A paksi atomer?m? b?vítésével kapcsolatban évek óta zajlanak az adatigénylések egyre nehezebb jogszabályi környezetben, ugyanis az adatok többségét 30 évre titkosította a fideszes parlamenti többség – ha pedig valamelyik adat nem tartozik a törvény hatálya alá, akkor azt egyedileg min?sítik az adatgazdák. Kérdés, hogy Paks 2 képes-e önálló m?ködésre – gazdasági értelemben -, vagy szükséges-e a folyamatosan állami jelenlét – mondta Koritár Zsuzsanna, Energiaklub programvezet?je a civil szervezet keddi konferenciáján, ahol a Felsmann Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai és nemzetközi menedzsment kutatóközpontjának vezet?je modellszámításait mutatták be. A modellszámítás hiánypótló, hisz a kormány nem rendelkezik ilyennel – vagy ha igen, akkor titkolja.
Komoly akadályokat gördíthet az Európai Bizottság a Paks 2 beruházás elé, amennyiben azt tiltott állami támogatásból megvalósuló projektnek tekinti. Amennyiben ilyen verdikt születne, az akár a projekt végét is jelentheti. A bonyolult uniós szabályok viszonylag leegyszer?síthet?ek annak vizsgálatára, hogy Paks 2 megvalósulhatna-e piaci alapon is. Ha igen, vagyis a beruházás pénzügyileg megtérül, akkor ez nem min?sül állami támogatásnak. Ennek vizsgálata során azt kell eldönteni, hogy a beruházás gazdaságilag racionális-e, azaz megtérül vagy sem – ezt fogja a állami támogatás vizsgálatánál tenni az Európai Bizottság is. A megtérülés fontos része, hogy projekt kitermelje a 10 milliárd eurós orosz kormányhitel kamatait – ezt vizsgálja az Európai Bizottság is, illetve ennek vizsgálata a magyar adófizet?k érdeke is – olvasható a tanulmányban.
Évtizedekig viszi a pénzt Paks 2
A most elkészült modellszámítások szerint minimális a Paks 2 projekt megtérülésének esélye. A 12,5 milliárd eurós költségkeret reális, ebb?l kihozható a kétszer 1200 megawatt kapacitású blokk, így egy KW termel?egység beruházása 5200 euróból épülhet meg. Az els? bökken?, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség számai szerint a következ? másfél évtizedben 24-29 százalékos beruházási és üzemeltetési költségcsökkenés következik be, vagyis a túl gyors beruházással egy drága er?m? épülhet Pakson. A megtérülést két további tényez? befolyásolja: az energiaárak várható változása, illetve a majdani er?m? kapacitáskihasználtsága – ismertette a modell paramétereit Felsmann Balázs.
A számítások azt mutatják, hogy ha nem következik be tartós reál-áremelkedés az energiaárakban, akkor a projekt nem térül meg, s?t nettó jelenértéke -5 és -6,5 milliárd euró közé várható a kapacitáskihasználtság függvényében. Vagyis a teljes m?ködési ciklus alatt a 2,5 milliárd eurós magyar önrészen felül az adófizet?knek további 12,4-18,6 milliárd eurót (!) kell Paks 2 m?ködtetésre fordítani. A modell szerint az er?m? m?ködését 2050-ig csak folyamatos t?kejuttatásokkal lehet fenntartani: a m?ködés els? tíz évében évi 210-250 milliárd forintot, ez követ? tíz évben már csak 140-160 milliárd forintot kell a költségvetésb?l, az adófizet?knek a er?m?társaság m?ködésre fordítani – mondta Felsmann Balázs.
Forrás: index.hu/energiaklub.hu
