Kibillent az áramegyensúly

Az ország idei villamos energia felhasználása ugyan 0,44 százalékkal kisebbnek ígérkezik az elmúlt évinél, néhány éven belül mégis komoly kapacitásgondok lehetnek az elöreged? létesítmények leállítása és amiatt, hogy a jelenlegi gázárak mellett a legkorszer?bb blokkokat sem érdemes üzemeltetni. Az er?m?park átlagéletkora 24,7 év. Stróbl Alajos, az Er?terv-Pöyry társaság f?mérnöke úgy számolja, hogy a jelenlegi, 10 ezer megawattnyi beépített kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtól függ?en) 6-7 ezer megawattnyi marad. A kies? 3 ezer megawattból legalább 1,5 ezer megawattnyi pótolni kellene, de – mint a szakember sorra vette az ország energetikai versenyképességér?l rendezett konferencián –, nyoma nincs, hogy bárki ilyesmibe akarná vágni a fejszéjét, de a lehet?ségek sem adottak.

A fosszilis energiahordozóz használó er?m?vek esetében egy új gázer?m? létesítése eleve irreális olyankor, amikor a magas gáz- és az alacsony áramárak miatt már ma is gazdaságtalan ezek üzemeltetése, Az ország legnagyobb, 54,8 százalékos, kombinált ciklusú gázer?m?ve, a göny?i vegetál, jöv?re kieshet a rendszeb?l a debreceni kombinált ciklusú létesítmény, és rossz esetben a Dunamenti Er?m?nek is csak a 3. blokkja fog termelni. Lignit-tüzelés? blokk is csak elvileg épülhetne. A Mátrai Er?m?tulajdonosának aligha van kedve új projektbe fogni, miután a korábban öt éves munkával el?készített beruházását 2010-ben le kellett állítania.

Stróbl Alajos emlékeztetett, hogy az állami tulajdonú MVMsem épített er?m?vet az elmúlt tív évben. Mint mondta, a jelenlegi er?m?park kétharmada létesült állami beruházásként, a többi viszont a létesítmények jelenlegi tulajdonosaihoz köthet?, vagyis nem egészen megalapozott az a vád, hogy az er?m?vek új, külföldi tulajdonosai nem költöttek itt beruházásra, fejlesztésre.   (Mindazonáltal a rendezvényen az MVM képvisel?je jelezte, hogy más társaságokhoz hasonlóan cége is beszállhat a hiányzó kapacitások pótlásába.)

Összejöhetne végül a hiányzó 1,5 ezer megawatt megújuló alapú egységekb?l, de innen sem jön össze. Ez ugyanis jóval több a Nemzeti Cselekvési Terv el?irányzott 600 megawattnál, de még ennek a 600 megawattnak a létrejötte is várat magára amiatt, hogy késik a terület új támogatási rendszerének a bevezetése. Ez utóbbival indokolta egyébként az MVM osztályvezet?je, Sándor József is, hogy cége portfóliójában a meglév?höz képest az elmúlt három évben nem n?tt számottev?en a zöldáram-termelés aránya.

Új atomer?m?vi blokkunk leghamarabb 2025-ben lesz. Az els? kilenc hónapban a hazai áramtermelés 52,3 százalékát a Paksi Atomer?m? adta, 19,7 százalékát a mátrai – együtt 72 százalékot –, és érdemi súlya van a kötelez? átvételi rendszer miatt a zöldáramnak is. A két er?m?vön kívüli létesítményeknek értelemszer?en nagyon alacsony kihasználtsága.
Jön az olcsó import

 Az ország importszaldója 2008 óta n?, az idén már volt 30 százalék körül is, és az éves átlag is elérheti a 27-28 százalékot. A korábbi években eddig lealább a téli hónapokban bekövekezett némi csökkenés, az idén eddig ez is elmaradt, igaz, a tél még el?ttünk van, az ?szi id?járás pedig enyhe. Rövidtávon természetesen ésszer? onnan vásárolni villamos energiát, ahonnan az a legolcsóbban beszerezhet?, de Stróbl Alajos figyelmezetett, hogy kockázatos dolog egy ország áramellátását hosszabb távon, külföldi forrásokra alapozni. „Aligha fog valaki egy másik országban csak azért fenntartani egy er?m?vet, hogy nekünk legyen áramunk” – jelentette ki. (Tegnap délután például öt irányból érkezett az országba villamos energia, és csak Horvátországba ment Magyarországról tranzit vagy export.)