Budapest, 2013. április 18., csütörtök (MTI) – N?tt tavaly a nemzetközi Bosch-csoport adózás utáni nyeresége és árbevétele is, de visszaesett a kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége – közölte a társaság csütörtökön.
A Bosch tájékoztatása szerint 1,9 százalékkal 52,5 milliárd euróra n?tt 2012-ben az árbevétele, els?sorban az amerikai árbevétel 9,5 százalékos, és az ázsiai és csendes-óceáni bevételek 5,6 százalékos emelkedése miatt. A társaság árbevételének valamivel több mint felét adó európai értékesítés 1,9 százalékkal esett.
A Bosch-csoport kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége (Ebit) 1,4 milliárd euróval 1,3 milliárd euróra csökkent. Az adózás utáni eredmény azonban 522 millió euróval 2,34 milliárd euróra emelkedett.
A Bosch közlése szerint az eredményt negatívan befolyásolta a napenergia üzletág nagymérték? vesztesége, a növekedést el?segít? intézkedések kezdeti beruházásai, az árbevétel-növekedés alacsony mértéke, valamint az, hogy a költségcsökkent? intézkedések is késve éreztették hatásukat.
Stefan Asenkerschbaumer, a társaság pénzügyi igazgatója az eredményeket úgy értékelte: annak ellenére, hogy „az árbevétel növekedése és az eredmény összességében nem volt kielégít?”, számos üzletág jól teljesített. A Bosch 2013-ban 2-4 százalékos árbevétel-növekedést vár.
A Bosch dolgozóinak létszáma kis mértékben, 3400 f?vel, 305 900-ra emelkedett. Az európai munkavállalók létszáma ugyanakkor kis mértékben visszaesett.
A Bosch-csoport Magyarországon 10 leányvállalattal van jelen és 2012 elején 8000 embert foglalkoztatott. A magyarországi cégek teljes konszolidált forgalma 2011-ben 134 milliárd forintot tett ki. A társaság hagyományosan a nemzetközi éves beszámoló után közli magyarországi eredményeit.
Budapest, 2013. április 18., csütörtök (MTI) – N?tt tavaly a nemzetközi Bosch-csoport adózás utáni nyeresége és árbevétele is, de visszaesett a kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége – közölte a társaság csütörtökön.
A Bosch tájékoztatása szerint 1,9 százalékkal 52,5 milliárd euróra n?tt 2012-ben az árbevétele, els?sorban az amerikai árbevétel 9,5 százalékos, és az ázsiai és csendes-óceáni bevételek 5,6 százalékos emelkedése miatt. A társaság árbevételének valamivel több mint felét adó európai értékesítés 1,9 százalékkal esett.
A Bosch-csoport kamatfizetés és adózás el?tti nyeresége (Ebit) 1,4 milliárd euróval 1,3 milliárd euróra csökkent. Az adózás utáni eredmény azonban 522 millió euróval 2,34 milliárd euróra emelkedett.
A Bosch közlése szerint az eredményt negatívan befolyásolta a napenergia üzletág nagymérték? vesztesége, a növekedést el?segít? intézkedések kezdeti beruházásai, az árbevétel-növekedés alacsony mértéke, valamint az, hogy a költségcsökkent? intézkedések is késve éreztették hatásukat.
Stefan Asenkerschbaumer, a társaság pénzügyi igazgatója az eredményeket úgy értékelte: annak ellenére, hogy „az árbevétel növekedése és az eredmény összességében nem volt kielégít?”, számos üzletág jól teljesített. A Bosch 2013-ban 2-4 százalékos árbevétel-növekedést vár.
A Bosch dolgozóinak létszáma kis mértékben, 3400 f?vel, 305 900-ra emelkedett. Az európai munkavállalók létszáma ugyanakkor kis mértékben visszaesett.
A Bosch-csoport Magyarországon 10 leányvállalattal van jelen és 2012 elején 8000 embert foglalkoztatott. A magyarországi cégek teljes konszolidált forgalma 2011-ben 134 milliárd forintot tett ki. A társaság hagyományosan a nemzetközi éves beszámoló után közli magyarországi eredményeit.
Peking, 2013. április 16., kedd (MTI) – A Kína és Izland közötti szabadkereskedelmi megállapodást emelik ki a keddi kínai lapok a szigetország miniszterelnökének látogatása alkalmából, s azt az európai országoknak szóló üzenetként értékelik.
Jóhanna Sigurdardóttir kormányf? Pekingben kijelentette, büszke arra, hogy országa az els? európai állam, amellyel Peking szabadkereskedelmi megállapodást kötött, s mint mondta, egyebek között arra számít, hogy a kínai termékek olcsóbbakká válnak.
Li Ko-csiang kínai kormányf? mérföldk?nek nevezte az eseményt, s maga is jó példaként említette a Kína és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
A tárgyalásokon kínai részr?l a megújuló – benne a geotermikus – energia, valamint a geológiai, óceáni és sarkvidéki kutatások területén megvalósuló együttm?ködést szorgalmazták, az import és a beruházások b?vítését sürgették. Kína fontos szerepet vállal abból, hogy Izland kilábaljon a pénzügyi válságból például azzal, hogy piacot kínál az izlandi termékeknek.
Az aláírt szerz?dések között van, amelyik a földh? hasznosításával kapcsolatos, s van amelyik az energiatakarékosságra, illetve a pénzügyi együttm?ködésre vonatkozik.
Kína 2006 óta Izland legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában: a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2011-ben elérte a 152 millió dollárt, ami 2012-ben 21 százalékkal b?vült.
A közös közleményben mindkét fél kifejezte, ellenzi a kereskedelem és a beruházások területén megnyilvánuló protekcionizmust és síkra száll a szabad kereskedelem mellett.
A szabadkereskedelmi megállapodásról a China Daily cím? angol nyelv? napilap szakért?je úgy vélte, annak ellenére, hogy Izland nem EU tagország, jó példát szolgáltat az unió országainak.
Kína és az EU 2007-ben kezdett új kereskedelmi tárgyalási fordulót a kérdésben, de nem járt eredménnyel, mert a megállapodáshoz mind a 27 – különböz? érdekeltség? – tagország hozzájárulására szükség van.
Kínának 14 szabadkereskedelmi megállapodása van, amelyek összesen 31 ország gazdaságára terjednek ki. Hatról most tárgyalnak, közük Norvégiával, Svájccal és Dániával.
