Budapest, 2013. április 18., csütörtök (MTI) – N?tt tavaly a nemzetközi Bosch-csoport adózás utáni nyeresége és árbevétele is, de visszaesett a kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége – közölte a társaság csütörtökön.
A Bosch tájékoztatása szerint 1,9 százalékkal 52,5 milliárd euróra n?tt 2012-ben az árbevétele, els?sorban az amerikai árbevétel 9,5 százalékos, és az ázsiai és csendes-óceáni bevételek 5,6 százalékos emelkedése miatt. A társaság árbevételének valamivel több mint felét adó európai értékesítés 1,9 százalékkal esett.
A Bosch-csoport kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége (Ebit) 1,4 milliárd euróval 1,3 milliárd euróra csökkent. Az adózás utáni eredmény azonban 522 millió euróval 2,34 milliárd euróra emelkedett.
A Bosch közlése szerint az eredményt negatívan befolyásolta a napenergia üzletág nagymérték? vesztesége, a növekedést el?segít? intézkedések kezdeti beruházásai, az árbevétel-növekedés alacsony mértéke, valamint az, hogy a költségcsökkent? intézkedések is késve éreztették hatásukat.
Stefan Asenkerschbaumer, a társaság pénzügyi igazgatója az eredményeket úgy értékelte: annak ellenére, hogy „az árbevétel növekedése és az eredmény összességében nem volt kielégít?”, számos üzletág jól teljesített. A Bosch 2013-ban 2-4 százalékos árbevétel-növekedést vár.
A Bosch dolgozóinak létszáma kis mértékben, 3400 f?vel, 305 900-ra emelkedett. Az európai munkavállalók létszáma ugyanakkor kis mértékben visszaesett.
A Bosch-csoport Magyarországon 10 leányvállalattal van jelen és 2012 elején 8000 embert foglalkoztatott. A magyarországi cégek teljes konszolidált forgalma 2011-ben 134 milliárd forintot tett ki. A társaság hagyományosan a nemzetközi éves beszámoló után közli magyarországi eredményeit.
Budapest, 2013. április 18., csütörtök (MTI) – N?tt tavaly a nemzetközi Bosch-csoport adózás utáni nyeresége és árbevétele is, de visszaesett a kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége – közölte a társaság csütörtökön.
A Bosch tájékoztatása szerint 1,9 százalékkal 52,5 milliárd euróra n?tt 2012-ben az árbevétele, els?sorban az amerikai árbevétel 9,5 százalékos, és az ázsiai és csendes-óceáni bevételek 5,6 százalékos emelkedése miatt. A társaság árbevételének valamivel több mint felét adó európai értékesítés 1,9 százalékkal esett.
A Bosch-csoport kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége (Ebit) 1,4 milliárd euróval 1,3 milliárd euróra csökkent. Az adózás utáni eredmény azonban 522 millió euróval 2,34 milliárd euróra emelkedett.
A Bosch közlése szerint az eredményt negatívan befolyásolta a napenergia üzletág nagymérték? vesztesége, a növekedést el?segít? intézkedések kezdeti beruházásai, az árbevétel-növekedés alacsony mértéke, valamint az, hogy a költségcsökkent? intézkedések is késve éreztették hatásukat.
Stefan Asenkerschbaumer, a társaság pénzügyi igazgatója az eredményeket úgy értékelte: annak ellenére, hogy „az árbevétel növekedése és az eredmény összességében nem volt kielégít?”, számos üzletág jól teljesített. A Bosch 2013-ban 2-4 százalékos árbevétel-növekedést vár.
A Bosch dolgozóinak létszáma kis mértékben, 3400 f?vel, 305 900-ra emelkedett. Az európai munkavállalók létszáma ugyanakkor kis mértékben visszaesett.
A Bosch-csoport Magyarországon 10 leányvállalattal van jelen és 2012 elején 8000 embert foglalkoztatott. A magyarországi cégek teljes konszolidált forgalma 2011-ben 134 milliárd forintot tett ki. A társaság hagyományosan a nemzetközi éves beszámoló után közli magyarországi eredményeit.
Peking, 2013. április 16., kedd (MTI) – A Kína és Izland közötti szabadkereskedelmi megállapodást emelik ki a keddi kínai lapok a szigetország miniszterelnökének látogatása alkalmából, s azt az európai országoknak szóló üzenetként értékelik.
Jóhanna Sigurdardóttir kormányf? Pekingben kijelentette, büszke arra, hogy országa az els? európai állam, amellyel Peking szabadkereskedelmi megállapodást kötött, s mint mondta, egyebek között arra számít, hogy a kínai termékek olcsóbbakká válnak.
Li Ko-csiang kínai kormányf? mérföldk?nek nevezte az eseményt, s maga is jó példaként említette a Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
A tárgyalásokon kínai részr?l a megújuló – benne a geotermikus – energia, valamint a geológiai, óceáni és sarkvidéki kutatások területén megvalósuló együttm?ködést szorgalmazták, az import és a beruházások b?vítését sürgették. Kína fontos szerepet vállal abból, hogy Izland kilábaljon a pénzügyi válságból például azzal, hogy piacot kínál az izlandi termékeknek.
Az aláírt szerz?dések között van, amelyik a földh? hasznosításával kapcsolatos, s van amelyik az energiatakarékosságra, illetve a pénzügyi együttm?ködésre vonatkozik.
Kína 2006 óta Izland legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában: a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2011-ben elérte a 152 millió dollárt, ami 2012-ben 21 százalékkal b?vült.
A közös közleményben mindkét fél kifejezte, ellenzi a kereskedelem és a beruházások területén megnyilvánuló protekcionizmust és síkra száll a szabad kereskedelem mellett.
A szabadkereskedelmi megállapodásról a China Daily cím? angol nyelv? napilap szakért?je úgy vélte, annak ellenére, hogy Izland nem EU tagország, jó példát szolgáltat az unió országainak.
Kína és az EU 2007-ben kezdett új kereskedelmi tárgyalási fordulót a kérdésben, de nem járt eredménnyel, mert a megállapodáshoz mind a 27 – különböz? érdekeltség? – tagország hozzájárulására szükség van.
Kínának 14 szabadkereskedelmi megállapodása van, amelyek összesen 31 ország gazdaságára terjednek ki. Hatról most tárgyalnak, közük Norvégiával, Svájccal és Dániával.
Peking,
2013. április 16., kedd (MTI) – A Kína és Izland közötti szabadkereskedelmi megállapodást emelik ki a keddi kínai lapok a szigetország miniszterelnökének látogatása alkalmából, s azt az európai országoknak szóló üzenetként értékelik.
Jóhanna Sigurdardóttir kormányf? Pekingben kijelentette, büszke arra, hogy országa az els? európai állam, amellyel Peking szabadkereskedelmi megállapodást kötött, s mint mondta, egyebek között arra számít, hogy a kínai termékek olcsóbbakká válnak.
Li Ko-csiang kínai kormányf? mérföldk?nek nevezte az eseményt, s maga is jó példaként említette a Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
A tárgyalásokon kínai részr?l a megújuló – benne a geotermikus – energia, valamint a geológiai, óceáni és sarkvidéki kutatások területén megvalósuló együttm?ködést szorgalmazták, az import és a beruházások b?vítését sürgették. Kína fontos szerepet vállal abból, hogy Izland kilábaljon a pénzügyi válságból például azzal, hogy piacot kínál az izlandi termékeknek.
Az aláírt szerz?dések között van, amelyik a földh? hasznosításával kapcsolatos, s van amelyik az energiatakarékosságra, illetve a pénzügyi együttm?ködésre vonatkozik.
Kína 2006 óta Izland legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában: a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2011-ben elérte a 152 millió dollárt, ami 2012-ben 21 százalékkal b?vült.
A közös közleményben mindkét fél kifejezte, ellenzi a kereskedelem és a beruházások területén megnyilvánuló protekcionizmust és síkra száll a szabad kereskedelem mellett.
A szabadkereskedelmi megállapodásról a China Daily cím? angol nyelv? napilap szakért?je úgy vélte, annak ellenére, hogy Izland nem EU tagország, jó példát szolgáltat az unió országainak.
Kína és az EU 2007-ben kezdett új kereskedelmi tárgyalási fordulót a kérdésben, de nem járt eredménnyel, mert a megállapodáshoz mind a 27 – különböz? érdekeltség? – tagország hozzájárulására szükség van.
Kínának 14 szabadkereskedelmi megállapodása van, amelyek összesen 31 ország gazdaságára terjednek ki. Hatról most tárgyalnak, közük Norvégiával, Svájccal és Dániával.
Szeged, 2013. április 16.,
kedd (MTI) – Harminchat közintézményt, zömében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klinikáit, kollégiumait, oktatási épületeit ellátógeotermikus f?tési rendszert alakítanak ki a csongrádi megyeszékhelyen. A fejlesztés révén a gázf?tés költségeihez képest 30 százalékos megtakarítást lehet elérni – közölte Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és m?szaki f?igazgatója az MTI-vel.
Közleményben emlékeztetett arra, egy öt évvel ezel?tt uniós támogatással lezajlott kutatás során bebizonyosodott, Szeged hidrogeológiai adottságai lehet?séget adnak gazdaságosan üzemeltethet? geotermikus rendszer megépítésére. Ekkor készültek el a két – egy szegedi és egy újszegedi – geotermikus kör tervei.
Az SZTE az akadémia szegedi biológiai kutatóközpontjával és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával konzorciumban nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a beruházás megvalósítására. A tender gy?ztese a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. lett, amely részben pályázati forrás felhasználásával, 3,254 milliárd forintos beruházással 8,9 MW névleges teljesítmény? geotermikus f?tési rendszert alakít ki – tudatta az igazgató.
A termálkutakból nyert 85-90 Celsius-fokos víz h?szigetelt cs?vezetéken jut el az intézményekbe, ott a meglév? rendszerbe beépített új h?cserél?n keresztül felmelegíti az épületek f?t?vizét. Ez a megoldás – az id?járási körülményekt?l függ?en – részben vagy egészben biztosítja az intézmények f?tését, szükség esetén pedig kazánokkal fedezik a többlet h?igényt. A geotermikus köröket úgy alakítják ki, hogy azokra kés?bb rákapcsolhassák a Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Sport és Fürd?k Kft. egyes épületeit – közölte Majó Zoltán.
A fejlesztésnek köszönhet?en a gázf?tés költségeihez képest 30 százalékos, évi 80-100 millió forintos megtakarítást lehet elérni – tette hozzá a szakember.
Az egyetem honlapján nyilvánosságra hozott, húszéves id?tartamra megkötött megállapodás alapján a felhasználók 2014 szeptemberét?l évente legfeljebb 85 ezer GJ h?energiát vásárolnak a Geotermikus Szolgáltató Kft.-t?l, ezért az els? évben nettó 2590 Ft/GJ h?díjat fizetnek. A h?díj árát a szerz?désben rögzített – többek között az inflációt és az energiahordozók árát figyelembe vev? – képlet alapján indexálják.
1 comment for “Közintézményeket ellátó geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki Szegeden”