Manapság egyre inkább el?térbe kerülnek az otthonokban azok az alternatív megoldások, melyekkel nem kevés energiát lehet spórolni. Ezáltal amellett, hogy lelkiismeretünket megnyugtathatjuk, hogy igen, mi is tettünk valamint környezetünkért, még a pénztárcánkban is több maradhat, ha például egyfelújítás alkalmával lecseréljük az elavult rendszereket. Éppen ezért összeszedtük a legnépszer?bb energiatakarékos eszközöket.
Els? lépés: megfelel? h?szigetelés
Amennyiben csökkenteni akarja energiaköltségét, akkor els? körben a megfelel? h?szigetelésreérdemes figyelmet fordítani, hisz’ szinte ez az alfája és omegája az otthonokban lév? energiahatékonyságnak. És ha ez optimális, akkor nagyban csökkenti a kiadásait is, mert miközben télen és nyáron is komfortosan érezheti magát, és 30-60 százalékkal is mérsékelheti a f?tési költségeket. További el?nye a h?szigetelésnek, hogy ha a megfelel?re vált, akkor háza értéke is lényegesen megn?.
Napkollektor
A napkollektor lényegében egy h?csapda, melyben a fekete felület miatt a napfény elnyel?dik, majd a keletkezett h? felmelegíti a kollektor csöveiben lév? folyadékot. Ezzel a meleg víz, illetve a f?tés költségei hosszútávon lényegesen csökkenhetnek. Persze azt egyb?l nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor is térül meg ez a befektetés, ugyanis ez függ többek között a ház szerkezetét?l, fekvését?l, illetve attól, hogy pontosan mire is szeretné használni.
Hazánkban két típusa terjedt el, a síkkollektor, valamint a vákuumcsöves napkollektor. A kett? szinte megegyezik, azonban nagy különbség, hogy míg az el?bbi hatásait inkább csak tavasszal és nyáron élvezhetjük, addig az utóbbinál hidegebb id?ben, például télen is, mivel a vákuum az egyik legjobb h?szigetel?. Ennek ellenére a kivitelez?k ezt inkább azoknak ajánlják, akiknek a pénztárcájuk megengedik, mivel a síkkollektorokkal is nagy hatásfokot lehet elérni, s?t, sokak szerint élettartamuk is hosszabb.
Ára: 60.000-100.000 Ft/m2
Egy egész napkollektoros rendszer ára kivitelezéssel együtt 1-1,5 millió Ft.
Alternatív megoldás: sörkollektor: amennyiben a profi napkollektor árát húzósnak találja, ám valahogy mégis szeretne spórolni, akkor készíthet magának sörkollektort is! Ez egy lényegében üres sörösdobozokból álló szerkezet, melynek egy négyzetmétere akár 10.000 Ft-ból is kijöhet. Amennyiben b?vebb információkat szeretne megtudni róla, akkor azt itt megteheti!
Geotermikus energia, h?szivattyúk
A geotermikus energia – akárcsak a napfény és a szél – a megújuló energiaforrásokhoz tartozik. Hogy ez mi is pontosan? Röviden a földb?l jöv? h?energia. Mivel a napsugárzás közel 50 százalékát elnyeli a talaj, az egész évben szinte állandó h?mérsékleten van. A h?szivattyúk pont ezt használják ki úgy, hogy szondáik összegy?jtik a föld h?jét, és így megoldható vele mind a f?tés, a h?tés, valamint a meleg víz el?állítása is. Nagy el?nye a többi megújuló berendezéshez képest az, hogy hatásfoka nincs id?járáshoz kötve, ellenben a legtöbbször hangoztatott hátrányával azonban számolni kell, vagyis azzal, hogy bár a f?tési gázszámla nullára csökken, addig az áram számla megemelkedik, hiszen a h?szivattyú villamosenergiával m?ködik. Éppen ezért miel?tt beüzemeltetné, mindenképp vizsgálja meg, milyet is választ, és hogy egyáltalán megéri-e önnek.
Függ?leges, vs. vízszintes szivattyú: a szivattyúkat el lehet helyezni függ?legesen és vízszintesen is. Azonban az utóbbinál lényegesen nagyobb területet kell felásni miatta, ráadásul azt jobban befolyásolja a küls? h?mérséklet is. Ezzel szemben a függ?leges kivitelezése állandó h?t biztosít, és a kertet sem kell hozzá annyira feldúlni.
Ára: vízszintes: 15-20 millió Ft kivitelezéssel, függ?leges: 10 milló Ft kivitelezéssel.
Biomassza, pellet
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiváltsák a fosszilis energiahordozókat (k?olaj, földgáz), és erre az egyik legnépszer?bb megoldás a biomassza használata. F?tésre ezek közül leginkbb a pelletet használják, ami biológiai eredet? szilárd szerves hulladékok összepréseléséb?l származó tüzel?anyag). Ezt a pelletet kazánokban, illetve pellet kályhákban alkalmazzák. A különbség a kett? között annyi, mint egy egyszer? kazán és egy cserépkályha között, tehát míg az el?bbi rendszerint egy elkülönített helyiségben van, és úgy f?ti be az egész épületet, addig a másik egy adott szobában van, és mivel „csak” sugározza a h?t, így csak az adott légtér f?tésére alkalmas.
Árak:
pellet kazán: a kazán beszerelve 1 millió Ft. Ehhez kazánházat kell építeni, ami kb. kilenc négyzetméter. Ennek a kivitelezési költsége kb. brutto 200.000 Ft/m2 áron 1,8 millió Ft, tehát összesen 2.8 millió Ft.
pellet kályha: 400.000-2 millió Ft.
pellet: 50-100 Ft/kg
Hogyan válasszon szakembert?
Az interneten rengeteg kivitelez?t találni, akik különböz? árakon dolgoznak, így nehéz közülük kiválasztani a legjobbat. Természetesen a legjobb, ha olyasvalakit keres meg a munkával, akit ismer?sei ajánlottak, így nem lesz az egész zsákbamacska. Amennyiben erre nincs lehet?sége, érdemes fórumokon, mesterember keres?kön kutakodni, ahol elolvashatja mások véleményét arról, kinek milyen tapasztalatai vannak. Ilyen például a joszaki.hu, vagy a mesterterkep.hu. Ráadásul az ilyen oldalakon sokszor véleményeket, hozzászólásokat is olvashat a szakemberekr?l. Utolsó körben pedig gy?jtsön be minél több helyr?l árajánlatot, majd válassza ki azt, aki az elképzeléseihez és a pénztárcájához a legközelebb áll.
Megjegyzés: Amennyiben energiatakarékos berendezéseket rendel, akkor a cégek árajánlatában legtöbbször benne szerepel már eleve a kivitelezési költség. Általában az összeg 60 százalékát maga a berendezés teszi, míg a maradék 40-et a munkadíj.
forrás: divany.hu
Saját kezdeményezésére – közös megegyezéssel – április 30-i hatállyal lemond tisztségér?l Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, aki 2010 júniusától töltötte be tisztségét – tájékoztatta az NFÜ hétf?n az MTI-vel. A közlemény emlékeztet: Petykó Zoltán már kinevezésekor egyértelm?sítette, hogy csak addig vállalja a feladatot, amíg az NFÜ szervezete képessé nem válik a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési források teljes befogadására.
„A mintegy 8200 milliárd forintos összeg közel 100 százalékára már kiírta a pályázatokat az NFÜ és 95 százalékát már le is kötötte, vagyis Petykó Zoltán az eredetileg tervezettnek megfelel?en nyújtotta be lemondását. Petykó Zoltán ezután els?sorban az üzleti életben kamatoztatja majd szakértelmét, de a MAVIR felügyel?bizottságának elnökeként és a Széchenyi T?kealap-kezel? Zrt. igazgatósági tagjaként továbbra is fontos feladatokat lát majd el a kormányzat számára” – olvasható a közleményben.
Petykót a 2010-es kormányváltás után nevezték ki az NFÜ élére, korábban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Néz?pont Intézet jogel?djének (Europtimus Rt.) vezérigazgatója volt 2006-ig, majd 2007 augusztusától 2010. április 30-ig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyel?bizottságának tagja, 2004-2008 között az elmúlt években állami földbérleti ügyekben ismertté Mezort Zrt. vezetésének tagja volt.
A kinevezése utáni személycserék miatt sokat támadták, még Brüsszel is aggódott az elbocsátások miatt. A régiós politikáért felel?s igazgatóhelyettes megnyugtatást várt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségt?l az új vezet?k alkalmassága ügyében is.
Mint korábban megírtuk, a jöv?ben teljesen átalakítja a kormány az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának rendszerét. Az eddig f?szerepet játszó, de a 8000 milliárd forintos kerettel cs?döt mondott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jöv?ben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd. Elképzelhet? az is, hogy a mostani intézményrendszerrel párhuzamosan a kormány beindítja a pénzosztás új rendszerét is, és egy ideig a két struktúra párhuzamosan fog m?ködni.
