EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
forrás:
EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
forrás: kitekinto
Aquapónia — Passzív zöldház! Fagyban is zöldell? konyhakert – TV2 Napló – felvételek amik a m?sorból kimaradtak!
Forrás: youtube.com
Az Európai Bizottság stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy az európai gazdaság a megújuló er?források fokozottabb és fenntarthatóbb igénybevételének útjára lépjen. 2050-re közel 9 millióan leszünk a Földön, a természeti er?források pedig végesek, Európának tehát megújuló biológiai er?forrásokra van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa egészséges élelmiszerrel és takarmánnyal, valamint alapanyagokkal, energiával és egyéb árucikkekkel való ellátását- áll a Bizottság közleményében.
A Bizottság „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” cím? stratégiája és cselekvési terve egységesen, több ágazatra és tudományterületre kiterjed?en foglalkozik a kérdéssel. A cél olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely innovatívabb, kevesebb kibocsátással jár, egységesen kezeli a fenntartható mez?gazdaság és halászat, az élelmiszer-biztonság és a biológiai er?források fenntartható ipari felhasználása iránti igényt, s eközben a biodiverzitást és a környezetvédelmet is garantálja. A terv tehát három f? szempontra összpontosul: a biogazdasághoz szükséges új technológiák és eljárások kidolgozása; a biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése; valamint a politikai döntéshozók és az érdekelt felek szorosabb együttm?ködésének ösztönzése.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felel?s biztos elmondta: Európának át kell állnia a k?olajkorszak utáni gazdaságra. A fenntartható er?források nagyobb arányú igénybevétele nem pusztán lehet?ség: ez mára elengedhetetlenné vált. A fosszilis energián alapuló társadalmat olyan bioalapú társadalommá kell alakítani, amelynek a kutatás és az innováció a hajtóereje. Ez jót tesz környezetünknek, élelmiszer- és energiabiztonságunknak, valamint Európa jöv?beli versenyképességének is – mondta
Biogazdaságnak az olyan gazdaságot nevezzük, amelyben az élelmiszert, a takarmányt, az ipari termékeket és az energiát a talaj és a tenger biológiai er?forrásai, valamint hulladék felhasználásával állítják el?. Ez azt is jelenti, hogy bioalapú eljárásokkal teszik fenntarthatóvá az ipari termelést. Nagyon ígéretes például, hogy a biohulladék alkalmas lehet a m?trágyázás kiváltására vagy bioenergia el?állítására, és így az uniós megújulóenergia-célkit?zés 2%-ának teljesítésére.
Az uniós biogazdaság már most is közel kétezer milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolít le és több mint 22 millió embert foglalkoztat – ez az uniós foglalkoztatottak 9%-a. A biogazdaság kiterjed a mez?gazdaságra, az erd?gazdaságra, a halászatra, az élelmiszeriparra, a cellulóz- és papírgyártásra, valamint a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területeire. Minden euró, amelyet az uniós finanszírozású biogazdasági kutatásra és innovációra fordítanak, 2025-ig 10 eurónyi hozzáadott értéket eredményez a biogazdaság ágazataiban.
forrás: euvonal.hu
?
Az Európai Bizottság stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy az európai gazdaság a megújuló er?források fokozottabb és fenntarthatóbb igénybevételének útjára lépjen. 2050-re közel 9 millióan leszünk a Földön, a természeti er?források pedig végesek, Európának tehát megújuló biológiai er?forrásokra van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa egészséges élelmiszerrel és takarmánnyal, valamint alapanyagokkal, energiával és egyéb árucikkekkel való ellátását- áll a Bizottság közleményében.
A Bizottság „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” cím? stratégiája és cselekvési terve egységesen, több ágazatra és tudományterületre kiterjed?en foglalkozik a kérdéssel. A cél olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely innovatívabb, kevesebb kibocsátással jár, egységesen kezeli a fenntartható mez?gazdaság és halászat, az élelmiszer-biztonság és a biológiai er?források fenntartható ipari felhasználása iránti igényt, s eközben a biodiverzitást és a környezetvédelmet is garantálja. A terv tehát három f? szempontra összpontosul: a biogazdasághoz szükséges új technológiák és eljárások kidolgozása; a biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése; valamint a politikai döntéshozók és az érdekelt felek szorosabb együttm?ködésének ösztönzése.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felel?s biztos elmondta: Európának át kell állnia a k?olajkorszak utáni gazdaságra. A fenntartható er?források nagyobb arányú igénybevétele nem pusztán lehet?ség: ez mára elengedhetetlenné vált. A fosszilis energián alapuló társadalmat olyan bioalapú társadalommá kell alakítani, amelynek a kutatás és az innováció a hajtóereje. Ez jót tesz környezetünknek, élelmiszer- és energiabiztonságunknak, valamint Európa jöv?beli versenyképességének is – mondta
Biogazdaságnak az olyan gazdaságot nevezzük, amelyben az élelmiszert, a takarmányt, az ipari termékeket és az energiát a talaj és a tenger biológiai er?forrásai, valamint hulladék felhasználásával állítják el?. Ez azt is jelenti, hogy bioalapú eljárásokkal teszik fenntarthatóvá az ipari termelést. Nagyon ígéretes például, hogy a biohulladék alkalmas lehet a m?trágyázás kiváltására vagy bioenergia el?állítására, és így az uniós megújulóenergia-célkit?zés 2%-ának teljesítésére.
Az uniós biogazdaság már most is közel kétezer milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolít le és több mint 22 millió embert foglalkoztat – ez az uniós foglalkoztatottak 9%-a. A biogazdaság kiterjed a mez?gazdaságra, az erd?gazdaságra, a halászatra, az élelmiszeriparra, a cellulóz- és papírgyártásra, valamint a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területeire. Minden euró, amelyet az uniós finanszírozású biogazdasági kutatásra és innovációra fordítanak, 2025-ig 10 eurónyi hozzáadott értéket eredményez a biogazdaság ágazataiban.
forrás: eu.
Az uniós irányelvek alapján a hazai Nemzeti Energiastratégiában 2030-ig egyre növekv? szerepet szánnak az alternatív energiaforrásoknak, köztük a szél-energiának is. Míg azonban az Európai Unió szakosodott és döntéshozó szervei egyértelm?en el?térbe helyezik a megújuló energiahordozókat a fosszilis forrásokkal szemben, addig hazánkban a nap-, víz-, geotermikus -és különösen a szélenergia felhasználásának üteme – a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) álláspontja szerint – nem meggy?z? mérték?, adottságainkhoz, lehet?ségeinkhez képest.
A Nemzeti Energiastratégia fokozatosan határozza meg a fosszilis energiahordozó visszaszorításának és a megújuló energiaforrások felhasználásának százalékban mérhet? arányát. Eszerint 2020-ra a szélenergiából nyert kapacitást igen alacsony szinten, hozzávet?legesen 750 MW-on számolja, melynél hazánk jóval nagyobb, kb. 2000-2500 MW szélenergia-kapacitásra, lenne képes, mindennem? állami és uniós beruházás-támogatás nélkül is. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a jelenlegi szabályozási környezet, pályázati struktúra nem támogatja kifejezetten a szélgenerátorok, széler?m?vek telepítését.
Jelenleg ugyanis csak 330 MW-ot termel? széler?m? m?ködik Magyarországon. A széler?m?vek a környezetet kímél?, és középtávon a legolcsóbb villamosenergia-termelési megoldást jelentik. Hazánkban a vízenergia és a napenergia – földrajzi okokból kifolyólag- jóval kisebb jelent?ség? lehet. Magyarországon ennek ellenére szinte érthetetlenül alacsony a szél erejének felhasználása az energiatermelésben, a megújuló energiaforrások között alig éri el a 2%-ot.
A hazai megújuló-energiaforrások közül – kormányzati szinten – els?sorban a napelemes áramtermelés élvez támogatottságot, emellett a szélenergiával termelt villamos-áram lehet?ségének lakossággal történ? megismertetése indokolatlanul háttérbe szorult. A széler?m?veknek, házi szélturbináknak nincs károsanyag kibocsátásuk, s szinte teljesen, vagy nagyobb részben kiválthatják az áram-szolgálatatóktól vásárolt, a jórészt magas emissziós érékekkel rendelkez? széner?m?vekben el?állított energiát. A széler?m?vek m?ködése nem bonyolult: a szél mozgási energiáját a lapátkerék fogja fel, amely közvetlen összeköttetésben áll a generátorral. Ez a széler?m? tornyában, az úgynevezett gondolában található. A generátorban el?állított áram vezetékeken jut el a trafóházig, ahol a kívánt paraméterekkel rendelkez? áramot állítják el?.
Hazánkban, 2011-ben közel negyven széler?m? m?ködött, a legtöbb az ország észak-nyugati részén. A széler?m?vek telepítése nem egyszer? feladat, el?zetes mérések, számítások kell, hogy megel?zzék. Ennek során els?dlegesen a szélmozgással kapcsolatos adatok kerülnek rögzítésre. 2007-ben egy magyar professzor új, úgynevezett függ?leges tengely? széler?m?vet szabadalmaztatott. Az új típusú széler?m? sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lév? vízszintes tengely?, háromlapátos széler?m?nél, forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Az els? ilyen energia-termel? tornyot tavaly építették fel Felcsúton. A szakmai szervezetekkel és az uniós el?írásokkal összhangban remélhet?leg a hazai szabályozási környezet is változni fog és a döntéshozók felfigyelnek a szél energiájának kihasználási lehet?ségeire, s emellett, f?ként, annak a szén-dioxid kibocsátást csökkent? hatására is.
forrás: muszakiforum.hu
