Másfél évnyi vízben lebegés után levonta az első konzekvenciákat a holland kísérletező társaság. Az eredmény meglepő.
APV Magazine írta meg, hogy a holland Oceans of Energy (OoE) nevezetű társaság közreadta, milyen mérleget vontak az északi-tengeri kísérletük után. A 18 hónapos megfigyelés első tapasztalata az, hogy a napelemek sokkal jobban bírják a hullámzást és a hánykolódást, mint azt korábban gondolták.
Az 50 kilowattos (kW) teljesítményre képes, moduláris fotovillamos rendszer 2019 novemberében kezdte meg működését, és az OoE úgy látja, hogy az a várakozásoknak megfelelően tudott teljesíteni. A rendszer több vihart és olykor 10 métert is meghaladó hullámokat is kibírt, meg se kottyant neki a 62 csomós szélerősség, és az sem hagyott nyomot rajta, amikor négy csomós árapályárammal kellett megküzdenie.
„Több megoldást is teszteltünk a legfontosabb kihívásokra, és láttuk, mi működik jól és mi nem” – mondta a magazinnak Allard Van Hoeken a társaság vezérigazgatója és alapítója. A rendszer jó állapotban maradt, s így ez arra ösztönzi a céget, hogy olyan egységeket gyártson, amelyekből első lépésben 1 MW termelőkapacitás állítható össze. Azt azonban tudni kell, hogy az OoE a kísérletezésnek most még abban a fázisában van, amikor még nem az a fő kérdés, hogy mennyi áramot tudnak megtermelni a napelemcellák.
”Nem a napenergia-termelés volt eddig a fő fókuszpontunk, mivel a szerkezeti stabilitás fenntarthatóságát tartottuk elsősorban szem előtt” – mondta a vezérigazgató. Mindent mértek, amit csak lehet; a terhelést, a mozgást, az alkatrészek reagálásait a fizikai és kémiai hatásokra, de mérték az ökológiai paramétereket (mint például a víz fényerejét, a vízminőségi paramétereket, az oxigén- és a sótartalmat is. És naplózták a megtermelt árammennyiségeket is, amivel kapcsolatban Allard Van Hoeken annyit árult el, hogy a napenergia termelést azért így is figyelemmel kísérték, és az “összhangban volt azzal, amire számítottunk”.
A kísérletezés célja, hogy cáfolja vagy bizonyítsa azt a korábbi felvetést, hogy lehetséges, hogy a napenergia a tengeren is olcsóbb lehet, mint a tengeri szél – feltéve, hogy a kellő technológiai fejlesztés megtörténik. Különösen fontos lenne ezt tudnia például Hollandiának, ahol kevés szárazföldi terület áldozható be ipari szintű napelemes energiatermelésnek, miközben az ország éppen az energia-struktúra átalakulás közepén jár – ahogyan a Napi.hu is megírta: a széntüzelésű erőművek fiaskója mellett legutóbb a Shell-t tanították móresre a németalföldi, öntudatos polgárok a tekintetben, hogy mennyire gyorsan is szeretnék elérni a klímabarátabb energiaforrásokat.
Az Északi-tengeren a prognózisok szerint az évtized végéig akár 100 MW úszó napenergia-termelőkapacitást telepíthetnek, de ha a kísérlet sikerrel zárul, ez a méret az utána következő öt évben ötszöröződhet.
Forrás: napi.hu
