia támogatásával kapcsolatos egyeztetéseknek.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) által közzétett emelési mértékek – legalábbis a csúcsid?szaki áramszállítást figyelembe véve – egy híján minden esetben elmaradnak a 2012-es inflációs várakozásoktól. A Reuters novemberi közepi inflációs jelentése 2012-re, azaz éves szinten 5,8 százalékos inflációt vetített el?re. Ilyen mértékben egyetlen termel?csoport kap jöv?re többet a villamos energiáért: amelyek 2008. január 1- el?tt adták be a MEH-hez a támogatási kérelmüket, és áramukat nem a szél vagy a nap energiájának hasznosításával nyerik, kivételt képeznek az 5 megawattnál nagyobb kapacitású vízer?m?vek.
Új, csúcsid?szaki tarifájuk 37,72 forint lesz kilowattóránként. (A völgy- és a mélyvölgy ideji tarifa, amikor tehát kisebb a villamos energia iránti kereslet, ennél értelemszer?en alacsonyabb. Majdnem ugyanilyen mértékében, 5,7 százalékkal 33,76 n? az el?z? feltételeknek megfelel? csoport azzal a különbséggel, hogy éppen nap- és a szélenergia hasznosítóira vonatkozik.
A többi zöldáram termel? csúcsideji tarifája, amelyek tehát 2008. január 1 után adták be kötelez? átvételi és támogatási kérelmüket, 4,7-4,8 százalékkal emelkedik. Ide tartoznak az 5 megawattosnál nagyobb vízer?m?ben, a legfeljebb 50 megawattos széler?m?ben, a használt berendezést is tartalmazó er?m?ben és a hulladékból nyert energiával termelt áram is. Ezen emelések mértéke tehát várhatóan alatta marad az éves inflációnak, az ilyen mérték? emelést hivatalosan hatékonyság-javításra ösztönz?nek szokták nevezni.
A h? mellett kapcsoltan villamos energiát termel?k 2012-es tarifáinak oszlopai üresen maradtak a MEH táblázatában, hiszen a kapcsoltak támogatási rendszeren már ez év július 1-t?l már megsz?nt.
Búcsú a Metártól?
Korábbi közlések szerint 2013. január 1-jén kellene életbe lépnie a megújulók új támogatási rendszerének, a Metárnak, amelyet el?tte már kétszer kés?bbre halasztottak. Az a tény, hogy a MEH döntött a zöldenrgia jöv? évi tarifáiról, egyúttal – közvetve – azt is jelenti, hogy elmarad a Metár jöv? év elejére ígért bevezetése, hiszen egyszerre két támogatási rendszere ugyannak a tevékenységnek nem lehet. Ráadásul lehet, hogy a bevezetés mostani elmaradása már nem is csúszást, hanem a Metár napirendr?l való levételét jelenti a Metárt is tartalmazó Nemzeti Cselekvési Terv ez év végéig el?írt felülvizsgálata miatt. Erre utalnak egyes informális döntéshozói megjegyzések is (minek a Metár, ha jól m?ködik a KÁT), továbbá az, hogy az elmúlt hónapokban már nyoma nem volt a zöldenergia támogatásával kapcsolatos egyeztetéseknek.
Informatikai cégek sora verseng annak megoldásán, hogyan lehetne elérhet? közelségbe hozni a szélenergia a közúti közlekedésben való hasznosítását.
Ám hiába született már több éve a gondolat, hogy villanyautók akkumulátorainak bevonásával kellene visszaállítani a villamos energia rendszer egyensúlyát, a megvalósítás a m?szaki, f?ként informatikai nehézségek miatt még várat magára. A probléma megoldására felállt az uniós Edison konzorcium, amelyet részben a dán klíma- és energiaügyi minisztérium pénzel. A társulásnak többek között egy olyan mér?, elemz? és irányító infrastruktúrát kell létrehoznia, amelyben az autók kommunikálhatnak a villamos energia rendszerrel.
A feladat informatikai részéhez kapcsolódó IBM zürichi kutatóközpontja már elindított egy olyan tesztet, amely során a fogyasztók mobiltelefonon is irányíthatják villanyautóik feltöltését, és nyomon követhetik energiaköltségeiket. Ehhez egy nagyjából telefonkönyv méret? készüléket kellett beépíteni a kísérletben részt vev? autókba, amely információt gy?jt a járm? akkumulátorának töltöttségér?l, aktuális földrajzi helyzetér?l és az energiaforrásról, majd mindezt továbbítja az IBM felh?re. Az alkalmazással az autós az akkumulátor optimalizált töltési módját át is ruházhatja az elektromos szolgáltatóra.
Informatikai cégek sora verseng annak megoldásán,
hogyan lehetne elérhet? közelségbe hozni a szélenergia a közúti közlekedésben való hasznosítását.
Ám hiába született már több éve a gondolat, hogy villanyautók akkumulátorainak bevonásával kellene visszaállítani a villamos energia rendszer egyensúlyát, a megvalósítás a m?szaki, f?ként informatikai nehézségek miatt még várat magára. A probléma megoldására felállt az uniós Edison konzorcium, amelyet részben a dán klíma- és energiaügyi minisztérium pénzel. A társulásnak többek között egy olyan mér?, elemz? és irányító infrastruktúrát kell létrehoznia, amelyben az autók kommunikálhatnak a villamos energia rendszerrel.
A feladat informatikai részéhez kapcsolódó IBM zürichi kutatóközpontja már elindított egy olyan tesztet, amely során a fogyasztók mobiltelefonon is irányíthatják villanyautóik feltöltését, és nyomon követhetik energiaköltségeiket. Ehhez egy nagyjából telefonkönyv méret? készüléket kellett beépíteni a kísérletben részt vev? autókba, amely információt gy?jt a járm? akkumulátorának töltöttségér?l, aktuális földrajzi helyzetér?l és az energiaforrásról, majd mindezt továbbítja az IBM felh?re. Az alkalmazással az autós az akkumulátor optimalizált töltési módját át is ruházhatja az elektromos szolgáltatóra.
Informatikai cégek sora verseng annak megoldásán, hogyan lehetne elérhet? közelségbe hozni a szélenergia a közúti közlekedésben való hasznosítását.
hogy a villanyautók akkumulátorait éppen akkor legyen érdemes feltölteni – tehát akkor legyen olcsó az áram, és err?l az autók üzemeltet?i értesüljenek is – , amikor a villamos energia rendszerben éppen túl sok a villamos energia. A probléma hatványozottan jelentkezik Németországban, ahol a be-, belendül? szélparkok extra szabályozási feladatot rónak a villamos energia rendszer irányítójára, de gond Magyarországon is.
Ám hiába született már több éve a gondolat, hogy villanyautók akkumulátorainak bevonásával kellene visszaállítani a villamos energia rendszer egyensúlyát, a megvalósítás a m?szaki, f?ként informatikai nehézségek miatt még várat magára. A probléma megoldására felállt az uniós Edison konzorcium, amelyet részben a dán klíma- és energiaügyi minisztérium pénzel. A társulásnak többek között egy olyan mér?, elemz? és irányító infrastruktúrát kell létrehoznia, amelyben az autók kommunikálhatnak a villamos energia rendszerrel.
A feladat informatikai részéhez kapcsolódó IBM zürichi kutatóközpontja már elindított egy olyan tesztet, amely során a fogyasztók mobiltelefonon is irányíthatják villanyautóik feltöltését, és nyomon követhetik energiaköltségeiket. Ehhez egy nagyjából telefonkönyv méret? készüléket kellett beépíteni a kísérletben részt vev? autókba, amely információt gy?jt a járm? akkumulátorának töltöttségér?l, aktuális földrajzi helyzetér?l és az energiaforrásról, majd mindezt továbbítja az IBM felh?re. Az alkalmazással az autós az akkumulátor optimalizált töltési módját át is ruházhatja az elektromos szolgáltatóra.
A pécsi Zsolnay Központban létrehozott EnergiaBarkács kicsiben és nagyban cím? kiállításon helyi iskolások illesztették a tananyagba a környezettudatos szemléletet.
napkonyha és naplopó diákok – az ökoháztartás eszközeir?l tanultak, és el is készíthették a fiatalok azokat a berendezéseket, amelyek segítségével a megújuló energiát hasznosíthatják otthonukban. A Zsolnay Központban létrehozott EnergiaBarkács kicsiben és nagyban cím? kiállításon pécsi iskolások illesztették a tananyagba a környezettudatos szemléletet.
A cél, hogy megmutassák az embereknek: hogyan tudnak hulladék fából, kartonpapírból és alufóliából olyan berendezéseket építeni, amellyel hasznosíthatják a napenergiát – mondta a Kossuth Rádiónak a kiállítást szervez? alapítvány munkatársa.
Temesi Tímea kifejtette: a rendezvényen egyebek mellett napgrillt készíthettek a gyerekek a barkácsasztalon egy szabásminta segítségével. Ollóval és ragasztóval az egyszer? alapanyagokból egy olyan kis szerkezetet állítottak el?, amelyen – megfelel? napfény mellett – tojást, vagy akár levest is f?zhetnek – tette hozzá.
A kiállítás legnagyobb tárgya egy több mint egyméteres vízikerék. Ha elképzeljük, hogy egy egyszer? kézmosó villanybojler teljesítménye 1800 watt, akkor remekül lehet szemléltetni a fiatalabb generációnak, hogy ennyi energia el?állításához 600 ilyen kerékre lenne szükség – magyarázta Simor Árpád faipari mérnök, aki a m?köd? maketteket készítette a kiállításon.
Megjegyezte: fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy ésszer?en kell bánni az energiával, nem természetes az, hogy valamit bedugok a konnektorba, és az m?ködik is. Így megértik, hogy kis odafigyeléssel meg tudnak spórolni annyi pénzt, hogy abból kijöjjön egy mobiltelefon, vagy pár nappal tovább tudjon nyaralni a család – hangzott el a Kossuth Rádióban.
Forrás: hirado.hu
