Napelem vs. paksi bővítés? Itt a nagy párbaj!

Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakért?je és Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem kutatásvezet?je.
(Fotók: Berecz Valter)

Hír24: Megéri-e nekünk a paksi b?vítés?

Felsmann Balázs: Nem.

Hárfás Zsolt: Igen.

Hir24: Miért?

FB: Pénzügyileg azért nem éri meg a paksi b?vítés, mert az új blokkok már a startvonal el?tt veszteségesen fogják termelni az áramot, amit a kormány konstrukciója szerint az adófizet?knek kell majd kifizetniük. Ha elfogadjuk a kormány számítási modelljét, Paks 2. az indulását követ?en (2026) egészen az orosz hitel visszafizetéséig (2047) átlagosan 10 euró centes kilowattonkénti áron (30,3 forinton) fog áramot termelni. A napelemes áram kötelez? átvételi ára – német ársorok szerint – 9,23-13,15 euró cent körül alakul, a széler?m?veknél az átvételi ár már most jóval ez alatt van, jelenleg 4,5-8 euró cent (12-24 forint). Mindez azt jelenti, hogy ha 2026-ra nem emelkedik két és félszeresére az európai áramár, akkor az abban az évben induló atomer?m? még a hitelt sem fogja tudni kitermelni és cs?dbe megy. Ráadásul a jöv? árprognózisában nincs benne a következ? 15-20 év megújuló energiaipari innovációja, ami még olcsóbbá teheti a széler?m?vi és napelemes áram árát a jöv?ben az egész világon. A kormány hibát követ el, amikor nem számol ezzel az energetikai fejl?déssel.

HZS: Szerintem viszont a paksi beruházás minden szempontból jó üzlet lesz. Számításaim szerint, a minimum 60 éves üzemid?re lebontva, az önköltség csak 5,6 euró cent (17 Ft/kWh), ami nagyon versenyképes ár a többi energiatermelési móddal való összehasonlításban is! A német példa pedig sántít, mert ott a magas állami támogatás miatt versenyképesek a megújulók. Ezeket a támogatásokat fokozatosan le fogják építeni, ezért kérdésessé válik a megújulók jöv?beni versenyképessége.

Másrészt az energetikában rendszerszinten is értékelni kell egy projekt megtérülését és szükségességét. A következ? 15 évben, 2030-ig 7300 MW új er?m?vi kapacitást szükséges a hazai villamosenergia-rendszerbe beépíteni. Az új paksi blokkok csak 2400 MW teljesítményt fognak képviselni, ezért további 4900 MW egyéb kapacitás megépítésér?l kell a következ? 15 évben gondoskodni, amely óriásai szakmai kihívás és felel?sség is. A kormány egyaránt számol a megújulókkal is a Nemzeti Energiastratégiában, és felel?sen áll a kérdéshez, ugyanis a magyar természeti adottságok ismeretében a megújuló energiaforrásokra alapozni az ország ellátását teljes képtelenség. Éppen ezért a stratégia csupán kiegészít? forrásként számol a megújulókkal.

FB: Valóban rendszerszinten kell gondolkodni! És ha így teszünk, végképp semmi sem szól amellett, hogy Paks-1 üzemideje alatt, már a 2020-as években üzembe álljon az új atomer?m?. De a következ? évtizedekben is csak akkor lenne szabad elindítani, ha a megújuló technológiák nem fejl?dnek olyan ütemben, ahogy ma elgondoljuk. A kormány modellje nemcsak ezzel az óriási napelemes kapacitásb?vüléssel nem számol, de nem látjuk azt a makro modellt sem, ami alapján azt feltételezik, hogy alig több, mint 10 év múlva lesz olyan vev?, aki a jelenleginél két és félszer magasabb áron fog paksi áramot vásárolni. Ismerve több nemzetközi szervezet és energiavállalat hosszú távú árel?rejelzését, amelyek kivétel nélkül sokkal alacsonyabb árakat jeleznek el?re 2030-ig, mint az er?m? veszteségmentes m?ködéséhez szükséges, Aszódi úr által számított 30,3 Ft/kilowattóra, a magam részér?l szívesen megismerném a kormány által készített piaci prognózist!

Hir24: Lehet, a kormány szakért?i is képesek piaci prognózisokra, csak titkosították az excel tábláikat, vagy nem?

FB: Elképzelhet?, hogy titkosították, de én már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán létezik ez a számítás.

HZS: Van ilyen modell, mert a kormány már a 2011-es Nemzeti Energiastratégia megalkotásakor is készített megfelel? gazdasági hatástanulmányt, hiszen ez a stratégia már egy egyértelm? és világos utat jelölt ki a két új paksi blokk építésével kapcsolatban.

FB: Igen, de az csak egy szöveges értékelés volt, nem rakták mellé az excel táblákat. Vagyis az nem volt igazi modell. Egyébként szeretnék egy érdekességet idézni a hatástanulmányból, amivel jelezném is, hogy mennyire tekinthet? ez a dokumentum a jelenlegi döntés érdemi megalapozásának. Négy éve a kormány azt jósolta ebben a tanulmányban, hogy 2030-ra csupán 90 MW beépített napelemes kapacitás lesz Magyarországon. Ehhez képest már 2015 elején elérte a 77 MW-ot a napelemek beépített teljesítménye!

Hír24: Önök szerint hogyan lehetne biztosítani a kies? áramellátást a paksi b?vítés nélkül? Bár a megújulók piaca nagyon fejl?d?képesnek t?nik, vajon elegend?-e egy feltételezésre építeni a teljes hazai áramellátást, beleértve az ipari fogyasztókat is?

FB: A megújulók jöv?beni fejl?dése nem feltételezés, hanem nemzetközileg elismert, tényszer? tendencia. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a paksi er?m? b?vítése nem kizárólagos opció, csak egy változat a lehetséges energiaellátási megoldások közül. A 2011-es energiastratégia hat szakmai forgatókönyvet tartalmazott, s abból a kormány mindenféle érdemi vita nélkül kiválasztott egyet. Ha ez megvalósul, akkor a nettó 40 százalék áramot importáló Magyarországból 10 százalékos exportáló lesz. Jelenleg azonban nem látni, ki lesz ennek a fölösleges áramnak a vev?je 2026-tól, a mostanihoz képest sokkal magasabb áron, különösen, ha a megújulók ilyen ütemben fejl?dnek.

Felsmann Balázs

Azt gondolom, hogy a 2030-ig el?re jelzett hazai villamosenergia-igény a nukleáris kapacitások b?vítése nélkül is biztosítható a megújuló energiaforrások aktívabb bevonásával a hazai villamosenergia-termelésbe. A 2030-as évtized közepéig m?köd? jelenlegi atomer?m? esetleges pótlásáról viszont ráérnénk a következ? évtized elején dönteni. Kutatásaink szerint, egy támogató környezettel, hazánkban 4800-6200 MW napelemes teljesítmény alakítható ki az elkövetkez? 20 évben. Széler?m?vel pedig 4000-5500 MW teljesítmény állítható m?ködésbe, ami 1000-1400 MW atomer?m?vi kapacitásnak felel meg. Ezek persze nagyon ambiciózus számok, de egy ehhez képest visszafogottabb és reálisan megvalósítható ütemtervvel is (amit pénzügyileg is modelleztünk) 2030-ra eljuthatunk odáig, hogy nagyságrendileg 10 terawatt óra – a jelenlegi magyar áramigény 25 százaléka – már megújuló er?m?vekb?l származzon.

HZS: Szerintem ez illúzió, hiszen elképeszt?en drága lenne ilyen rendszernek a kiépítése. Ne felejtsük el, hogy az id?járásfügg? megújulók ingadozása miatt tartalékokat kell beépíteni a rendszerbe. A jelenlegi paksi blokkok 2000 MW teljesítményét is csak 14 400 MW naper?m?vi kapacitás beépítésével lehetne kiváltani, amelyhez – a Sellyén a közelmúltban átadott beruházás adatait figyelembe véve – 13 210 milliárd forint beruházási költségre és a megtermelt villamos energia esetében kötelez? átvételre lenne szükség annak érdekében, hogy a beruházás egyáltalán megtérüljön. Természetesen gondoskodni kellene nagy mennyiség? energia tárolásáról is, hiszen a naper?m? termelésének id?beli eloszlása nem egyezik meg a fogyasztói igényekkel. Éjszaka nem süt a nap, viszont termelnek az üzemek, az otthonokban pedig villamos energiát fogyasztanak a h?t?k stb.

FB: Ez a számítás azért nem korrekt, mert a sellyei naper?m? adatai nem tükrözik a napelemes rendszerek jelenlegi beruházási költségét, hanem legalább kétszeresen meghaladják azt. Ebb?l az egy projekt beruházási költségéb?l ezért nem szabad általános következtetést levonni. A mi számításaink szerint a magyar megújuló energia beruházási program összértéke 2600 milliárd forint lehet, ami a termelt energiaegységre vetítve kisebb, mint az új atomer?m? fajlagos beruházási költsége. Ráadásul az atomer?m?-építéssel szemben, a megújulók létesítése nem kíván közvetlen állami támogatást, nem növeli az államadósságot és versenyképes alternatívát kínál a nukleáris technológiára épül? áramtermeléssel szemben.

Hír24: Ha már állami támogatás, beszéljünk a hitelszerz?désr?l. Orbán Viktor szerint a 10 milliárd eurós orosz hitel költsége nem épül majd be a Pakson el?állított áram árába, illetve a beruházásban nincs és nem is lesz állami pénz. Igaz ez?

HZS: Az orosz-magyar megállapodás megkötését követ?en elvégzett elemzések szerint, nincsen szükség állami támogatásra annak érdekében, hogy a projekt megtérüljön, hiszen az adósságteher fedezete a termelt villamos energia piaci áron való értékesítése lesz. Az új blokkok akkor is versenyképesek lesznek, ha a hitel költsége beépül a termelt villamos energia egységköltségébe. Hiszen a 21 év törlesztést követ?en minimum 39 évig elkövetkezik a beruházás „aranyvége”, azaz az új paksi blokkok még versenyképesebben termelhetik a villamos energiát, mivel a termelési egységköltségb?l „kiesik” a 60-70 százalékos beruházási költségelem. Az „aranyvég” pedig a két új paksi blokk esetében – mai árakon számolva – 9 Ft/kWh-t jelent.

FB: A hitel költségét az er?m?nek kell kitermelnie, ezt az Aszódi Attila kormánybizos által készített modell is tartalmazza, ezért emelkedik 30,3 Ft-ra a m?ködés els? 21 évében az ? számítása szerint is. De a projekthez ezen felül is szükséges állami pénz. A 2015-ös költségvetésb?l 28 milliárd forintos támogatást kapott a projekttársaság, amib?l 21 milliárd az orosz-magyar szerz?désen felüli. Elköltöttek 9 milliárd forintot próbafúrásokra, tanulmányokra. Plusz ne felejtsük el azt sem, hogy az orosz partner a folyósított hitel törlesztésére ugyan 11 év türelmi id?t ad, de a felvett hitel kamatai addig is terhelni fogják a vállalatot vagy az adófizet?ket, amennyiben a kormány a kamatfizetés átvállalásával segíti a b?vítést. Ez számításaim szerint 2025-ig összesen 500-550 milliárd forintos finanszírozási terhet jelent, amit végs?soron a magyar adófizet?knek kell majd kifizetniük. Az er?m? m?ködésének megindulása után 2026-tól pedig a kamatok mellett már a t?két is törlesztenünk kell. Így összesen évi csaknem 220-260 milliárd forintot fogunk adósságszolgálatra fizetni 21 éven át. Összehasonlításul, ez az összeg nagyjából megegyezne az új er?m? teljes árbevételével, amennyiben nem emelkednének a piaci áramárak! És a beruházás egészen biztosan többe fog kerülni ennél, hiszen eddig minden atomer?m?nél túllépték az eredeti költségvetést.

HZS: A 10 milliárdos hitel kérdéséhez csak annyit szeretnék hozzáf?zni: hazánk közel 14,3 milliárd euró hitelt vett fel 2008 és 2009 között a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Bizottságtól. Az IMF-hitelt a magyar kormány már 2013 augusztusában teljes mértékben törlesztette, az Európai Bizottságnak pedig az utolsó részletet 2016-ban törleszteni fogjuk. Ennek fényében úgy gondolom, hogy Magyarország számára nem okozhat majd gondot a 21 év alatt a 10 milliárd euró és kamatainak a visszafizetése, amelyet egy termel? beruházás megvalósítására vesz fel az ország. Fontos hangsúlyozni, hogy a 21 éves törlesztési id? a világ pénzügyi intézményei számára ismeretlen fogalom, hiszen ?k maximum 15 éves törlesztési id?vel szoktak hitelezni, valamint ilyen kedvez? kamatra sincs példa.

 Hárfás Zsolt

Hír24: Ha az ismert és ismeretlen költségeken felül esetleg tényleg veszteséges lesz az er?m?, azt ki fogja kifizetni?

FB: Természetesen a magyar adófizet?k. A kormány által felvázolt konstrukcióban ugyanis a veszteség nem az er?m?vet, hanem az adófizet?ket fogja terhelni. Ez sehol máshol nincs így, csak nálunk! Sem a finnek, sem a törökök nem terhelik rá a beruházás költségeit a polgáraikra. Ha ott a beruházó magáncég elnézte a számítást, akkor ez az ? baja. Nálunk viszont az adófizet?kön csattan az ostor. Ekkor viszont el?áll az a kérdés, hogy miként nem tekintjük majd állami támogatásnak az adófizet?i pénzek további belepumpálását a projektbe.

HZS: Erre nem fog sor kerülni, hiszen a kormány és Roszatom is nyilván végiggondolta, hogy számukra megéri-e a paksi beruházás, és a jelek szerint megéri nekik. Bár az oroszoknál nem szokás a költségtúllépés, nem úgy, mint a franciáknál, az esetleges költségtúllépésre a szerz?désben erre vonatkozóan nyilván megfelel? garanciák vannak, kötbér formájában. Persze Paksnál id?r?l id?re el?jön a „tiltott állami támogatás” kérdése, amivel kapcsolatban felmerülhet egy másik jogos kérdés is. A megújuló energiaforrásokat jelent?sen támogatja az Európai Unió, illetve a hazai villamosenergia-rendszer. Ezek vajon nem min?sülnek tiltott állami támogatásnak? Európában a megújulókat szabad támogatni, a nukleáris energiát nem?

FB: Ne hasonlítsuk össze a körtét az almával. Európában atomer?m?vet csak atomer?m?vel lehet összehasonlítani. A finn és török példáról már beszéltünk, hogy ott semmilyen állami pénz nincs a beruházásban. Az angolok nyíltan elmondták, hogy a Hickley Point-i atomer?m? által megtermelt áramot nem fogják tudni eladni egy bizonyos piaci ár felett, ezért kértek az uniótól egy átmeneti id?szakra állami ártámogatást, amit meg is kaptak. Azzal érveltek a társadalmuk felé, hogy a nukleáris energia nem olcsó, de szükségük van rá. (A brit atomer?m? mindössze 7 százalékot foglal el az az ország energiamixében, így az állami támogatás nem okoz olyan jelent?s befolyást a lakossági árakra nézve, mint okozna Magyarországon, így Brüsszel ezért is engedélyezte a briteknek a támogatást – a szerk.) Nálunk ehhez képest az van, hogy Paks az évezred üzlete, nem kell hozzá állami támogatás, az piaci alapon megtérül, és – ahogy a miniszterelnök mondta – 13 százalékkal csökkenti az áram árát. Sajnos ebb?l semmi sem igaz!

Hír24: Az el?bb elhangzott, hogy 2020-ig nem is sürg?s a döntés. Akkor miért akar ilyen gyorsan b?vítést a kormány?

HZS: Szerintem helyesen döntött a kormány, hogy ilyen gyorsan tet? alá hozták a megállapodást, hiszen egy új atomer?m? építése nem két-három év. Nagyon hosszú az engedélyezés, az el?készületek, valamint az építési szakasz is. Másrészt így korán lépésel?nybe kerülhetünk a többi európai országgal szemben a versenyképes villamosenergia-ár tekintetében, amely nagyon vonzó lehet a befektet?k számára az energiaintenzív ipar piacán.

FB: Maradjunk annyiban, hogy a projekt energetikailag túlságosan korai, és szerintem a kormányt nem kizárólag energetikai szempontok vezérlik, ezért a sietség. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008 óta az energiastratégiáról szóló összes el?készít? anyag nagyjából kiegyensúlyozott volt, mostanra a fékek t?ntek el a rendszerb?l, és szinte kutyafuttában, teljes titokban állapodtak meg az oroszokkal, a szakma és a nyilvánosság teljes kihagyásával.

Hír24: De mi lehet ennek az oka? Csak nem az, amit Illés Zoltán is mondott, és ami amúgy is köztudott, hogy az adófizet?i pénzb?l finanszírozott állami nagyberuházásokból jó sokat lehet lopni?

FB: Az biztos, hogy minél nagyobb egy állami beruházás, annál nagyobb a korrupciós lehet?ség, külföldön és itthon is.

HZS: Egy valamit azért látnunk kell. A hazai két új blokk építésének a költsége legfeljebb 12,5 milliárd euró lesz. A fajlagos beruházási költség pedig közel annyira jön ki, s?t még egyes esetekben kevesebb is, mint más új atomer?m?vi beruházás. A finn új blokk fajlagos beruházási költsége hasonló, mint a két új paksi blokk esetében. Az angoloknál pedig közel 20 százalékkal magasabb a fajlagos beruházási költség, mint az orosz típusú blokkok esetében. Hozzáteszem, hogy a f?vállalkozó, az orosz fél versenyben fogja kiválasztani a szakmailag legmegfelel?bb és a legjobb ajánlatot adó vállalkozókat a beszerzés során. Persze jól hangzik, hogy a projekt ellenz?i állandóan korrupciót emlegetnek, de nekem nem annyira élénk a fantáziám, mint az atomenergiát ellenz?ké.

Hír24: Tegyük fel, hogy 2026-ra elkészül az er?m?, még m?ködik Paks 1., és az óriási lakossági napelemes kapacitások is kiépültek, amelyek miatt tartós túltermelés alakul ki a hazai villamosrendszerben. Azt meg sem kérdezem, hogy a kormány hatástanulmánya számolt-e ezzel a lehet?séggel, de Önök szerint mi várható ilyenkor?

FB: Nem tudjuk, mi fog történni ilyenkor. Az biztos, hogy a mostani rendszer nem bír el ennyi árammennyiséget. Túltermelés esetén valószín?leg a két párhuzamosan m?köd? atomer?m? egyikét leszabályozzák és/vagy le fogják kapcsolni az egyéb energiatermel?ket is (pl. a napelemeket) a rendszerr?l. Az atomer?m?vet leállítani technikai okok miatt nagyon költséges, ráadásul, ha tartósan 90 százalékos kihasználtság alá megy az új er?m?, úgy pénzügyileg is egyértelm?en veszteségessé válik. Így az állami rendszerirányító nyilván mindent meg fog tenni, hogy egy túltermelés esetén inkább a többi termel?t korlátozza, ne Paksot.

HZS: Azzal maximálisan egyetértek, hogy nem szabad szembeállítani a megújulókat a paksi b?vítéssel, hiszen mindkett?re szükség van. Úgy vélem, Paks túltermelése esetén akár Németország is célország lehet, hiszen ?k a jelenlegi tervek szerint lekapcsolják az összes atomer?m?vüket, így jelent?s energiaigényük keletkezik középtávon. Ami legalább ennyire fontos, hogy 2030-ra számos szomszédos ország be fogja zárni elavult szén, és egyéb er?m?veit, így kapacitáshiányuk lesz alaper?m?ben, tehát nekik is exportálhatunk. Ráadásul ezeknek az er?m?veknek jelent?s a szén-dioxid-kibocsátása, a nukleáris energia viszont mentes az üvegházhatású gázoktól.

FB: A német export gondolata tökéletes illúzió. Németország a második legnagyobb európai áramexport?r Franciaország után. Mindez az atomer?m?veik részleges bezárása után értend?. Ugyanis ?k – velünk ellentétben – folyamatosan építik a megújuló energiák feldolgozására alkalmas er?m?veket, legutóbb a tengerparti szél hasznosítására telepítettek hatalmas berendezéseket. Így tartósan egészen biztosan nem lesz szükségük a paksi áramra.

HZS: Szerintem azt a kérdést is fel kellene tenni végre, hogy mi Magyarország elemi érdeke az energiapiacon? Úgy gondolom, az a nemzeti érdekünk, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztást dönt?en saját forrásból fedezzük és ne importból. A paksi b?vítéssel 40 százalékos import?rb?l export?rré is válhatunk, és ez a nemzeti energiafüggetlenségünk szempontjából nagyon fontos el?relépés.

FB: Az összekapcsolt európai energiarendszer, az áramt?zsde korában teljesen értelmetlen szuverenitásról beszélni, hisz ebben a struktúrában az áramot eladó semmivel sem függetlenebb, mint a vásárló. Az energetikai függ?ség témája persze nagyon fontos, de ezt korrektül úgy kellett volna a társadalom elé tárni, hogy a kormány elmondja: a paksi b?vítéssel jelent?sen csökkentjük az ország energiafügg?ségét, de ez nektek 21 évig nagyon drága lesz, viszont cserébe a gyermekeiteknek már sokkal jobb lesz. Elfogadjátok-e ezt vagy nem, kedves lakosság? És err?l biztosan nem kellett volna dönteni a Parlamentnek 2020 el?tt.

Hír24: Sokak szerint a jöv? az önellátó, decentralizált háztartási er?m?veké, szemben a központi, nagy er?m?vekkel. A napelemes forradalmat látva a min?sít? cégek sorra értékelik le a nagy áramszolgáltatók részvényeit, amelyeknek óriási piacvesztést jósolnak. Mi a véleményük err?l?

HZS: Szerintem ez a fordulópont azért még jóval odébb van. Bár a fosszilis és a nukleáris energiát sokan nem szeretik, de ezek nélkül egy ország teljes villamosenergia-ellátását még hosszú ideig nem lehet biztonságosan fedezni. Paks 2. számunkra azért fontos, mert reálisan csak így lehet megteremteni a biztonságos, kiszámítható és olcsó áram el?állítását.

FB: Az önellátó háztartási er?m?vek korszaka sokkal hamarabb el fog jönni, mintsem azt gondoljuk. Öt évvel ezel?tt el nem tudtam volna képzelni, hogy így beszélgetünk a napelemekr?l. Innen nézve a paksi b?vítés egy pénzügyileg és energetikailag is elhibázott projekt, ami hatalmas ráfizetés lesz az országnak. És akkor még nem is beszéltünk a környezetvédelmi szempontokról.

Forrás: http://fn.hir24.hu/gazdasag/2015/05/12/napelem-vs.-paksi-bovites-itt-a-nagy-parbaj/