Sem a fosszilis,
sem ez egyéb alternatív energiaforrások sem versenyezhetnek azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz a Földre. A kitermelhet? olajkészletekben rejl? összes energiának megfelel? mennyiséget a Nap másfél nap alatt sugározza a Földre.
Az emberiség évi energiafogyasztása egyetlen órányi napsugárzásnak felel meg. A napenergia hasznosítása, elektromos energiává, illetve h?vé történ? átalakítása ma még drágán és kis hatékonysággal történik. A kereskedelemben kapható, drága szilícium-egykristályból készített legjobb napelemek átlagosan 18%-os hatásfokkal m?ködnek. A kutatók olcsó, lehet?leg minél nagyobb hatásfokkal rendelkez? anyagokat keresnek pótlásukra. Ezek között alkalmas jelöltek lehetnek a festékanyagokkal érzékenyített félvezet?-oxidok, az amorf szilícium, a nanokristályos szilícium, a kadmium-tellurid és a réz-indium-tellurid bázisúak. Nanotechnológiai kutatásoktól várható a harmadik generációs, hatékony napelemek kifejlesztése. Ezekr?l a kutatásokról tart el?adást dr. Hernádi Klára, az SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszékének egyetemi tanára december 2-án, pénteken fél 3-tól az SZTE Béke épület Kiss Árpád termében.
forrás: onkormanyzat.mti.hu
Összesen mintegy 15 millió forintra pályáztak; ebb?l az óvoda tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének. Mindezzel jelent?sen csökkentenék kiadásaikat – mondta.
A településvezet? február elején beszélt arról, hogy a f?téshez használt gáz magas ára miatt egyhetes szénszünetet – a hivatalos megjelölés szerint síszünetet – tartanak a hédervári általános iskolában, valamint annak lipóti és mecséri tagintézményeiben. Mint elmondta: a százezer forintos nagyságrend? megtakarítás mellett az is céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására. Hozzátette, ?k márciusban kívánnak pályázni, hogy a gáz helyett más anyaggal f?thessék intézményeiket.
A településvezet? akkor azt is megemlítette: szintén százezer forintos nagyságrendben csökkenti kiadásaikat, hogy január elejét?l február közepéig péntekenként zárva tartanak az önkormányzat hivatalai; a munkatársak az interneten keresztül intézik az ügyeket, a papírmunkát pedig hazaviszik. A polgármester most megjegyezte: minden valószín?ség szerint sikerül elkerülniük, hogy idén ismét „szénszünetre” kényszerüljenek.
forrás: mti.hu
Összesen mintegy 15 millió forintra pályáztak; ebb?l az óvoda tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének. Mindezzel jelent?sen csökkentenék kiadásaikat – mondta.
A településvezet? február elején beszélt arról, hogy a f?téshez használt gáz magas ára miatt egyhetes szénszünetet – a hivatalos megjelölés szerint síszünetet – tartanak a hédervári általános iskolában, valamint annak lipóti és mecséri tagintézményeiben. Mint elmondta: a százezer forintos nagyságrend? megtakarítás mellett az is céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására. Hozzátette, ?k márciusban kívánnak pályázni, hogy a gáz helyett más anyaggal f?thessék intézményeiket.
A településvezet? akkor azt is megemlítette: szintén százezer forintos nagyságrendben csökkenti kiadásaikat, hogy január elejét?l február közepéig péntekenként zárva tartanak az önkormányzat hivatalai; a munkatársak az interneten keresztül intézik az ügyeket, a papírmunkát pedig hazaviszik. A polgármester most megjegyezte: minden valószín?ség szerint sikerül elkerülniük, hogy idén ismét „szénszünetre” kényszerüljenek.
forrás: mti.hu
Összesen mintegy 15 millió forintra pályáztak; ebb?l az óvoda tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének. Mindezzel jelent?sen csökkentenék kiadásaikat – mondta.
A településvezet? február elején beszélt arról, hogy a f?téshez használt gáz magas ára miatt egyhetes szénszünetet – a hivatalos megjelölés szerint síszünetet – tartanak a hédervári általános iskolában, valamint annak lipóti és mecséri tagintézményeiben. Mint elmondta: a százezer forintos nagyságrend? megtakarítás mellett az is céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására. Hozzátette, ?k márciusban kívánnak pályázni, hogy a gáz helyett más anyaggal f?thessék intézményeiket.
A településvezet? akkor azt is megemlítette: szintén százezer forintos nagyságrendben csökkenti kiadásaikat, hogy január elejét?l február közepéig péntekenként zárva tartanak az önkormányzat hivatalai; a munkatársak az interneten keresztül intézik az ügyeket, a papírmunkát pedig hazaviszik. A polgármester most megjegyezte: minden valószín?ség szerint sikerül elkerülniük, hogy idén ismét „szénszünetre” kényszerüljenek.
forrás: mti.hu
Lehet?ségek a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén
Tegnap a Tartományi Képvisel?házban az energiaügyi titkárság szervezésében a megújuló energiaforrásokról és energetikai infrastruktúrákról tartottak beszámolót. A titkárság számára az elmúlt két évben az Újvidéki Egyetem M?szaki Karán és a nagybecskereki Mihajlo Pupin M?szaki Karon készítették azt a négy tanulmányt,
amelyeket bemutattak.
Radoslav Strikovi? a tartományi energiaügyi titkár az újságíróknak elmondta, hogy a jövend?beli potenciális befektet?ket kívánják megszólítani ezekkel a tanulmányokkal. Az els? bemutató a napenergia kihasználásáról, a második a biogáz felhasználási lehet?ségeir?l szól. A harmadik tanulmány témája a földgáz helyettesítési alternatívái, míg a negyedik a földgázról más energiaforrásra történ? áttérés technikai és gazdasági vonatkozásait prezentálja.
Strikovi? kifejtette, hogy ebben az évben több törvényt is sikerült meghozni, amelyek segíthetik a projektumok megvalósulását. Els?sorban az új energetikai törvény, a közvagyonról szóló törvény.
A titkár szavai szerint Vajdaságnak nagy lehet?ségei vannak a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén. Eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítésére, és nincs semmilyen akadálya annak, hogy ne valósítanák meg a projektumokat.
Vladimir Kati?
Vladimir Kati?, az Újvidéki Egyetem M?szaki Karának professzora a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta a köréje gy?lt újságíróknak. Kati? nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a világon már elterjedt gyakorlat a zöld energiák kihasználása, és hogy ezen energiákkal az elektromos áram 30 százalékát is meg lehetne spórolni. A professzor véleménye szerint habár már vannak törvény által el?irányzott szabályozásaink, szükséges lenne lerövidíteni a nagyszámú engedélyek kiadásának az adminisztratív útját. Hozzátette még, hogy az államnak fontolóra kellene vennie egy alap létrehozását, amely az energetika hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozik. Ezzel a lépéssel meggyorsítaná és leegyszer?sítené az ügyintézést a beruházók számára, és egyidej?leg ösztönz?leg hatna a megújuló energiaforrásokba irányuló újabb befektetésekbe Vajdaságban.
forrás: magyarszo.com
Lehet?ségek a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén
Radoslav Strikovi?: a tartomány területén eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítéséreTegnap a Tartományi Képvisel?házban az energiaügyi titkárság szervezésében a megújuló energiaforrásokról és energetikai infrastruktúrákról tartottak beszámolót. A titkárság számára az elmúlt két évben az Újvidéki Egyetem M?szaki Karán és a nagybecskereki Mihajlo Pupin M?szaki Karon készítették azt a négy tanulmányt, amelyeket bemutattak.
Radoslav Strikovi? a tartományi energiaügyi titkár az újságíróknak elmondta, hogy a jövend?beli potenciális befektet?ket kívánják megszólítani ezekkel a tanulmányokkal. Az els? bemutató a napenergia kihasználásáról, a második a biogáz felhasználási lehet?ségeir?l szól. A harmadik tanulmány témája a földgáz helyettesítési alternatívái, míg a negyedik a földgázról más energiaforrásra történ? áttérés technikai és gazdasági vonatkozásait prezentálja.
Strikovi? kifejtette, hogy ebben az évben több törvényt is sikerült meghozni, amelyek segíthetik a projektumok megvalósulását. Els?sorban az új energetikai törvény, a közvagyonról szóló törvény.
A titkár szavai szerint Vajdaságnak nagy lehet?ségei vannak a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén. Eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítésére, és nincs semmilyen akadálya annak, hogy ne valósítanák meg a projektumokat.
Vladimir Kati?
Vladimir Kati?, az Újvidéki Egyetem M?szaki Karának professzora a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta a köréje gy?lt újságíróknak. Kati? nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a világon már elterjedt gyakorlat a zöld energiák kihasználása, és hogy ezen energiákkal az elektromos áram 30 százalékát is meg lehetne spórolni. A professzor véleménye szerint habár már vannak törvény által el?irányzott szabályozásaink, szükséges lenne lerövidíteni a nagyszámú engedélyek kiadásának az adminisztratív útját. Hozzátette még, hogy az államnak fontolóra kellene vennie egy alap létrehozását, amely az energetika hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozik. Ezzel a lépéssel meggyorsítaná és leegyszer?sítené az ügyintézést a beruházók számára, és egyidej?leg ösztönz?leg hatna a megújuló energiaforrásokba irányuló újabb befektetésekbe Vajdaságban.
Lehet?ségek a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén
Tegnap a Tartományi Képvisel?házban az energiaügyi titkárság szervezésében a megújuló energiaforrásokról és energetikai infrastruktúrákról tartottak beszámolót. A titkárság számára az elmúlt két évben az Újvidéki Egyetem M?szaki Karán és a nagybecskereki Mihajlo Pupin M?szaki Karon készítették azt a négy tanulmányt, amelyeket bemutattak.
Radoslav Strikovi? a tartományi energiaügyi titkár az újságíróknak elmondta, hogy a jövend?beli potenciális befektet?ket kívánják megszólítani ezekkel a tanulmányokkal. Az els? bemutató a napenergia kihasználásáról, a második a biogáz felhasználási lehet?ségeir?l szól. A harmadik tanulmány témája a földgáz helyettesítési alternatívái, míg a negyedik a földgázról más energiaforrásra történ? áttérés technikai és gazdasági vonatkozásait prezentálja.
Strikovi? kifejtette, hogy ebben az évben több törvényt is sikerült meghozni, amelyek segíthetik a projektumok megvalósulását. Els?sorban az új energetikai törvény, a közvagyonról szóló törvény.
A titkár szavai szerint Vajdaságnak nagy lehet?ségei vannak a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén. Eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítésére, és nincs semmilyen akadálya annak, hogy ne valósítanák meg a projektumokat.
Vladimir Kati?
Vladimir Kati?, az Újvidéki Egyetem M?szaki Karának professzora a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta a köréje gy?lt újságíróknak. Kati? nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a világon már elterjedt gyakorlat a zöld energiák kihasználása, és hogy ezen energiákkal az elektromos áram 30 százalékát is meg lehetne spórolni. A professzor véleménye szerint habár már vannak törvény által el?irányzott szabályozásaink, szükséges lenne lerövidíteni a nagyszámú engedélyek kiadásának az adminisztratív útját. Hozzátette még, hogy az államnak fontolóra kellene vennie egy alap létrehozását, amely az energetika hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozik. Ezzel a lépéssel meggyorsítaná és leegyszer?sítené az ügyintézést a beruházók számára, és egyidej?leg ösztönz?leg hatna a megújuló energiaforrásokba irányuló újabb befektetésekbe Vajdaságban.
forrás: magyarszo.com
Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem el?tt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott el?adást Rovó István, az egyetem m?szaki f?igazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és M?szaki F?igazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.
A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren m?ködnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses id?szakban. Korszer? gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszer?bb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhet? el. El?nyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az id?járás-követ? szabályozás is – a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.
elügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban – f?ként a klinikai központ épületeiben. A kivitelez?k el?tt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a küls? h?mérséklet függvényében a beállított bels? h?mérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezel?t, valamint az üzemeltet?k a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehet?séget nyújtanak adatgy?jtésre, mivel többek között f?tési el?remen? és visszatér? h?mérsékletek is megjeleníthet?k.
Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus h?tés-f?tést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt h?kutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a h?szivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok m?ködését. A jöv? mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a bels?-küls? h?mérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.
Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri f?épülete, melyben immár központi vizes h?tés, mesterséges szell?zés, úgynevezett VRV-rendszer? h?tés-f?tés található. Kondenzációs, zárt égéster?, földgáz üzem? kazánt építettek be, és itt is id?járás-követ? szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitel? sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszer? h?tés-f?tés lényege, hogy télen f?t, nyáron h?t. Egyidej?leg képes bármelyik beltéri berendezéssel f?teni, avagy h?teni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség f?tési avagy h?tési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhet?, a fogyasztási adatok listázhatók, adott id?intervallumra vetítve.
Az el?adásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálf?tés további hasznosítását is szem el?tt tartja.
Forrás: Szegedma
Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem el?tt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott el?adást Rovó István, az egyetem m?szaki f?igazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és M?szaki F?igazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.
A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren m?ködnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses id?szakban. Korszer? gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszer?bb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhet? el. El?nyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az id?járás-követ? szabályozás is – a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.
elügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban – f?ként a klinikai központ épületeiben. A kivitelez?k el?tt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a küls? h?mérséklet függvényében a beállított bels? h?mérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezel?t, valamint az üzemeltet?k a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehet?séget nyújtanak adatgy?jtésre, mivel többek között f?tési el?remen? és visszatér? h?mérsékletek is megjeleníthet?k.
Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus h?tés-f?tést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt h?kutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a h?szivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok m?ködését. A jöv? mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a bels?-küls? h?mérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.
Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri f?épülete, melyben immár központi vizes h?tés, mesterséges szell?zés, úgynevezett VRV-rendszer? h?tés-f?tés található. Kondenzációs, zárt égéster?, földgáz üzem? kazánt építettek be, és itt is id?járás-követ? szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitel? sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszer? h?tés-f?tés lényege, hogy télen f?t, nyáron h?t. Egyidej?leg képes bármelyik beltéri berendezéssel f?teni, avagy h?teni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség f?tési avagy h?tési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhet?, a fogyasztási adatok listázhatók, adott id?intervallumra vetítve.
Az el?adásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálf?tés további hasznosítását is szem el?tt tartja.
Forrás: Szegedma
Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem el?tt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott el?adást Rovó István, az egyetem m?szaki f?igazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és M?szaki F?igazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.
A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren m?ködnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses id?szakban. Korszer? gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszer?bb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhet? el. El?nyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az id?járás-követ? szabályozás is – a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.
elügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban – f?ként a klinikai központ épületeiben. A kivitelez?k el?tt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a küls? h?mérséklet függvényében a beállított bels? h?mérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezel?t, valamint az üzemeltet?k a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehet?séget nyújtanak adatgy?jtésre, mivel többek között f?tési el?remen? és visszatér? h?mérsékletek is megjeleníthet?k.
Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus h?tés-f?tést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt h?kutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a h?szivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok m?ködését. A jöv? mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a bels?-küls? h?mérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.
Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri f?épülete, melyben immár központi vizes h?tés, mesterséges szell?zés, úgynevezett VRV-rendszer? h?tés-f?tés található. Kondenzációs, zárt égéster?, földgáz üzem? kazánt építettek be, és itt is id?járás-követ? szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitel? sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszer? h?tés-f?tés lényege, hogy télen f?t, nyáron h?t. Egyidej?leg képes bármelyik beltéri berendezéssel f?teni, avagy h?teni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség f?tési avagy h?tési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhet?, a fogyasztási adatok listázhatók, adott id?intervallumra vetítve.
Az el?adásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálf?tés további hasznosítását is szem el?tt tartja.
Forrás: Szegedma
Olajos Péter cáfolja azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az általa vezetett, a megújuló energiaforrások jöv?beni támogatási rendszerén dolgozó munkacsoport kicsúszott volna a határid?kb?l. Az NFM felmentett államtitkára szerint a támogatási rendszer brüsszeli véleményezése pedig nem tart tovább 3-4 hónapnál – olvasható a Világgazdaságban.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk , november 15-ei hatállyal felmentették tisztségéb?l Olajos Pétert, az NFM klímaügyekért felel?s helyettes államtitkárát. Kés?bb egy budapesti konferencián, a területért felel?s államtitkár, Bencsik János bejelentette, hogy az új megújuló támogatási rendszer (METÁR) további félévet csúszik , vagyis 2013. január 1-én kerülhet bevezetésre. Az államtitkár kitért arra is, hogy a további féléves csúszás oka, hogy a rendszer el?készítésével megbízott személyek nem megfelel?en koordinálták a munkájukat, és az ? csúszásuk vezetett az új céldátum kit?zésének szükségességéhez. Bencsik János hozzátette, hogy a korábbi 2012. júliusi céldátum tartását lehetetlenítette el ezek mellett az is, hogy a támogatási rendszer brüsszeli elfogadásának átlagos átfutási ideje 6-18 hónap. Az államtitkár végül beszélt arról is, hogy a személyi konzekvenciákat levonták, és a következ? id?szakban személyes felügyelete alá került majd a METÁR-ral foglalkozó munkacsoport.
Olajos Péter a VG-nek adott válaszában cáfolta Bencsik János állításait. A korábbi államtitkár-helyettes állítása szerint az általa vezetett METÁR-munkacsoport minden határid?t betartott.
Olajos beszámolója szerint az új támogatási rendszer kialakításának szükségességér?l a Fidesz február 23-ai frakcióülésén döntöttek. Ezt követ?en április 30-ára elkészítették a koncepciót, június végére pedig lezárták az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel és a bankokkal, majd július 16-án Bencsik János a feladatot elvette Olajos Pétert?l, és átadta az államtitkárság másik helyettes államtitkárának, Kovács Pálnak. Olajos Péter hangsúlyozta, hogy az általa vezetett csoport minden határid?t betartott.
Olajos Péter furcsállja a csúszás másik okát is, miszerint a brüsszeli jóváhagyás 6-18 hónapot venne igénybe. A szakpolitikus szerint az anyagot nem kötelez?, csak célszer? véleményeztetni az Európai Bizottsággal, de a procedúra nem tart tovább 3-4 hónapnál. „Ezt eddig sem tudtuk másként, ráadásul a 3-4 hónapot személyesen tárgyaltam le a brüsszeli illetékesekkel” – idézi a lap Olajos Pétert.
forrás: Világgazdaság
Olajos Péter cáfolja azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az általa vezetett, a megújuló energiaforrások jöv?beni támogatási rendszerén dolgozó munkacsoport kicsúszott volna a határid?kb?l. Az NFM felmentett államtitkára szerint a támogatási rendszer brüsszeli véleményezése pedig nem tart tovább 3-4 hónapnál – olvasható a Világgazdaságban.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk , november 15-ei hatállyal felmentették tisztségéb?l Olajos Pétert, az NFM klímaügyekért felel?s helyettes államtitkárát. Kés?bb egy budapesti konferencián, a területért felel?s államtitkár, Bencsik János bejelentette, hogy az új megújuló támogatási rendszer (METÁR) további félévet csúszik , vagyis 2013. január 1-én kerülhet bevezetésre. Az államtitkár kitért arra is, hogy a további féléves csúszás oka, hogy a rendszer el?készítésével megbízott személyek nem megfelel?en koordinálták a munkájukat, és az ? csúszásuk vezetett az új céldátum kit?zésének szükségességéhez. Bencsik János hozzátette, hogy a korábbi 2012. júliusi céldátum tartását lehetetlenítette el ezek mellett az is, hogy a támogatási rendszer brüsszeli elfogadásának átlagos átfutási ideje 6-18 hónap. Az államtitkár végül beszélt arról is, hogy a személyi konzekvenciákat levonták, és a következ? id?szakban személyes felügyelete alá került majd a METÁR-ral foglalkozó munkacsoport.
Olajos Péter a VG-nek adott válaszában cáfolta Bencsik János állításait. A korábbi államtitkár-helyettes állítása szerint az általa vezetett METÁR-munkacsoport minden határid?t betartott.
Olajos beszámolója szerint az új támogatási rendszer kialakításának szükségességér?l a Fidesz február 23-ai frakcióülésén döntöttek. Ezt követ?en április 30-ára elkészítették a koncepciót, június végére pedig lezárták az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel és a bankokkal, majd július 16-án Bencsik János a feladatot elvette Olajos Pétert?l, és átadta az államtitkárság másik helyettes államtitkárának, Kovács Pálnak. Olajos Péter hangsúlyozta, hogy az általa vezetett csoport minden határid?t betartott.
Olajos Péter furcsállja a csúszás másik okát is, miszerint a brüsszeli jóváhagyás 6-18 hónapot venne igénybe. A szakpolitikus szerint az anyagot nem kötelez?, csak célszer? véleményeztetni az Európai Bizottsággal, de a procedúra nem tart tovább 3-4 hónapnál. „Ezt eddig sem tudtuk másként, ráadásul a 3-4 hónapot személyesen tárgyaltam le a brüsszeli illetékesekkel” – idézi a lap Olajos Pétert.
forrás: Világgazdaság
Olajos Péter cáfolja azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az általa vezetett, a megújuló energiaforrások jöv?beni támogatási rendszerén dolgozó munkacsoport kicsúszott volna a határid?kb?l. Az NFM felmentett államtitkára szerint a támogatási rendszer brüsszeli véleményezése pedig nem tart tovább 3-4 hónapnál – olvasható a Világgazdaságban.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk ,
november 15-ei hatállyal felmentették tisztségéb?l Olajos Pétert, az NFM klímaügyekért felel?s helyettes államtitkárát. Kés?bb egy budapesti konferencián, a területért felel?s államtitkár, Bencsik János bejelentette, hogy az új megújuló támogatási rendszer (METÁR) további félévet csúszik , vagyis 2013. január 1-én kerülhet bevezetésre. Az államtitkár kitért arra is, hogy a további féléves csúszás oka, hogy a rendszer el?készítésével megbízott személyek nem megfelel?en koordinálták a munkájukat, és az ? csúszásuk vezetett az új céldátum kit?zésének szükségességéhez. Bencsik János hozzátette, hogy a korábbi 2012. júliusi céldátum tartását lehetetlenítette el ezek mellett az is, hogy a támogatási rendszer brüsszeli elfogadásának átlagos átfutási ideje 6-18 hónap. Az államtitkár végül beszélt arról is, hogy a személyi konzekvenciákat levonták, és a következ? id?szakban személyes felügyelete alá került majd a METÁR-ral foglalkozó munkacsoport.
Olajos Péter a VG-nek adott válaszában cáfolta Bencsik János állításait. A korábbi államtitkár-helyettes állítása szerint az általa vezetett METÁR-munkacsoport minden határid?t betartott.
Olajos beszámolója szerint az új támogatási rendszer kialakításának szükségességér?l a Fidesz február 23-ai frakcióülésén döntöttek. Ezt követ?en április 30-ára elkészítették a koncepciót, június végére pedig lezárták az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel és a bankokkal, majd július 16-án Bencsik János a feladatot elvette Olajos Pétert?l, és átadta az államtitkárság másik helyettes államtitkárának, Kovács Pálnak. Olajos Péter hangsúlyozta, hogy az általa vezetett csoport minden határid?t betartott.
Olajos Péter furcsállja a csúszás másik okát is, miszerint a brüsszeli jóváhagyás 6-18 hónapot venne igénybe. A szakpolitikus szerint az anyagot nem kötelez?, csak célszer? véleményeztetni az Európai Bizottsággal, de a procedúra nem tart tovább 3-4 hónapnál. „Ezt eddig sem tudtuk másként, ráadásul a 3-4 hónapot személyesen tárgyaltam le a brüsszeli illetékesekkel” – idézi a lap Olajos Pétert.
forrás: Világgazdaság
Terjedelmes összeállítást közölt a világ energiapiacainak legújabb, trendérték? fejleményeir?l nemrégiben a The New York Times. A középpontba a fosszilis energia kitermelésének újszer? megközelítései kerültek, nem utolsósorban azért, mert a hagyományostól eltér? megoldások a jelenleg Közel-Keletre összpontosuló, stratégiailag meghatározó „energetikai hatalom” feldarabolódását és szétterülését eredményezhetik, kikényszerítve a világ energiatérképének jelent?s módosítását.
Golda Meirnek, az egykori izraeli miniszterelnöknek tulajdonítják azt a mondást, amely szerint Mózes 40 éven át azért ráncigálta népét a sivatagon át, hogy megtalálja az egyetlen helyet a Közel-Keleten, ahol nincs olaj. Mostanra úgy t?nik, Mózes mégsem tévedett: az Izraelhez tartozó földközi-tengeri térségben az utóbbi évek során hatalmas földgázmez?re bukkantak, és kutatások indultak annak vizsgálatára is, hogyan lehetne kinyerni szintetikus olajat a Jeruzsálemt?l délnyugatra fekv? hatalmas, kerogénban gazdag sziklamez?k mélyér?l.
Ma már gazdaságos az alternatíva
És az izraeli példa csupán egy azoknak a nagy energetikai meglepetéseknek a sorában, amelyeket a fosszilis tüzel?anyagok új generációs, nem hagyományos kitermelési megoldásai váltanak ki. A Norvégiától északra fekv? nagy sarkvidéki vizekt?l az argentin palamez?kig, a nyugat-kanadai olajhomoktól az Angola partjainál lév? mélytengeri olajlel?helyekig új technológiákkal folyik a hatalmas olaj- és földgázmez?k feltárása, kiaknázása és a feldolgozás. A lel?helyek némelyikér?l már évtizedek óta lehetett tudni, de gazdasági, illetve technológiai okok miatt eddig nem voltak hozzáférhet?ek.
Több száz milliárd hordónyira tehet? az elkövetkez? évtizedekben ilyen úton kitermelhet? készlet, a Közel-Kelett?l távolabbra terítve a globális forrásokat, miközben az üzemanyagok felhasználásának növekedése az Egyesült Államoktól és Európától Kínára, Indiára és a többi fejl?d? államra tev?dik át.
Mostanra már az Egyesült Államok számára is adott a lehet?ség, hogy mérsékelje fél évszázados függését a Közel-Kelett?l. Kínának és Indiának is megvannak az eszközei arra, hogy csillapítani tudja növekv? középosztályának üzemanyagéhségét. Japán és Európa számára pedig megnyílik annak az esélye, hogy csökkentse függ?ségét a nukleáris energiától. És – legalábbis elméletileg – a szegény afrikai országok is képesek lehetnek kiemelkedni a szegénységb?l.
A világ energiafogyasztói számára pedig mindez azt jelenti, hogy az új üzemanyagok a jöv?ben mérsékelhetik az áremelkedések ütemét.
Vannak ugyanakkor aggodalmas hangok is. Egyes vélemények szerint a fosszilis tüzel?anyagok korszakának kiterjesztése miatt elhúzódhat az éghajlatváltozásra kidolgozandó megoldás, és a megújuló energiaforrások is háttérbe szorulhatnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fosszilis üzemanyagok és a megújuló energiaforrások fejlesztése közötti versenyt az olaj és a gáz ára, valamint a kormányzati politika hajtja. Egy szakért? szerint a mostani szokatlan boom garantálni fogja, hogy er?s lesz a verseny az elkövetkez? években: ha 200 dollárra emelkedik az olaj hordónkénti ára, az még nagyobb teret enged az elektromos járm?veknek, ha viszont 90 dollár alá csökken az olajár, akkor az alternatív, megújuló energiaforrások kiaknázása válhat gazdaságosabbá.
Mélytengeri tartalékok, olajhomok, palagáz, Északi-sark
2000-ben még csupán alig 20 hajó volt képes mélytengeri fúrásokra, ma már közel 200, és ez a szám szinte hónapról hónapra növekszik.
A globális mélytengeri olajkitermelés a napi 1,5 millió hordós mennyiségr?l mintegy 7 millió hordóra n?tt az elmúlt 11 évben, és most mintegy 8 százalékát adja a világ olajkínálatának. Szakért?k szerint 2020-ra megduplázódhat a termelés.
A legtöbb fúrást a Mexikói-öböl térségében, Brazíliában, Ausztráliában, Indiában és a nyugat-afrikai partoknál végzik, de a világ mélytengeri olaj-és földgázmez?inek még csak mintegy 10 százalékát tárták fel. Kuba az év végéig tervezi elindítani a kutatóforrásokat, Mexikó is lassan igyekszik feléleszteni lanyhuló olajiparát, a kelet-afrikai partok vidéke földgázban gazdag. Emellett Kína, Indonézia, Malajzia, Ausztrália és a Fülöp-szigetek is jelent?s mélytengeri potenciállal bír.
Az olajhomok – amelynek nagy tömeg? feldolgozása sokáig túl drágának bizonyult (de az olajárrobbanást követ?en egyre kifizet?d?bbé vált) – Kanadát energia-szuperhatalommá tette, és barátibb, stabilabb forrás lévén lényegesen enyhítette az Egyesült Államok függ?ségét az OPEC-országoktól. Nem véletlen, hogy nemzetközi olajtársaságok milliárd dolláros befektetései áramlanak ebbe a technológiába, és 2000 óta a napi 600 ezer hordóról 1,5 millió hordóra n?tt az így kinyert szintetikus olaj mennyisége.
A termelés növekedésének egyetlen dolog szab gátat: a környezetvédelmi szempont, amelynek érdekében egyre harcosabban lépnek fel mind az amerikai, mind pedig a kanadai környezetvéd?k.
A legtöbb olajhomok-feltárási helyet az ökológiailag igen fontos északi (boreális) erd?ségek övezetében alakították ki, ráadásul az olajhomok finomítása, melyhez a földgáz elégetése szükséges, jóval több szenet köt le, mint a legtöbb más eredet? nyersolaj finomítása – annak ellenére, hogy 1990 óta 40 százalékkal csökkentették az egy hordónyi olaj el?állításához szükséges szén-dioxid-kibocsátást.
A kanadai olajhomok iránt nemcsak a belföldi és az egyesült államokbeli piac érdekl?dik, de Kína is – olyannyira, hogy az elmúlt két év során mintegy 15 milliárd dollárt fektetett be kanadai olajhomok programba.
Mindazonáltal az olaj és a gáz legf?bb helyettesít?je sokak szerint a pala lehet.
A pala aprószemcsés, üledékes k?zet, amely petróleumban és természetes gázokban gazdag. Az utóbbi évtizedben a bányászati technikák fejl?dése, a vízszintes fúrások és a hidraulikus töréstechnika elterjedése lehet?vé tette, hogy nagy mennyiség? palagázhoz férhessenek hozzá, amelyet a korábbi módszerekkel nem volt gazdaságos kitermelni. Az erre szolgáló technológiák kifejlesztésében az Egyesült Államok járt az élen, a palagáztermelés öt év alatt az ötszörösére n?tt az országban, és 2009-ben már maga mögé utasította Oroszországot mint a világ legnagyobb gázkitermel?jét.
A modern kitermelési technikák ugyanakkor rengeteg vizet igényelnek, a hidraulikus törés során pedig apró repedéseket idéznek el? a földalatti k?zetrétegekben. Mindezek miatt a környezetvéd?k és a fúrókutak közelében él?k egyre jobban aggódnak az ivóvíz tisztasága, a víztározók és vízgy?jt? területek vizének min?sége miatt.
Részben ilyen megfontolásból hirdettek kitermelési moratóriumot Franciaország, Németország, Dél-Afrika, Kanada (Québec), Nagy-Britannia, Ukrajna egyes területein.
Európában ugyanakkor Lengyelországé a legjelent?sebb palagázkészlet: a Chevron, az Exxon Mobil, a ConocoPhillips és a többi nagy nemzetközi vállalat az ország 3,2 millió hektáros területén végez kutatófúrásokat, és azok sikerét?l függ?en folytatódhat a kitermelés el?készítése más európai országokban is.
Európa gázfelhasználásának mintegy 60 százalékát importból szerzi be, és ennek nagyjából a felét Oroszország szállítja. Érthet? tehát a szándék ennek a függ?ségnek a mérséklésére, emellett pedig részben a széntüzelés? er?m?vek, részben a nukleáris energia kiváltásának igénye is egyre er?sebb lendületet ad annak, hogy legalább néhány országban növekedjék a belföldi gáztermelés.
Végül feltétlenül említést érdemelnek a fosszilis energia belátható jöv?jét illet?en azok az északi-sarki lel?helyek, amelyek nagy része még mindig felderítetlen. Egy 2008-ban elvégzett vizsgálat szerint a világ fel nem tárt hagyományos olaj- és gázmez?inek egynegyede található itt, és ennek hozzávet?leg a harmadára az Egyesült Államok tarthat igényt.
Verseny az új területekért
Bár számos ország tehet szert el?nyre az új energiaforrások révén, a jelek szerint az Egyesült Államok lehet a legnagyobb nyertes.
Az 1960-as évek el?tt az amerikai cégek uralták a Perzsa-öböl és Észak-Afrika olajforrásait, és tartós szövetségre léptek az ottani önkényuralmi kormányokkal. Az 1970-es években viszont, amikor az Egyesült Államok olajtermelése elérte a csúcspontját, az OPEC és a nemzeti olajtársaságok átvették a hatalmat a világ olajkincse felett, az Egyesült Államoknak pedig el kellett fogadnia, hogy foglyul esett ennek a helyzetnek. Most azonban fordul a kocka.
„Megvan a lehet?ség arra, hogy valóban újra kiegyensúlyozottá váljék a stratégiai hatalom a világon – fogalmazott a The New York Timesnak nyilatkozva David L. Goldwyn, aki korábban az amerikai külügyminisztérium nemzetközi energiaügyekért felel?s koordinátoraként tevékenykedett. – Ha képesek vagyunk kezelni a Kanadából, az Egyesült Államok szárazföldi területeir?l, Brazíliából és a baráti nyugat-afrikai országokból érkez?, ugrásszer?en növekv? szállításokat, akkor jelent?sen mérsékelhet?k azok a kockázatok, amelyek arra vezethet?k vissza, hogy egyes közel-keleti országok fegyverként használhatják fel meglév? olajkincsüket.”
Bár az energiaforrások növekv? száma stabilizáló tényez? lehet, az új területekért folyó verseny is teremthet feszültséget. Kína állítólag már fel is szólította az indiai állami olajvállalatot, hogy ne végezzen fúrásokat a Dél-Kínai-tengeren, Törökország pedig nemrégiben figyelmeztette a ciprusi vezet?ket: ne kezdjenek földgázmez?k feltárásába anélkül, hogy ne állapodnának meg el?tte a kitermelési jogokról a ciprusi törökökkel.
Óhatatlanul sok politikai tényez? játszik bele az energiatérkép átszabásába. Az Egyesült Államok, Kína és számos más ország kényszerül a fosszilis nyersanyagok folyamatos kitermelésére, ami viszont fokozott környezetrombolással is együtt jár. Eközben az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának legfrissebb becslései szerint 2035-ig a világ energiaigénye is növekedni fog – 50 százalékkal! -, f?leg az egyre b?vül? kínai, indiai és további fejl?d? világbeli fogyasztás miatt. A felhasznált energiából a megújuló energia részesedése 15 százalékra ugrik a jelenlegi 10 százalékról, de ez nem lesz képes kielégíteni a gyarapodó keresletet.
„A fosszilis üzemanyagok korszaka évtizedekkel tolódik ki – mondta Ivan Sandrea, az Energy Intelligence Group nev? kutatások publikálásával foglalkozó szervezet elnöke. – A nem hagyományos olaj- és gázkitermelési formák viszont még csak saját technológiai ciklusuk elején járnak, ez a ciklus pedig akár 60 évig is eltarthat.”
Megújuló fórum, illetve el?adás lesz pénteken 14.00 órától, a házigazda a Ditec Automata Bejáratok Specialistája lesz.
Megújuló
– A napelemek története kezdetekt?l napjainkig
– Napelemek m?ködési elve
– Napelemek fajtái, napelemes rendszer részeinek bemutatása
– Mire számíthatunk, avagy mennyi az éves termelés
Cím: 1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 335/a
Jelentkezni lehet: 06-30/466-6563
A Laterum Kereskedelmi és Vendéglátó Korlátolt Felel?sség? Társaság 16.589.530.- Ft összeg? uniós támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében.
A több mint 33 millió forintos összköltségvetés? beruházással létesült 64 db napkollektorral a Hotel hozzájárul a káros üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez és a megújuló energiahordozók felhasználásának elterjedéséhez.
 |
A hotel sikerrel pályázott az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program Helyi h?, h?tési és villamos energia igény kielégítése cím? kiírására. A több mint 16,5 millió forintos uniós támogatással 64 db, 127 nm-nyi napkollektor került telepítésre. Ezek több mint 50%-ban látják el 73 vendégszoba, szociális helyiségek, étterem, wellness központ, irodák és személyzeti helyiségek melegvíz-igényét, évente több mint 12 tonnával csökkentik a CO2 kibocsátást.
A telepített rendszer megfelel a magas szint? m?szaki követelményeknek.
forrás: LH/PNL
