A 2012. április 18. és 22. között megrendezésre került 31. CONSTRUMA épít?ipari szakkiállításon április 19-én megújuló energia és épületvillamossági szakmai napot tartottak.
A megújuló energiát hasznosító épületgépészeti rendszerek megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatai témakörben a MÉGSZ szakmai szervezetekkel együttm?ködve egész nap konferenciákat tartott.
A köszönt?t követ?en Szép István, a Penta-Klima Kft. ügyvezet?je Az Ivóvíz h?tartalmának f?tési célú h?szivattyús hasznosítása Újszilvás községben címmel tartott el?adást.
A Greentechnic Hungary Kft. m?szaki vezet?je, Csapó Imre mutatta be legújabb, 3. generációs f?tés és meleg víz el?állítására alkalmazható szolár rendszerüket „A Termodinamikus szolár rendszerek és a magyarországi üzemeltetési tapasztalatok” címmel.
Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetségének elnöke, a Naplopó Kft. ügyvezet?je adott hasznos instrukciókat a napelemes rendszerek tervezéséhez, melynek címe: A 10 legfontosabb dolog, amire egy napkollektoros rendszer megvalósításakor ügyelni kell!
Kis szünet után a Pelletes f?tési rendszerekr?l tudhattak meg többet a konferencia résztvev?i Szalontai Gábor , a Magyar Pellet Egyesület Készülék Munkacsoport vezet?je, Szalontai RGB Bt. Ügyvezet?je jóvoltából (Pelletes f?tési rendszerek – esettanulmányok 15-400 kW teljesítménytartományban).
A szakmai napot Zalai Ottó, a Buderus Hungária F?téstechnika Kft. mérnök üzletköt?jének gondolatai zárták, aki a Faapríték-tüzelés? berendezés a zalaegerszegi Faipari Inkubátorházban– témában szerzett tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.
A szakmai nap nagy sikerrel zárult, hisz a laikusok számára is egy átfogó képet adott arról, hogyan lehetne a megújuló energiákat nagyobb hatásfokkal hasznosítani, illetve a káros anyagok kibocsátását miképpen lehetne minimalizálni úgy, hogy a komfortérzetünk ne csökkenjen.
A 2012. április 18. és 22. között megrendezésre került 31. CONSTRUMA épít?ipari szakkiállításon április 19-én megújuló energia és épületvillamossági szakmai napot tartottak.
A megújuló energiát hasznosító épületgépészeti rendszerek megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatai témakörben a MÉGSZ szakmai szervezetekkel együttm?ködve egész nap konferenciákat tartott.
A köszönt?t követ?en Szép István, a Penta-Klima Kft. ügyvezet?je Az Ivóvíz h?tartalmának f?tési célú h?szivattyús hasznosítása Újszilvás községben címmel tartott el?adást.
A Greentechnic Hungary Kft. m?szaki vezet?je, Csapó Imre mutatta be legújabb, 3. generációs f?tés és meleg víz el?állítására alkalmazható szolár rendszerüket „A Termodinamikus szolár rendszerek és a magyarországi üzemeltetési tapasztalatok” címmel.
Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetségének elnöke, a Naplopó Kft. ügyvezet?je adott hasznos instrukciókat a napelemes rendszerek tervezéséhez, melynek címe: A 10 legfontosabb dolog, amire egy napkollektoros rendszer megvalósításakor ügyelni kell!
Kis szünet után a Pelletes f?tési rendszerekr?l tudhattak meg többet a konferencia résztvev?i Szalontai Gábor , a Magyar Pellet Egyesület Készülék Munkacsoport vezet?je, Szalontai RGB Bt. Ügyvezet?je jóvoltából (Pelletes f?tési rendszerek – esettanulmányok 15-400 kW teljesítménytartományban).
A szakmai napot Zalai Ottó, a Buderus Hungária F?téstechnika Kft. mérnök üzletköt?jének gondolatai zárták, aki a Faapríték-tüzelés? berendezés a zalaegerszegi Faipari Inkubátorházban– témában szerzett tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.
A szakmai nap nagy sikerrel zárult, hisz a laikusok számára is egy átfogó képet adott arról, hogyan lehetne a megújuló energiákat nagyobb hatásfokkal hasznosítani, illetve a káros anyagok kibocsátását miképpen lehetne minimalizálni úgy, hogy a komfortérzetünk ne csökkenjen.
A sikeres German PV Market Briefing el?készíti a résztvev?ket a kihívásokra
Frankfurt a.M.- Április 18-án került sor a 2012-es German PV Market Briefing rendezvényre. Az érdekes rendezvényen információkat kaptak a résztvev?k az aktuális piaci számokról,
részt vehettek egy izgalmas vitakörben és egymás közötti információ cserére volt lehet?ségük.
A fotovoltaik összes szerepl?i eljöttek a Frankfurt am Mainban megrendezett German PV Market Briefing 2012 találkozóra, amelyen mi is jelen voltunk. Az EuPD Research és a Solarpraxis AG ötödik alkalommal kínálta fel ezt a plattformot, ahol piaci szakemberek és vállalatgazdaságtanban érintettek információkat valamint fejl?dési elképzeléseket és stratégiákat cserélhettek ki egymás között.
Több, mint 100 résztvev? vitathatta meg a német fotovoltaik piacot a már hetek óta elkelt egész napos rendezvényen. A német piac kihívásaira, valószín?ségére és lehet?ségére lett fokuszálva. Mint már az eddigi rendezvényeken is lehet?ségük volt a résztvev?knek most is egy interaktív szavazási rendszerben a különböz? kérdésekhez a valós idej? szavazatuk leadására. Részben meglep? eredményekkel: Arra a feltett kérdésre, hogy az új EEG novella ki fogja-e bírni az elkövetkez? 12 hónapot, a résztvev?k 76 százaléka nemmel válaszolt.
A rendezvény alatti témák többek között az eddigi fejl?dés és kilátás az elkövetkez? fejl?désekre, a rendszerárak a különböz? szegmensekben, a nyereségek, a szerel?kön keresztüli értékesítések és a jöv? tárolási lehet?ségei voltak. Az el?adás után a „Megújuló energia Törvény (EEG) a változás jegyében – a direkt értékesítés lehet?ségei és határai“ cím? magasrangú résztvev?k vitakörében lehetett a tematikát kibontakoztatni és megvitatni.
A szervez?k nagyon meg voltak elégedve a rendezvénnyel. „A mai rendezvény megint bebizonyította, hogy mennyire fontosak a résztvev?k számára a komoly információk, különösen az ilyen nehéz id?kben. Mindamellett láttuk, hogy lényeges az igény a jöv?beni kihívások információcseréjére, mert sok piaci szerepl? hasonló problémákkal szembesül,” fogta tömören össze Verena Grollmann, az EuPD Research projketvezet?je.
A rendezvényt a Beratungshaus KPMG Frankfurt tanácsadási háza támogatta, a sponzorok pedig a müncheni Rück és az Ipntix voltak. Partnerek voltak a Solarnetzwerk Berlin, a Deutsche CleanTech Institut és a Netzwerinitiative Joint Forces for Solar – Global hálózatkezdeményez? valamint a SolarValley Mitteldeutschland és az IPVEA. El?ször kísérte médiapartnerként végig a rendezvényt az internetes Internet TV Portal SolarPV.TV.
2012.04.21. | Forrás: EuPD Research | Michael Debreczeni
Az energiapiacok megnyitásából a lakossági fogyasztók eddig nem sokat érzékelhettek, legalábbis az energiakeresked?k eddig nem igazán tudtak versenyképes termékeket kínálni a jogszabályok által igencsak körbebástyázott lakossági energiaszolgáltatásban. Az elmúlt hetekben egy telekommunikációs cég tette országosan elérhet?vé kedvezményes energiaszolgáltatását ügyfelei részére,
így a lakossági fogyasztók részére is megvalósult a szolgáltatóváltás gyakorlati lehet?sége. Miért olyan nehéz ma versenyezni a lakossági fogyasztókért? Követik-e más társaságok a Magyar Telekom példáját?
Az energiapiacok liberalizálásból a lakossági fogyasztókhoz eddig igen kevés ért el. A földgázpiacon korábban az Emfesz jelent meg jelent?s, az energiadíj tekintetében 8%-os diszkontot kínálva. A társaság üzleti koncepcióját a szolgáltatás elindításakor még nyugati szerepl?k is vizsgálták, azonban az utólag ellehetetlenül? gázkeresked? cég modellje igen egyszer?en foglalható össze: a tulajdonosi kör a lokális piaci viszonyok között kedvez?bb árú gázforráshoz fért hozzá, ami által megvalósíthatóvá vált az ügyfelek árdiszkont melletti elcsábítása és kiszolgálása. Ahogy ez a forrás elapadt, a társaság is ellehetetlenült.
Hasonló méret? kezdeményezésre nem is volt példa a hazai energiapiacon, de a térség más országaiban sem volt túl nagy mozgolódás a lakossági szerepl?k versenypiaci elérése tekintetében. Az energiaárak a legtöbb környez? országban komoly politikai kérdést jelentenek, ezért a politikusok igyekeznek megtenni mindent azért, hogy a szabályozott lakossági tarifák a lehet? legalacsonyabbak legyenek. Ez nem egy esetben akár veszteséget is okozhat a kijelölt szolgáltatók számára, másrészr?l pedig a torz hatósági árazás megakadályozza a piaci verseny kialakulását.
Az árnyomáson kívül az egyéb adminisztratív kötöttségek, illetve fogyasztóvédelmi el?írások is nehezítik a termékfejlesztést. Törvényileg szabályozott a lakossági körben a fizetési határid? (60 nap), a tartozásból ered? kikapcsolás rendje, továbbá az egyik legkomolyabb költségtényez?t jelent? ügyfélszolgálati jelenlét, vagyis ezen el?írások tekintetében nem lehetséges a differenciált termék létrehozása. Marad tehát az ár, amelyben viszont a közel azonos forrásköltségek (import energiahordozók árai) szabnak határt a termékfejleszt?k képzeletének.
Az energiakeresked? társaságok ezen tényez?k hatására mindeddig távol is maradtak a lakossági fogyasztók kiszolgálásától, az egyetemes szolgáltatók esetében (akik már rendelkeznek megfelel? ügyfélszolgálati hálózattal) az árampiacon tevékenyked? Elm?-Émász csoport vezetett be tavaly egy zöld terméket. A társaság +10%-os felárért (energiadíj) vállalja, hogy vele szerz?d? lakossági ügyfeleket zöld energiával látja el.
Üde színfoltként jelent meg a hazai piacon az Magyar Telekom (MTelekom) kezdeményezése, amely 2010 májusa óta kínál ügyfeleinek kedvezményes energiaszolgáltatást. A kezdetben csak elszórtan elérhet? szolgáltatást els?sorban nem a bevétel növelése érdekében indította az MTelekom, hanem meglév? ügyfélkörének kívánt egy olyan pluszt nyújtani, amellyel javíthatja azok lojalitását, illetve amivel ügyfeleket szerezhet a telekommunikációs területen lév? versenytársaitól. Az elmúlt hetekben a társaság kiterjesztette energiaszolgáltatását az ország teljes területére, illetve egyszer?sítette a szolgáltatáshoz való jogosultság kritériumait. Az áram- és gázszolgáltatás tekintetében a társaság 5, illetve 8%-os kedvezményt nyújt az energiadíjból (tehát az energia eljuttatásához szükséges ún. rendszerhasználati díjelemek változatlanok) az ügyfél adott fogyasztói helyen érvényes egyetemes szolgáltatási tarifákhoz képest. Nem lakossági körben a társaság 5%-os kedvezményt biztosít. A társaság az energiaszolgáltatás m?szaki vonatkozásában az E.ON szakértelmére épít, korábbi közlések szerint az E.ON-tól vásárolja az ügyfeleinek továbbértékesített energiát, illetve az áramszolgáltatás tekintetében a szintén német hátter? energiavállalat mérlegkörét használja.
A telekommunikáció és energetika összefonódására épít? modell Nyugat-Európában sem ismeretlen, bár korántsem lehet arról beszélni, hogy már általános lenne az ilyen típusú szolgáltatás-összekapcsolás, illetve a „hibrid szolgáltatók” piaci jelenléte. A német piacon például a Gazprom egy hasonló hibrid szolgáltatót vásárolt fel, illetve vette meg annak energiaértékesítési ágát.
Az MTelekom kezdeményezése jól szimbolizálja az infókommunikációs és az energetikai iparágak közeledését, az okos mér?k és intelligens hálózatok irányába mutató jöv?t, amelyben a két iparág szinte elválaszthatatlan lesz egymástól.
Magyarország esetében nemrég egy fordított irányú összefonódási kísérletre is fel lehetett figyelni, bár ezt nem feltétlenül az adott energiapiaci szerepl? saját üzleti döntése hozta, hanem a tulajdonosi szándék. A mobiltenderen gy?ztesként kihirdetett „állami konzorciumban” (Posta-MVM-MFB) található meg a Magyar Villamos M?vek, amely már jelenleg is komoly hálózattal rendelkezik az országban, és ezt a hálózatot vélhet?en az új állami mobilszolgáltatóban is hasznosítaná, bár egyel?re nincs arról szó, hogy a konzorcumból alakuló társaságot az MVM vezetné. Az MVM-re nem csak ezen a területen számított a kormányzat, hanem a kormányzati szervek kommunikációja is az MVM hálózatára terel?dik ár (az MTelekom kárára).
A Portfolio.hu az MTelekom energiapiaci tevékenysége kapcsán felkereste a társaság több versenytársát is, amelyek közül ma reggelig a Telenor és Vodafone adott tájékoztatást. A norvég hátter? telekommunikációs cég egyel?re nem tervez hazánkban hasonló kapcsolódó (enregia)szolgáltatás elindításával, azonban hozzátették, hogy nemzetközi szinten a társaság egyik ázsiai leányvállalatánál a hálózat jelent?s részben a cég által termelt zöld energiával m?ködik és a társaság nemrég elkezdte az így termelt fölös energia hasznosítását az adott adótornyok melletti közösségekben. Amennyiben ez a kezdeményezés sikeresnek bizonyul, a Telenor megvizsgálja, hogy egy hasonló modellnek van-e létjogosultsága más piacokon. A Vodafone Magyarországnál szintén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a közeljöv?ben nem terveznek energiaszolgáltatás elindításával.
Ha a lakossági energiaszolgáltatáshoz szükséges feltételek vesszük figyelembe, akkor elméleti szempontból a mobiltenderen nyertes konzorciumi tagok, a Posta és az MVM közösen is indíthatna energiaszolgáltatást, hisz el?bbi rendelkezik a szükséges „ügyfélszolgálati” jelenléttel, míg utóbbinak jelent?s tapasztalata van az energiaellátás terén. Igaz, az MVM korábban több ízben is azt kommunikálta, hogy nem tervez a lakosság közvetlen energiaellátását célzó tevékenységgel, de a piacnyitásra készül? Posta esetében felmerülhet egy többletszolgáltatás elindításának gondolata, bár eddig csak arról lehetett hallani, hogy a társaság adott esetben részt venne a mér?óra-leolvasásokban.
Forrás: portfolio.hu
„Eddig 550 millió forintot ítélt meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a napkollektorokra pályázó háztartások számára – írja szerdai számában a Magyar Nemzet. A tárca 866 beruházási támogatást hagyott jóvá, az igényelt összeg csak a keret ötödét töltötte ki. Ezért az NFM március végén másodszor is meghosszabbította a pályázat beadási határidejét. Így május 15-ig még jelentkezhetnek magánszemélyek és legfeljebb 12 lakású társasházak lakásonként legfeljebb 800 ezer forintos állami segítségre,” írja a hvg.
Sorra esnek ki a legrosszabb hatásfokú, legkevésbé kihasznált er?m?vi blokkok a hazai rendszerb?l, a következ? egység a Dunamenti Er?m? földgázüzem? F blokkja lehet. A bánhidai er?m? már 2004 óta áll, az AES borsodi és tiszapalkonyai egysége tavaly óta, a tiszaújvárosi pedig április 1-jén kezdi meg kényszerpihen?jét.
Ugyanakkor most kezdik meg a paksi atomer?m?ben az idei karbantartást is.
Április els? napjaiban kezd?dik a javítás az egyes reaktoron, majd a négyes blokkal folytatódik május közepén. A kettes blokk leállását július els? napjaira tervezik, míg a hármas blokkét szeptember els? napjaira ütemezték.
Az energiapiacok megnyitásából a lakossági fogyasztók eddig nem sokat érzékelhettek, legalábbis az energiakeresked?k eddig nem igazán tudtak versenyképes termékeket kínálni a jogszabályok által igencsak körbebástyázott lakossági energiaszolgáltatásban.
Vagy kapott már valaha is valamelyik fogyasztó egyszer olyan havi számlát, amiben alacsonyabb tarifájú áram lett volna kiszámlázva? Nem ugye? Na itt lenne a liberalizáció jelent?sége.
A f?tésrásegítést hasznosító technika kombinálva a melegvíz el?készítéssel 40 százalékos energiamegtakarítást eredményez és az államtól anyagilag támogatva van.Aki a f?tési költség spirálisától le szeretne válni, az a kedvez? f?tésrásegítést veszi el?nybe – ez minden házépít?re és modernizálni akaró családi ház tulajodonosára egyaránt érvényesA f?tésrásegítéses kombinációban a gáz- vagy az olajtüzelés? technika az ajánlatos. Ez 40 százalékos energiamegtakarítást eredményez és még az állam által is támogatva van.
A f?tés modernizálása kombinálva egy napkollektoros rendszerrel majdnem a felére tudja lenyomni a f?tési költségeket.
„Egy huszárvágással az önkormányzatokra testálta az iskolák fenntartását a kormány, hogy ne a központi költségvetést terhelje a romos épületek fenntartása. A kórházak államosítása után ugyanis nem akar még egy százmilliárdos terhet a nyakába venni…,” írta az origo az elmúlt napoban a „Fizetni nem, csak dirigálni akar a kormány az iskolákban” cím? cikkében.
Nyilvánvaló és köztudott a magyarországi iskolák zömének anyagi helyzetének katasztrofálisan lehangoló helyzete, de az önkormányzatok anyagi helyzete sem rózsásabb.
Ebb?l a már több éve eltartó rákfenének az egyik megoldható kiútja a megújuló energiák technológiáinak er?teljesebb alkalmazása lenne.
A napelemes rendszerek és/vagy napkollektoros rendszerek által megtermelt villamosenergiával és melegvízzel az ezekre fordított üzemi költségek felét vagy még akár a kétharmadát is meg lehetne spórolni!
De, itthon nem fejlesztünk semmit a megújuló energiaforrásokba. Viszont gazdaságossági okok miatt sorra leállítjuk az eddigi hagyományos er?m?veket, amivel óriási villamosenergia-deficitet nyitunk meg (majd a szomszédoktól vásárolunk kétharmadnyit, ha kell…!?
Bármilyen befektetést is teszünk az energiaellátásba vagy a fogyasztás csökkentésére, az költséges lesz. Tehát nem az a kérdés, hogy el kell-e vonnunk forrásokat más területekr?l csak az energiatakarékosság érdekében, hanem az, hogy el kell-e vonnunk forrásokat az energiaszektor számára, csak azért, hogy teljesíthessük az elvárásokat, amelyek nagyon magasak.
Eléggé sajnálatos az, hogy minden megújuló szektor csak a saját ny?gével és adatával foglalkozik még most is Magyarországon. Talán ezért is nem sikerült semmilyen megújuló technikának eddig kitörnie hazánkban?!
2012.04.30. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
1 comment for “Kevesen igényeltek pénzt napkollektorokra”