Miért nem hasznosítják azonnal az új tudományos felfedezéseket az energiavállalatok? Energiaportfóliójukban mekkora aránnyal szerepelnek a megújuló energiák? Hosszú távú kérdések ezek, a versenypiac válaszai pedig nem feltétlenül helyesek. A rövid, illetve középtávú gondokat viszont a digitális technológiákkal elég jól lehet kezelni.
Naponta történnek olyan felfedezések, amelyek átalakíthatják az energiapiacot – az áramtermel? ablaküvegekt?l a minden eddiginél olcsóbb napelemeken keresztül a szerb-magyar Nikola Tesla elveihez hasonló, vezeték nélküli energiaátvitelig. Még a Siemens és a General Electric is érdekl?dik például az elektro-mikrobiológiai technológia iránt, amelyben bizonyos baktériumok azzal tisztítják meg a szennyvizet, hogy az abban lév? szerves anyagot táplálékként elfogyasztják, s az így nyert energiából több közvetítéssel áramot termelnek.
Nem klasszikus az energiapiac
Egy kilowattóra gázenergia termelési költsége ma a világban átlagosan 6 dollárcent, a széner?m?vek és atomer?m?vek esetében ez 7, a tengerparti széler?m?veknél már 15, a napelemes technológiával pedig 17 cent. E szerint a kimutatás szerint a megújuló energiákra szakosodott cégek csak akkor lehetnek sikeresek, ha nagyobb hitelekhez, illetve támogatásokhoz jutnak.
Például biológiai alapú technológiákat egy magyar vállalkozás is alkalmaz két kiser?m?vében. „Az energetikában minden er?m? kicsinek számít, amelynek kapacitása nem haladja meg az 50 megawattot” – mondja ifj. Chikán Attila vezérigazgató, akinek f? gondja a finanszírozás. Az energetikában az elmúlt néhány évben kevés beruházás valósult meg, a hagyományos er?m?vek nehezen jutnak bankhitelhez és t?kéhez. Pedig a megújuló energiák területén a helyzet akár biztató is lehetne, hiszen a kormány hosszú távú cselekvési terve összecseng a vállalatok és az EU terveivel. Ám egyel?re késik a „metár”, a megújuló támogatási rendszer bevezetése, amelyet a kormány jelenleg a jöv? év elejére ígér.
Mit?l fáj a közm?cégek feje?
A magyar lakosság áram-, földgáz- és távh?tartozása a Magyar Energia Hivatal szerint májusban 143 milliárd forint volt, melyb?l 65 milliárd forint 90 napnál régebbi elmaradás. A közm?vek türelme persze fogytán; mind gyakrabban fordul el?, hogy már kéthavi (lakossági) nemfizetés esetén kikapcsolják a villanyt, a gázt, majd a tartozások kiegyenlítése után visszakapcsolás díj is a fogyasztót terheli. Ami könnyen elmérgesítheti a viszonyt a közm?cégek és a lakosság között, pedig a nem fizet? ügyfelek zöme szeretne fizetni – csak nem tud.
Mostanában a legtöbb energiaszolgáltató barátságosabban kezeli ügyfeleit. Üzletpolitikájuk része lett, hogy az id?ben fizet? ügyfeleket valamilyen módon jutalmazza. Az E.ON jutalomkártya-programmal honorálja fegyelmezett ügyfeleit, akik a cég partnereinél kedvezményesen vásárolhatnak. A F?városi Vízm?vek július óta 20 százalékot elenged a kútvíz- vagy medencevíz-vizsgálat díjából, az új vízmér?k beszerelésénél pedig az év végéig ezer liter vizet ad kedvezményként, ha a mér?állást id?ben bejelenti az ügyfél, és legalább 2 köbmétert elfogyasztott.
A F?táv akciója már lejárt: azokat az ügyfeleiket, akik július 31-ig rendezték tartozásaikat, 30 százalék alapdíj-kedvezményben részesítik.
A mér?órák okos mér?kre való cseréjével a közm?cégek is és a fogyasztók is jól járnak. Az Elm?-Émász, a F?gáz, a F?városi Vízm?vek és a F?táv mintegy húszezer f?városi, illetve észak-magyarországi fogyasztóhoz telepít okos mér?ket. A berendezéseket az osztrák Kapsch, illetve a német Elster biztosítanák, összesen több százmillió forint értékben. Egyel?re kísérleti id?szakról van szó, s az okos mér?k beszerelése a fogyasztók számára ingyenes. Az okos rendszer nemcsak a különféle tarifaid?szakokban elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a széndioxid-kibocsátást is mutatja majd a fogyasztónak és a szolgáltatónak is.
forrás: itbusiness.hu
Miért nem hasznosítják azonnal az új tudományos felfedezéseket az energiavállalatok? Energiaportfóliójukban mekkora aránnyal szerepelnek a megújuló energiák? Hosszú távú kérdések ezek, a versenypiac válaszai pedig nem feltétlenül helyesek. A rövid, illetve középtávú gondokat viszont a digitális technológiákkal elég jól lehet kezelni.
Naponta történnek olyan felfedezések, amelyek átalakíthatják az energiapiacot – az áramtermel? ablaküvegekt?l a minden eddiginél olcsóbb napelemeken keresztül a szerb-magyar Nikola Tesla elveihez hasonló, vezeték nélküli energiaátvitelig. Még a Siemens és a General Electric is érdekl?dik például az elektro-mikrobiológiai technológia iránt, amelyben bizonyos baktériumok azzal tisztítják meg a szennyvizet, hogy az abban lév? szerves anyagot táplálékként elfogyasztják, s az így nyert energiából több közvetítéssel áramot termelnek.
Nem klasszikus az energiapiac
Egy kilowattóra gázenergia termelési költsége ma a világban átlagosan 6 dollárcent, a széner?m?vek és atomer?m?vek esetében ez 7, a tengerparti széler?m?veknél már 15, a napelemes technológiával pedig 17 cent. E szerint a kimutatás szerint a megújuló energiákra szakosodott cégek csak akkor lehetnek sikeresek, ha nagyobb hitelekhez, illetve támogatásokhoz jutnak.
Például biológiai alapú technológiákat egy magyar vállalkozás is alkalmaz két kiser?m?vében. „Az energetikában minden er?m? kicsinek számít, amelynek kapacitása nem haladja meg az 50 megawattot” – mondja ifj. Chikán Attila vezérigazgató, akinek f? gondja a finanszírozás. Az energetikában az elmúlt néhány évben kevés beruházás valósult meg, a hagyományos er?m?vek nehezen jutnak bankhitelhez és t?kéhez. Pedig a megújuló energiák területén a helyzet akár biztató is lehetne, hiszen a kormány hosszú távú cselekvési terve összecseng a vállalatok és az EU terveivel. Ám egyel?re késik a „metár”, a megújuló támogatási rendszer bevezetése, amelyet a kormány jelenleg a jöv? év elejére ígér.
Mit?l fáj a közm?cégek feje?
A magyar lakosság áram-, földgáz- és távh?tartozása a Magyar Energia Hivatal szerint májusban 143 milliárd forint volt, melyb?l 65 milliárd forint 90 napnál régebbi elmaradás. A közm?vek türelme persze fogytán; mind gyakrabban fordul el?, hogy már kéthavi (lakossági) nemfizetés esetén kikapcsolják a villanyt, a gázt, majd a tartozások kiegyenlítése után visszakapcsolás díj is a fogyasztót terheli. Ami könnyen elmérgesítheti a viszonyt a közm?cégek és a lakosság között, pedig a nem fizet? ügyfelek zöme szeretne fizetni – csak nem tud.
Mostanában a legtöbb energiaszolgáltató barátságosabban kezeli ügyfeleit. Üzletpolitikájuk része lett, hogy az id?ben fizet? ügyfeleket valamilyen módon jutalmazza. Az E.ON jutalomkártya-programmal honorálja fegyelmezett ügyfeleit, akik a cég partnereinél kedvezményesen vásárolhatnak. A F?városi Vízm?vek július óta 20 százalékot elenged a kútvíz- vagy medencevíz-vizsgálat díjából, az új vízmér?k beszerelésénél pedig az év végéig ezer liter vizet ad kedvezményként, ha a mér?állást id?ben bejelenti az ügyfél, és legalább 2 köbmétert elfogyasztott.
A F?táv akciója már lejárt: azokat az ügyfeleiket, akik július 31-ig rendezték tartozásaikat, 30 százalék alapdíj-kedvezményben részesítik.
A mér?órák okos mér?kre való cseréjével a közm?cégek is és a fogyasztók is jól járnak. Az Elm?-Émász, a F?gáz, a F?városi Vízm?vek és a F?táv mintegy húszezer f?városi, illetve észak-magyarországi fogyasztóhoz telepít okos mér?ket. A berendezéseket az osztrák Kapsch, illetve a német Elster biztosítanák, összesen több százmillió forint értékben. Egyel?re kísérleti id?szakról van szó, s az okos mér?k beszerelése a fogyasztók számára ingyenes. Az okos rendszer nemcsak a különféle tarifaid?szakokban elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a széndioxid-kibocsátást is mutatja majd a fogyasztónak és a szolgáltatónak is.
forrás: itbusiness.hu
Már a bennfentesek sem biztosak benne, hogy tartható a 2020-as magyar megújulóvállalás a jelenlegi feltételek mellett ? így foglalható össze a szakmai szövetségek véleménye. A magyarországi megújulóenergia-támogatási rendszer (Metár) indulására már „a határon vár” több jelent?s beruházás is. Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint például 1500 megawatt széler?m?-kapacitás vár a beruházási döntés meghozatalára, ezek a mai kötelez? átvételi (kát) árak mellett is gazdaságosan megépíthet?ek. A kát-rendszert váltó Metár indulását azonban a szaktárca már többször elcsúsztatta, azt sem tudni, milyen fázisban van az uniós notifikációs eljárás, és csak remélni lehet, hogy meglesz a januárra ígért start. A szélenergia területén 2006 óta nem volt eredményes kapacitástender, pedig a meglev? 330 megawatt teljesítményen felül közel ugyanennyi a jelenlegi hálózati körülmények között is telepíthet? lenne a rendszerbe, a kát-ból kikerült egységek pedig a paksi atomer?m? termelési árához hasonlóan 15-16 forintért képesek értékesíteni egy kilowattóra áramot.
A befektet?k komplett tervekkel rendelkeznek, ám a környez? országokba viszik a projekteket, többek között a naper?m?veket, mert kiszámíthatatlan a politikai háttér ? tette hozzá Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakma a f? problémának azt tartja, hogy bár a vonatkozó stratégiai dokumentumok megszülettek, a gyakorlati szabályok hiányoznak, így a megújuló energia részaránya tavaly után idén is csökken.
A hagyományos energiahordozók versenyképességi mutatóinál csak a megújulóké rosszabb ? hangsúlyozta Heged?s Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója, aki szerint a Metár késésének alapvet? oka, hogy „nincs rá pénz”. A 2020-as ? önként megemelt ? magyar megújulórészarány-válllalás a GKI Energia számításai szerint 3-5 forinttal növelné meg az áram felhasználói árát. A széler?m?vek beruházási igénye fajlagosan megegyezik az atomer?m?vekével, a hazai és a külföldi gyártás, illetve szolgáltatások aránya pedig ? szintén hasonlóan a nukleáris létesítményekhez ? 25?75 százalék. Heged?s túlzónak tartja a megújuló energetika munkahelyteremt? hatásával kapcsolatos kormányzati várakozásokat ? a szakmai szövetségek szerint pedig ezzel az a f? baj, hogy igazából „nem létezik” megújulóipar Magyarországon.
