Saját kezdeményezésére – közös megegyezéssel – április 30-i hatállyal lemond tisztségér?l Petykó Zoltán,
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke,
aki 2010 júniusától töltötte be tisztségét – tájékoztatta az NFÜ hétf?n az MTI-vel. A közlemény emlékeztet: Petykó Zoltán már kinevezésekor egyértelm?sítette, hogy csak addig vállalja a feladatot, amíg az NFÜ szervezete képessé nem válik a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési források teljes befogadására.
„A mintegy 8200 milliárd forintos összeg közel 100 százalékára már kiírta a pályázatokat az NFÜ és 95 százalékát már le is kötötte, vagyis Petykó Zoltán az eredetileg tervezettnek megfelel?en nyújtotta be lemondását. Petykó Zoltán ezután els?sorban az üzleti életben kamatoztatja majd szakértelmét, de a MAVIR felügyel?bizottságának elnökeként és a Széchenyi T?kealap-kezel? Zrt. igazgatósági tagjaként továbbra is fontos feladatokat lát majd el a kormányzat számára” – olvasható a közleményben.
Petykót a 2010-es kormányváltás után nevezték ki az NFÜ élére, korábban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Néz?pont Intézet jogel?djének (Europtimus Rt.) vezérigazgatója volt 2006-ig, majd 2007 augusztusától 2010. április 30-ig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyel?bizottságának tagja, 2004-2008 között az elmúlt években állami földbérleti ügyekben ismertté Mezort Zrt. vezetésének tagja volt.
A kinevezése utáni személycserék miatt sokat támadták, még Brüsszel is aggódott az elbocsátások miatt. A régiós politikáért felel?s igazgatóhelyettes megnyugtatást várt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségt?l az új vezet?k alkalmassága ügyében is.
Mint korábban megírtuk, a jöv?ben teljesen átalakítja a kormány az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának rendszerét. Az eddig f?szerepet játszó, de a 8000 milliárd forintos kerettel cs?döt mondott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jöv?ben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd. Elképzelhet? az is, hogy a mostani intézményrendszerrel párhuzamosan a kormány beindítja a pénzosztás új rendszerét is, és egy ideig a két struktúra párhuzamosan fog m?ködni.
Saját kezdeményezésére – közös megegyezéssel – április 30-i hatállyal lemond tisztségér?l Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, aki 2010 júniusától töltötte be tisztségét – tájékoztatta az NFÜ hétf?n az MTI-vel. A közlemény emlékeztet: Petykó Zoltán már kinevezésekor egyértelm?sítette, hogy csak addig vállalja a feladatot, amíg az NFÜ szervezete képessé nem válik a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési források teljes befogadására.
„A mintegy 8200 milliárd forintos összeg közel 100 százalékára már kiírta a pályázatokat az NFÜ és 95 százalékát már le is kötötte, vagyis Petykó Zoltán az eredetileg tervezettnek megfelel?en nyújtotta be lemondását. Petykó Zoltán ezután els?sorban az üzleti életben kamatoztatja majd szakértelmét, de a MAVIR felügyel?bizottságának elnökeként és a Széchenyi T?kealap-kezel? Zrt. igazgatósági tagjaként továbbra is fontos feladatokat lát majd el a kormányzat számára” – olvasható a közleményben.
Petykót a 2010-es kormányváltás után nevezték ki az NFÜ élére, korábban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Néz?pont Intézet jogel?djének (Europtimus Rt.) vezérigazgatója volt 2006-ig, majd 2007 augusztusától 2010. április 30-ig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyel?bizottságának tagja, 2004-2008 között az elmúlt években állami földbérleti ügyekben ismertté Mezort Zrt. vezetésének tagja volt.
A kinevezése utáni személycserék miatt sokat támadták, még Brüsszel is aggódott az elbocsátások miatt. A régiós politikáért felel?s igazgatóhelyettes megnyugtatást várt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségt?l az új vezet?k alkalmassága ügyében is.
Mint korábban megírtuk, a jöv?ben teljesen átalakítja a kormány az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának rendszerét. Az eddig f?szerepet játszó, de a 8000 milliárd forintos kerettel cs?döt mondott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a jöv?ben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd. Elképzelhet? az is, hogy a mostani intézményrendszerrel párhuzamosan a kormány beindítja a pénzosztás új rendszerét is, és egy ideig a két struktúra párhuzamosan fog m?ködni.
Újból terítéken a Gazprom ukrajnai pozícióit rontó európai gázeladás ügye. Az orosz cég szeretné, ha további cégek nem követnék a német eladó példáját.
Ukrajna viszont azt állítja, hogy kénytelen túl magas árat fizetni a gázért a Gazpromnak, amely az európai gázfelhasználás mintegy negyedér?l gondoskodik. A hírügynökség emlékeztet, hogy hasonló nézeteltérés vezetett 2006-ban és 2009-ben is ahhoz, hogy leállt az Oroszországból Ukrajnán át Európába tartó gáz szállítása. Igaz, most sem orosz, sem ukrán részr?l nincs jele, hogy az eset megismétl?dhet.
Ukrajna a múlt évben kezdett kis mennyiség? nyugati importot beszerezni, a mennyiséget évi 8 milliárd köbméterre növelné, hogy kiválthassa vele az orosz importot. (Magyarországon keresztül jelenleg próbaszállítás történik, névleges nagysággal.) A Gazprom igazgatósági elnöke, Alekszej Miller a Reuters szerint csalárdnak nevezte azt a kereskedelem-technikai megoldást, amellyel keleti szomszédunk orosztól eltér? eladótól gázhoz jut az európai piacról. Szóviv?je, Szergej Kuprijanov szerdán azt mondta, hogy az európai cégeknek távol kellene tartaniuk magukat a hasonló ügyletekt?l. „Biztosak vagyunk benne, hogy komoly európai vállalatok nem vesznek majd rész ilyen kétes gázügyletekben Ukrajnával, amelyben a Gazprom gáza oda kerül, ahová nem tartozik (az ukrán állami Naftogazhoz)” – mondta.
Ukrajna 2009-ben, el?z miniszterelnöke, Julija Timosenkoalatt írta alá azt a ma is hatályos gázimport szerz?dést, amely az általa kifogásolt, magas árakat rögzíti. Timosenkót (els?sorban ezért a szerz?désért) hét év börtönre ítélték.
A Gazprom azt mondja, hogy Ukrajna tavaly 33 milliárd köbméter gázt vásárolt t?le, majdnem annyit, mint legnagyobb vev?je, Németország. Az ukrajnai ár 430 dollár volt ezer köbméterenként, míg az európai átlagár csak 370 dollár. Ukrajna az idén negyedével kevesebb orosz gázt akar átvenni, mint tavaly, a német RWE-vel pedig egy ötmilliárd köbméteres tételr?l állapodott meg.
