Nincs olyan nap mostanában, hogy ne hallanánk a következ? kifejezéseket valamilyen médiában; passzívház, aktívház , vagy nullenergia ház. Ezek a kifejezések gyakorlatilag ugyanazt jelentik.
Az id?járási viszonyok miatt az egész világon a lakásokban szükség van f?tésre, vagy h?tésre. A mi éghajlatunkon a f?tés mellett napjainkban egyre nagyobb igény van a nyári h?tésre.
Az épületeknél a szell?zési veszteség eléri az összes h?veszteség 30%-át, a maradék 70% a küls? határoló szerkezeteken (falak, ablakok, padló, tet?) a környezetbe távozó h?.
A folyamatosan emelked? energiaárak mellett célszer? az energia felhasználást nagy mértékben csökkenteni az üzemeltetési költségeket a lehet? legalacsonyabb szinten tartani úgy, hogy a komfortról és a jó életmin?ségr?l ne kelljen lemondani.
Azt az épületet nevezzük passzívháznak, melynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet.
Kifejezhetjük ezt számok nélkül is: egy olyan épület, amelynek alacsony f?tési igény miatt nincs szüksége hagyományos f?tési rendszerre.
A felhasznált épít?anyagokkal szemben komoly elvárások vannak.
Az elkészült passzívház energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott h?, az elektromos készülékek által leadott h?, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó h?, illetve a Föld saját energiája.
Ezek mellett pedig szükség van még egy leveg?ztet?-berendezésre, amivel a friss leveg? utánpótlását tudjuk biztosítani.
A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk. Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szell?ztet?rendszer a friss leveg?t. A m?ködéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9 Celsius van.
A föld h?jének kihasználására 1,5 méter mélységben egy PVC csövet kell lehelyezni, melyet méretezni kell, ezen keresztül a beszívott friss leveg? el?melegítése (adott esetben el?h?tése) megtörténik. A leveg?ztet?-berendezésünknek h?visszanyer?vel kell rendelkeznie (a friss leveg?t egy meleg cserél?n keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó leveg? melegét a frissen érkez? leveg?re). Ennek hatásfoka min 80-90%-os kell, hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást.
Jogos kérdés lehet, hogy a szell?ztet? berendezések m?ködéséhez szükséges energiaigény , hogyan áll arányban a f?tési energia megtakarításával.
Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szell?ztet? berendezés energiaigénye 70-80%-kal kisebb, mint amennyibe a gázf?tés kerülne.
A Passzív ház el?nyei:
A passzív házak 25 és 40 cm közötti szigetelésvastagsággal, valamint háromréteg?, h?véd? üvegezéssel ellátott ablakokkal készülnek, így a meleg bent marad a házban. A friss leveg?r?l egy h?visszanyer?vel ellátott légkomfort szell?ztet? berendezés gondoskodik. A házból kifújt leveg? érezhet? melegének 3/4-ét a h?cserél? átadja a befújt leveg?nek. Így például 0 °C-os küls? h?mérséklet mellett a hideg friss leveg?t a lakásból elszívott 20 °C-os meleg leveg? legalább 13-16 °C-osra el?melegíti. Nem csak az allergiában vagy asztmában szenved?k értékelik nagyra a passzívház pollenmentes és porszegény leveg?jét.
A passzívház az ablakokon keresztül beérkez? napsugárzásból és a bent tartózkodó személyek, illetve háztartási készülékek h?leadásából tesz szert h?nyerésre. Nyáron az épület árnyékolása akadályozza meg a helyiségek túlmelegedését. A hideg téli hónapokban a légkomfort szell?ztetésen keresztül a befújt leveg? további felmelegítésre kerül, így egy külön f?tési rendszer feleslegessé válik.
A darmstadt-kranichsteini els? német passzívházban történt többéves mérések bizonyítják, hogy még a múltszázad egyik leghidegebb telén, 1996-97-ben, amikor a napi középh?mérséklet -14 °C volt, a négylakásos társasházban olyan csekély f?tési teljesítményre volt csak szükség, hogy egy 20 m²-es szobát két darab 75-wattos izzó ki tudott f?teni. Ez id? alatt a társasházban a leveg? h?mérséklete egész nap 20 °C fölött maradt.
A penészképz?dés is ki van zárva – a nagyfokú h?szigetelés és folyamatos légcsere miatt az épületszerkezet nedvesedése, a kondenzvíz kiválása nem jön létre, még az üvegfelületek szélénél sem.
A befektetett plussz anyagi ráfordítás 8-10 év alatt megtérül, de addig sem és azután sem szennyezi a környezetét csak minimális mértékben.
A Passzívház hátrányai:
Az épület a min?ségi anyagok beépítésével lényegesen magasabb bekerülési költség?, mint egy jól h?szigetelt ház.
Nem lehetséges az épület nyílászáróinak nyitva tartása, mint ahogy megszoktuk.
Forrás: kp.hu
Hosszú távon sokkal takarékosabb és egészségesebb megoldásokat vonultat fel a jól megépített passzívház, mint a hagyományos anygokból és tchnológiával készül? családi ház. Itt vannak az okok egy szakért?t?l.
A passzívházak megtérülését a szokásos módon számításba venni, az átlagos házakhoz viszonyítva önmagában csak a f?tési-h?tési költség csökkenésével félrevezet?. Nem azonos sem a m?szaki tartalmuk, sem az energetikai min?ségük, sem az általuk nyújtott szolgáltatások és a komfortjuk.
Csak a szell?ztetést érintve messze képez azonos m?szaki vonalat az átlagos épületek ablakokon történ?, szakaszos kézi szell?ztetése, és a folyamatos üzem? h?cserél?s szell?ztet?géppel történ? szell?ztetés, amely 24 órán keresztül friss, por- pollen, szúnyog, rovar mentes leveg?t biztosít.
Ha reális eredményt akarunk elérni, akkor almát az almához, körtét a körtéhez kell hasonlítanunk. Ha így, helyesen járunk el, akkor a passzívházakat esetében már nem is lesz értelmezhet? a megtérülés. Ugyanis ha a passzívházakat a velük azonos szolgáltatások, komfort nyújtására képes épületekhez hasonlítjuk, akkor a passzívházak összehangoltságuk miatt sokkal olcsóbban megépíthet?nek, és üzemeltethet?nek bizonyulnak – írja Boros Károly épít?mérnök, passzívházszakért? a kisalfold.hu-n is megjelent véleményében.
A passzívház magasabb m?szaki tartalmába, min?ségébe fektetett t?ke megtérülése csak az energiahordozókat számításba véve azok jelenlegi árnövekedésével számolva 8-10 év. A passzívházak követelményrendszerét teljesíteni pusztán h?szigeteléssel, az energiaveszteségek csökkentésével lehetetlen, elengedhetetlen a nyereségek egyidej? maximalizálása. A veszteségek és a nyereségek precíz energetikai összehangolásával és a pontos kivitelezéssel egy olyan bels? h?mérsékleti egyensúlyt kell elérni, amely igen kényes, ugyanakkor csekély küls? energiabevitellel fenntartható.
