Decemberben lejárt a Paksi atomer?m? legrégibb reaktorblokkjának 30 évesre tervezett élettartama. M?ködési idejét több mint kétséges eljárás végén most újabb húsz évvel meghosszabbították.
A Paksi Atomer?m? sikerekben és kalandokban gazdag élete eddigi legnagyobb kihívása elé érkezett. Decemberben lejárt a legöregebb „egyes” reaktorblokk eredetileg tervezett 30 éves élettartama, amelyet most húsz évvel meghosszabbítanak. Maga a technológia, amelyre még húsz évig rábízzák biztonságunkat negyven éves: már megépülése idejében is elavultnak számított. Egy olyan engedélyeztetési eljárás végén hozták meg a döntést, amelyik nem vizsgálta az alternatívákat, és amelynek alapossága, eredményeinek hitelessége minimum kétséges. Cserébe viszont egyszer?bb volt, mint ha bármelyikünk engedélyt kérne egy garázs építésére.
Aki látott már széthajtott, majd szépen kiporszívózott, felpolírozott, 30 éves Moszkvicsot vadiúj bólogató kutyával a kalaptartóban, az nagyjából el tudja képzelni, mit rejtegetnek az atomer?m? mélyén. A gond az, hogy rengeteg pénzb?l nagyon sok mindent ki lehet cserélni, ki lehet javítani egy reaktorban, akár teljesen új arculatot is lehet tervezni, és biztosítani a média jóindulatát a hirdetési pénzekkel, de a lényeget nem lehet megváltoztatni: a reaktorblokkot. Mint ahogy Nyugaton a hasonló korú reaktoroknál alapkövetelménynek számító teljes nyomású konténment-véd?burkot sem lehet építeni. Pedig ha baj van, az tudja legnagyobb biztonsággal megfogni a sugárzást.
Magyarország biztonsága 2032-ig a szovjet ipar negyven évvel ezel?tti vívmányának megbízhatóságától függ. Meg a nagyszer? vezet?i és „független” ellen?ri gárdától. Amely társulat alig egy éve nem volt képes észrevenni f?városunk belterületén, Csillebércen egy Európa-szerte már hangos botránnyal kísért rendkívüli jódkibocsátást. („Kedves magyar kollégák, biztos, hogy nem t?letek jön a Csehországban is bemért jód-izotóp?” „Á, dehogy.” „Biztos? Megnéztetek mindent?” „Hát persze.” „És ott Csillebércen azt a kutató reaktort is?” „Hú, az istenit!” – kábé így zajlott.) A katasztrófavédelem oldalán még most is fenn van a közlemény, miszerint a jód nem t?lünk jön, mert nem is jöhet t?lünk, ezért ránk nem veszélyes.
Ugyanez a csapat volt, amelyik a sokszor emlegetett éveken át tartó hatalmas biztonsági fejlesztések után összehozta Paks történetének eddigi legnagyobb, INES skála szerinti hármas fokozatú súlyos üzemzavarát. Összehasonlításul: ennél a hármasnál Fukushima kezdeti besorolása csak egy fokkal volt magasabb; ami egyrészt rögtön jelzi, hogy mennyit értek a nagy biztonsági fejlesztések, másrészt azt is jelezte, hogy mennyit tanulnak a magyar üzemeltet?k az esetb?l. Sokat nem, hiszen felel?st azóta sem sikerült találni.
Volt viszont annak a súlyos üzemzavarnak egy nagyon örvendetes következménye. Nevezetesen, hogy tapasztalati úton is alátámasztást nyert a tény, hogy Paks fokozatosan, de kiváltható. A kettes blokk a kezel?k bénázásának következtében el?re nem tervezetten állt 16 hónapot. És láss csodát, nem akadt el a lift két emelet között, nem kellett gyertyával világítani a kórházakban, nem szálltak el az energiaárak.
Ha nem akadályoznák tovább a megújuló energia terjedését, ha fordítanának végre pénzt és figyelmet az energiahatékonyság javítására (els?nek: szigetelésre), akkor Paks kiváltható lenne. Nem egyszerre és nem azonnal, hanem ahogy a blokkok eredetileg tervezett élettartama lejár, úgy szép nyugodtan az energiaárak elszállása nélkül nyugdíjba lehetne küldeni az egész rozsdaövezetet. Hiszen Magyarországon is fúj a szél, süt a nap, a föld télen h?t, nyáron h?t, – nem csak azokban az országokban, ahol a megújuló energiára mind jobban támaszkodnak. Lásd például a nálunk kevesebb napsütéses órával rendelkez? Ausztriát vagy az ennek ellenére vezet? napelemes Németországot.
Mi viszont inkább egy nagy kalandot választottunk. Kipróbáljuk, mit bír még a vén tragacs. Izgalmas lesz, maradjunk annyiban. Amelynek izgalmaiban nem csak a tízmillió magyar osztozhat, hanem a környez? országok lakossága is.
Ebb?l a reaktortípusból Európában mi vágunk bele a hosszabbítás kísérletébe el?ször. A Csillebérc óta frissen bizonyítottan tökkelütött, a saját szabályai szerint önmagukat ellen?rz? hatóságainkkal, nos, ez igazi szenzáció.
Az egész világ nukleáris ipara csodálja bátorságunkat, ideje hát büszkének lennünk!
2012.12.27. | forrás: hvg.hu |(A szerz?, Vay Márton a Greenpeace Magyarország szóviv?je) | Michael Debreczeni
További linkek ehhez a témához:
https://www.mnnsz.hu/2012/12/06/varja-az-ugyfeleket-az-atomtemeto/
https://www.mnnsz.hu/2012/10/30/az-atomenergia-reneszansza/
https://www.mnnsz.hu/category/atomenergia/page/2/
Decemberben lejárt a Paksi atomer?m? legrégibb reaktorblokkjának 30 évesre tervezett élettartama. M?ködési idejét több mint kétséges eljárás végén most újabb húsz évvel meghosszabbították.
A Paksi Atomer?m? sikerekben és kalandokban gazdag élete eddigi legnagyobb kihívása elé érkezett. Decemberben lejárt a legöregebb „egyes” reaktorblokk eredetileg tervezett 30 éves élettartama, amelyet most húsz évvel meghosszabbítanak. Maga a technológia, amelyre még húsz évig rábízzák biztonságunkat negyven éves: már megépülése idejében is elavultnak számított. Egy olyan engedélyeztetési eljárás végén hozták meg a döntést,
amelyik nem vizsgálta az alternatívákat, és amelynek alapossága, eredményeinek hitelessége minimum kétséges. Cserébe viszont egyszer?bb volt, mint ha bármelyikünk engedélyt kérne egy garázs építésére.
Aki látott már széthajtott, majd szépen kiporszívózott, felpolírozott, 30 éves Moszkvicsot vadiúj bólogató kutyával a kalaptartóban, az nagyjából el tudja képzelni, mit rejtegetnek az atomer?m? mélyén. A gond az, hogy rengeteg pénzb?l nagyon sok mindent ki lehet cserélni, ki lehet javítani egy reaktorban, akár teljesen új arculatot is lehet tervezni, és biztosítani a média jóindulatát a hirdetési pénzekkel, de a lényeget nem lehet megváltoztatni: a reaktorblokkot. Mint ahogy Nyugaton a hasonló korú reaktoroknál alapkövetelménynek számító teljes nyomású konténment-véd?burkot sem lehet építeni. Pedig ha baj van, az tudja legnagyobb biztonsággal megfogni a sugárzást.
Magyarország biztonsága 2032-ig a szovjet ipar negyven évvel ezel?tti vívmányának megbízhatóságától függ. Meg a nagyszer? vezet?i és „független” ellen?ri gárdától. Amely társulat alig egy éve nem volt képes észrevenni f?városunk belterületén, Csillebércen egy Európa-szerte már hangos botránnyal kísért rendkívüli jódkibocsátást. („Kedves magyar kollégák, biztos, hogy nem t?letek jön a Csehországban is bemért jód-izotóp?” „Á, dehogy.” „Biztos? Megnéztetek mindent?” „Hát persze.” „És ott Csillebércen azt a kutató reaktort is?” „Hú, az istenit!” – kábé így zajlott.) A katasztrófavédelem oldalán még most is fenn van a közlemény, miszerint a jód nem t?lünk jön, mert nem is jöhet t?lünk, ezért ránk nem veszélyes.
Ugyanez a csapat volt, amelyik a sokszor emlegetett éveken át tartó hatalmas biztonsági fejlesztések után összehozta Paks történetének eddigi legnagyobb, INES skála szerinti hármas fokozatú súlyos üzemzavarát. Összehasonlításul: ennél a hármasnál Fukushima kezdeti besorolása csak egy fokkal volt magasabb; ami egyrészt rögtön jelzi, hogy mennyit értek a nagy biztonsági fejlesztések, másrészt azt is jelezte, hogy mennyit tanulnak a magyar üzemeltet?k az esetb?l. Sokat nem, hiszen felel?st azóta sem sikerült találni.
Volt viszont annak a súlyos üzemzavarnak egy nagyon örvendetes következménye. Nevezetesen, hogy tapasztalati úton is alátámasztást nyert a tény, hogy Paks fokozatosan, de kiváltható. A kettes blokk a kezel?k bénázásának következtében el?re nem tervezetten állt 16 hónapot. És láss csodát, nem akadt el a lift két emelet között, nem kellett gyertyával világítani a kórházakban, nem szálltak el az energiaárak.
Ha nem akadályoznák tovább a megújuló energia terjedését, ha fordítanának végre pénzt és figyelmet az energiahatékonyság javítására (els?nek: szigetelésre), akkor Paks kiváltható lenne. Nem egyszerre és nem azonnal, hanem ahogy a blokkok eredetileg tervezett élettartama lejár, úgy szép nyugodtan az energiaárak elszállása nélkül nyugdíjba lehetne küldeni az egész rozsdaövezetet. Hiszen Magyarországon is fúj a szél, süt a nap, a föld télen h?t, nyáron h?t, – nem csak azokban az országokban, ahol a megújuló energiára mind jobban támaszkodnak. Lásd például a nálunk kevesebb napsütéses órával rendelkez? Ausztriát vagy az ennek ellenére vezet? napelemes Németországot.
Mi viszont inkább egy nagy kalandot választottunk. Kipróbáljuk, mit bír még a vén tragacs. Izgalmas lesz, maradjunk annyiban. Amelynek izgalmaiban nem csak a tízmillió magyar osztozhat, hanem a környez? országok lakossága is.
Ebb?l a reaktortípusból Európában mi vágunk bele a hosszabbítás kísérletébe el?ször. A Csillebérc óta frissen bizonyítottan tökkelütött, a saját szabályai szerint önmagukat ellen?rz? hatóságainkkal, nos, ez igazi szenzáció.
Az egész világ nukleáris ipara csodálja bátorságunkat, ideje hát büszkének lennünk!
2012.12.27. | forrás: hvg.hu |(A szerz?, Vay Márton a Greenpeace Magyarország szóviv?je) | Michael Debreczeni
További linkek ehhez a témához:
https://www.mnnsz.hu/2012/12/06/varja-az-ugyfeleket-az-atomtemeto/
https://www.mnnsz.hu/2012/10/30/az-atomenergia-reneszansza/
https://www.mnnsz.hu/category/atomenergia/page/2/
Egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket, így jöv? januártól már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell tanúsítványt (lakcímkét) készíteni – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft (MEHI).
amelyek szerint az épületek energetikai besorolását a lakáshirdetésekben is meg kell jeleníteni, ha az már elkészült. 2013 januárjától a következ? f?bb új elemeket tartalmazza:
- az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, bérbe adásánál is kell tanúsítványt készíteni az eladónak
- már az 500 és 1000 négyzetméter közötti hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 négyzetméter felett volt kötelez?)
- az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll
- az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerz?désekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vev?/bérl? nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette
- a tanúsítványok kötelez? eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni
- a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz min?ség-ellen?rzés is.
