Manapság egyre több lakóházon lehetünk figyelmesek különböző berendezésekre, melyek célja a laikus számára nem biztos, hogy egyértelmű. Ennek oka, hogy a napelemek, illetve a napkollektorok évről-évre egyre nagyobb teret nyernek maguknak Magyarországon is. Azonban egyesek könnyen összetéveszthetik ezeket a rendszereket, pedig a napelem és napkollektor működési elve nagyban különbözik egymástól. Az alábbiakban erről, vagyis a napkollektorok működéséről olvashat röviden az érdeklődő.
Napkollektor működése
A napsugárzást a különböző tárgyak anyaguktól, kialakításuktól függő részarányban visszaverik, elnyelik, vagy átengedik. Hő akkor keletkezik, ha a napsugárzást az anyag elnyeli. Ezért természetesen egy napkollektor esetén a legfontosabb cél a napsugárzás minél nagyobb részarányú elnyelése.
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését és alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényét (pl. padlófűtéssel) feltételezi, és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés ún. kombi vagy multifunkciós hőtárolóval használatos.
Mi a napkollektor? Mit érdemes róla tudni? A Mi a napkollektor? című cikkben röviden összefoglaltuk.
Vákuumcsöves napkollektor rendszer
A napkollektorok közül a legújabb és leghatékonyabb verzió az úgynevezett vákuumcsöves technológia, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is. A vákuumcsöves napkollektorok háztartásokban, a mezőgazdaságban és az iparban is jól hasznosítható.
A napkollektor rendszer az időjárási körülmények függvényében képes akár 50C-95C fokos víz előállítására is. Egy ilyen vákuumcsöves napkollektor rendszer több panelből áll össze, ezen panelek pedig több vákuumcsőből állnak össze.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség ingyenesen és kötelezettségektől mentesen biztosítja Önnek a napelem és napkollektor árajánlat kérés lehetőségét 300 megbízható, elismert tagvállalataitól!
Napkollektor rendszer felépítési elve
A vákuumcsövek hossza 1.5-2 méter között mozoghat. A napkollektor panelek gyártótól függően 20-30 vákuumcsőből épülhetnek fel, melyek egy a csövekre merőlegesen elhelyezett hő gyűjtő idomba kapcsolódnak.
A vákuumcsövek egyesével csatlakoznak a napelem panelba ahol egy gyűjtőcső fut végig. Ebben a szintén rézből készült gyűjtőcsőben halad tovább a hő átadó közeg a hőcserélő tartályba. Ezzel a
Légtelenítés elve
A napkollektor rendszer rengeteg biztonsági elemmel is fel van szerelve, hogy a hőtermelés zavartalanul működhessen. Ilyen például a légtelenítő, itt értelemszerűen a zárt rendszert lehet lelégteleníteni, ami azért fontos, hogy a rendszer maximális hatásfokkal tudjon működni.
Tágulás elve
A rendszer része emellett még a tárulási tartály is. Lényegében a rendszerben uralkodó nyomást tartja mindig az ideális tartományban. Működésének a lényege hogy a gáz összenyomható, a folyadék pedig nem. Amint a nyomás a megengedett mérték fölé szökik a zárt rendszerben a gumi membrán kinyit, és a hő átadó közeg szabadon áramolhat át a tágulási tartályba. A gumi membrán automatikusan visszazár, amint a rendszerben uralkodó nyomás ismét az ideális értéken van.
A folyamat visszafele is működik, ilyenkor a rendszerben uralkodó nyomás leesik, a tágulási tartályban uralkodó túlnyomás kinyitja a gumi membránt, de ezúttal a korábban a tartályba áramlott hő átadó közeg visszakerül a rendszerbe.
Összefoglalva:
Jól látható tehát, hogy a napkollektor rendszerek több működési elvet is magukba foglalnak, a hőtermelés maximalizálása érdekében figyelembe vesznek többek között olyan tényezőket, mint a tágulás és a légtelenítés, melyek szintén befolyásolhatják a rendszer hatékonyságát.
Jelentős tényező a napkollektor megtérülésével kapcsolatban a hatásfok kérdése. A Napkollektor hatásfoka című cikkben erről részletesen írunk.
Hasonlóan fontos részlet a napkollektorokkal kapcsolatban a teljesítményük, amiről részletesen a Napkollektor teljesítménye című cikkben írtunk.
