Az olcsó amerikai gáz miatt az USA áramtermelésének egyre nagyobb hányada származik gázüzem? és egyre kisebb széntüzelés? er?m?vekb?l. A bányavállalatok az exportra összpontosítanak, ám ezzel lenyomták az energiahordozó világpiaci árát, fejfájást okozva például az oroszoknak.
Hatalmas veszteségeket szenvedtek el tavaly az oroszországi széntársaságok, mert az USA szénexportja lenyomta a világpiaci árakat, írja a The Moscow Times. Az amerikai kivitel azért n?tt, mert az olcsó amerikai palagáz miatt csökkent a szén iránti bels? kereslet.
Az orosz bányavállalatoknak együtt mintegy 22 milliárd rubel (600 millió dollár) veszteségük keletkezett, holott 2012-ben még 60 milliárd rubeles összesített nyereségük volt. Vlagyimir Rasevszkij, a SZUEK, az er?m?vi szén legnagyobb oroszországi termel?jének vezérigazgatója szerint a nemzetközi szénbányászat – benne tehát az oroszországi is – 2013-ban az elmúlt tíz év legnagyobb zsugorodását mutatta. Becslése szerint a bányavállalatok több mint a harmada, de talán a fele is veszteségesen m?ködik. Igaz, Európának és Oroszországnak tavaly is ugyanannyi orosz szénre volt szüksége, mint egy évvel korábban, csak épp alacsonyabb áron.
„Az orosz szén kínai kivitele még emelkedett is”– , mutatott rá Ajrat Halikov, a Veles Capital brókerház elemz?je – ” de az oroszok er?s árversenyre kényszerültek Kínában az ausztráliai és a brazíliai eladókkal.” (Egy másik forrás szerint 2013-ban 10 százalékkal estek a kínai szénárak.) Kína a világ egyik legnagyobb szénimport?re, h?er?m?vei adják az ország áramtermelésének 70 százalékát.
Az orosz kormány a csökken? árak ellenére is az export növelését t?zte ki célul a következ? 15 évben. A hónap eleji döntése alapján a f? piac Ázsia lesz, ahol Oroszországnak ma mintegy 6 százalékos részesedése van. A térségbe a kelet-oroszországi lel?helyekr?l gazdaságosabban szállítható a szén a kisebb szállítási költségek miatt, mint a jelenlegi bányákból, és Keleten egyébként is n? a kereslet.
Oroszország 2030-ra a tavalyi mennyiség 30 százalékával, 138 millió tonnára kívánja növelni szénfelhozatalát. A múlt évi 350 millió tonna 86 bányából és 120 külszíni fejtésb?l származott. A tervek szerint kínai bányavállalatok is megjelenhetnének három orosz távol-keleti szénmez?n. A szenet helyi er?m?társaságoknak adnák el, amelyek a kínai piacra termelnének áramot. Esetleg épülne egy szénexport kiköt? is a csendes-óceáni parton. A közelmúltban megindult az ország észak-koreai szénexportja is, miután tavaly szeptemberben újranyitottak egy ehhez szükséges kiköt?t. Oroszország a világ hatodik legnagyobb szénexport?re, el?tte Indonézia, Ausztrália, Kolumbia, Dél-Afrika és az USA áll.
B?vebben: vg.hu
Forrás: vg.hu
