Jönnek az organikus napkollektorok

Share Button

Úgy t?nik megéri napelemparkot telepíteni.
A németországi Güstrowban 2010 októberében adták át az els? napelemparkot, amely 1,7 hektáron helyezkedik el, 11 ezer napelemb?l áll és kb. 400 háztartást képes ellátni energiával. Másfél évvel kés?bb 2012 május-júniusban, a pozitív tapasztalatok alapján megépítésre került a második napelempark, amely összesen 121 ezer napelemb?l áll, 31 megawatt teljesítmény? és 8000 háztartás energiaellátását oldja meg.
Az egész építkezés 6 hétig tartott a kb. 200 f?s épít?csapatnak, amelyben 20 f?vel a pécsi Plastomatic Kft. is képviseltette magát annak reményében, hogy hamarosan Magyarországon is hasznosíthatjuk a nemzetközi napelemparkok építésén megszerzett tapasztalatokat. Bizakodva tekintünk a jöv?be és reméljük, rövid id?n belül hazánkban is úgy módosulnak a szabályzók, hogy gomba módra szaporodnak majd a napenergiát hasznosító berendezések egyre több tiszta, „zöld” energiával látva el mindannyiunkat.

Napelempark  31MW , Güstrow 2012.jpg

forrás: plastomatic kft

FELHÍVÁS

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség felhívással fordul a Güstrow-i Szolárpark építéssel kapcsolatos együttes fellépés ügyében a károsultak felé. Kérjük az alábbi adatokat töltsék ki és az ELKÜLD gombbal továbbítsák részünkre.

Kérjük a vállalkozási és Közvetítési Szerz?dése, e-mail-ben az info@mnnsz.hu GÜSTROW megjegyzéssel küldje el részünkre. Adatait bizalmasan kezeljük és csak ebben az ügyben használjuk fel!

E-mail cím:*

Név:*

Megbízó (akivel a megbízási szerz?dést kötötte) :

Megbízott (vállalkozás vagy magánszemély) :

Munkavállaló (aki a ténylges kivitelezési munkát végezte) :

Követelés összesen (szerz?dés alapján követelt díj vagy munkabér összege) :

Kapott-e költségtérítés, bér el?leg stb. címen pénzt a megbízótól. Ennek összege :

Munkavégzés id?szak :

Ki volt a munkaközvetít?je :

Mennyi volt a munkaközvetítési díj :



A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az ?szirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhet?en képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehet? legtöbb napfény érje.

Az egyetemen kidolgozott leképez? technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.

A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemz?i révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta h?re reagál.

Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhet?en el?nyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.

Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezel?tt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a kés?bbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó min?ség? étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.

A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az ?szirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhet?en képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehet? legtöbb napfény érje.

Az egyetemen kidolgozott leképez? technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.

A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemz?i révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta h?re reagál.

Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhet?en el?nyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.

Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezel?tt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a kés?bbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó min?ség? étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.

A szolár-eszközök gyártásában eddig két technológia terjedt el, a „fotovoltaikus” eszközök,
vagyis napelemek, melyek a nap sugarainak energiáját elektromos energiává alakítják, és a h?energiás eszközök, vagyis napkollektorok, melyek h?energiává alakítják a napsugárzás energiáját. Mindkett?ben nem kevés veszélyes anyag kerül felhasználásra, mint a kadmium, a szelén vagy a kén-hexafluorid, ami er?s üvegházgáz-hatású elem. Egy angol projekt azonban organikus anyagokból oldaná meg a szolárcellák gyártását.
A brit kormány által pénzelt Carbon Trust és a francia Rhodia vegyipari vállalat összefogásában 6,92 millió dollárból fejlesztenek a Cambridge University kutatói természetes anyagokból készül? szolárcellákat.
Az innováció lényege, hogy a cellákat „organikus félvezet?kkel” kivitelezik, és m?anyagba helyezik, hogy azok ablakokba is beépíthet?k legyenek. A szolárcellák flexibilisek, a m?anyag film, amikre nyomják ?ket gyakorlatilag olyan hajlékonyak, mint a celluloid filmszalag.

biomassza, környezetvédelem, környezetterhelés, napenergia, napkollektor, napelem

Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.

Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.

A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.

Nem megoldott a tárolás
A kiépített villamos energia-hálózatokban sem problémátlan a napenergia hasznosítása. A napsütés egyenetlen, id?szakos (mind egy napon, mind az évszakon belül), s a napfényes ”csúcsid?ben” felhalmozott, rövid id?n belül fel nem használt többlet-energiát tárolni kell valahol, illetve a gyengébb id?szakok elátottságát kiegyenlíteni, amihez hatalmas tárolókapacitások kellenének.
Felmerült, hogy a napfényes országokat összekötnék a kevésbé napsütötte régiókkal. A Boston Consulting Group müncheni irodájának számítása szerint a meglév?, tavaly 100 gigawattot kitev? napenergia-infrastruktúra mellett 330 gigawattos tároló-kapacitásra lenne igény 2030-ra. Ennek létrehozása mintegy 280 milliárd eurós beruházást jelentene.
Forrás: piacesprofit.hu

Vélemény, hozzászólás?