Mindig felmerülnek kérdések a degradáció témájával kapcsolatban.
El?ször is a degradáció definíciója:
Degradációnak vagy öregedésnek nevezzük a szolárcella teljesítményének egy id? utáni csökkenését.
A poli- és a monokristályos szilícium szolárcellák kevésbé érintettek ebben, mint az amorf szilíciumból készült vékonyfilmes cellák. Az amorf szolárcelláknál ez az effektus f?leg az els? 1.000 üzemórában lép fel érezhet?en és azután egyre kisebb lesz a degradációs érték. Kristályos celláknál ez az effektus állandó jelleg? és az egész üzemid? alatt mérhet?. A CIS- és a CdTe-vékonyfilmes celláknál alig jelentkezik degradáció a fény behatása miatt. Egy kicsi érték? degradáció azonban jelentkezhet más okokból is ugyan ezeknél a típusoknál.
A hatásfok csökkenése a gyártó által lesz kiszámítva és erre az értékre adnak aztán garanciát: 90 %-os cellateljesítményt 10 évre és 80 %-osat 20-25 évre.
Minden modultípusra – függetlenül az alkalmazott technológiától – érvényes, hogy például a véd?üveg korrodálása vagy a modul felületén képz?d? gomba- vagy moharéteg érezhet?en lecsökkenti a modul teljesít?képességét. Ugyanez érvényes a cellákhoz beszivárgott nedvesség okozta korrodáló jelenség miatt is. A degradációt befolyásoló itt említett tényez?k azt mutatják, hogy a degradáció tehát nem egyedül csak technológiától függ: a gyártók nagyon sokat tudnak tenni az alkalmazott anyagok gondos megválasztásával, a mindenkori gyártási technológiával és a min?ségellen?rzéssel a degradáció fokának javításában.
A vizsgáló laboratóriumokban ezt az öregedési jelenséget el?kényszerítik. Így a gyártók ezen adatok ismeretében valós adatokat kapnak a várható degradáció nagyságáról és a végfogyasztóknak pedig erre alapozott garanciát adhatnak ki. Egy másik eljárás a modulok degradációjának megmérésére a hozammérés alapján lehetséges. Mindenesetre öregebb rendszereknél, az akkor alkalmazott technológia miatt, kevésbé tükrözi vissza a mai technika állását és a gyártási min?séget, ezért az ilyen eredményeket csak feltételezve lehet a mai piacon kapható modulokra vetíteni és azokból következtetéseket levonni.
A (poli-/mono)kristályos szolárcelláknál, a kezdeti 2 %-os degradációs érték után, relatíve állandó a degradáció az egész üzemid? alatt, ami közel 0,2 % illetve 0,1-1 % évente.
A vékonyfilmes moduloknál els?sorban az amorf szilíciumosnál (a-Si) f?leg az els? üzemórákban mérhet? egy igen er?s degradáció. Az els? 1.000 üzemid? alatt 10-15-25 %-os degradációt is szenvedhetnek. Ez a kezdetleges degradáció a Staebler-Wronski-effektusra vezethet? vissza, de ezután beáll a névleges teljesítmény egy állandó értékre és a további öregedési fok nagysága igen minimális. Erre a kezdeti nagyobb degradációra utalnak is az ilyen modulok gyártói az adatlapokon. A vev? így a vásárláskor általában nagyobb teljesítmény? modult fog kapni, mint ahogy azt a gyártó megadta.
A CIS-vékonyfilmes (CuInSe2) cellákra ugyanaz a degradáció érvényes, mint a kristályos szilíciumosokra.
Egyértelm? okot a degradációra még máig nem sikerült tudományos alapokon megadni senkinek. Jelenleg els?sorban a PID-del (Potential Induced Degradation), a feszültség által indukált degradációval foglalkoznak a kutatási laborokban.
Ezzel szemben a kadmium-tellurid (CdTe) vagy a réz-indium-szelén (CIS) vékonyfilmes moduloknál a fény által el?idézett degradáció elhanyagolható nagyságú. De a vékony (3 µm) bevonati réteg miatt sokszor felléphet bels? rövidzárlati hiba és a h?mérsékletváltozások miatt -egyes esetekben- megsérülhetnek a fémes kontaktusok, amik az egyes cellákat kötik össze. Egy további befolyásolás tényez? lehet még öregedési folyamatra a tokosításkor alkalmazott anyag min?sége is. Ami ahhoz vezethet, hogy a vékonyfilmes moduloknál 0,25-0,5 százalékos degradációval kell évente számolni.
Az összehasonlítási méréshez mindig az alap- illetve a kiindulási értéket kell venni, ezek az ún. flasher-adatok. Természetesen ezeknek a flasher-adatoknak is vannak toleranciájuk. Továbbá minden gyártó másképpen kezeli a flasht, konzervatívan vagy éppen úgy, hogy a magasabb pluszt?rések jöjjenek ki.
A vékonyfilmes modulok berezgési viselkedését lényegesen nehezebb kalibrálni, mint a szilícium kristályosokét. De még ott is vannak különbségek.
Több mérésünk alatt az amorf moduloknál az els? besugárzási id?szakban volt er?sebb degradáció érzékelhet?, és 3 hét illetve 5 hónap múlva stabilizálódott a hatásfok (ez az a-Si-cella telítettségi értéke, azaz irreversible degradáció). Eddigi tapasztalataink szerint 5 év után 6-9 %-os degradációt lehet – ugyanazon körülmények között – észlelni! Azt se felejtsük el, hogy az amorf moduloknak tavasszal/nyáron jobb a hatásfokuk, mint összel és télen. Az ilyenfajta degradációt viszont reversible (visszaforduló) degradációnak nevezzük.
A napelemes moduloknál 20-25 éves távlatban adják meg a degradációs nagyságot. A legtöbb modulgyártó ma már legalább 20 éves teljesítménygaraciát ad, de vannak ekik még ennél is nagyobbat. A teljesítménygarancia megadása lépcs?zetes értékekben szabványosított: 10 évet adnak a 90 %-os hatásfokra, ezután még 80 %-osat. Ami stimmel is az elvárásokhoz képest:szokásosan felvett érték az éves 0,5 %-os teljesítményveszteség. Ami azt jelentené, hogy 10 év múlva 95 %-os hatásfokkal üzemelnek a napelemes modulok.
PID-effektus
Potential Induced Degradation / Feszültség által indukált degradáció
Ha a szolárgenerátornak (a szolármodul vagy a szolárrendszer) pozitív potenciálja van a földhöz képest, úgy lehetséges, hogy negatív töltések gy?lnek fel a cella felületén. Ezeknek a töltéseknek tulajdonképpen vissza kellene folyniuk a cella hátsó kontaktusára, hogy ezáltal kivegyék részüket az áramtermelés fokozásában. Ehelyett azonban ezek a töltések a cellákat beágyazó EVA-anyagon (etilén vinil acetát alias etilvinilakrilát) és a fels? üvegen keresztül a modulkerethez vándorolnak és így nem javítják a hatásfokot. Ez a már több éve ismert PID-hatás f?leg magas rendszerfeszültségeknél mutatkozik meg érezhet?en (ezért is vagyok ellene a magas rendszerfeszültségnek és a központi invertereknek: inkább több stringgel a kisebb inverterekbe, aminek más el?nyei is vannak így).
Nagyon sok cella – és modulgyártó küszködik még ezzel a problémával. A cellákra felvitt módosított antireflexiós réteg valamint cellák oxigéntartalmának csökkentése (< 15 ppm) és az alkalmazásnak megfelel? EVA anyag is pozitívan hatna ki erre a jelenségre.
Ez a jelenség fokozódik tehát magas rendszerfeszültség, magas h?mérséklet és magas nedvességtartalom esetében, ami 20 %-os teljesítményveszteséget is okozhat.
Ezt a negatív PID-jelenséget megfelel? technikai eszközökkel teljesen meg lehet fordítani, pl.: a negatív vagy a pozitív pólus földelésével. Hogy a szolárgenerátor melyik pólusát kell (szabad) leföldelni, az a modulgyártótól függ és csak el?zetes egyeztetés után szabad csak végrehajtani.
2012.09.23. | © Michael Debreczeni
A megújuló energiák projektfejleszt?je a Green City Energy AG (München) 2012.09.19-én bejelentette, hogy már 82 százalékban értékesítették a 16. lakossági szolárparkjukat. Ez a szolárpark Weißenfelsben az eddigi legnagyobb lakossági szolárpark a vállalkozás történetében
Az er?m? névleges teljesítménye 7,6 MW és már 2011.12.20-tól termeli a szoláráramot a hálózatra. Az 5.000 eurós minimális részvényvásárlási lehet?ség ezután is lehetséges.
A Green City Energy adatai szerint 19,5 éves futamid?n keresztül 6,1 százalékos átlagos nyereségrészedésben profitálnak a befektet?k. Már pár hónappal a részvények kibocsájtása után teljesmérték? volt a lekötési igény, jelenti a cég.
2012.09.22. | forrás: Green City Energy AG | © Michael Debreczeni
Mindig felmerülnek kérdések a degradáció témájával kapcsolatban.
El?ször is a degradáció definíciója:
Degradációnak vagy öregedésnek nevezzük a szolárcella teljesítményének egy id? utáni csökkenését.
A poli- és a monokristályos szilícium szolárcellák kevésbé érintettek ebben, mint az amorf szilíciumból készült vékonyfilmes cellák. Az amorf szolárcelláknál ez az effektus f?leg az els? 1.000 üzemórában lép fel érezhet?en és azután egyre kisebb lesz a degradációs érték. Kristályos celláknál ez az effektus állandó jelleg? és az egész üzemid? alatt mérhet?. A CIS- és a CdTe-vékonyfilmes celláknál alig jelentkezik degradáció a fény behatása miatt. Egy kicsi érték? degradáció azonban jelentkezhet más okokból is ugyan ezeknél a típusoknál.
A hatásfok csökkenése a gyártó által lesz kiszámítva és erre az értékre adnak aztán garanciát: 90 %-os cellateljesítményt 10 évre és 80 %-osat 20-25 évre.
Minden modultípusra – függetlenül az alkalmazott technológiától – érvényes, hogy például a véd?üveg korrodálása vagy a modul felületén képz?d? gomba- vagy moharéteg érezhet?en lecsökkenti a modul teljesít?képességét. Ugyanez érvényes a cellákhoz beszivárgott nedvesség okozta korrodáló jelenség miatt is. A degradációt befolyásoló itt említett tényez?k azt mutatják, hogy a degradáció tehát nem egyedül csak technológiától függ: a gyártók nagyon sokat tudnak tenni az alkalmazott anyagok gondos megválasztásával, a mindenkori gyártási technológiával és a min?ségellen?rzéssel a degradáció fokának javításában.
A vizsgáló laboratóriumokban ezt az öregedési jelenséget el?kényszerítik. Így a gyártók ezen adatok ismeretében valós adatokat kapnak a várható degradáció nagyságáról és a végfogyasztóknak pedig erre alapozott garanciát adhatnak ki. Egy másik eljárás a modulok degradációjának megmérésére a hozammérés alapján lehetséges. Mindenesetre öregebb rendszereknél, az akkor alkalmazott technológia miatt, kevésbé tükrözi vissza a mai technika állását és a gyártási min?séget, ezért az ilyen eredményeket csak feltételezve lehet a mai piacon kapható modulokra vetíteni és azokból következtetéseket levonni.
A (poli-/mono)kristályos szolárcelláknál, a kezdeti 2 %-os degradációs érték után, relatíve állandó a degradáció az egész üzemid? alatt, ami közel 0,2 % illetve 0,1-1 % évente.
A vékonyfilmes moduloknál els?sorban az amorf szilíciumosnál (a-Si) f?leg az els? üzemórákban mérhet? egy igen er?s degradáció. Az els? 1.000 üzemid? alatt 10-15-25 %-os degradációt is szenvedhetnek. Ez a kezdetleges degradáció a Staebler-Wronski-effektusra vezethet? vissza, de ezután beáll a névleges teljesítmény egy állandó értékre és a további öregedési fok nagysága igen minimális. Erre a kezdeti nagyobb degradációra utalnak is az ilyen modulok gyártói az adatlapokon. A vev? így a vásárláskor általában nagyobb teljesítmény? modult fog kapni, mint ahogy azt a gyártó megadta.
A CIS-vékonyfilmes (CuInSe2) cellákra ugyanaz a degradáció érvényes, mint a kristályos szilíciumosokra.
Egyértelm? okot a degradációra még máig nem sikerült tudományos alapokon megadni senkinek. Jelenleg els?sorban a PID-del (Potential Induced Degradation), a feszültség által indukált degradációval foglalkoznak a kutatási laborokban.
Ezzel szemben a kadmium-tellurid (CdTe) vagy a réz-indium-szelén (CIS) vékonyfilmes moduloknál a fény által el?idézett degradáció elhanyagolható nagyságú. De a vékony (3 µm) bevonati réteg miatt sokszor felléphet bels? rövidzárlati hiba és a h?mérsékletváltozások miatt -egyes esetekben- megsérülhetnek a fémes kontaktusok, amik az egyes cellákat kötik össze. Egy további befolyásolás tényez? lehet még öregedési folyamatra a tokosításkor alkalmazott anyag min?sége is. Ami ahhoz vezethet, hogy a vékonyfilmes moduloknál 0,25-0,5 százalékos degradációval kell évente számolni.
Az összehasonlítási méréshez mindig az alap- illetve a kiindulási értéket kell venni, ezek az ún. flasher-adatok. Természetesen ezeknek a flasher-adatoknak is vannak toleranciájuk. Továbbá minden gyártó másképpen kezeli a flasht, konzervatívan vagy éppen úgy, hogy a magasabb pluszt?rések jöjjenek ki.
A vékonyfilmes modulok berezgési viselkedését lényegesen nehezebb kalibrálni, mint a szilícium kristályosokét. De még ott is vannak különbségek.
Több mérésünk alatt az amorf moduloknál az els? besugárzási id?szakban volt er?sebb degradáció érzékelhet?, és 3 hét illetve 5 hónap múlva stabilizálódott a hatásfok (ez az a-Si-cella telítettségi értéke, azaz irreversible degradáció). Eddigi tapasztalataink szerint 5 év után 6-9 %-os degradációt lehet – ugyanazon körülmények között – észlelni! Azt se felejtsük el, hogy az amorf moduloknak tavasszal/nyáron jobb a hatásfokuk, mint összel és télen. Az ilyenfajta degradációt viszont reversible (visszaforduló) degradációnak nevezzük.
A napelemes moduloknál 20-25 éves távlatban adják meg a degradációs nagyságot. A legtöbb modulgyártó ma már legalább 20 éves teljesítménygaraciát ad, de vannak ekik még ennél is nagyobbat. A teljesítménygarancia megadása lépcs?zetes értékekben szabványosított: 10 évet adnak a 90 %-os hatásfokra, ezután még 80 %-osat. Ami stimmel is az elvárásokhoz képest:szokásosan felvett érték az éves 0,5 %-os teljesítményveszteség. Ami azt jelentené, hogy 10 év múlva 95 %-os hatásfokkal üzemelnek a napelemes modulok.
PID-effektus
Potential Induced Degradation / Feszültség által indukált degradáció
Ha a szolárgenerátornak (a szolármodul vagy a szolárrendszer) pozitív potenciálja van a földhöz képest, úgy lehetséges, hogy negatív töltések gy?lnek fel a cella felületén. Ezeknek a töltéseknek tulajdonképpen vissza kellene folyniuk a cella hátsó kontaktusára, hogy ezáltal kivegyék részüket az áramtermelés fokozásában. Ehelyett azonban ezek a töltések a cellákat beágyazó EVA-anyagon (etilén vinil acetát alias etilvinilakrilát) és a fels? üvegen keresztül a modulkerethez vándorolnak és így nem javítják a hatásfokot. Ez a már több éve ismert PID-hatás f?leg magas rendszerfeszültségeknél mutatkozik meg érezhet?en (ezért is vagyok ellene a magas rendszerfeszültségnek és a központi invertereknek: inkább több stringgel a kisebb inverterekbe, aminek más el?nyei is vannak így).
Nagyon sok cella – és modulgyártó küszködik még ezzel a problémával. A cellákra felvitt módosított antireflexiós réteg valamint cellák oxigéntartalmának csökkentése (< 15 ppm) és az alkalmazásnak megfelel? EVA anyag is pozitívan hatna ki erre a jelenségre.
Ez a jelenség fokozódik tehát magas rendszerfeszültség, magas h?mérséklet és magas nedvességtartalom esetében, ami 20 %-os teljesítményveszteséget is okozhat.
Ezt a negatív PID-jelenséget megfelel? technikai eszközökkel teljesen meg lehet fordítani, pl.: a negatív vagy a pozitív pólus földelésével. Hogy a szolárgenerátor melyik pólusát kell (szabad) leföldelni, az a modulgyártótól függ és csak el?zetes egyeztetés után szabad csak végrehajtani.
2012.09.23. | © Michael Debreczeni
XV. Újszegedi Bioépítészeti Napok
programja
2012. OKTÓBER 9- OKTÓBER 21.
BÁLINT SÁNDOR M?VEL?DÉSI HÁZ
SZEGED, TEMESVÁRI KRT. 42.
OKTÓBER 9. KEDD
17.00.
A XV. Újszegedi Bioépítészeti Napok megnyitója Kiss Ern? a Bálint Sándor M?vel?dési Ház igazgatója
17.15.
A bioépítészet egy tágabb építészeti spektrumban Dr. Vidor Ferenc okl. építészmérnök Prof. Emeritus BMGE
18.00.
Hozzáadott érték Altdorfer Csaba építészmérnök
OKTÓBER 10. SZERDA
10.00. Güssing: az energiatudatosság települése
Monostory Péter okl. építészmérnök Magyar Bioépítészeti Egyesület
10.45.
Fény és árnyék – a napelemes rendszerek árnyékos oldala Véghely Tamás okl. villamosmérnök GAIASOLAR ügyvezet?je
11.30. Génkezelt növények Dr Györgyey János SZBK
12.30.- 14.00. Ebédszünet
14.00. ME akkreditált oktatási rendszer
Véghely Tamás okl. villamosmérnök GAIASOLAR ügyvezet?je
14.45.
Az organikus integráció mint konstrukciós módszer az ökologikus építészetben Dudics Krisztián okl. építészmérnök
15.30
Pilisi Összmagyar Világ-Imádság a drogmentes Válság-gyógyításért napjaink Apokrif Építészetében Mújdricza Ferenc okl. építészmérnök
16.15. – 16.30. Szünet
16.30.
Szalmabála házak – hazai körkép Igaz Titusz okl. építészmérnök Dr Kovács Imre okl. épít?mérnök,
17.15.
A balmazújvárosi ökoturisztikai bemutatás program Dr Novák Ágnes PhD okl. építészmérnök Moholy Nagy Egyetemi oktató
18.00
Tapasztalatok az alternatív energiatermel? Rendszerek üzemeltetésében az Edutus F?iskolán Szabó Béla Gábor Edutus F?iskola
OKTÓBER 11. CSÜTÖRTÖK
10.00.
A napelemek építészeti alkalmazása Dr Nemcsics Ákos okl. építészmérnök egyetemi tanár Óbudai Egyetem
10.45.
Az épített környezet hatása a radioaktív háttérsugárzásra Dr Sós Katalin F?iskolai docens SZTE JGYPK ATTI Fizikai Tsz
11.30.
Önellátás különböz? szinteken; Építészet, energetika, gazdálkodói környezet, közösség Válóczy Balázs okl. építészmérnök
12.30.-14.00. Ebédszünet
14.00.
AQAPONIA lehet?ségei Török Péter
14.45.
H?szivattyúzás magyar h?szivattyúval Komlós Ferenc okl. gépészmérnök ny. vezet? f?tanácsos
15.30.
Vízgazdálkodás a lakóházban Országh József
16.15- 16.30. Szünet
16.30.
Tiszta vizet iszunk, vagy marketinget? Baranyiné Pataki Erzsébet okl. gépészmérnök ÖKOCENTRUM
17.15.
A termálenergia felhasználásának lehet?ségei Dr. Heged?s Antal Ph.D okl. kertészmérnök, mikrobiológus SZTE JGYPK ATTI f?iskolai docens
18.00
Szikes tavak rehabilitációjának lehet?ségeiDr. Szalma Elemér SZTE JGYPK ATTI
OKTÓBER 12. PÉNTEK
10.00.
Komposztkazán Kakukné Varga Ágnes
10.45.
Ökológiai f?tésmegoldások az AlföldönSTROPUVA fatüzelés? kazánnal Dr. Verbiás Miklós Magyar Bioépítészeti Egyesület
11.30.
Környezettudatos megoldások a Szentgyörgyi Albert Agóra Pólus Kulturális Központ épületében Báger András és Helmle Csaba okl. építészmérnök
KIÁLLÍTÓK:
Altdorfer Csaba – Hagyomány – Hit – Tudás tabló
ARCHSUS csoport – Az ökologikus építészet szerkezetei tabló
ARCHI-STAT – Plasztikusan formált héjszerkezetes házak tabló
Báger András és Helmle Csaba – SZEGÓRA makett
dr. Dudás Zsuzsa – Vályogépületek tönkremenetele tabló
Heged?s Zsolt, Válóczy Balázs – Dombházak tablók
Komlós Ferenc – Heller tabló
Magyar Bioépítészeti Egyesület – A bioépítészetr?l tabló
A Magyar Bioépítészeti Egyesület tabló
Dombház bútorozása tabló
Gömörsz?l?s ökofalu 3 tabló
Az oszlop tabló
A tornác tabló
Oszlop és tornác tabló
Egerszalók, egy táj története 1, 2 2 tabló
Vályogépületek tönkremenetele 2 tabló
A Sári tanya tabló
Nyír? Zsolt, Gelesz Adrienn, – Üvegkupola-tervezés a ClimaDesign tabló
Hornung András, Seb?k Péter, eszközeivel
Péter Norbert, Dr. Kristóf Gergely,
Dr. Reith András
Dr. Nemcsics Ákos Napelem és építészet 2 tabló
ÖKO CENTRUM Napelem, kollektor, víztisztító
Schneider László Sziromfal tabló
Valkony Károly Napsugaras házak szerkezetei tabló
A program látogatása ingyenes!
A rendezvény Építész Kamarai kreditpont-értékének megállapítása folyamatban van!
A 4.373 megawattnyi rendszerteljesítménnyel már a 2011-es rekord év értéke is lényegesen túl lett lépve. Az utóbbi év els? hat hónapjában 1.714 megawatt lett felszerelve. A 2011-es év értékének legnagyobb részét az év második felében érték el.
Ennek az er?teljes kiépítésnek több oka van. A szolártámogatásról zajló vita és a megújuló energia törvény (EEG) átalakítása játszottak leginkább lényeges szerepet a projektek el?rehozatalában. Ugyan úgy szerepet játszottak még a zuhanó árak is. Az így elérhet? nyereségek ezért még továbbra is érdekesek a befektet?knek.
Mindenesetre nagyot zuhant az áram t?zsdei ára a magas pv részesedés miatt. A Megújuló Energiák Nemzetközi Gazdasági Fóruma (IWR) jelentése szerint további 10 százalékot esett az áram nagykereskedelmi ára az el?z? évhez viszonyítva.
A Szövetségi Hálózatátviteli Felel?s (BnetzA) által közzétett rendszerteljesítmények (2012 május & június)
A Szövetségi Hálózatátviteli Felel?s 2012.08.02-én nyilvánosságra hozta a Németországban aktuálisan felszerelt fotovoltaik rendszerek teljesítményét. Ami szerint májusban 254, 23 MW (8.566 bejelentéssel) és júniusban 1.790,21 MW (14.750 bejelentéssel) jött még hozzá.
Ezekkel a teljesítményekkel így kereken 4.373 MWp összteljesítmény lett 2012 els? félévében felszerelve.
A 745.344 adatbejelentéssel az alábbiak szerint állnak össze az aktuális adatok:
Január: 11.932 bejelentéssel 516,6 MWp
Február: 8.215 bejelentéssel 229,9 MWp
Március: 41.229 bejelentéssel 1.222,7 MWp
Április: 12.380 bejelentéssel 358,9 MWp
Május: 8.566 bejelentéssel 254,2 MWp
Június: 14.750 bejelentéssel 1.790,2 MWp.
2012.08.02. | Forrás: proteus-solutions | © Michael Debreczeni
XV. Újszegedi Bioépítészeti Napok
programja
2012. OKTÓBER 9- OKTÓBER 21.
BÁLINT SÁNDOR M?VEL?DÉSI HÁZ
SZEGED,
TEMESVÁRI KRT. 42.
OKTÓBER 9. KEDD
17.00.
A XV. Újszegedi Bioépítészeti Napok megnyitója Kiss Ern? a Bálint Sándor M?vel?dési Ház igazgatója
17.15.
A bioépítészet egy tágabb építészeti spektrumban Dr. Vidor Ferenc okl. építészmérnök Prof. Emeritus BMGE
18.00.
Hozzáadott érték Altdorfer Csaba építészmérnök
OKTÓBER 10. SZERDA
10.00. Güssing: az energiatudatosság települése
Monostory Péter okl. építészmérnök Magyar Bioépítészeti Egyesület
10.45.
Fény és árnyék – a napelemes rendszerek árnyékos oldala Véghely Tamás okl. villamosmérnök GAIASOLAR ügyvezet?je
11.30. Génkezelt növények Dr Györgyey János SZBK
12.30.- 14.00. Ebédszünet
14.00. ME akkreditált oktatási rendszer
Véghely Tamás okl. villamosmérnök GAIASOLAR ügyvezet?je
14.45.
Az organikus integráció mint konstrukciós módszer az ökologikus építészetben Dudics Krisztián okl. építészmérnök
15.30
Pilisi Összmagyar Világ-Imádság a drogmentes Válság-gyógyításért napjaink Apokrif Építészetében Mújdricza Ferenc okl. építészmérnök
16.15. – 16.30. Szünet
16.30.
Szalmabála házak – hazai körkép Igaz Titusz okl. építészmérnök Dr Kovács Imre okl. épít?mérnök,
17.15.
A balmazújvárosi ökoturisztikai bemutatás program Dr Novák Ágnes PhD okl. építészmérnök Moholy Nagy Egyetemi oktató
18.00
Tapasztalatok az alternatív energiatermel? Rendszerek üzemeltetésében az Edutus F?iskolán Szabó Béla Gábor Edutus F?iskola
OKTÓBER 11. CSÜTÖRTÖK
10.00.
A napelemek építészeti alkalmazása Dr Nemcsics Ákos okl. építészmérnök egyetemi tanár Óbudai Egyetem
10.45.
Az épített környezet hatása a radioaktív háttérsugárzásra Dr Sós Katalin F?iskolai docens SZTE JGYPK ATTI Fizikai Tsz
11.30.
Önellátás különböz? szinteken; Építészet, energetika, gazdálkodói környezet, közösség Válóczy Balázs okl. építészmérnök
12.30.-14.00. Ebédszünet
14.00.
AQAPONIA lehet?ségei Török Péter
14.45.
H?szivattyúzás magyar h?szivattyúval Komlós Ferenc okl. gépészmérnök ny. vezet? f?tanácsos
15.30.
Vízgazdálkodás a lakóházban Országh József
16.15- 16.30. Szünet
16.30.
Tiszta vizet iszunk, vagy marketinget? Baranyiné Pataki Erzsébet okl. gépészmérnök ÖKOCENTRUM
17.15.
A termálenergia felhasználásának lehet?ségei Dr. Heged?s Antal Ph.D okl. kertészmérnök, mikrobiológus SZTE JGYPK ATTI f?iskolai docens
18.00
Szikes tavak rehabilitációjának lehet?ségeiDr. Szalma Elemér SZTE JGYPK ATTI
OKTÓBER 12. PÉNTEK
10.00.
Komposztkazán Kakukné Varga Ágnes
10.45.
Ökológiai f?tésmegoldások az AlföldönSTROPUVA fatüzelés? kazánnal Dr. Verbiás Miklós Magyar Bioépítészeti Egyesület
11.30.
Környezettudatos megoldások a Szentgyörgyi Albert Agóra Pólus Kulturális Központ épületében Báger András és Helmle Csaba okl. építészmérnök
KIÁLLÍTÓK:
Altdorfer Csaba – Hagyomány – Hit – Tudás tabló
ARCHSUS csoport – Az ökologikus építészet szerkezetei tabló
ARCHI-STAT – Plasztikusan formált héjszerkezetes házak tabló
Báger András és Helmle Csaba – SZEGÓRA makett
dr. Dudás Zsuzsa – Vályogépületek tönkremenetele tabló
Heged?s Zsolt, Válóczy Balázs – Dombházak tablók
Komlós Ferenc – Heller tabló
Magyar Bioépítészeti Egyesület – A bioépítészetr?l tabló
A Magyar Bioépítészeti Egyesület tabló
Dombház bútorozása tabló
Gömörsz?l?s ökofalu 3 tabló
Az oszlop tabló
A tornác tabló
Oszlop és tornác tabló
Egerszalók, egy táj története 1, 2 2 tabló
Vályogépületek tönkremenetele 2 tabló
A Sári tanya tabló
Nyír? Zsolt, Gelesz Adrienn, – Üvegkupola-tervezés a ClimaDesign tabló
Hornung András, Seb?k Péter, eszközeivel
Péter Norbert, Dr. Kristóf Gergely,
Dr. Reith András
Dr. Nemcsics Ákos Napelem és építészet 2 tabló
ÖKO CENTRUM Napelem, kollektor, víztisztító
Schneider László Sziromfal tabló
Valkony Károly Napsugaras házak szerkezetei tabló
A program látogatása ingyenes!
A rendezvény Építész Kamarai kreditpont-értékének megállapítása folyamatban van!
XV. Újszegedi Bioépítészeti Napok
programja
2012. OKTÓBER 9- OKTÓBER 21.
BÁLINT SÁNDOR M?VEL?DÉSI HÁZ
SZEGED, TEMESVÁRI KRT. 42.
OKTÓBER 9. KEDD
17.00.
A XV. Újszegedi Bioépítészeti Napok megnyitója Kiss Ern? a Bálint Sándor M?vel?dési Ház igazgatója
17.15.
A bioépítészet egy tágabb építészeti spektrumban Dr. Vidor Ferenc okl. építészmérnök Prof. Emeritus BMGE
18.00.
Hozzáadott érték Altdorfer Csaba építészmérnök
OKTÓBER 10. SZERDA
10.00. Güssing: az energiatudatosság települése
Monostory Péter okl. építészmérnök Magyar Bioépítészeti Egyesület
10.45.
Fény és árnyék – a napelemes rendszerek árnyékos oldala Véghely Tamás okl. villamosmérnök GAIASOLAR ügyvezet?je
11.30. Génkezelt növények Dr Györgyey János SZBK
12.30.- 14.00. Ebédszünet
14.00. ME akkreditált oktatási rendszer
Véghely Tamás okl. villamosmérnök GAIASOLAR ügyvezet?je
14.45.
Az organikus integráció mint konstrukciós módszer az ökologikus építészetben Dudics Krisztián okl. építészmérnök
15.30
Pilisi Összmagyar Világ-Imádság a drogmentes Válság-gyógyításért napjaink Apokrif Építészetében Mújdricza Ferenc okl. építészmérnök
16.15. – 16.30. Szünet
16.30.
Szalmabála házak – hazai körkép Igaz Titusz okl. építészmérnök Dr Kovács Imre okl. épít?mérnök,
17.15.
A balmazújvárosi ökoturisztikai bemutatás program Dr Novák Ágnes PhD okl. építészmérnök Moholy Nagy Egyetemi oktató
18.00
Tapasztalatok az alternatív energiatermel? Rendszerek üzemeltetésében az Edutus F?iskolán Szabó Béla Gábor Edutus F?iskola
OKTÓBER 11. CSÜTÖRTÖK
10.00.
A napelemek építészeti alkalmazása Dr Nemcsics Ákos okl. építészmérnök egyetemi tanár Óbudai Egyetem
10.45.
Az épített környezet hatása a radioaktív háttérsugárzásra Dr Sós Katalin F?iskolai docens SZTE JGYPK ATTI Fizikai Tsz
11.30.
Önellátás különböz? szinteken; Építészet, energetika, gazdálkodói környezet, közösség Válóczy Balázs okl. építészmérnök
12.30.-14.00. Ebédszünet
14.00.
AQAPONIA lehet?ségei Török Péter
14.45.
H?szivattyúzás magyar h?szivattyúval Komlós Ferenc okl. gépészmérnök ny. vezet? f?tanácsos
15.30.
Vízgazdálkodás a lakóházban Országh József
16.15- 16.30. Szünet
16.30.
Tiszta vizet iszunk, vagy marketinget? Baranyiné Pataki Erzsébet okl. gépészmérnök ÖKOCENTRUM
17.15.
A termálenergia felhasználásának lehet?ségei Dr. Heged?s Antal Ph.D okl. kertészmérnök, mikrobiológus SZTE JGYPK ATTI f?iskolai docens
18.00
Szikes tavak rehabilitációjának lehet?ségeiDr. Szalma Elemér SZTE JGYPK ATTI
OKTÓBER 12. PÉNTEK
10.00.
Komposztkazán Kakukné Varga Ágnes
10.45.
Ökológiai f?tésmegoldások az AlföldönSTROPUVA fatüzelés? kazánnal Dr. Verbiás Miklós Magyar Bioépítészeti Egyesület
11.30.
Környezettudatos megoldások a Szentgyörgyi Albert Agóra Pólus Kulturális Központ épületében Báger András és Helmle Csaba okl. építészmérnök
KIÁLLÍTÓK:
Altdorfer Csaba – Hagyomány – Hit – Tudás tabló
ARCHSUS csoport – Az ökologikus építészet szerkezetei tabló
ARCHI-STAT – Plasztikusan formált héjszerkezetes házak tabló
Báger András és Helmle Csaba – SZEGÓRA makett
dr. Dudás Zsuzsa – Vályogépületek tönkremenetele tabló
Heged?s Zsolt, Válóczy Balázs – Dombházak tablók
Komlós Ferenc – Heller tabló
Magyar Bioépítészeti Egyesület – A bioépítészetr?l tabló
A Magyar Bioépítészeti Egyesület tabló
Dombház bútorozása tabló
Gömörsz?l?s ökofalu 3 tabló
Az oszlop tabló
A tornác tabló
Oszlop és tornác tabló
Egerszalók, egy táj története 1, 2 2 tabló
Vályogépületek tönkremenetele 2 tabló
A Sári tanya tabló
Nyír? Zsolt, Gelesz Adrienn, – Üvegkupola-tervezés a ClimaDesign tabló
Hornung András, Seb?k Péter, eszközeivel
Péter Norbert, Dr. Kristóf Gergely,
Dr. Reith András
Dr. Nemcsics Ákos Napelem és építészet 2 tabló
ÖKO CENTRUM Napelem, kollektor, víztisztító
Schneider László Sziromfal tabló
Valkony Károly Napsugaras házak szerkezetei tabló
A program látogatása ingyenes!
A rendezvény Építész Kamarai kreditpont-értékének megállapítása folyamatban van!
A Sharp csökkenti alkalmazottai bérét,
külföldi üzemeket értékesít, megválik egy leányvállalatától, csökkenti a Toshiba Corp. vállalatban lév? részesedését és a pénzügyi év végéig integrálja négy japán belföldi értékesítési érdekeltségét.
A japán Sharp Corp. 10 966 dolgozót bocsát el Japánban és külföldön, valamint 231,1 milliárd jen bevételre számít eszközértékesítések után, számolt be a japán Kyodo hírügynökség a birtokába jutott átszervezési terv alapján.
A konszern átszervezi folyadékkristályos monitor gyártó üzletágát, meger?síti a kis- és középméret? LCD monitor gyártást és leépíti napelem gyártó üzletágát. A terv végrehajtására a Sharp vezet?i válságtestületet alakítanak Takashi Okuda elnök irányítása alatt. Az oszakai szórakoztató elektronikai konszern a jöv? áprilisban kezd?d? pénzügyi évet már 14,6 milliárd jen nyereséggel tervezi zárni.
A Sharp az idén márciusban zárt 2011-es pénzügyi évet rekord nagyságú, 376 milliárd jen veszteséggel zárta, els?sorban a tévékészülékekben használt nagyméret? LCD képerny?k csökken? kereslete miatt. Belföldön a Sharp önkéntes nyugdíjazással bocsát el 3.100 dolgozót. A többi alkalmazottat az eladásra szánt mexikói, kínai és malajziai üzemeib?l bocsátja el. A folyó 2012-es pénzügyi évben a Sharp személyzeti költségeit 50 milliárd jennel csökkenti.
A 2013-as pénzügyi év végére, 2014 márciusára a Sharp dolgozóinak 19 százalékát tervezi elbocsátani. Az idén a márciusi adatok szerint a Sharp 97 170 f?t foglalkoztatott. A konszern egyetlen vállalatba konszolidálja háztartási és irodai berendezés, valamint napelem gyártó üzletágait. Az átszervezési terv végrehajtásához a Sharp legnagyobb hitelez?i, a Mizuho Corporate Bank és a Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ 360 milliárd jen hitelkeretet biztosítanak.
A Sharp Electronics (Europe) GmbH (SEEG), azaz a német értékesítési központ 1968-as megalapítása óta a Sharp folyamatosan növelte üzleti tevékenységét Európában. Az elmúlt harmincnégy évben 14 európai egységet hoztak létre: 1 laboratóriumot, 4 gyártóüzemet, 8 kereskedelmi leányvállalatot és 1 pénzügyi vállalatot.
forrás: m
A Sharp csökkenti alkalmazottai bérét, külföldi üzemeket értékesít, megválik egy leányvállalatától, csökkenti a Toshiba Corp. vállalatban lév? részesedését és a pénzügyi év végéig integrálja négy japán belföldi értékesítési érdekeltségét.
A japán Sharp Corp. 10 966 dolgozót bocsát el Japánban és külföldön, valamint 231,1 milliárd jen bevételre számít eszközértékesítések után, számolt be a japán Kyodo hírügynökség a birtokába jutott átszervezési terv alapján.
A konszern átszervezi folyadékkristályos monitor gyártó üzletágát, meger?síti a kis- és középméret? LCD monitor gyártást és leépíti napelem gyártó üzletágát. A terv végrehajtására a Sharp vezet?i válságtestületet alakítanak Takashi Okuda elnök irányítása alatt. Az oszakai szórakoztató elektronikai konszern a jöv? áprilisban kezd?d? pénzügyi évet már 14,6 milliárd jen nyereséggel tervezi zárni.
A Sharp az idén márciusban zárt 2011-es pénzügyi évet rekord nagyságú, 376 milliárd jen veszteséggel zárta, els?sorban a tévékészülékekben használt nagyméret? LCD képerny?k csökken? kereslete miatt. Belföldön a Sharp önkéntes nyugdíjazással bocsát el 3.100 dolgozót. A többi alkalmazottat az eladásra szánt mexikói, kínai és malajziai üzemeib?l bocsátja el. A folyó 2012-es pénzügyi évben a Sharp személyzeti költségeit 50 milliárd jennel csökkenti.
A 2013-as pénzügyi év végére, 2014 márciusára a Sharp dolgozóinak 19 százalékát tervezi elbocsátani. Az idén a márciusi adatok szerint a Sharp 97 170 f?t foglalkoztatott. A konszern egyetlen vállalatba konszolidálja háztartási és irodai berendezés, valamint napelem gyártó üzletágait. Az átszervezési terv végrehajtásához a Sharp legnagyobb hitelez?i, a Mizuho Corporate Bank és a Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ 360 milliárd jen hitelkeretet biztosítanak.
A Sharp Electronics (Europe) GmbH (SEEG), azaz a német értékesítési központ 1968-as megalapítása óta a Sharp folyamatosan növelte üzleti tevékenységét Európában. Az elmúlt harmincnégy évben 14 európai egységet hoztak létre: 1 laboratóriumot, 4 gyártóüzemet, 8 kereskedelmi leányvállalatot és 1 pénzügyi vállalatot.
forrás: mti
Formájáról kapta nevét a brit f?városban a múlt héten átadott, a Kristály. A világ egyik „legzöldebb” építménye a napenergia mellett az es?vizet is hasznosítja, 50%-kal kevesebb áramot fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidod bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A Siemens Fenntartható Városi Fejl?dés központjaként funkcionáló Kristály konferenciáknak, a városi fenntarthatóság témáját feldolgozó legnagyobb kiállításnak, valamint technológiai és innovációs központnak ad otthont.
„A világgazdaság fejl?désének motorjai a városok, amelyek egyben a legnagyobb környezeti terhelést okozzák a Földön. Bolygónk fejl?dése a városok fejl?désén áll vagy bukik. A jöv?t is vázolva a Kristály a városok fejl?désének lehet?ségeit és a konkrét megoldások széles tárházát mutatja be” – mondta Peter Löscher, a Siemens elnök-vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón.
A kristályt formáló épület többféle funkciója révén politikai döntéshozóknak, infrastruktúra szakért?knek, tervez?knek, építészeknek és a szélesebb közönségnek is teret ad a jöv? városa el?tt álló kihívások és lehetséges megoldások megismerésére.
A Siemens 35 millió eurós beruházásával megvalósult épület önmagában is a fenntarthatóság jelképe lehet. A létesítmény 50%-kal kevesebb energiát fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A megújuló energiaforrások biztosítják a Kristály f?tés- és h?tésigényét. A ház a napenergiát és az es?vizet is hasznosítja, a legmagasabb energiahatékonysági eredményt érve el a BREEAM és a LEED környezetvédelmi tanúsító rendszerek szerint is.
forrás: portfolio.hu
Formájáról kapta nevét a brit f?városban a múlt héten átadott,
a Kristály. A világ egyik „legzöldebb” építménye a napenergia mellett az es?vizet is hasznosítja, 50%-kal kevesebb áramot fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidod bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A Siemens Fenntartható Városi Fejl?dés központjaként funkcionáló Kristály konferenciáknak, a városi fenntarthatóság témáját feldolgozó legnagyobb kiállításnak, valamint technológiai és innovációs központnak ad otthont.
„A világgazdaság fejl?désének motorjai a városok, amelyek egyben a legnagyobb környezeti terhelést okozzák a Földön. Bolygónk fejl?dése a városok fejl?désén áll vagy bukik. A jöv?t is vázolva a Kristály a városok fejl?désének lehet?ségeit és a konkrét megoldások széles tárházát mutatja be” – mondta Peter Löscher, a Siemens elnök-vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón.
A kristályt formáló épület többféle funkciója révén politikai döntéshozóknak, infrastruktúra szakért?knek, tervez?knek, építészeknek és a szélesebb közönségnek is teret ad a jöv? városa el?tt álló kihívások és lehetséges megoldások megismerésére.
A Siemens 35 millió eurós beruházásával megvalósult épület önmagában is a fenntarthatóság jelképe lehet. A létesítmény 50%-kal kevesebb energiát fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A megújuló energiaforrások biztosítják a Kristály f?tés- és h?tésigényét. A ház a napenergiát és az es?vizet is hasznosítja, a legmagasabb energiahatékonysági eredményt érve el a BREEAM és a LEED környezetvédelmi tanúsító rendszerek szerint is.
forrás: portfolio.hu
Formájáról kapta nevét a brit f?városban a múlt héten átadott, a Kristály. A világ egyik „legzöldebb” építménye a napenergia mellett az es?vizet is hasznosítja, 50%-kal kevesebb áramot fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidod bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A Siemens Fenntartható Városi Fejl?dés központjaként funkcionáló Kristály konferenciáknak, a városi fenntarthatóság témáját feldolgozó legnagyobb kiállításnak, valamint technológiai és innovációs központnak ad otthont.
„A világgazdaság fejl?désének motorjai a városok, amelyek egyben a legnagyobb környezeti terhelést okozzák a Földön. Bolygónk fejl?dése a városok fejl?désén áll vagy bukik. A jöv?t is vázolva a Kristály a városok fejl?désének lehet?ségeit és a konkrét megoldások széles tárházát mutatja be” – mondta Peter Löscher, a Siemens elnök-vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón.
A kristályt formáló épület többféle funkciója révén politikai döntéshozóknak, infrastruktúra szakért?knek, tervez?knek, építészeknek és a szélesebb közönségnek is teret ad a jöv? városa el?tt álló kihívások és lehetséges megoldások megismerésére.
A Siemens 35 millió eurós beruházásával megvalósult épület önmagában is a fenntarthatóság jelképe lehet. A létesítmény 50%-kal kevesebb energiát fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A megújuló energiaforrások biztosítják a Kristály f?tés- és h?tésigényét. A ház a napenergiát és az es?vizet is hasznosítja, a legmagasabb energiahatékonysági eredményt érve el a BREEAM és a LEED környezetvédelmi tanúsító rendszerek szerint is.
forrás: portfolio.hu
Siemens hat sein Zentrum für nachhaltige Stadtentwicklung in London eröffnet. Herzstück von The Crystal ist die weltweit grö�te Ausstellung zur Zukunft von Städten. Das Gebäude ist Konferenzzentrum,
urbane Dialogplattform, Technologie- und Innovationszentrum in einem.
Siemens has opened its center for sustainable urban development in London. At the heart of the Crystal is the worldâ??s largest exhibition dedicated to the future of cities. The building will serve as a conference center, urban dialogue platform and center for technology and innovation.
Formájáról kapta nevét a brit f?városban a múlt héten átadott,
a Kristály. A világ egyik „legzöldebb” építménye a napenergia mellett az es?vizet is hasznosítja, 50%-kal kevesebb áramot fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidod bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A Siemens Fenntartható Városi Fejl?dés központjaként funkcionáló Kristály konferenciáknak, a városi fenntarthatóság témáját feldolgozó legnagyobb kiállításnak, valamint technológiai és innovációs központnak ad otthont.
„A világgazdaság fejl?désének motorjai a városok, amelyek egyben a legnagyobb környezeti terhelést okozzák a Földön. Bolygónk fejl?dése a városok fejl?désén áll vagy bukik. A jöv?t is vázolva a Kristály a városok fejl?désének lehet?ségeit és a konkrét megoldások széles tárházát mutatja be” – mondta Peter Löscher, a Siemens elnök-vezérigazgatója az ünnepélyes megnyitón.
A kristályt formáló épület többféle funkciója révén politikai döntéshozóknak, infrastruktúra szakért?knek, tervez?knek, építészeknek és a szélesebb közönségnek is teret ad a jöv? városa el?tt álló kihívások és lehetséges megoldások megismerésére.
A Siemens 35 millió eurós beruházásával megvalósult épület önmagában is a fenntarthatóság jelképe lehet. A létesítmény 50%-kal kevesebb energiát fogyaszt és 65%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hasonló irodaház. A megújuló energiaforrások biztosítják a Kristály f?tés- és h?tésigényét. A ház a napenergiát és az es?vizet is hasznosítja, a legmagasabb energiahatékonysági eredményt érve el a BREEAM és a LEED környezetvédelmi tanúsító rendszerek szerint is.
forrás: portfolio.hu
Miért nem hasznosítják azonnal az új tudományos felfedezéseket az energiavállalatok? Energiaportfóliójukban mekkora aránnyal szerepelnek a megújuló energiák? Hosszú távú kérdések ezek, a versenypiac válaszai pedig nem feltétlenül helyesek. A rövid, illetve középtávú gondokat viszont a digitális technológiákkal elég jól lehet kezelni.
Naponta történnek olyan felfedezések, amelyek átalakíthatják az energiapiacot – az áramtermel? ablaküvegekt?l a minden eddiginél olcsóbb napelemeken keresztül a szerb-magyar Nikola Tesla elveihez hasonló, vezeték nélküli energiaátvitelig. Még a Siemens és a General Electric is érdekl?dik például az elektro-mikrobiológiai technológia iránt, amelyben bizonyos baktériumok azzal tisztítják meg a szennyvizet, hogy az abban lév? szerves anyagot táplálékként elfogyasztják, s az így nyert energiából több közvetítéssel áramot termelnek.
Nem klasszikus az energiapiac
Egy kilowattóra gázenergia termelési költsége ma a világban átlagosan 6 dollárcent, a széner?m?vek és atomer?m?vek esetében ez 7, a tengerparti széler?m?veknél már 15, a napelemes technológiával pedig 17 cent. E szerint a kimutatás szerint a megújuló energiákra szakosodott cégek csak akkor lehetnek sikeresek, ha nagyobb hitelekhez, illetve támogatásokhoz jutnak.
Például biológiai alapú technológiákat egy magyar vállalkozás is alkalmaz két kiser?m?vében. „Az energetikában minden er?m? kicsinek számít, amelynek kapacitása nem haladja meg az 50 megawattot” – mondja ifj. Chikán Attila vezérigazgató, akinek f? gondja a finanszírozás. Az energetikában az elmúlt néhány évben kevés beruházás valósult meg, a hagyományos er?m?vek nehezen jutnak bankhitelhez és t?kéhez. Pedig a megújuló energiák területén a helyzet akár biztató is lehetne, hiszen a kormány hosszú távú cselekvési terve összecseng a vállalatok és az EU terveivel. Ám egyel?re késik a „metár”, a megújuló támogatási rendszer bevezetése, amelyet a kormány jelenleg a jöv? év elejére ígér.
Mit?l fáj a közm?cégek feje?
A magyar lakosság áram-, földgáz- és távh?tartozása a Magyar Energia Hivatal szerint májusban 143 milliárd forint volt, melyb?l 65 milliárd forint 90 napnál régebbi elmaradás. A közm?vek türelme persze fogytán; mind gyakrabban fordul el?, hogy már kéthavi (lakossági) nemfizetés esetén kikapcsolják a villanyt, a gázt, majd a tartozások kiegyenlítése után visszakapcsolás díj is a fogyasztót terheli. Ami könnyen elmérgesítheti a viszonyt a közm?cégek és a lakosság között, pedig a nem fizet? ügyfelek zöme szeretne fizetni – csak nem tud.
Mostanában a legtöbb energiaszolgáltató barátságosabban kezeli ügyfeleit. Üzletpolitikájuk része lett, hogy az id?ben fizet? ügyfeleket valamilyen módon jutalmazza. Az E.ON jutalomkártya-programmal honorálja fegyelmezett ügyfeleit, akik a cég partnereinél kedvezményesen vásárolhatnak. A F?városi Vízm?vek július óta 20 százalékot elenged a kútvíz- vagy medencevíz-vizsgálat díjából, az új vízmér?k beszerelésénél pedig az év végéig ezer liter vizet ad kedvezményként, ha a mér?állást id?ben bejelenti az ügyfél, és legalább 2 köbmétert elfogyasztott.
A F?táv akciója már lejárt: azokat az ügyfeleiket, akik július 31-ig rendezték tartozásaikat, 30 százalék alapdíj-kedvezményben részesítik.
A mér?órák okos mér?kre való cseréjével a közm?cégek is és a fogyasztók is jól járnak. Az Elm?-Émász, a F?gáz, a F?városi Vízm?vek és a F?táv mintegy húszezer f?városi, illetve észak-magyarországi fogyasztóhoz telepít okos mér?ket. A berendezéseket az osztrák Kapsch, illetve a német Elster biztosítanák, összesen több százmillió forint értékben. Egyel?re kísérleti id?szakról van szó, s az okos mér?k beszerelése a fogyasztók számára ingyenes. Az okos rendszer nemcsak a különféle tarifaid?szakokban elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a széndioxid-kibocsátást is mutatja majd a fogyasztónak és a szolgáltatónak is.
forrás: itbusiness.hu