Most akkor megéri-e egyáltalán napelemet telepíteni a háztetőnkre? A kormány szerint igen, elmagyarázzuk, miért

Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.

Elborzadt mindenki a háztartási napelemes kiserőművek piacán Lantos Csaba energiaügyi miniszter hétvégi bejelentésére, amit a Tranzit nevű kormányzati fesztiválon tett. A miniszter szavaiból nem csak az derült ki, hogy szeptembertől az ország egyelőre meg nem nevezet területein újra megkapják a lehetőséget az elektromos energia hálózati visszatáplálására az otthonuk tetejére újonnan napelemet telepítők, hanem az is, hogy a már korábban hálózatra csatlakozott rendszerek tulajdonosai közül jövőre már senki nem maradhat a számukra kedvező éves szaldó elszámolásban. Ehelyett mindenki havi szaldóba kerül (és a telepítés dátumától számított legfeljebb 10 évig maradhat ebben), és azok, akik 2024. január 1. után csatlakoztatják a hálózatra háztartási rendszereiket, már csak bruttó elszámolásban tölthetnek vissza elektromos áramot a hálózatra.

Az ágazati érdekképviseleti szervezetek az utóbbi időszakban a háztartási napelemes piac kormányzati rángatása nyomán immár sokadszor kénytelenek megkongatni a vészharangot, a rendszerek egyre romló várható megtérülésére, és az ezeket szállító piaci szereplők ellehetetlenülésére figyelmeztetve.

A tavalyelőtt indult állami (majdnem) ingyenes napelemes pályázat, majd a tavaly nyáron az oroszok ukrajnai agressziójával párhuzamosan beütő energiaválság, és a rezsicsökkentés ezzel összefüggő kilúgozása nyomán példátlan szárnyalásba kezdő ágazatot októberben rántotta földre a kormány a hálózati csatlakozás felfüggesztésével, és a havi szaldó akkoriban történt belengetésével.

A leghevesebb friss reakció a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség – a kormányzati bevatkozásokat korábban is élesen kritizáló – elnökétől, Kiss Ernőtől érkezett, aki az RTL-nek kijelentette, hogy a változtatások nyomán soha nem fog megtérülni egy-egy ilyen napelemes beruházás. Megszólalt az ügyben a MANAP Iparági Egyesület elnöke, Szolnoki Ádám is, aki a Millásreggeli rádióműsorban beszélt arról, hogy ugyan már tavaly voltak jelek az évesről havi szaldóra áttérése, de a kormányzat egészen eddig nem tette egyértelművé a dolgot, most viszont azért keltett nagy meglepetést, mert a januári bevezetésig már nincs sok hátra.

Az éves szaldó előnye abból fakad, hogy egy jól tervezett rendszerrel éves szinten képesek lehetünk annyi áramot betáplálni a hálózatba a tavaszi-nyári naposabb időszakban, ami kompenzálhatja a késő őszi-téli kevésbé napos időszak termeléskiesését és megnövekedett fogyasztását. Ekkor a felhasználó gyakorlatilag akkumulátorként használja a hálózatot, amit nyáron betáplál, azt télen kiveszi, és ha meg tudja tartani a fogyasztás/termelés egyensúlyát, akkor nem fizet érte gyakorlatilag semmit, ami kiváló megtérüléssel jár. Ez azonban plusz költséget ró a szolgáltatókra, akik télen magasabb áron jutnak elektromos energiához, és észszerű, hogy át akarják alakítani a rendszert

A havi szaldóra áttérés kedvezőtlenebb lehet, de – mint azt korábban egy piaci szereplő kalkuláció alapján a hvg.hu-n is megírtuk – még nem feltétlenül teszi értelmezhetetlenül hosszúvá a megtérülési időt: nyolc hónap biztos plusz termelés állt szemben két hónap billegő, és két hónap (december-január) biztos mínuszos termelésével:

Lehet viszont olyan háztartás, ahol nagyot romlik a megtérülés

Kurucz Balázs, a Yuxta Energy Kft. cégvezetője azonban emlékeztetett, hogy bizonyos feltételek esetén lesznek olyanok, akiknél drasztikusan romlik majd a megtérülés ideje, például aki a napelemes rendszert alacsony hatásfokú, de olcsó elektromos fűtő berendezésekkel – elektromos kazánnal, infrafűtéssel, olajradiátorral – kombinálta, de az sem jár sokkal jobban, aki az éves szaldó előnyeit kihasználva H tarifás mérő helyett nagyobb napelemrendszert terveztetett be az – egyébként ezidáig az állam által is preferált – nagy hatékonyságú hőszivattyús fűtési rendszere mellé.

Az elektromos fűtéssel rendelkező fogyasztók napelemes rendszereinek gazdaságosságát havi szaldó esetén hangsúlyosan határozná meg az átvételi ár (hiszen a nap leginkább nem azonban a hónapokban süt, amikor az energiára szükség lenne). Vagyis az az összeg, amit a szolgáltató fizet a hálózatba betáplált többlet áramért, és ez az, amiről jelenleg nem tudni, hogy mennyi lesz, mivel az energiaügyi miniszter nem tért ki rá nyilatkozatában. Az ezzel kapcsolatos kalkulációk a jelenleg érvényes árakkal tudnak csak számolni, de a tavaly nyáron a rezsicsökkentés csökkentésekor bevezetett rezsicsökkentett fogyasztási határérték (évi ~2500 kWh, ami felett magasabb árat kell fizetni az elektromos energiáért), illetve a rendszerhasználati díj és az áramár arányának az eltorzítása ezt is alaposan megkavarta.

Az ágazati szereplők abban egyetértenek, hogy ha a rezsicsökkentett érték alatti, valamivel öt forint feletti kedvezményes kilowattóránkénti áramárral számolunk – a körülbelül 36 forintos bruttó díjnak ugyanis a nagyobb, valamivel több mint 30 forintnyi részét a rendszerhasználati díj teszi ki, amit nem fog megtéríteni a szolgáltató, hiszen a hálózatot az áram vételezésekor és betáplálásakor is ugyanúgy használja a fogyasztó –, akkor valóban lassabban vagy egyáltalán nem fognak megtérülni a háztartási méretű kiserőműk (hmke-k).

Más a helyzet, ha a rezsicsökkentési határ feletti árral számolunk – ez bruttó 70 forint minden kWh után, amiből körülbelül 40 forint a rendszerhaszálati díj és 30 az áram díja. Ha a szolgáltató kifizeti ezt a körülbelül 30 forintos árat a betáplált áramért, az ugyan “kényelmetlenebb” lesz az éves szaldónál, viszont ha valamivel hosszabb távon is, de még megtérülő maradhat a befektetés.

A Yuxta Kft. cégvezetője ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormányzati lépések azokat is érzékenyen érinthetik, akik a hálózati visszatáplálás tavaly októberi befagyasztása után kértek és kaptak engedélyt napelemes rendszer kialakítására, bízva az éves szaldó kínálta jó, vagy a havi szaldó kínálta nem olyan rossz megtérülésben.

Most viszont úgy tűnik, hogy hiába rendelkeznek elvi engedéllyel, vagy akár azóta már megvalósult rendszerrel, nem kizárt, hogy az egyelőre még ismeretlen bruttó elszámolásba fognak bekerülni függetlenül attól, hogy 2024 január 1-je előtt beüzemelik-e a rendszerüket.

Szolnoki Ádám a lengyel példát hozta, ezzel kapcsolataba, ahol az érintetteket az igény beadásától számított 15 évig engedték a korábbi – tavaly március 31-ig érvényes –, kedvezőbb elszámolási rendszerben maradni.

Megnyugodhatnak a napelemes családok

A MANAP-elnök jelezte, úgy tűnik, Magyarországon a kormányzat későn ébredt, és túl sokáig nem bolygatta az eredetileg a technológia korai terjedésének elősegítését célzó, rendkívül kedvező éves szaldós rendszert, pedig már olyan sok háztartási méretű (napelemes) kiserőmű létesült – körülbelül 200 ezerre becsülte a számukat –, hogy már nem is indokolt a rendkívül kedvező elszámolás. Nem véletlen, hogy maga az Európai Unió írta elő a kivezetését.

Az uniós előírásokra az Energiaügyi Minisztérium is utal keddi közleményében, amelyben azt emelik ki, hogy a lépést Brüsszel várja el – bár azt nem teszik hozzá, hogy az erről szóló 2019/944 irányelvben foglaltak legalább négy éve ismertek a kormányzat számára is

A minisztérium mindenesetre további finomhangolást és további egyeztetéseket ígér, “a megvalósult vagy megkezdett fejlesztésekben érintett családok érdekeit figyelembe véve”, jelezve hogy a továbbiakban is támogatják a családokat, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék.

Hogy mennyire éri majd meg háztartási (napelemes) kiserőművet építeni a háztartásoknak az elszámolási szabályok átalakításával a konkrét számok ismerete hiányában, egyelőre nem lehet biztosan megbecsülni, bár a kormányzati ígéret pozitív, mint a keddi közleményben írták:

A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek a háztartások számára.

De mire számíthat az ágazat?Hogy ez a gyakorlatban hogy néz majd ki, azt egyelőre nem részletezték, de emlékeztettek, hogy tavaly 1100 megawattnyi lakossági napenergiás kapacitás épült ki, és idén az első nyolc hónapban már ennél több csatlakozott a hálózatra. Jelezték azt is, hogy javában zajlanak a hálózati fejlesztések – a kormány 160 milliárd forint összértékben támogat ilyeneket –, amik ahhoz szükségesek, hogy a hálózat képes legyen kezelni a megnövekedett megújuló termeléssel járó terhelést.

Hogy az ágazatban aktív vállalkozások mire számíthatnak a szabályok átalakításával, a lengyel példa szolgál rövid távon nem túl rózsás kilátásokkal. Mint a lengyel Megújuló Energia Intézet (Instytut Energetyki Odnawialnej – IEO) adatait márciusban idéző PV Magazine írta, az éves szaldó tavaly március végi kivezetését követően drasztikusan visszaestek az újonnan telepített háztartási napelemes kapacitások: míg az első negyedévben 1,3 gigawattnyit telepítettek a harmadikban negyedévben mindössze 375 megawattnyi épült ki.