A világ legnagyobb naperőműfarmja épülhet meg az 1986. áprilisi atomkatasztrófa által érintett csernobili zárt övezetben.
Az ukrán kormány által tavaly meghirdetett tenderre eddig félszáz befektető jelentkezett, a pályázók 20–1000 hektárt kívánnak beborítani fotovoltaikus napelemtáblákkal.
A legtöbb részlet arról a kínai tervről került napvilágra, amely szerint egymilliárd dolláros befektetéssel egy ezer megawatt teljesítményű naperőmű épülne a néhány hete új, a radioaktív sugárzást jól szigetelő szarkofággal befedett reaktorroncs közelében. A paneleket a legnagyobb kínai megújulóipari holding, a Golden Concord (GLC) gyártaná és szerelné össze e helyszínen, az erőművet pedig az ugyancsak kínai National Machinery Corporation üzemeltetné.
A szakemberek szerint az erőművek számára kijelölt, 12 négyzetkilométeres területen nem annyira erős a sugárzás, hogy az veszélyt jelentene a rövid ideig a térségben tartózkodó építőkre, illetve a karbantartókra. A most tervezett és a jövőbeli csernobili naperőművek által termelt energia költségét jelentősen csökkenti, hogy miközben olcsón bérelhető a más célra aligha használható terület, a közelben van a megtermelt elektromos áram továbbítására alkalmas infrastruktúra. „Hatalmas társadalmi és gazdasági előnyök származnak majd abból, ha zöld és megújuló energiatermelésre használjuk fel a tönkretett területeket” – fejtegette a GLC egyik vezetője. A kínaiak mellett amerikai és kanadai befektetők is tárgyalnak a naperőművek telepítéséről.
Kijevi források szerint Ukrajnában azt is fontolóra vették, hogy ha sikeres lesz a világ jelenleg legnagyobb naperőmű-építési projektje, kibővítik a megújulóknak szánt területet, s a következő évtizedben további tendereket írnak ki újabb beruházók számára. Erre már csak azért is szükség lesz, mert más államok is törekszenek a világelsőségre. Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában, Dubaiban például az évtized végén adnak át egy ugyancsak ezer megawattos farmot, s a tervek szerint 2030-ra az ottani teljesítmény eléri az ötezer megawattot, azaz a létesítmény kétszer annyi áramot ad majd, mint a Paks 2 atomerőmű két új reaktora együtt.
A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) számításai szerint 2030-ban a világon megtermelt energia 13 százaléka származik majd naperőművekből a jelenlegi 2 százalékkal szemben, s ez azt jelenti, hogy a mostani 250 gigawattról másfél évtized alatt 1800–2500 gigawattra ugrik a Nap fényét árammá átalakító erőművek összteljesítménye. „A számítások szerint a naperőművekben előállított áram ára a jövőben is csökkenni fog, a következő évtized végére további 59 százalékkal esik az önköltség. A többi megújulónál kisebb árzuhanás várható, a tengeri szélerőműveknél 35 százalékos, a szárazföldieknél pedig 26 százalékos esésre számítunk” – áll az IRENA előrejelzésében, amely szerint az USA-ban épített naperőművek jelenleg kilowattóránként 5–10 centes áron termelik meg az áramot. Franciaországban 9, Németországban pedig 8 centtel számolnak. A közeljövőben elkészülő napenergiafarmokon – például Dubaiban – viszont csupán 3 centbe kerül majd egy kilowattóra előállítása, így a megújulók fokozatosan támogatás nélkül is versenyképessé válnak a hagyományos energiaforrásokkal. A naperőműveknek köszönhetően évente 300 millió tonnával csökken a légkörbe eregetett szén-dioxid mennyisége, s ez a szám 2030-ra megtízszereződhet.
A megújulók közül a napenergia a legnépszerűbb, tavaly az új energiatermelési beruházások ötöde jutott ilyen erőművekre. A 13 százalékos szint eléréséhez az kell, hogy megmaradjon a jelenlegi bővítési ütem: 2010-ben még csak 40 gigawatt volt a naperőművek kapacitása, s ez nőtt meg a jelenlegi 250 gigawattra. Közben készülni kell az elhasznált fotovoltaikus napelemtáblák újrahasznosítására is. A már nem működő panelekből 2050-re évente 15 milliárd dollár értékű anyagot lehet majd visszanyerni.
Forrás: hvg.hu
