A szándéknyilatkozat értelmében a Magyar Állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezel? (MNV) Zrt. útján 51 százalékos többségi részesedést szerez az MMBF-ben. A jelenleg meglév? 72,46 százaléknyi MOL részesedésb?l fennmaradó 21,46 százalékot az MMBF-ben eddig is kisebbségi tulajdonos MSZKSZ vásárolja meg. Így az elképzelések szerint az MMBF Zrt. tulajdonosi struktúrája úgy alakul majd, hogy az 51 százalékos MNV mellett az MSZKSZ 49 százalékos részvénycsomag felett rendelkezik.

A felek rögzítették, hogy a tulajdon-átruházási szerz?déseket a szükséges vagyonértékelések elvégzése után, 90 napon belül megkötik.

Az MMBF üzemelteti az Algy?n 2009-ben létesült 1,9 milliárd köbméter kapacitású gáztárolót, amely Magyarország biztonsági gázkészletén túl kereskedelmi célú készleteket is tárol. A Sz?reg-1 biztonsági gáztároló segítségével az állam még a téli hónapokban is garantálni tudja a lakosság számára a lehet? legalacsonyabb gázárat, ezzel támogatva a rezsicsökkentési törekvéseket – fogalmaz a közlemény.

A szándéknyilatkozat aláírása megfelel annak a kormányzati szándéknak, amely szerint a gáz biztonsági készletezést állami tevékenységként állami tulajdonú tároló végezze. A lépéssel az állam egy korszer? technológiát üzemeltet? és üzleti értelemben is sikeres cégben szerez többségi tulajdonrészt. Az MMBF megvásárlása a központi költségvetés egyenlegét nem érinti, mivel az államháztartási körön kívül bonyolódik le. A megállapodás jól illeszkedik a MOL egyértelm? profiltisztítási stratégiájához is – olvasható a fejlesztési tárca tájékoztatójában.

  

Mint ismeretes az Országgy?lés tavaly ?sszel fogadta el azt a törvénymódosító, amely el?készítette a most bejelentett felvásárlási szándékot. A sz?regi tároló visszavásárlásával párhuzamosan zajlott az E.ON magyarországi gázüzletágának visszavásárlása is, aminek eredményként hamarosan az állam kezében összpontosulhat majd az ország összes földgáztároló kapacitása. A monopolhelyzet által így állam teljes egészében kihasználhatja majd a gáztárolókban rejl? stratégiai lehet?séget (egy új nemzetközi vezeték esetében er?síthetik Magyarország tárgyalási pozícióját, illetve a régiós gázelosztói szereppel kapcsolatos célkit?zések megvalósításának lehet?ségei és kockázatai is egyedül az állam kezébe kerülnek).

A gáztárolói tevékenység sajátosságaiból fakadóan szabályozási eszközökkel az állam belföldön is tovább javíthatja az eszközök eredménytermel?-képességét, azonban ez a gázszolgáltatók költségeinek és-vagy a fogyasztói terhek növekedése által érhet? el.

Az MSZKSZ 2013-as üzleti tervében nem szerepel a sz?regi tárolóban lév? részesedés növelése, de a szervezet rendszerint hitelekb?l fedezi a hasonló akvizíciókat.

A MOL korábbi tájékoztatása szerint a tároló kiépítésének költségei kb. 150 milliárd forintot tettek ki, ami azt feltételezi, hogy az állam a 51%-os tulajdonrész megszerzése mellett több tízmilliárdos bevásárlást fog végrehajtani.

Mit jelent ez a MOL-nak?

A bejelentés nem számít meglepetésnek, pláne a tegnap megjelent kormányhatározat után. A MOL ezzel részesedését?l teljes egészében megválik, az állam pedig a lehet? leginkább költségtakarékos utat választotta, hiszen a többségi befolyáshoz szükséges minimum részesedést vásárolja meg.

A MOL szempontjából most már csak az a fontos, hogy milyen áron sikerül részesedését értékesíteni, ez ugyanis a tranzakció megítélését érdemben befolyásolja. Az MMBF 2009-2011 között 9-17 milliárd forint tisztított üzemi eredményt hozott a MOL csoportnak, ami a konszolidált (egyszeri tételek nélküli) üzemi eredménynek mintegy 5%-át tette ki.

A tavalyi év egészére vonatkozóan a társaság az MMBF eredményét illet?en csak nettó profit adatot közölt, azt azonban lehet tudni, hogy a tavalyi év els? kilenc hónapjában az MMBF EBITDA-ja 17,9 milliárd forintot tett ki. Ha ezt a teljes 2012-es évre arányosítjuk, 24 milliárd forintos EBITDA-érték adódik.

Az ismert, hogy a beruházáshoz az EBRD-vel 2009 júniusában 200 millió eurós hitelmegállapodást kötött a MOL, 8 éves futamid?re. Ezek alapján id?arányosan a hitelb?l fennmaradó összeg 2012 végére számolva 34,2 milliárd forint (az alábbi számításoknál ezt tekintjük nettó hitelnek).

Ha figyelembe vesszük mindezt, valamint a régiós olajszektorra vonatkozó 5-szörös 2012-es medián EV/EBITDA árazást, továbbá a MOL 72,5%-os részesedését, akkor az MMBF-részesedés értékére 62 milliárd forint adódik. Ez egy részvényre vetítve 590 forintnak felel meg, ami a jelenlegi részvényár 4%-a. Természetesen ez csak egy gyors kalkuláció, a nagyságrendeket mindazonáltal ez is érzékeltetheti.

A szándéknyilatkozat értelmében a Magyar Állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezel? (MNV) Zrt. útján 51 százalékos többségi részesedést szerez az MMBF-ben. A jelenleg meglév? 72,46 százaléknyi MOL részesedésb?l fennmaradó 21,46 százalékot az MMBF-ben eddig is kisebbségi tulajdonos MSZKSZ vásárolja meg. Így az elképzelések szerint az MMBF Zrt. tulajdonosi struktúrája úgy alakul majd, hogy az 51 százalékos MNV mellett az MSZKSZ 49 százalékos részvénycsomag felett rendelkezik.

A felek rögzítették, hogy a tulajdon-átruházási szerz?déseket a szükséges vagyonértékelések elvégzése után, 90 napon belül megkötik.

Az MMBF üzemelteti az Algy?n 2009-ben létesült 1,9 milliárd köbméter kapacitású gáztárolót, amely Magyarország biztonsági gázkészletén túl kereskedelmi célú készleteket is tárol. A Sz?reg-1 biztonsági gáztároló segítségével az állam még a téli hónapokban is garantálni tudja a lakosság számára a lehet? legalacsonyabb gázárat, ezzel támogatva a rezsicsökkentési törekvéseket – fogalmaz a közlemény.

A szándéknyilatkozat aláírása megfelel annak a kormányzati szándéknak, amely szerint a gáz biztonsági készletezést állami tevékenységként állami tulajdonú tároló végezze. A lépéssel az állam egy korszer? technológiát üzemeltet? és üzleti értelemben is sikeres cégben szerez többségi tulajdonrészt. Az MMBF megvásárlása a központi költségvetés egyenlegét nem érinti, mivel az államháztartási körön kívül bonyolódik le. A megállapodás jól illeszkedik a MOL egyértelm? profiltisztítási stratégiájához is – olvasható a fejlesztési tárca tájékoztatójában.

  

Mint ismeretes az Országgy?lés tavaly ?sszel fogadta el azt a törvénymódosító, amely el?készítette a most bejelentett felvásárlási szándékot. A sz?regi tároló visszavásárlásával párhuzamosan zajlott az E.ON magyarországi gázüzletágának visszavásárlása is, aminek eredményként hamarosan az állam kezében összpontosulhat majd az ország összes földgáztároló kapacitása. A monopolhelyzet által így állam teljes egészében kihasználhatja majd a gáztárolókban rejl? stratégiai lehet?séget (egy új nemzetközi vezeték esetében er?síthetik Magyarország tárgyalási pozícióját, illetve a régiós gázelosztói szereppel kapcsolatos célkit?zések megvalósításának lehet?ségei és kockázatai is egyedül az állam kezébe kerülnek).A gáztárolói tevékenység sajátosságaiból fakadóan szabályozási eszközökkel az állam belföldön is tovább javíthatja az eszközök eredménytermel?-képességét, azonban ez a gázszolgáltatók költségeinek és-vagy a fogyasztói terhek növekedése által érhet? el.

Az MSZKSZ 2013-as üzleti tervében nem szerepel a sz?regi tárolóban lév? részesedés növelése, de a szervezet rendszerint hitelekb?l fedezi a hasonló akvizíciókat.

A MOL korábbi tájékoztatása szerint a tároló kiépítésének költségei kb. 150 milliárd forintot tettek ki, ami azt feltételezi, hogy az állam a 51%-os tulajdonrész megszerzése mellett több tízmilliárdos bevásárlást fog végrehajtani.

Mit jelent ez a MOL-nak?

A bejelentés nem számít meglepetésnek, pláne a tegnap megjelent kormányhatározat után. A MOL ezzel részesedését?l teljes egészében megválik, az állam pedig a lehet? leginkább költségtakarékos utat választotta, hiszen a többségi befolyáshoz szükséges minimum részesedést vásárolja meg.

A MOL szempontjából most már csak az a fontos, hogy milyen áron sikerül részesedését értékesíteni, ez ugyanis a tranzakció megítélését érdemben befolyásolja. Az MMBF 2009-2011 között 9-17 milliárd forint tisztított üzemi eredményt hozott a MOL csoportnak, ami a konszolidált (egyszeri tételek nélküli) üzemi eredménynek mintegy 5%-át tette ki.

A tavalyi év egészére vonatkozóan a társaság az MMBF eredményét illet?en csak nettó profit adatot közölt, azt azonban lehet tudni, hogy a tavalyi év els? kilenc hónapjában az MMBF EBITDA-ja 17,9 milliárd forintot tett ki. Ha ezt a teljes 2012-es évre arányosítjuk, 24 milliárd forintos EBITDA-érték adódik.

Az ismert, hogy a beruházáshoz az EBRD-vel 2009 júniusában 200 millió eurós hitelmegállapodást kötött a MOL, 8 éves futamid?re. Ezek alapján id?arányosan a hitelb?l fennmaradó összeg 2012 végére számolva 34,2 milliárd forint (az alábbi számításoknál ezt tekintjük nettó hitelnek).

Ha figyelembe vesszük mindezt, valamint a régiós olajszektorra vonatkozó 5-szörös 2012-es medián EV/EBITDA árazást, továbbá a MOL 72,5%-os részesedését, akkor az MMBF-részesedés értékére 62 milliárd forint adódik. Ez egy részvényre vetítve 590 forintnak felel meg, ami a jelenlegi részvényár 4%-a. Természetesen ez csak egy gyors kalkuláció, a nagyságrendeket mindazonáltal ez is érzékeltetheti.

Diane Moss, a 100 százalék megújulók politikájának intézete elnevezés? szervezet elnökeként felhívja a figyelmet arra, hogy akadnak nemzetek, amelyek immáron el is kötelezték magukat e nagyszabású feladat megoldására. Példaként említi Dániát, itt ugyanis törvénybe iktatták, hogy az energiaellátást – a f?tés/h?tést, az áramot és a közlekedés-szállítás energiaigényét – maradéktalanul a megújuló energiaforrásokból kell kielégíteni – írja azAlternatívEnergia.hu.

Akad olyan helyszíne a világnak, nevezetesen a csendes-óceáni Tokelau-sziget, ahol a nemzetgazdaság energiaellátását máris 100 százalékban a megújuló energiaforrásokból fedezik. Izland is az említésre méltó országok közé tartozik, hiszen ebben ez észak-európai államban a villamosáram-termelés 100 százalékban az új módú energiafelhasználásból származik, és az ország teljes energiaellátásában 82 százalékot tesz ki a megújuló energiaforrások felhasználása. Skócia távlati tervében 2020-ra tehet? az a dátum, amikorra el akarják érni, hogy áramellátást 100 százalékban a megújuló energiaforrásokból nyerjék.

Európa tenne lépéseket az energiamegtakarítás érdekében is. Bemutatták a Fenntartható Energia Akciótervet.

Fels?-Asztria pedig azzal büszkélkedhet, hogy egyik városában meghatározóvá vált az az energiapolitika, amely célul t?zte ki, hogy 2030-ra kizárólag megújuló forrásokat vonnak be az energiaellátásba. Németország sajátossága, hogy vannak olyan területei, ahol az energiaigényt már teljesen a megújuló energiákból tudnák fedezni. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, például San Francisco és San José városok deklarálták hivatalosan, hogy a eljövend? évtizedre elérik a 100 százalékban megújuló forrásokon alapuló energiatermelést. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani Vermont államra, amely területének minden gazdasági szektorában kilencven százalék megújulóenergia-felhasználást irányozott el? az energiatermelésben az évszázad közepére.

Az érintett cégek ez irányú tevékenységét elemezve, érdemes hangsúlyozni, hogy szép számban akadnak már olyan jelent?s nagyvállalatok, ahol 100 százalékban a megújuló energiaforrásokból akarják biztosítani az energiaellátást, vagy már elérték ezt a célkit?zést. Példaadó lehet ebben a tekintetben az IKEA és Google, amelyekr?l tudvalev?, hogy maximálisan kihasználják ezt a sokat ígér?, jól hasznosuló lehet?séget.

Forrás: piacesprofit.hu