– Azt ígérték a minisztériumban, hogy az előző pályázatnál elkövetett hibákból tanulva javítani fognak ezen az új pályázaton. Más lesz a pályázati hatóság, és kiemelten figyelnek a gyorsabb kifizetésekre. Majd meglátjuk, ebből mi valósul meg, de a szándék mindenképpen pozitívan értékelendő, meg az önkritika is. De érthető, hogy elsőre nem lesz mindenki szuperlelkes a kivitelezők részéről, mert nincsen forrásuk arra, hogy sok rendszert telepítsenek, és utána hosszú időn keresztül csak várjanak a pénzükre. Nézzünk egy magyar KKV-t, ahol mondjuk, dolgoznak 4-en, 5-en, 10-en. Hiába vannak nyertes pályázataik, ők nem mernek majd sok rendszer megépítésébe belevágni úgy, hogy a pénzüknek csak egy töredékét kapják meg, hanem majd ha megkapták a többit, akkor majd csinálnak újabb rendszereket. Míg azok, akik tőkeerősek, gyorsan sok rendszert tudnak majd telepíteni.
– Az előző pályázatnál nem számított az, hogy ki mikor adta be, hanem ezeket szépen összesítették, és aztán hirdették meg a nyerteseket. Itt más a konstrukció, a lakossági előregisztráció január 15-én indul, és simán az nyer, akinek sikerül előbb beadni a pályázatot. Ez általában azzal szokott járni, hogy reggel 8 és 9 között lefagynak a szerverek, akinek sikerül bejutnia, annak sikerül, akinek nem, nem.
– Sajnos ez a kockázat fennáll, de van egy olyan része a pályázatnak, hogy amint a kimerülés közelébe jut a keret, akkor felhívást tesznek közzé, és még 24 órája van mindenkinek, hogy beadja az igényét.
– Feltéve, hogy mindez nem egy-két óra, vagy néhány perc alatt történik meg. De nézzük a technikai paramétereket. A maximálisan engedélyezett 5 kilowattos napelemrendszer, maximum 10 kilowattnyi tárolókapacitással megéri majd annak, aki felteszi? Hogy jön ki a matek?
– A minisztérium készített erre modellszámításokat, ők úgy lőtték be a támogatási arányt, ezt a 66%-ot, hogy nagyjából 10 éves legyen a megtérülése az önerőnek. Ezzel egyébként egyetértünk, ezt a mi számításaink is alátámasztják. A bruttó elszámolásnál minden kilowattórányi villamos energia 70 forint megtakarítást jelent, ha a fogyasztó azt magának termeli meg. Ha betáplálja, azért piaci opció híján egyelőre csak 5 forintot fog kapni. Tehát nem feltölteni éri meg, hanem helyben elfogyasztani. Ezért van a tároló, hogy minél több megtermelt áramot a házon belül fogyasszanak el. A tárolóval tudom az úgynevezett önfogyasztási arányt növelni, vagy okosotthon megoldásokkal. Illetve nem is kell nagyon okosnak lenni az otthonnak, csupán akkor tanácsos használni az egyes berendezéseket többet, amikor süt a nap.
Egy tároló nélküli szaldós rendszernél általában 15-20% között van az önfogyasztási arány, azaz a megtermelt energiának 15-20 százalékát fogyasztom el otthon, mindenfajta okos megoldás nélkül. Tárolóval, okos megoldásokkal, a rendszer arányos méretezésével ezt az arányt feljebb tudom tornázni 30-40 százalékra, talán 50-re is.
Mi is nagyjából úgy látjuk, hogy körülbelül elérhető a tízéves megtérülés ezzel a tárolós, államilag támogatott kombinációval. Amúgy azelőtt, a szaldó rendszerben egy egyszerű napelemes rendszer is 10 év alatt térült meg. Az egy jó megtérülésnek számított, és szerintem ma is annak számít.
– Ha az új, bruttó elszámolásnál csak az összköltség egyharmada térül meg 10 év alatt, akkor, ha nincs rajta a kétharmadnyi állami támogatás, a megtérülési idő 30 év lesz?
– Én azt mondanám, hogy 25. És itt jönnek képbe az okos megoldások, amikkel ezen lehet javítani, meg a rendszer kisebb méretezése. De egyébként jól mondja, hogy enélkül a pályázat nélkül 20 év felett van a megtérülés.
– Vagyis pályázati támogatás nélkül a lakosságnak napelemrendszert telepíteni most nem éri meg.
– Én azért óvatosabban fogalmaznék. Azt a méretet, amit a családokban megszoktunk, hogy akkora rendszert telepítünk, ami megtermeli az éves fogyasztásunkat, akkorát nem éri meg telepíteni. Kisebb rendszert igen, mert ott nagyobb az önfogyasztás mértéke.
– Miért lett hirtelen ilyen rossz üzlet a napelem?
– Ennek az oka a rezsicsökkentett ár. A rezsicsökkentés az egyszerre áldás és átok. A napenergia-iparnak egy átok. Sokaknak persze áldás, nem vitatom. Más lenne a helyzet,
ha lenne egy nem rezsicsökkentett, hanem piaci opció, az szerintünk 5 forintnál érdemben magasabb árat jelentene.
Ha minden igaz, ennek a lehetőségén dolgoznak a minisztériumban. Tehát azt mondom, hogy a piaci opció és az energiaközösségek lehetnek életképes lehetőségek. A cégek napelemes rendszerei azért esnek teljesen más megítélés alá, mert egyrészt ők piacon vannak, másrészt sokkal kevesebbet táplálnak be, mivel általában viszonylag nagy a villamosenergia-fogyasztásuk.
– Ezek szerint, ameddig ezek a pályázatok kifutnak, a véget nem érő előző korábbi, illetve a most induló pályázat, addig lesznek lakossági ügyfeleik, utána ez viszont várhatóan nagyon meg fog csappanni a kereslet.
– Reméljük, hogy a piaci opció és az energiaközösség, mint lehetőség, a következő évben közelebb kerül ahhoz, hogy realitás legyen, mert valóban, jelenleg nagyon-nagyon kicsi az érdeklődés a lakossági szektorból pályázatok nélkül a napelemes rendszerek iránt.
– Visszatérve az új pályázatra: megfelelő méretűnek tartja a 10 kilowattos tárolót az öt kilowattos rendszerhez?
– Mi azért lobbiztunk, hogy legyen jelentősen nagyobb. Valamiért ebbe nem ment bele a minisztérium. Azt gondolom, ha az a cél, hogy energiaszuverenitás címén minél több energiát termeljünk és fogyasszunk el otthon, akkor a tároló méretének a növelése az egyik legegyszerűbb és hatékonyabb eszköz. Jó dolog a 10 kilowattóra, jobb a 8-nál, de egyébként a piacon kapható tárolóeszközök jellemzően 5 kilowattóráról indulnak, és ugyanaz az egység modulárisan bővíthető, általában 20-25 kilowattóráig.
– Van még egy dolog, ami a szaldónál nem volt probléma, a bruttónál probléma lesz. Nyáron hosszúak a nappalok, rövidek az éjszakák, eleve kevesebbet vagyunk otthon. A nagyobb energiafogyasztás viszont télen történik. Az akkumlátorok viszont csak a nappali energiát tudják eltárolni éjszakára, a nyárit nem tudják eltenni télre. Mit lehet ezzel kezdeni?
– Fogyasztója válogatja. Ha valakinek van klímája otthon, akkor lehet, hogy nyáron többet fogyaszt. Sokat számít, hogy milyen villamosenergia-fogyasztói vannak, hogy a fűtés vagy a meleg víz mennyire elektromos alapú. Bár mindez lényeges, de valóban az a valóság, hogy a nyári többlettermelésünket a szaldós rendszerben elrakhattuk télire, itt ezt sajnos nem tudjuk megtenni.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
