Úgy t?nik megéri napelemparkot telepíteni.
A németországi Güstrowban 2010 októberében adták át az els? napelemparkot, amely 1,7 hektáron helyezkedik el, 11 ezer napelemb?l áll és kb. 400 háztartást képes ellátni energiával. Másfél évvel kés?bb 2012 május-júniusban, a pozitív tapasztalatok alapján megépítésre került a második napelempark, amely összesen 121 ezer napelemb?l áll, 31 megawatt teljesítmény? és 8000 háztartás energiaellátását oldja meg.
Az egész építkezés 6 hétig tartott a kb. 200 f?s épít?csapatnak, amelyben 20 f?vel a pécsi Plastomatic Kft. is képviseltette magát annak reményében, hogy hamarosan Magyarországon is hasznosíthatjuk a nemzetközi napelemparkok építésén megszerzett tapasztalatokat. Bizakodva tekintünk a jöv?be és reméljük, rövid id?n belül hazánkban is úgy módosulnak a szabályzók, hogy gomba módra szaporodnak majd a napenergiát hasznosító berendezések egyre több tiszta, „zöld” energiával látva el mindannyiunkat.

forrás: plastomatic kft

FELHÍVÁS

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség felhívással fordul a Güstrow-i Szolárpark építéssel kapcsolatos együttes fellépés ügyében a károsultak felé. Kérjük az alábbi adatokat töltsék ki és az ELKÜLD gombbal továbbítsák részünkre.

Kérjük a vállalkozási és Közvetítési Szerz?dése, e-mail-ben az info@mnnsz.hu GÜSTROW megjegyzéssel küldje el részünkre. Adatait bizalmasan kezeljük és csak ebben az ügyben használjuk fel!

A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az ?szirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhet?en képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehet? legtöbb napfény érje.

Az egyetemen kidolgozott leképez? technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.

A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemz?i révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta h?re reagál.

Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhet?en el?nyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.

Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezel?tt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a kés?bbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó min?ség? étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.

A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az ?szirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhet?en képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehet? legtöbb napfény érje.

Az egyetemen kidolgozott leképez? technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.

A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemz?i révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta h?re reagál.

Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhet?en el?nyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.

Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezel?tt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a kés?bbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó min?ség? étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.

A brit kormány által pénzelt Carbon Trust és a francia Rhodia vegyipari vállalat összefogásában 6,92 millió dollárból fejlesztenek a Cambridge University kutatói természetes anyagokból készül? szolárcellákat.

Az innováció lényege, hogy a cellákat „organikus félvezet?kkel” kivitelezik, és m?anyagba helyezik, hogy azok ablakokba is beépíthet?k legyenek. A szolárcellák flexibilisek, a m?anyag film, amikre nyomják ?ket gyakorlatilag olyan hajlékonyak, mint a celluloid filmszalag.

Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.

Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.

A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.

Nem megoldott a tárolás

A kiépített villamos energia-hálózatokban sem problémátlan a napenergia hasznosítása. A napsütés egyenetlen, id?szakos (mind egy napon, mind az évszakon belül), s a napfényes ”csúcsid?ben” felhalmozott, rövid id?n belül fel nem használt többlet-energiát tárolni kell valahol, illetve a gyengébb id?szakok elátottságát kiegyenlíteni, amihez hatalmas tárolókapacitások kellenének.

Felmerült, hogy a napfényes országokat összekötnék a kevésbé napsütötte régiókkal. A Boston Consulting Group müncheni irodájának számítása szerint a meglév?, tavaly 100 gigawattot kitev? napenergia-infrastruktúra mellett 330 gigawattos tároló-kapacitásra lenne igény 2030-ra. Ennek létrehozása mintegy 280 milliárd eurós beruházást jelentene.

Forrás: piacesprofit.hu

A brit kormány által pénzelt Carbon Trust és a francia Rhodia vegyipari vállalat összefogásában 6,92 millió dollárból fejlesztenek a Cambridge University kutatói természetes anyagokból készül? szolárcellákat.

Az innováció lényege, hogy a cellákat „organikus félvezet?kkel” kivitelezik, és m?anyagba helyezik, hogy azok ablakokba is beépíthet?k legyenek. A szolárcellák flexibilisek, a m?anyag film, amikre nyomják ?ket gyakorlatilag olyan hajlékonyak, mint a celluloid filmszalag.

 

Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.

Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.

A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.

Nem megoldott a tárolás

A kiépített villamos energia-hálózatokban sem problémátlan a napenergia hasznosítása. A napsütés egyenetlen, id?szakos (mind egy napon, mind az évszakon belül), s a napfényes ”csúcsid?ben” felhalmozott, rövid id?n belül fel nem használt többlet-energiát tárolni kell valahol, illetve a gyengébb id?szakok elátottságát kiegyenlíteni, amihez hatalmas tárolókapacitások kellenének.

Felmerült, hogy a napfényes országokat összekötnék a kevésbé napsütötte régiókkal. A Boston Consulting Group müncheni irodájának számítása szerint a meglév?, tavaly 100 gigawattot kitev? napenergia-infrastruktúra mellett 330 gigawattos tároló-kapacitásra lenne igény 2030-ra. Ennek létrehozása mintegy 280 milliárd eurós beruházást jelentene.

Forrás: piacesprofit.hu

A brit kormány által pénzelt Carbon Trust és a francia Rhodia vegyipari vállalat összefogásában 6,92 millió dollárból fejlesztenek a Cambridge University kutatói természetes anyagokból készül? szolárcellákat.

Az innováció lényege, hogy a cellákat „organikus félvezet?kkel” kivitelezik, és m?anyagba helyezik, hogy azok ablakokba is beépíthet?k legyenek. A szolárcellák flexibilisek, a m?anyag film, amikre nyomják ?ket gyakorlatilag olyan hajlékonyak, mint a celluloid filmszalag.

 

Az innováció az Eight19 cég tulajdonát képezi, s nevét onnan kapta, hogy 8 perc 19 másodpercbe telik a Nap sugarainak elérniük a Földet. A szakemberek szerint ez a konstrukció jobban tükrözi a növényekben végbemen? fotoszintézist.

Egyetlen hátránya, hogy nem képes olyan százalékban hasznosítani a napfény energiáját, mint a már elterjedt szilícium-alapú eszközök. Ugyanakkor gyártása olcsó, így els?sorban a szegény országok lakossága számára jelenthet segítséget és áttörést.

A megoldást újabban az elektromos hálózaton kívüli (off-grid) szolár-eszközökben használják fel. Ezek olyan napenergiás akkumulátorok és kis elektromos eszközök, melyeket f?leg az afrikai falvak lakóinak szánnak, akiknek nincs hozzáférésük az áramhálózatokhoz.

Nem megoldott a tárolás

A kiépített villamos energia-hálózatokban sem problémátlan a napenergia hasznosítása. A napsütés egyenetlen, id?szakos (mind egy napon, mind az évszakon belül), s a napfényes ”csúcsid?ben” felhalmozott, rövid id?n belül fel nem használt többlet-energiát tárolni kell valahol, illetve a gyengébb id?szakok elátottságát kiegyenlíteni, amihez hatalmas tárolókapacitások kellenének.

Felmerült, hogy a napfényes országokat összekötnék a kevésbé napsütötte régiókkal. A Boston Consulting Group müncheni irodájának számítása szerint a meglév?, tavaly 100 gigawattot kitev? napenergia-infrastruktúra mellett 330 gigawattos tároló-kapacitásra lenne igény 2030-ra. Ennek létrehozása mintegy 280 milliárd eurós beruházást jelentene.

Forrás: piacesprofit.hu

Hazánkban számtalan önkormányzat küzd anyagi gondokkal, ezért az energiagazdálkodás racionalizálása, az önkormányzati fenntartású középületek, valamint a közvilágítás hatékony és olcsó energiaellátásának megszervezése kulcsfontosságú.

A sz?kös önkormányzati költségvetésre hivatkozva a legtöbb település nem alkalmaz energetikai szakembert. Pedig az energetikus a közintézmények energiafogyasztásának nyomonkövetése és az esetleges rossz hatásfokú rendszerek beazonosítása által a fizetése sokszorosát takaríthatja meg az önkormányzat számára.

Az energetikai fejlesztések tervezéséhez és a rendelkezésre álló pályázati források feltérképezéséhez nélkülözhetetlen a szakért? bevonása. A tudatos energiagazdálkodás a háztartások és az önkormányzatok szintjén is a következ? prioritási sorrendet követi: energiatakarékosság (energiapazarlás csökkentése a fogyasztói szokások megváltoztatásával), energiahatékonysági beruházások (pl. h?szigetelés), végül a fosszilis energiahordozók kiváltása megújuló energiaforrásokkal.

NAPENERGIA PIACKUTATÁS

Mivel – Magyarország természeti adottságainak köszönhet?en – a napenergia az ország bármely területén hasonló hatékonysággal hasznosítható, egyre több magyar önkormányzat vág bele napenergiás beruházásba. Az Energiaklub által idén végzett napenergia piackutatás („A magyarországi napenergia piac 2011-ben” cím? kiadvány) egyik legf?bb eredménye az volt, hogy az önkormányzatok egyre komolyabb szerepet töltenek be a napelemes beruházások keresleti oldalán.

A piacelemzés keretében immár negyedik éve végzünk kérd?íves felmérést a hazai piac szerepl?i körében, ezáltal megfigyelhettük az elmúlt években kirajzolódó trendeket. A legelterjedtebb vev?i kör – a válaszok alapján – továbbra is egyértelm?en a lakosság. A közintézményi szektor aránya a 2010 es évhez képest növekedett, különösen a napelem-értékesítések egyre fontosabb vev?i körét jelentik az önkormányzatok. 2011-ben már a napelemes eladások körülbelül 18 százalékát tették ki az önkormányzati, közintézményi megrendelések.

FEJLESZTÉSEK MAGVALÓSULÁSA

Az önkormányzati szektorban bekövetkezett fejlesztések az elmúlt évek pályázatainak eredményeképpen valósultak meg. Önkormányzatok (csakúgy, mint a vállalkozások és non-profit szervezetek) az Európai Unió strukturális alapjaiból táplálkozó Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) kiírásai keretében igényelhettek támogatást napenergiát hasznosító rendszer megvalósításához.

2011 elején 42 Mrd Ft-ot hirdetett meg a kormány a 2011 és 2013 közötti id?szakra megújulóenergia-beruházások támogatására, amely összeget az indikatív forrásallokáció alapján még 2011 során kívánták lekötni. A 2011-es KEOP pályázatok esetében a támogatás mértéke 10–85 százalék között mozgott. A végleges támogatási intenzitás a beruházás megvalósulásának régiója és a pályázó jogi formája függvényében került meghatározásra, önkormányzatok akár 85 százalékos támogatásban is részesülhettek. Napenergiát hasznosító rendszer kivitelezésére 2011-ben az alábbi KEOP konstrukciók keretében lehetett pályázatot benyújtani:

• KEOP-4.2.0/A/11: Helyi h?- és h?tési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A)
• KEOP-4.2.0/B/11: Helyi h?- és h?tési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B)
• KEOP-4.4.0/11: Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt h? és villamosenergia-, valamint biometán termelés
• KEOP-4.9.0/11: Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

A pályázatot kezel? Energiaközpont adatközlése alapján a fenti KEOP kiírásokra 1029 pályázat érkezett be, összesen 54,5 Mrd Ft támogatási igénnyel. 446 projekt nyert támogatást az említett konstrukciók keretében, a megítélt támogatások összege 9,65 Mrd Ft volt. A nyertes napkollektoros pályázatok száma 91 (összfelület: 4918,16 m²), a megítélt támogatás összege 828,6 M Ft.¹ 116 napelemes projekt (összteljesítmény: 3784,1 kW) nyert támogatást, összesen 2,37 Mrd Ft értékben.

A Budapestet és Pest megyét felölel? Központi Régió nem tartozik a KEOP hatásköre alá, így ebben a régióban a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) keretében lehetett pályázni megújulóenergia-beruházások támogatására. A 2011–2013-ra meghirdetett „Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon – KMOP–3.3.3-11” konstrukció 1 milliárd forintból gazdálkodott. A kiírásra annak lezárásáig 126 pályázat érkezett be, összesen 6,67 Mrd Ft támogatási igénnyel. Ezek közül 20 beruházás részesült szubvencióban, 897,3 millió forintnyi támogatást osztottak ki. A 20 nyertes pályázat közül 18 projekt tartalmazza napelemes rendszer kiépítését (is). A benyújtott pályázati dokumentáció alapján több mint 600 kW-nyi napelem telepítését támogatja majd a KMOP.² Többek között Nagykovácsi, Szada, Szigetszentmiklós és Tápiószecs? közintézményeire is a KMOP pályázaton elnyert támogatással kerül napelemes rendszer.

NAPKORONA BAJNOKSÁG

Az önkormányzatok között zajló Napkorona Bajnokság 2012-es fordulójának helyezettjei között is több olyan település található, amely az említett pályázatoknak köszönhet?en telepített napkollektorokat vagy napelemeket közintézményein. A verseny a nemzetközi RES Champions League, a Megújuló Er?források Bajnoki Ligájának magyar fordulója, immár harmadik éve kerül megrendezésre, közel 200 magyar település részvételével. A versenyt az az önkormányzat nyeri meg, amelynek a területén a lakosságszámhoz viszonyított legmagasabb arányban használják a napenergiát, napkollektorok vagy napelemek segítségével (A pontszámot az egy f?re jutó napelem-kapacitás és napkollektor felület határozza meg).

A verseny nemzetközi fordulójában azok a települések indulnak eséllyel, amelyek nem csupán a napenergia, hanem más megújuló energiaforrás hasznosításában is jeleskednek, valamint érzékelhet? a városvezetés elhivatottsága a fenntartható energiagazdálkodás irányába. A tavalyi évben az 5000 lakos alatti kategóriában Nagypáli vehette át a 2. díjat, 2010-ben Dunkerque-ben pedig Orosháza lett a második saját kategóriájában. Idén el?ször két magyar település is bekerült a díjazottak közé. Bóly mellett a Békés megyei Szarvas is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásában Európa legjobbjai között vannak. A magyar települések közül a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el. Bóly méltán megérdemelt helyezését a szemléletformálásnak szánt komoly szerep mellett az is bizonyítja, hogy a településen 4 f?s energetikai szakemberekb?l álló team dolgozik, a napelemek (összesen 84,2 kW kapacitás több közintézményen) és napkollektorok (15 m² a Családok Átmeneti Otthonán) mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon az összes közintézményt megújulókkal f?tik, az iskolákban LED világítás található, de további ambiciózus terveik is vannak. Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú (87,84 kW névleges teljesítmény) közintézményi napelem felhasználásnak köszönhette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.

MEGFONTOLANDÓ TAPASZTALATOK

Sajnos a fentieknél kevésbé átgondolt beruházásoknak is szemtanúi lehettünk. Az ENERGIAKLUB „Követend? példák – Sikeres megújulóenergia-projektek” cím? projektje keretében több hazai közintézményi napenergia-beruházást vizsgált meg az elmúlt évek során. A vizsgálat eredménye sok olyan tapasztalat, amelyet érdemes megosztani a jelenleg beruházásokat el?készít? önkormányzatokkal. A legfontosabb tanulságok többek között:

• Sok esetben nem került beépítésre h?mennyiség-mér?, ezért az önkormányzat nem rendelkezik konkrét adatokkal a napkollektorok által megtermelt energia mennyiségér?l, így a kiváltott energiahordozó mennyiségér?l sem.
• Több esetben el?fordult a napkollektor-rendszerek túlméretezése, ami a nyári id?szakban nehézséget okoz az üzemeltet?nek. Ez a probléma els?sorban az iskolák tetejére telepített, nyáron kihasználatlan napkollektorok esetén jelentkezik.
• Az önkormányzat által elért eredmények megfelel? demonstrálása katalizálja a lakossági kezdeményez?készséget. Erre remek lehet?séget nyújt az oktatási intézményeken elhelyezett napenergiás rendszer és a témához kapcsolódó szemléletformáló programok.

Sok hiba elkerülésében és a jó döntések meghozatalában segíthet a máshol már m?köd? jó példák felkeresése és az önkormányzatok közötti tapasztalatcsere, amelyet az Energiaklub által szervezett Napkorona Bajnokság is el?segít.

Csanaky Lilla
Energiaklub