Ha elektromosságra gondolunk, elsőként többek között a villanykörte, a kivilágított városok fényei, a klímaberendezésünk, az autósztrádák mellett magasodó távvezetékek vagy éppen a viharokban feltűnő villám juthat eszünkbe. Ez is jól mutatja, hogy az elektromosság, az elektromos energia észrevétlenül is körülvesz minket: ott van az otthonunkban, a mindennapjainkban. Ezt a mindent átszövő elektromosságot és a villamosenergia-iparágat napjainkban kiemelt figyelem övezi, főként a fenntarthatósági célok, a fosszilis energiahordozóktól való egyre erőteljesebb eltávolodás, az energetikai átmenet, az ellátásbiztonság előtérbe kerülése miatt. Sokan úgy tartják, hogy máris az ún. elektromos évtized hajnalát éljük. Az előttünk álló új ipari korszakot pedig a karbonsemleges és megújuló energiaforrásokon alapuló elektromos energia fűti és dominálja majd.
Jól bizonyítják ezt a számok is. A SolarPower napenergia-ipari szervezet decemberben közölt becslése szerint az Európai Unióban 2021-hez viszonyítva csaknem 50 százalékkal, 41,4 GW-tal nőtt a napenergia termelőkapacitása tavaly, ez a növekedés összesen 12,4 millió európai háztartás áramellátásához elegendő. Magyarországon pedig 2023 áprilisában átlépte a 3000 MW-ot a hazai fotovoltaikus naperőművek összesített beépített teljesítőképessége, ezzel elérve annak a 6500 MW-os célnak a felét, amelyet a Nemzeti Energiastratégiában jelöltek ki 2030-ra vonatkozóan.
És miközben a szélenergiát az 1990-es éveket megelőzően nem is tartották számon használható energiaforrásként, mára a szél az első számú zöldenergia-forrás a világ legtöbb részén. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb előrejelzése szerint pedig 2030-ra a megújuló és nukleáris energiaforrások fogják biztosítani a globális energiaellátás túlnyomó részét.
Digitalizáció és intelligens megoldások
A megújuló energia iránti gyors ütemben növekvő igény, az abban látott potenciál és az energiaipar zöldfordulata tehát látható, érezhető lendületet kapott az elmúlt időszakban. Ennek hatására az energia szállításának alapját jelentő villamos gépgyártás, ezen belül is a transzformátorgyártás területén is paradigmaváltás volt tetten érhető, miután többek között a fenntarthatósági célok előtérbe kerülésével ebbe, az évtizedekig változatlannak tűnő iparágba is berobbant a digitalizáció, elsőként többek között az intelligens állapotfigyelő rendszer kifejlesztése révén.
A piaci szereplők ugyanis felismerték, hogy ezen digitális rendszerek alkalmazása számos lehetőséget és előnyt rejt magában mind a gépek karbantartása, mind pedig a fenntarthatóság szempontjából. Alkalmazásuk által ugyanis elkerülhetővé válnak a komolyabb meghibásodásokkal járó, rendszerszintű üzemeltetési károk. Az adatalapú döntéshozásnak köszönhetően az egységek szervizelése, felújítása is célzottabbá tehető, valamint szavatolható az, hogy azok a transzformátorok, amelyek összekapcsolják a megújuló energiát termelő erőműveket a villamosenergia-hálózattal, megfelelően üzemeljenek, biztosítva azt, hogy a megtermelt energia ne vesszen kárba. Mindezzel pedig nemcsak a preventív karbantartás vált lehetővé, hanem a költséghatékonyság és a villamosgépek élettartamának meghosszabbítása is.
Az intelligens transzformátorok ezáltal az energiapiac fenntartható fordulatának és a megújuló energián alapuló új ipari korszaknak a motorját jelenthetik, hiszen a monitoring rendszer a fenntarthatósági projektek esetében is kulcsfontosságú.
Az állapotfigyelő rendszerek további nagy előnyének tartjuk azt is, hogy az energetikát és a technikusi szakmát is érintő egyre növekvő szakemberhiány miatt csökkenthető a felesleges karbantartások száma, hiszen mivel csaknem valós időben látjuk, monitorozzuk az egységek állapotát, a szerviztevékenységre csak akkor van szükség, amikor azt a transzformátor állapota is megköveteli. Ugyanezen szempont érvényesül a nehezen megközelíthető helyeken, hegyekben, szigeteken üzemelő egységek esetében is.
A transzformátorok mellett ugyanakkor a villamos forgógépgyártó szektor digitalizációja is korahajnalát éli.
Az elmúlt időszakban, válaszként az egyre növekvő piaci igényre, ebben az ágazatban is – elsőként a legnagyobb nemzetközi szereplők részéről és hamarosan itthon is – elkezdtek megjelenni a digitális megoldások. Mára ugyanis egyértelművé vált, egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket, a sok esetben 30-40 éves élettartammal működő villamos gépeket milyen megbízhatósággal üzemeltetjük.
Az iparági tapasztalatok emellett azt is mutatják, hogy a digitalizáció egyre fontosabbá válik, nemcsak az új, hanem a már meglévő és üzembe helyezett termékek esetében is, miközben a kereslet egyre jobban meghaladja a termelési kapacitást. A meglévő berendezések kihasználtságának növelését pedig csak a digitális rendszerek alkalmazása révén tudják a gyártók biztosítani, ahogy a berendezések megfelelő élettartamát is.
Merre tovább digitalizált energetika?
Ha elektromosságra gondolunk, feltehetően nem egy többtonnás, változó teljesítményű és feszültségű transzformátor vagy a motorokat meghajtó villamos forgógép jut elsőként az eszünkbe. Ezek a berendezések ugyanakkor a lista elején vannak az elektromosság biztosításának legfőbb elemei között, garantálva azt, hogy a különböző atom-, nap-, szél- vagy éppen vízerőművektől kezdve a cementgyárakig a megfelelő feszültségű elektromosságot a mindennapjaink során gyakorlatiasan és sokrétűen tudjuk felhasználni.
A villamossági berendezések fejlesztése, 21. századi igényekre szabása és fenntartható működtetése ezért ma már nemcsak múló trend, hanem olyan szükségszerűség, amelyet a piaci szereplők is aligha kerülhetnek meg a következő időszakban.
Ennek hatására várhatóan a villamos gépek optimalizálása, technológiai fejlesztése is felgyorsulhat majd, hiszen a digitalizált monitoring rendszerek révén a gyártó olyan információkhoz juthat hozzá, amelyek korábban nem feltétlenül álltak a rendelkezésére: az üzemeltetési körülmények között szerzett, a meghibásodásokat is előre jelző adatokhoz. Ennek köszönhetően egyre jobb konstrukciójú és sokkal megbízhatóbban működő gépek fejlesztésére, tervezésére és gyártására lesz lehetőség, amelynek hatása a teljes energetikai szektorban, majd a mindennapi életünkben is érezhetővé válik.
