A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.
Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglév? épületek jelent?s felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépül?, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környez? országokhoz képest is elavultnak t?nnek.
Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböz? típusú épületek esetében. A m?szaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkez? energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehet?vé teszi a különböz? felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.
A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemz? épülettípusra készült el, meglév?kre és újépítés?ekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböz? épít?anyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variáció került elemzésre, ami összességében közel 200 különböz? beruházási lehet?séget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések, vagy f?tési rendszer korszer?sítések esetére, illetve ezek kombinációira.
Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a m?ködési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára „olcsóbb” megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelel? felújítás jelent.
Érdemes megjegyezni, hogy a meglév? épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemz?, 50-60 évvel ezel?tt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken, míg egy szigorúbb szint? felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – világított rá egy gyakorlati példán keresztül Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezet?je.
A költségoptimum-számítások meggy?z?en alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történ? felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.
A vizsgálat eredményei itt elérhet?k el.
Forrás: Energiaklub.hu
Washington, 2012. július 30., hétf? (MTI) – A grafén önjavító mechanizmusát fedezték fel brit kutatók, a „csodás anyag” képes kijavítani rácsszerkezetének hibáit – számoltak be a Manchesteri Egyetem és a SuperSTEM Laboratórium (Daresbury) kutatói a Nano Letters cím? szakfolyóiratban.
A grafén egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyben a szénatomok hatszöglet?, méhsejtekre hasonlító rácsban foglalnak helyet. Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta, az elektromosságot pedig csaknem olyan jól vezeti, mint a réz.
A szokatlan elektronikai, mechanikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkez? anyag számos új alkalmazást ígér. Az egyik esélyes anyag arra, hogy felváltsa a szilíciumot a telefonokban, számítógépekben, televíziókban és minden más elektronikai eszközben. Alkalmas lehet átlátszó érint?képerny?k, fénypanelek és napelemek gyártására is.
A grafén felfedezéséért 2010-ben megosztott Nobel-díjat elnyert Konstantin Novoselov által vezetett csoport ezúttal azt tanulmányozta, hogy a fémek miként lépnek kapcsolatba a grafénnel. Ennek ismerete alapvet?en fontos miel?tt a gyakorlatban elektronikus eszközökbe építenék be az új anyagot.
A vizsgálatokhoz nagyfelbontású elektronmikroszkópot használtak, amellyel akár atomonként tanulmányozható az anyag szerkezete. Nemrégiben az derült ki, hogy fémek jelenlétében a grafén rácsában lyukak, hibák keletkezhetnek, ami hátrányosan befolyásolja bármely grafénalapú eszköz tulajdonságait.
A meglepetést ezúttal az okozta, hogy kiderült: a folyamatban keletkez? hibák egy részét a grafén spontán módon saját maga kijavítja a szomszédos szabad szénatomok felhasználásával, így helyreáll a kristályrács szerkezete.
Quentin Ramasse, a SuperSTEM tudományos igazgatója elmondta, hogy „az eredmény nagyon izgalmas és váratlan volt”. A jelenség éppen azt a különbséget jelentheti, ami egy elméleti felvetés és a gyakorlati alkalmazhatóság között van – idézte a kutatót a ScienceDaily cím? tudományos ismeretterjeszt? portál (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120729150055.htm).
Forrás:MTI.hu
Washington,
2012. július 30., hétf? (MTI) – A grafén önjavító mechanizmusát fedezték fel brit kutatók, a „csodás anyag” képes kijavítani rácsszerkezetének hibáit – számoltak be a Manchesteri Egyetem és a SuperSTEM Laboratórium (Daresbury) kutatói a Nano Letters cím? szakfolyóiratban.
A grafén egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyben a szénatomok hatszöglet?, méhsejtekre hasonlító rácsban foglalnak helyet. Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta, az elektromosságot pedig csaknem olyan jól vezeti, mint a réz.
A szokatlan elektronikai, mechanikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkez? anyag számos új alkalmazást ígér. Az egyik esélyes anyag arra, hogy felváltsa a szilíciumot a telefonokban, számítógépekben, televíziókban és minden más elektronikai eszközben. Alkalmas lehet átlátszó érint?képerny?k, fénypanelek és napelemek gyártására is.
A grafén felfedezéséért 2010-ben megosztott Nobel-díjat elnyert Konstantin Novoselov által vezetett csoport ezúttal azt tanulmányozta, hogy a fémek miként lépnek kapcsolatba a grafénnel. Ennek ismerete alapvet?en fontos miel?tt a gyakorlatban elektronikus eszközökbe építenék be az új anyagot.
A vizsgálatokhoz nagyfelbontású elektronmikroszkópot használtak, amellyel akár atomonként tanulmányozható az anyag szerkezete. Nemrégiben az derült ki, hogy fémek jelenlétében a grafén rácsában lyukak, hibák keletkezhetnek, ami hátrányosan befolyásolja bármely grafénalapú eszköz tulajdonságait.
A meglepetést ezúttal az okozta, hogy kiderült: a folyamatban keletkez? hibák egy részét a grafén spontán módon saját maga kijavítja a szomszédos szabad szénatomok felhasználásával, így helyreáll a kristályrács szerkezete.
Quentin Ramasse, a SuperSTEM tudományos igazgatója elmondta, hogy „az eredmény nagyon izgalmas és váratlan volt”. A jelenség éppen azt a különbséget jelentheti, ami egy elméleti felvetés és a gyakorlati alkalmazhatóság között van – idézte a kutatót a ScienceDaily cím? tudományos ismeretterjeszt? portál (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120729150055.htm).
Forrás:MTI.hu
Washington, 2012. július 30., hétf? (MTI) – A grafén önjavító mechanizmusát fedezték fel brit kutatók, a „csodás anyag” képes kijavítani rácsszerkezetének hibáit – számoltak be a Manchesteri Egyetem és a SuperSTEM Laboratórium (Daresbury) kutatói a Nano Letters cím? szakfolyóiratban.
A grafén egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyben a szénatomok hatszöglet?, méhsejtekre hasonlító rácsban foglalnak helyet. Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta, az elektromosságot pedig csaknem olyan jól vezeti, mint a réz.
A szokatlan elektronikai, mechanikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkez? anyag számos új alkalmazást ígér. Az egyik esélyes anyag arra, hogy felváltsa a szilíciumot a telefonokban, számítógépekben, televíziókban és minden más elektronikai eszközben. Alkalmas lehet átlátszó érint?képerny?k, fénypanelek és napelemek gyártására is.
A grafén felfedezéséért 2010-ben megosztott Nobel-díjat elnyert Konstantin Novoselov által vezetett csoport ezúttal azt tanulmányozta, hogy a fémek miként lépnek kapcsolatba a grafénnel. Ennek ismerete alapvet?en fontos miel?tt a gyakorlatban elektronikus eszközökbe építenék be az új anyagot.
A vizsgálatokhoz nagyfelbontású elektronmikroszkópot használtak, amellyel akár atomonként tanulmányozható az anyag szerkezete. Nemrégiben az derült ki, hogy fémek jelenlétében a grafén rácsában lyukak, hibák keletkezhetnek, ami hátrányosan befolyásolja bármely grafénalapú eszköz tulajdonságait.
A meglepetést ezúttal az okozta, hogy kiderült: a folyamatban keletkez? hibák egy részét a grafén spontán módon saját maga kijavítja a szomszédos szabad szénatomok felhasználásával, így helyreáll a kristályrács szerkezete.
Quentin Ramasse, a SuperSTEM tudományos igazgatója elmondta, hogy „az eredmény nagyon izgalmas és váratlan volt”. A jelenség éppen azt a különbséget jelentheti, ami egy elméleti felvetés és a gyakorlati alkalmazhatóság között van – idézte a kutatót a ScienceDaily cím? tudományos ismeretterjeszt? portál (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120729150055.htm).
Forrás:MTI.hu
Püspökladány, 2012. július 30. Kerékpáros halad el egy napelemes köztéri pad mellett Püspökladányban, a H?sök terén 2012. július 30-án. A Magyar Energia Hivatal Takarékoskodj a Föld energiájával! elnevezés? kampánya részeként Komáromban, Egyházasdengelegen és Dévaványán különleges köztéri padokat adott át, amelyeket napenergiával világítanak meg. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
