Figyelem: idén is volt orosz gázválság!

Az elmúlt hét történéseib?l úgy t?nik, hogy Magyarország kihátrál a Nabucco gázvezetékprojekt mögül, amivel párhuzamosan er?síteni kívánja a pozíciót az oroszok által megépíteni tervezett Déli Áramlat mellett. Az ukrán-orosz gázválságok tapasztalataiból valóban az következik, hogy Magyarországnak mindent el kell követnie az ukrán ellátási út kockázatainak csökkentése érdekében, azonban nem szabad szem el?l téveszteni azt a tényt sem, hogy a Déli Áramlattal nem történik forrásdiverzifikáció, vagyis továbbra is fennmarad az egy szállítónak való kiszolgáltatottság. Habár az Európai Unióban már elindultak a nemzeti gázpiacok összekapcsolásának folyamatai, és hazánk is nekikezdett az – elméletben nyugati források eléréshez – szükséges magyar-szlovák interkonnektor létrehozását célzó projekthez, a régió továbbra is igen er?s orosz gázbefolyás alatt marad. E tényez?k figyelembe vétele mellett különösen érdekes tanulságokat hordozhat magában az OIES legutóbbi, az idei februári orosz gázellátási zavarokat vizsgáló írása.

OIES: A februári „gázválság” tanulságai

Az idei, egyébként meglehet?sen enyhe tél folyamán január végén meglehet?sen hideg id? alakult ki Oroszországban, egy igen jelent?s méret? területen az átlagos napi h?mérséklet -20 Celsius fokra süllyedt, Moszkvában több összefügg? napon a minimum h?mérséklet -35 Celsius fok volt. A nagy hideg jelent?sen megemelte az orosz földgázfogyasztást, a belföldi kereslet az orosz gázellátás történetében el?ször meghaladta a napi 2 milliárd köbmétert; idén februárban év/év alapon 14%-kal növekedett az orosz földgázfogyasztás.

Ebben az id?szakban nem csak Oroszország nagy részén, hanem Európa számos államában is nagyon hideg id? mutatkozott, aminek hatására a Gazprom szinte összes meghatározó európai partnere jelent?sen emelte földgázátvételi igényét orosz beszállítójával szemben. A Gazprom nem volt képes minden igényt kielégíteni, például az olasz nagynyomású hálózat irányításáért felel?s társaság, a Snam szerint február els? hetében a benyújtott igényeknél 29%-kal kevesebb orosz földgáz érkezett Olaszországba. Február els? 17 napjában az összesített olasz nomináláshoz (jelzett igényhez) képest 278 millió köbméterrel kevesebb földgázt szállított a Gazprom Olaszországba.

A hideg id?járás és orosz gázellátással kapcsolatos gondok az európai gázközpontokban (hub), gázt?zsdéken a földgáz árának megugrásához vezettek. A történtekkel kapcsolatban a Gazprom vezet?je megjegyezte, hogy a krízishelyzet megmutatta, hogy az európai gázközpontok nem képesek kezelni a kereslet megnövekedését, a fejletlen spot-piacok különösen sérülékenyek a gázpiaci zavarokra, ezért nincs alapja annak, hogy a jöv?ben érdemi, a kereslethez igazodó gázmennyiségek cseréljenek gazdát ezeken a gázpiacokon. A cégvezet? egyben kitért arra is, hogy Európa gázpiaci reformtörekvései veszélyeztetik a gázellátást, mert csökkentik a beruházási kedvet a gáztermel?k körében.

Az OIES szakemberi több szempontból is vitatják a fenti gondolatmenetet:

Els?ként ara hívják fel a figyelmet, hogy semmi jele annak, hogy az új uniós szabályozások negatív hatással lennének a kitermelésre, hiszen 2012 els? két hónapjában az elmúlt hat év hasonló id?szakához képest a legnagyobb mennyiség? földgázt termelték ki Oroszországban. Hozzáteszik, hogy a kitermelés bels? szerkezete megváltozott e hat év alatt, míg a 2006-os id?szakban a Gazprom a teljes kitermelés 25%-át adta, addig idén már csak a 15%-át.

A szállítói infrastruktúra tekintetében szintén nem mutatkozhatott probléma az idei ellátási zavarok kapcsán, hiszen a 2012 vizsgált id?szakában Európába szállított átlagos napi mennyiségek jelent?s elmaradtak a 2011 hasonló id?szakának átlagos napi mennyiségeit?l.

Az OIES kutatói az ellátási zavar okát inkább egy összetett tényez?-rendszerre vezetik vissza, amelyben hangsúlyos szerepet kap az orosz választási id?szak, Ukrajna esetleges illetéktelen gázvételezése, és az oroszok által felügyelt tárolói infrastruktúra mennyiség szempontú hiánya.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy 2011-ben sokkal alacsonyabb belföldi fogyasztási szintek mellett Oroszországban több hétre életbe léptették azt az eljárásrendet, ami alapján a nagyfogyasztóknak át kellett állniuk alternatív tüzel?anyagra, míg 2012-ben, vélhet?en az orosz elnökválasztás közeledte miatt ez elmaradt, és az európai fogyasztókkal szemben a belföldi fogyasztók élveztek el?nyt. Tavaly egyébként, akár csak idén az európai belpiacon, az orosz belföldi piaci árak emelkedtek meg a gázhiányból kifolyólag.

Erre a fordulatra adott esetben ráer?síthetett az ukránok jogszer?tlen gázvételezése is, legalábbis orosz oldalról történtek ilyen gyanúsítások. A Gazprom vezérigazgatójának egyik kijelentése szerint február els? 15 napjában az ukránok 438 millió köbméterrel csapolták meg az európai szállítmányokat. Ukrajna tagadja ezeket a vádakat, és a helyi kommunikáció szerint a Gazprom az el?re jelzettnél lényegesen kisebb mennyiséget szállított.

Az idei ellátási zavar egyik legf?bb indokát az OIES kutatói a Gazprom azon 2006-os döntésében látják, amelyben a társaság minimálisra csökkentette a nyugat-ukrajnai tárolói infrastruktúra használatát. Az EU-s határok közelében összesen 20 milliárd köbméteres tárolói infrastruktúra, napi 200 millió köbméteres kitárolási kapacitásával nagyban segíthette volna a Gazpromot a megnövekedett európai igények kielégítésben. A tárolói infrastruktúra hiányát kés?bb az orosz politika is elismerte, a Gazprom programot hirdetett európai tárolói kapacitásának növelésére. A Gazprom egyébként korábban azért hagyott fel az említett ukrán tárolókomplexum használatával, mert az orosz állítások szerint 2006-os gázválság idején az ukránok 7,8 milliárd köbméter orosz földgázt tulajdonítottak el onnan.

Az európai gázpiaci központokat ért vádakkal összefüggésben a tanulmány készít?i megjegyzik, hogy habár korántsem mutat minden európai hub kell? mérték? érettséget, a gázközpontok alapvet?en képesek voltak kezelni az orosz szállítások elmaradását, és ahogy ennek ilyenkor piaci körülmények között lennie kell, a megnövekedett kereslet az árakban is megmutatkozott. A szakemberek hozzáteszik, hogy az érintett id?szakban olykor 30%-ot is ugró európai piaci árak ellenére, a februári hónapra vetített spot-gázpiaci átlagárak még így is az orosz hosszútávú ellátási szerz?désekben foglalt árszintek alatt maradtak.

Az OIES kutatóinak megállapítása szerint tehát az európai gázpiacok alapvet?en képesek voltak kezelni az elmaradt orosz szállításokból ered? zavart, bár több hub esetében még érezhet? az alulfejlettség. A februári események egy további tanulsága, hogy bizonyos politikai (orosz választások, EU-s energiacsomaggal való szembehelyezkedés), h?mérsékleti és m?szaki (elégtelen tárolói infrastruktúra) körülmények között a Gazprom nem volt képes kielégíteni az európai csúcsigényeket.