Idén tavasszal el?ször jutott be magyar csapat a Solar Decathlon nemzetközi innovációs versenybe. A Budapesti M?szaki Egyetem hallgatói Odooproject nev? pályázatukkal vesznek részt a rangos szakmai megmérettetésen, amelynek során a résztvev?knek egy kizárólag napenergiát hasznosító, környezettudatos lakóépületet kell megtervezniük és felépíteniük a dönt?t jelent? kiállításon jöv? nyáron Madridban. A tervez?k azóta folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél több támogatót megnyerjenek az ügynek: épp tegnap, november 30-án kötöttek megállapodást f? szponzorukkal, a Siemensszel, két hete a TEDxYouth konferencián prezentáltak, és jelenleg is egy olyan kampányon dolgoznak, amivel a dönt?ig minél több fórumon bemutathatják a munkájukat, és a zöld technológiákban rejl? lehet?ségeket.
A Solar Decathlon egy nemzetközi, egyetemek közötti innovációs verseny, amit 2002 óta rendeznek meg az USA Energetikai Minisztériuma és a spanyol kormányzat szervezésében. A verseny f? célkit?zése a napenergia felhasználásával összefügg? építészeti megoldások és a zöldtechnológiák társadalmi, piaci támogatottságának megteremtése, a megújuló energiaforrások és energiahatékony szerkezetek megismertetése a diákokkal; az új technológiák széleskör? társadalmi elfogadtatása, ezek használatának ösztönzése.
A verseny során minden résztvev? csapatnak piaci szerepl?kkel együttm?ködve kell egy kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos, könny?szerkezetes lakóépületet megterveznie és felépítenie. A következ? versenyt 2012-ben Madridban rendezik majd meg, amelyre 20 csapat nyújtott be sikeres pályázatot, köztük a Budapest M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemé. A versenyben résztvev?k munkájának tíz szempontnak kell megfelelnie: építészeti min?ség, mérnöki tervezés és kivitelezés, energiahatékonyság, villamos energia mérleg, komfort, háztartási berendezések, kommunikáció és társadalmi felel?sségvállalás, ipari megvalósíthatóság és piacképesség, innovációk, fenntarthatóság.
A közép-európai régióból els?ként a BME diákjaiból álló csapat nyújtott be sikeres, a versenyen való indulás feltételeit teljesít? pályázatot. A csapat egy közel hetven tagot tömörít? projektszervezet, és az összetett szempontrendszer miatt különösen fontos, hogy a tagok minél több tudományterületet képviseljenek. A terv megvalósítása során így nem csak építészmérnök hallgatókat, hanem további öt kar hallgatóit, és más egyetemek diákjait is bevonják a munkába.
Az Odooproject arculatát a Hidden Characters grafikusduó, azaz Nagy Dániel és Orbán Péter tervezte, akiket már korábban a hg.hu-n is bemutattunk. A grafikusok célja az volt, hogy az arculat harmóniában legyen magával az Odoo-épülettel, vagy ahogy ?k mondják: „Olyan arculatot akartunk tervezni, amit a napenergia m?ködtet.” Így született meg a weboldal fejlécében látható dinamikus, animált logó, ami a ház felülnézetét és a Magyarországon aktuális napállásnak megfelel? árnyékot mutatja.
A hallgatók oktatóik és szponzoraik segítségével egy olyan innovatív, az általuk kifejlesztett és felhasznált építészeti, technikai megoldásokat alkalmazó napenergiát hasznosító lakóház megalkotásán dolgoznak másfél éven keresztül, amely a kés?bbiekben a piacon is sikeresen megállhatja a helyét, ezzel is el?remozdítva a fenntartható, zöld építészet, illetve szemléletmód elterjedését Magyarországon.
Az Odoo koncepciójának fókuszában az ember és a küls? környezet viszonya áll: a tervez?k egy olyan energiahatékony házat képzeltek el, ami újraértelmezi a magyar népi építészetre jellemz? ház-udvar kapcsolatot, a „kinti” és „benti” terek elválasztását, és ilyen módon képes a napenergia maximális hasznosítására. A csapat f? célja, hogy megmutassa: a napenergia felhasználása lehet esztétikus, kényelmes és megfizethet?.
A feladatkiírás szerint a pályázóknak egy két személy számára kialakított, 60 m2 alapterület?, szabadon álló családi ház példáján keresztül kell bemutatniuk a legkorszer?bb fenntartható technológiák m?ködését. Az Odoo mérnökei a tervezési folyamat során els?ként a lakótér és a nap kapcsolatát vizsgálták, azt, hogy hogyan képes a ház a bels? életét a nap irányába fókuszálni. Ennek érdekében olyan teret hoztak létre, amit a napsugarak szabadon átjárhatnak.
Foglalkoztak a h?tárolás, h?érzet kérdéseivel is, a hazánkra jellemz? építési szokásokkal összefüggésben. Magyarországon alapvet?en idegen a könny?szerkezetes építéstechnológia, ezért az Odoo-ház középpontjába egy masszív faltest került, ami egyfajta szoláris falként a ház „lelkét” adja. A bels? terek logikus kialakításának érdekében a szoláris falból egy sajátos „magot” hoztak létre: télen a mag nap által felmelegített déli oldala nyújt kellemes h?érzetet, nyáron a fürd?helyiséggel egybenyitott északi oldal h?sít.
Az els? koncepciókban a ház küls? kontúrja és a bels? mag között a formai megoldások és az anyaghasználat különbségei teremtenek er?s kontrasztot: míg a bels?, fehér vályog fal rusztikus jelleg?, a küls? felületeken a sötét napelemek dominálnak. A vályog használata mellett kedvez? h?tárolási és páratechnikai tulajdonságai szólnak, a födémbe és a falakba épített különleges, vízzel töltött áttetsz? folyadékpanelek pedig jó h?szigetel?k, amellett, hogy a lehet? legtöbb napfényt engedik be a bels? térbe.
Az Odoo-ház a sokszín? magyar évszakokhoz és a napi id?járási viszonyokhoz is képes alkalmazkodni: télen az északi rész, nyáron az udvar használata lehet hangsúlyosabb – ilyen módon az épület nem elzárkózik, hanem szoros kapcsolatot alakít ki a saját környezetével. A déli homlokzat megkett?zésével a téli id?szakban a függ?leges felületek hasznosítják a nap energiáját. A padlófelületre érkez? h?mennyiséget az aljzatba fektetett vízhálózat vezeti el és tárolja, a küls? déli falon napkollektoros felületek teszik ugyanezt. A nyári id?szakban a magasabb napállás mellett, a tet?be integrált napelemek termelik az energiát.
A BME a felhasználandó technológiák egy részét, valamint a csapat munkájához szükséges feltételeket biztosítja, a verseny spanyol szervez?i pedig pénzbeli hozzájárulást nyújtanak. Az épület azonban nem építhet? meg és a kés?bbiekben nem lenne hasznosítható küls? szponzori támogatás nélkül, amelyet a magyar Solar Decathlon csapat a beépítend? technológiák, anyagok és szolgáltatások képvisel?it?l vár kölcsönösen el?nyös támogatási és szponzorálási feltételek mellett. Így a közeljöv?ben az Odooproject legfontosabb célja egy olyan kampányterv kidolgozása lesz, amivel tovább növelhetik a projektjük, és a környezettudatos építészeti lehet?ségek ismertségét.
Odooproject
Forrás: hg.hu
Idén tavasszal el?ször jutott be magyar csapat a Solar Decathlon nemzetközi innovációs versenybe. A Budapesti M?szaki Egyetem hallgatói Odooproject nev? pályázatukkal vesznek részt a rangos szakmai megmérettetésen,
amelynek során a résztvev?knek egy kizárólag napenergiát hasznosító, környezettudatos lakóépületet kell megtervezniük és felépíteniük a dönt?t jelent? kiállításon jöv? nyáron Madridban. A tervez?k azóta folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél több támogatót megnyerjenek az ügynek: épp tegnap, november 30-án kötöttek megállapodást f? szponzorukkal, a Siemensszel, két hete a TEDxYouth konferencián prezentáltak, és jelenleg is egy olyan kampányon dolgoznak, amivel a dönt?ig minél több fórumon bemutathatják a munkájukat, és a zöld technológiákban rejl? lehet?ségeket.
A Solar Decathlon egy nemzetközi, egyetemek közötti innovációs verseny, amit 2002 óta rendeznek meg az USA Energetikai Minisztériuma és a spanyol kormányzat szervezésében. A verseny f? célkit?zése a napenergia felhasználásával összefügg? építészeti megoldások és a zöldtechnológiák társadalmi, piaci támogatottságának megteremtése, a megújuló energiaforrások és energiahatékony szerkezetek megismertetése a diákokkal; az új technológiák széleskör? társadalmi elfogadtatása, ezek használatának ösztönzése.
A verseny során minden résztvev? csapatnak piaci szerepl?kkel együttm?ködve kell egy kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos, könny?szerkezetes lakóépületet megterveznie és felépítenie. A következ? versenyt 2012-ben Madridban rendezik majd meg, amelyre 20 csapat nyújtott be sikeres pályázatot, köztük a Budapest M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetemé. A versenyben résztvev?k munkájának tíz szempontnak kell megfelelnie: építészeti min?ség, mérnöki tervezés és kivitelezés, energiahatékonyság, villamos energia mérleg, komfort, háztartási berendezések, kommunikáció és társadalmi felel?sségvállalás, ipari megvalósíthatóság és piacképesség, innovációk, fenntarthatóság.
A közép-európai régióból els?ként a BME diákjaiból álló csapat nyújtott be sikeres, a versenyen való indulás feltételeit teljesít? pályázatot. A csapat egy közel hetven tagot tömörít? projektszervezet, és az összetett szempontrendszer miatt különösen fontos, hogy a tagok minél több tudományterületet képviseljenek. A terv megvalósítása során így nem csak építészmérnök hallgatókat, hanem további öt kar hallgatóit, és más egyetemek diákjait is bevonják a munkába.
Az Odooproject arculatát a Hidden Characters grafikusduó, azaz Nagy Dániel és Orbán Péter tervezte, akiket már korábban a hg.hu-n is bemutattunk. A grafikusok célja az volt, hogy az arculat harmóniában legyen magával az Odoo-épülettel, vagy ahogy ?k mondják: „Olyan arculatot akartunk tervezni, amit a napenergia m?ködtet.” Így született meg a weboldal fejlécében látható dinamikus, animált logó, ami a ház felülnézetét és a Magyarországon aktuális napállásnak megfelel? árnyékot mutatja.
A hallgatók oktatóik és szponzoraik segítségével egy olyan innovatív, az általuk kifejlesztett és felhasznált építészeti, technikai megoldásokat alkalmazó napenergiát hasznosító lakóház megalkotásán dolgoznak másfél éven keresztül, amely a kés?bbiekben a piacon is sikeresen megállhatja a helyét, ezzel is el?remozdítva a fenntartható, zöld építészet, illetve szemléletmód elterjedését Magyarországon.
Az Odoo koncepciójának fókuszában az ember és a küls? környezet viszonya áll: a tervez?k egy olyan energiahatékony házat képzeltek el, ami újraértelmezi a magyar népi építészetre jellemz? ház-udvar kapcsolatot, a „kinti” és „benti” terek elválasztását, és ilyen módon képes a napenergia maximális hasznosítására. A csapat f? célja, hogy megmutassa: a napenergia felhasználása lehet esztétikus, kényelmes és megfizethet?.
A feladatkiírás szerint a pályázóknak egy két személy számára kialakított, 60 m2 alapterület?, szabadon álló családi ház példáján keresztül kell bemutatniuk a legkorszer?bb fenntartható technológiák m?ködését. Az Odoo mérnökei a tervezési folyamat során els?ként a lakótér és a nap kapcsolatát vizsgálták, azt, hogy hogyan képes a ház a bels? életét a nap irányába fókuszálni. Ennek érdekében olyan teret hoztak létre, amit a napsugarak szabadon átjárhatnak.
Foglalkoztak a h?tárolás, h?érzet kérdéseivel is, a hazánkra jellemz? építési szokásokkal összefüggésben. Magyarországon alapvet?en idegen a könny?szerkezetes építéstechnológia, ezért az Odoo-ház középpontjába egy masszív faltest került, ami egyfajta szoláris falként a ház „lelkét” adja. A bels? terek logikus kialakításának érdekében a szoláris falból egy sajátos „magot” hoztak létre: télen a mag nap által felmelegített déli oldala nyújt kellemes h?érzetet, nyáron a fürd?helyiséggel egybenyitott északi oldal h?sít.
Az els? koncepciókban a ház küls? kontúrja és a bels? mag között a formai megoldások és az anyaghasználat különbségei teremtenek er?s kontrasztot: míg a bels?, fehér vályog fal rusztikus jelleg?, a küls? felületeken a sötét napelemek dominálnak. A vályog használata mellett kedvez? h?tárolási és páratechnikai tulajdonságai szólnak, a födémbe és a falakba épített különleges, vízzel töltött áttetsz? folyadékpanelek pedig jó h?szigetel?k, amellett, hogy a lehet? legtöbb napfényt engedik be a bels? térbe.
Az Odoo-ház a sokszín? magyar évszakokhoz és a napi id?járási viszonyokhoz is képes alkalmazkodni: télen az északi rész, nyáron az udvar használata lehet hangsúlyosabb – ilyen módon az épület nem elzárkózik, hanem szoros kapcsolatot alakít ki a saját környezetével. A déli homlokzat megkett?zésével a téli id?szakban a függ?leges felületek hasznosítják a nap energiáját. A padlófelületre érkez? h?mennyiséget az aljzatba fektetett vízhálózat vezeti el és tárolja, a küls? déli falon napkollektoros felületek teszik ugyanezt. A nyári id?szakban a magasabb napállás mellett, a tet?be integrált napelemek termelik az energiát.
A BME a felhasználandó technológiák egy részét, valamint a csapat munkájához szükséges feltételeket biztosítja, a verseny spanyol szervez?i pedig pénzbeli hozzájárulást nyújtanak. Az épület azonban nem építhet? meg és a kés?bbiekben nem lenne hasznosítható küls? szponzori támogatás nélkül, amelyet a magyar Solar Decathlon csapat a beépítend? technológiák, anyagok és szolgáltatások képvisel?it?l vár kölcsönösen el?nyös támogatási és szponzorálási feltételek mellett. Így a közeljöv?ben az Odooproject legfontosabb célja egy olyan kampányterv kidolgozása lesz, amivel tovább növelhetik a projektjük, és a környezettudatos építészeti lehet?ségek ismertségét.
Odooproject
Forrás: hg.hu
A 2007-ben kezd?dött és 2013-ban végz?d? programozási id?szakban sokat tanultak az európai uniós támogatások kedvezményezettjei a környezetvédelmi beruházások tervezéséb?l,
amit a 2014-ben kezd?d? új id?szakban jól lehet hasznosítani – mondta el Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója a csütörtökön Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.
Ebben a programozási id?szakban több száz infrastrukturális és környezetvédelmi projekt, köztük mintegy 200 szennyvíztisztító telep, 20-30 árvízvédelmi projekt, körülbelül 30 ivóvízmin?ség javítási beruházás, több mint 100 természetvédelmi beavatkozás, 500 körüli megújuló energia felhasználást ösztönz? és mintegy 700 energiahatékonyságot el?segít? projekt valósul meg Magyarországon, összesen több mint 1.300 milliárd forint értékben.
A tapasztalatok alapján nyilvánvaló – fogalmazott az igazgató -, hogy valódi sikert csak az jelent, ha a vizsgált projektek az EU által el?írt fenntarthatósági elvárásokat is teljesítik, legyen szó hulladék-, ivóvíz-, vagy szennyvízkezelési fejlesztésekr?l. Ez azt jelenti, hogy a beruházást követ?en m?ködtetni, és az üzemid? végén pótolni is tudják azt.
Az igazgató közlése szerint a fejlesztéseknél dönt? szerepe van a méretgazdaságosságnak, annak, hogy a projektgazda vegye figyelembe beruházásnál a végfelhasználók fizet?képességét, és a szolgáltatás várható díját. A beszélgetés során kiderült, hogy jó néhány, már megvalósult projektnél a szolgáltatási díj alacsonyabb az elvártnál.
Barsi Orsolya, az üzletág menedzsere beszámolt arról, hogy az uniós támogatásra az önkormányzatok, kedvezményezettek „fantáziája meglódult”, a szennyvízprojektek tervezésénél sokszor 20-30 százalékkal nagyobb kapacitásra terveztek. Rossz prognózist adtak a lakosság számára, vagy csak még beígért ipari létesítményre alapozták a tervezést. Reiniger Róbert hozzáf?zte: sok szakmai vita volt a kedvezményezettekkel az elszámolható költségek miatt is. Volt olyan porjekttervezés, ahol a Deloitte tanácsára 50 százalékkal tudták mérsékelni a költségeket.
A Deloitte Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta, hogy számos európai uniós támogatással készül? környezetvédelmi projektet vizsgáltak az el?készítés szakaszában, megvalósíthatósági tanulmányokat és a költséghaszon elemzéseket, így viszonylag jó rálátásuk van erre a témára.
Forrás: mti
A 2007-ben kezd?dött és 2013-ban végz?d? programozási id?szakban sokat tanultak az európai uniós támogatások kedvezményezettjei a környezetvédelmi beruházások tervezéséb?l, amit a 2014-ben kezd?d? új id?szakban jól lehet hasznosítani – mondta el Reiniger Róbert,
a Deloitte Zrt. Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója a csütörtökön Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.
Ebben a programozási id?szakban több száz infrastrukturális és környezetvédelmi projekt, köztük mintegy 200 szennyvíztisztító telep, 20-30 árvízvédelmi projekt, körülbelül 30 ivóvízmin?ség javítási beruházás, több mint 100 természetvédelmi beavatkozás, 500 körüli megújuló energia felhasználást ösztönz? és mintegy 700 energiahatékonyságot el?segít? projekt valósul meg Magyarországon, összesen több mint 1.300 milliárd forint értékben.
A tapasztalatok alapján nyilvánvaló – fogalmazott az igazgató -, hogy valódi sikert csak az jelent, ha a vizsgált projektek az EU által el?írt fenntarthatósági elvárásokat is teljesítik, legyen szó hulladék-, ivóvíz-, vagy szennyvízkezelési fejlesztésekr?l. Ez azt jelenti, hogy a beruházást követ?en m?ködtetni, és az üzemid? végén pótolni is tudják azt.
Az igazgató közlése szerint a fejlesztéseknél dönt? szerepe van a méretgazdaságosságnak, annak, hogy a projektgazda vegye figyelembe beruházásnál a végfelhasználók fizet?képességét, és a szolgáltatás várható díját. A beszélgetés során kiderült, hogy jó néhány, már megvalósult projektnél a szolgáltatási díj alacsonyabb az elvártnál.
Barsi Orsolya, az üzletág menedzsere beszámolt arról, hogy az uniós támogatásra az önkormányzatok, kedvezményezettek „fantáziája meglódult”, a szennyvízprojektek tervezésénél sokszor 20-30 százalékkal nagyobb kapacitásra terveztek. Rossz prognózist adtak a lakosság számára, vagy csak még beígért ipari létesítményre alapozták a tervezést. Reiniger Róbert hozzáf?zte: sok szakmai vita volt a kedvezményezettekkel az elszámolható költségek miatt is. Volt olyan porjekttervezés, ahol a Deloitte tanácsára 50 százalékkal tudták mérsékelni a költségeket.
A Deloitte Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta, hogy számos európai uniós támogatással készül? környezetvédelmi projektet vizsgáltak az el?készítés szakaszában, megvalósíthatósági tanulmányokat és a költséghaszon elemzéseket, így viszonylag jó rálátásuk van erre a témára.
Forrás: mti
A 2007-ben kezd?dött és 2013-ban végz?d? programozási id?szakban sokat tanultak az európai uniós támogatások kedvezményezettjei a környezetvédelmi beruházások tervezéséb?l, amit a 2014-ben kezd?d? új id?szakban jól lehet hasznosítani – mondta el Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója a csütörtökön Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.
Ebben a programozási id?szakban több száz infrastrukturális és környezetvédelmi projekt, köztük mintegy 200 szennyvíztisztító telep, 20-30 árvízvédelmi projekt, körülbelül 30 ivóvízmin?ség javítási beruházás, több mint 100 természetvédelmi beavatkozás, 500 körüli megújuló energia felhasználást ösztönz? és mintegy 700 energiahatékonyságot el?segít? projekt valósul meg Magyarországon, összesen több mint 1.300 milliárd forint értékben.
A tapasztalatok alapján nyilvánvaló – fogalmazott az igazgató -, hogy valódi sikert csak az jelent, ha a vizsgált projektek az EU által el?írt fenntarthatósági elvárásokat is teljesítik, legyen szó hulladék-, ivóvíz-, vagy szennyvízkezelési fejlesztésekr?l. Ez azt jelenti, hogy a beruházást követ?en m?ködtetni, és az üzemid? végén pótolni is tudják azt.
Az igazgató közlése szerint a fejlesztéseknél dönt? szerepe van a méretgazdaságosságnak, annak, hogy a projektgazda vegye figyelembe beruházásnál a végfelhasználók fizet?képességét, és a szolgáltatás várható díját. A beszélgetés során kiderült, hogy jó néhány, már megvalósult projektnél a szolgáltatási díj alacsonyabb az elvártnál.
Barsi Orsolya, az üzletág menedzsere beszámolt arról, hogy az uniós támogatásra az önkormányzatok, kedvezményezettek „fantáziája meglódult”, a szennyvízprojektek tervezésénél sokszor 20-30 százalékkal nagyobb kapacitásra terveztek. Rossz prognózist adtak a lakosság számára, vagy csak még beígért ipari létesítményre alapozták a tervezést. Reiniger Róbert hozzáf?zte: sok szakmai vita volt a kedvezményezettekkel az elszámolható költségek miatt is. Volt olyan porjekttervezés, ahol a Deloitte tanácsára 50 százalékkal tudták mérsékelni a költségeket.
A Deloitte Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta, hogy számos európai uniós támogatással készül? környezetvédelmi projektet vizsgáltak az el?készítés szakaszában, megvalósíthatósági tanulmányokat és a költséghaszon elemzéseket, így viszonylag jó rálátásuk van erre a témára.
Forrás: mti
Ezt a tartotta szem el?tt az önkormányzat, amikor 2011-ben pályázatot nyújtott be a Környezet- és Energia Operatív Program – KEOP – keretében vissza nem térítend? támogatásra. A 85 százalékos európai uniós és állami támogatás mellé az önkormányzati öner?t egy környezetvédelemmel és zöld energiával foglalkozó cég finanszírozta, így a váncsodi önkormányzatnak egy fillérjébe sem került a napközi otthonos óvoda épületén elhelyezett 21 négyzetméternyi napkollektor rendszer, mely a meleg vizet biztosítja tavasztól ?szig – jelent?s energia megtakarítást eredményezve.
Fotók: HajduPress, Nyír? Gizella
Szalay Csaba polgármester az átadón megjelentek el?tt elmondta: a valamivel több, mint hétmillió forintba kerül? beruházás modellérték? lehet a környez? települések számára is.
Vitányi István, a térség országgy?lési képvisel?je örömét fejezte ki amiatt, hogy az ínséges id?k ellenére is új beruházással gyarapodott Váncsod. Az pedig külön öröm, hogy a megújuló energiát hasznosíthatják ezután a napkollektor rendszernek köszönhet?en – tette hozzá.
Forrás: hajdupress.hu
