Sem a fosszilis,
sem ez egyéb alternatív energiaforrások sem versenyezhetnek azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz a Földre. A kitermelhet? olajkészletekben rejl? összes energiának megfelel? mennyiséget a Nap másfél nap alatt sugározza a Földre.
Az emberiség évi energiafogyasztása egyetlen órányi napsugárzásnak felel meg. A napenergia hasznosítása, elektromos energiává, illetve h?vé történ? átalakítása ma még drágán és kis hatékonysággal történik. A kereskedelemben kapható, drága szilícium-egykristályból készített legjobb napelemek átlagosan 18%-os hatásfokkal m?ködnek. A kutatók olcsó, lehet?leg minél nagyobb hatásfokkal rendelkez? anyagokat keresnek pótlásukra. Ezek között alkalmas jelöltek lehetnek a festékanyagokkal érzékenyített félvezet?-oxidok, az amorf szilícium, a nanokristályos szilícium, a kadmium-tellurid és a réz-indium-tellurid bázisúak. Nanotechnológiai kutatásoktól várható a harmadik generációs, hatékony napelemek kifejlesztése. Ezekr?l a kutatásokról tart el?adást dr. Hernádi Klára, az SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszékének egyetemi tanára december 2-án, pénteken fél 3-tól az SZTE Béke épület Kiss Árpád termében.
forrás: onkormanyzat.mti.hu
Összesen mintegy 15 millió forintra pályáztak; ebb?l az óvoda tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének. Mindezzel jelent?sen csökkentenék kiadásaikat – mondta.
A településvezet? február elején beszélt arról, hogy a f?téshez használt gáz magas ára miatt egyhetes szénszünetet – a hivatalos megjelölés szerint síszünetet – tartanak a hédervári általános iskolában, valamint annak lipóti és mecséri tagintézményeiben. Mint elmondta: a százezer forintos nagyságrend? megtakarítás mellett az is céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására. Hozzátette, ?k márciusban kívánnak pályázni, hogy a gáz helyett más anyaggal f?thessék intézményeiket.
A településvezet? akkor azt is megemlítette: szintén százezer forintos nagyságrendben csökkenti kiadásaikat, hogy január elejét?l február közepéig péntekenként zárva tartanak az önkormányzat hivatalai; a munkatársak az interneten keresztül intézik az ügyeket, a papírmunkát pedig hazaviszik. A polgármester most megjegyezte: minden valószín?ség szerint sikerül elkerülniük, hogy idén ismét „szénszünetre” kényszerüljenek.
forrás: mti.hu
Összesen mintegy 15 millió forintra pályáztak; ebb?l az óvoda tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének. Mindezzel jelent?sen csökkentenék kiadásaikat – mondta.
A településvezet? február elején beszélt arról, hogy a f?téshez használt gáz magas ára miatt egyhetes szénszünetet – a hivatalos megjelölés szerint síszünetet – tartanak a hédervári általános iskolában, valamint annak lipóti és mecséri tagintézményeiben. Mint elmondta: a százezer forintos nagyságrend? megtakarítás mellett az is céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására. Hozzátette, ?k márciusban kívánnak pályázni, hogy a gáz helyett más anyaggal f?thessék intézményeiket.
A településvezet? akkor azt is megemlítette: szintén százezer forintos nagyságrendben csökkenti kiadásaikat, hogy január elejét?l február közepéig péntekenként zárva tartanak az önkormányzat hivatalai; a munkatársak az interneten keresztül intézik az ügyeket, a papírmunkát pedig hazaviszik. A polgármester most megjegyezte: minden valószín?ség szerint sikerül elkerülniük, hogy idén ismét „szénszünetre” kényszerüljenek.
forrás: mti.hu
Összesen mintegy 15 millió forintra pályáztak; ebb?l az óvoda tetejére vízmelegít? napkollektort, az iskolára annak teljes energiaigényét fedez? napelemet építtetnének. Mindezzel jelent?sen csökkentenék kiadásaikat – mondta.
A településvezet? február elején beszélt arról, hogy a f?téshez használt gáz magas ára miatt egyhetes szénszünetet – a hivatalos megjelölés szerint síszünetet – tartanak a hédervári általános iskolában, valamint annak lipóti és mecséri tagintézményeiben. Mint elmondta: a százezer forintos nagyságrend? megtakarítás mellett az is céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására. Hozzátette, ?k márciusban kívánnak pályázni, hogy a gáz helyett más anyaggal f?thessék intézményeiket.
A településvezet? akkor azt is megemlítette: szintén százezer forintos nagyságrendben csökkenti kiadásaikat, hogy január elejét?l február közepéig péntekenként zárva tartanak az önkormányzat hivatalai; a munkatársak az interneten keresztül intézik az ügyeket, a papírmunkát pedig hazaviszik. A polgármester most megjegyezte: minden valószín?ség szerint sikerül elkerülniük, hogy idén ismét „szénszünetre” kényszerüljenek.
forrás: mti.hu
Lehet?ségek a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén
Tegnap a Tartományi Képvisel?házban az energiaügyi titkárság szervezésében a megújuló energiaforrásokról és energetikai infrastruktúrákról tartottak beszámolót. A titkárság számára az elmúlt két évben az Újvidéki Egyetem M?szaki Karán és a nagybecskereki Mihajlo Pupin M?szaki Karon készítették azt a négy tanulmányt,
amelyeket bemutattak.
Radoslav Strikovi? a tartományi energiaügyi titkár az újságíróknak elmondta, hogy a jövend?beli potenciális befektet?ket kívánják megszólítani ezekkel a tanulmányokkal. Az els? bemutató a napenergia kihasználásáról, a második a biogáz felhasználási lehet?ségeir?l szól. A harmadik tanulmány témája a földgáz helyettesítési alternatívái, míg a negyedik a földgázról más energiaforrásra történ? áttérés technikai és gazdasági vonatkozásait prezentálja.
Strikovi? kifejtette, hogy ebben az évben több törvényt is sikerült meghozni, amelyek segíthetik a projektumok megvalósulását. Els?sorban az új energetikai törvény, a közvagyonról szóló törvény.
A titkár szavai szerint Vajdaságnak nagy lehet?ségei vannak a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén. Eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítésére, és nincs semmilyen akadálya annak, hogy ne valósítanák meg a projektumokat.
Vladimir Kati?
Vladimir Kati?, az Újvidéki Egyetem M?szaki Karának professzora a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta a köréje gy?lt újságíróknak. Kati? nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a világon már elterjedt gyakorlat a zöld energiák kihasználása, és hogy ezen energiákkal az elektromos áram 30 százalékát is meg lehetne spórolni. A professzor véleménye szerint habár már vannak törvény által el?irányzott szabályozásaink, szükséges lenne lerövidíteni a nagyszámú engedélyek kiadásának az adminisztratív útját. Hozzátette még, hogy az államnak fontolóra kellene vennie egy alap létrehozását, amely az energetika hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozik. Ezzel a lépéssel meggyorsítaná és leegyszer?sítené az ügyintézést a beruházók számára, és egyidej?leg ösztönz?leg hatna a megújuló energiaforrásokba irányuló újabb befektetésekbe Vajdaságban.
forrás: magyarszo.com
Lehet?ségek a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén
Radoslav Strikovi?: a tartomány területén eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítéséreTegnap a Tartományi Képvisel?házban az energiaügyi titkárság szervezésében a megújuló energiaforrásokról és energetikai infrastruktúrákról tartottak beszámolót. A titkárság számára az elmúlt két évben az Újvidéki Egyetem M?szaki Karán és a nagybecskereki Mihajlo Pupin M?szaki Karon készítették azt a négy tanulmányt, amelyeket bemutattak.
Radoslav Strikovi? a tartományi energiaügyi titkár az újságíróknak elmondta, hogy a jövend?beli potenciális befektet?ket kívánják megszólítani ezekkel a tanulmányokkal. Az els? bemutató a napenergia kihasználásáról, a második a biogáz felhasználási lehet?ségeir?l szól. A harmadik tanulmány témája a földgáz helyettesítési alternatívái, míg a negyedik a földgázról más energiaforrásra történ? áttérés technikai és gazdasági vonatkozásait prezentálja.
Strikovi? kifejtette, hogy ebben az évben több törvényt is sikerült meghozni, amelyek segíthetik a projektumok megvalósulását. Els?sorban az új energetikai törvény, a közvagyonról szóló törvény.
A titkár szavai szerint Vajdaságnak nagy lehet?ségei vannak a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén. Eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítésére, és nincs semmilyen akadálya annak, hogy ne valósítanák meg a projektumokat.
Vladimir Kati?
Vladimir Kati?, az Újvidéki Egyetem M?szaki Karának professzora a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta a köréje gy?lt újságíróknak. Kati? nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a világon már elterjedt gyakorlat a zöld energiák kihasználása, és hogy ezen energiákkal az elektromos áram 30 százalékát is meg lehetne spórolni. A professzor véleménye szerint habár már vannak törvény által el?irányzott szabályozásaink, szükséges lenne lerövidíteni a nagyszámú engedélyek kiadásának az adminisztratív útját. Hozzátette még, hogy az államnak fontolóra kellene vennie egy alap létrehozását, amely az energetika hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozik. Ezzel a lépéssel meggyorsítaná és leegyszer?sítené az ügyintézést a beruházók számára, és egyidej?leg ösztönz?leg hatna a megújuló energiaforrásokba irányuló újabb befektetésekbe Vajdaságban.
Lehet?ségek a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén
Tegnap a Tartományi Képvisel?házban az energiaügyi titkárság szervezésében a megújuló energiaforrásokról és energetikai infrastruktúrákról tartottak beszámolót. A titkárság számára az elmúlt két évben az Újvidéki Egyetem M?szaki Karán és a nagybecskereki Mihajlo Pupin M?szaki Karon készítették azt a négy tanulmányt, amelyeket bemutattak.
Radoslav Strikovi? a tartományi energiaügyi titkár az újságíróknak elmondta, hogy a jövend?beli potenciális befektet?ket kívánják megszólítani ezekkel a tanulmányokkal. Az els? bemutató a napenergia kihasználásáról, a második a biogáz felhasználási lehet?ségeir?l szól. A harmadik tanulmány témája a földgáz helyettesítési alternatívái, míg a negyedik a földgázról más energiaforrásra történ? áttérés technikai és gazdasági vonatkozásait prezentálja.
Strikovi? kifejtette, hogy ebben az évben több törvényt is sikerült meghozni, amelyek segíthetik a projektumok megvalósulását. Els?sorban az új energetikai törvény, a közvagyonról szóló törvény.
A titkár szavai szerint Vajdaságnak nagy lehet?ségei vannak a környezetbarát energiaforrások felhasználása terén. Eddig három cégnek adtak m?ködési engedélyt szélparkok megépítésére, és nincs semmilyen akadálya annak, hogy ne valósítanák meg a projektumokat.
Vladimir Kati?
Vladimir Kati?, az Újvidéki Egyetem M?szaki Karának professzora a megújuló energiaforrások fontosságát hangsúlyozta a köréje gy?lt újságíróknak. Kati? nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a világon már elterjedt gyakorlat a zöld energiák kihasználása, és hogy ezen energiákkal az elektromos áram 30 százalékát is meg lehetne spórolni. A professzor véleménye szerint habár már vannak törvény által el?irányzott szabályozásaink, szükséges lenne lerövidíteni a nagyszámú engedélyek kiadásának az adminisztratív útját. Hozzátette még, hogy az államnak fontolóra kellene vennie egy alap létrehozását, amely az energetika hatékonyságának a kérdéseivel foglalkozik. Ezzel a lépéssel meggyorsítaná és leegyszer?sítené az ügyintézést a beruházók számára, és egyidej?leg ösztönz?leg hatna a megújuló energiaforrásokba irányuló újabb befektetésekbe Vajdaságban.
forrás: magyarszo.com
Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem el?tt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott el?adást Rovó István, az egyetem m?szaki f?igazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és M?szaki F?igazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.
A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren m?ködnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses id?szakban. Korszer? gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszer?bb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhet? el. El?nyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az id?járás-követ? szabályozás is – a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.
elügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban – f?ként a klinikai központ épületeiben. A kivitelez?k el?tt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a küls? h?mérséklet függvényében a beállított bels? h?mérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezel?t, valamint az üzemeltet?k a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehet?séget nyújtanak adatgy?jtésre, mivel többek között f?tési el?remen? és visszatér? h?mérsékletek is megjeleníthet?k.
Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus h?tés-f?tést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt h?kutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a h?szivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok m?ködését. A jöv? mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a bels?-küls? h?mérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.
Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri f?épülete, melyben immár központi vizes h?tés, mesterséges szell?zés, úgynevezett VRV-rendszer? h?tés-f?tés található. Kondenzációs, zárt égéster?, földgáz üzem? kazánt építettek be, és itt is id?járás-követ? szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitel? sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszer? h?tés-f?tés lényege, hogy télen f?t, nyáron h?t. Egyidej?leg képes bármelyik beltéri berendezéssel f?teni, avagy h?teni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség f?tési avagy h?tési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhet?, a fogyasztási adatok listázhatók, adott id?intervallumra vetítve.
Az el?adásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálf?tés további hasznosítását is szem el?tt tartja.
Forrás: Szegedma
Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem el?tt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott el?adást Rovó István, az egyetem m?szaki f?igazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és M?szaki F?igazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.
A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren m?ködnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses id?szakban. Korszer? gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszer?bb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhet? el. El?nyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az id?járás-követ? szabályozás is – a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.
elügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban – f?ként a klinikai központ épületeiben. A kivitelez?k el?tt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a küls? h?mérséklet függvényében a beállított bels? h?mérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezel?t, valamint az üzemeltet?k a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehet?séget nyújtanak adatgy?jtésre, mivel többek között f?tési el?remen? és visszatér? h?mérsékletek is megjeleníthet?k.
Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus h?tés-f?tést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt h?kutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a h?szivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok m?ködését. A jöv? mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a bels?-küls? h?mérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.
Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri f?épülete, melyben immár központi vizes h?tés, mesterséges szell?zés, úgynevezett VRV-rendszer? h?tés-f?tés található. Kondenzációs, zárt égéster?, földgáz üzem? kazánt építettek be, és itt is id?járás-követ? szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitel? sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszer? h?tés-f?tés lényege, hogy télen f?t, nyáron h?t. Egyidej?leg képes bármelyik beltéri berendezéssel f?teni, avagy h?teni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség f?tési avagy h?tési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhet?, a fogyasztási adatok listázhatók, adott id?intervallumra vetítve.
Az el?adásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálf?tés további hasznosítását is szem el?tt tartja.
Forrás: Szegedma
Nemcsak a legendásan zöld TIK dicsekedhet környezetbarát megoldásaival, az egyetem új épületeinek megépítésekor is szem el?tt tartották az energiával való gazdaságos bánásmódot. A Szegedi Tudományegyetem energetikai beruházásairól, valamint a köz- és lakóépületek energiafelhasználásról tartott el?adást Rovó István, az egyetem m?szaki f?igazgató-helyettese (SZTE Gazdasági és M?szaki F?igazgatóság) az Energia Szabadegyetem november 25-i alkalmán.
A Tanulmányi és Információs Központon (TIK) 2008-tól 50 négyzetméteren m?ködnek napkollektorok, melyek segítségével a használati melegvíz költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökkent a napsütéses id?szakban. Korszer? gépészeti alkalmazásokkal is hozzá tudnak járulnak az ésszer?bb energiagazdálkodáshoz. Az Apáthy-kollégiumban például felújították a kazánházat. Az új, úgynevezett kondenzációs kazánok a füstgáz rejtett energiáját használják ki, alkalmazásukkal 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhet? el. El?nyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, valamint az id?járás-követ? szabályozás is – a beruházás ráadásul 4-5 év alatt megtérül.
elügyeleti rendszerek kiépítésére is sor került a Déli és Északi Klinikaparkban – f?ként a klinikai központ épületeiben. A kivitelez?k el?tt az energiafogyasztások minimalizálása és az üzembiztonság növelése lebegett. Ezek a rendszerek a küls? h?mérséklet függvényében a beállított bels? h?mérsékletet tartják meg. A rendszer az esetleges hibákról azonnal értesíti a kezel?t, valamint az üzemeltet?k a berendezések állapotáról folyamatos visszajelzést kapnak. Az épületek interneten keresztül bárhonnan szabályozhatók, nem is beszélve arról, hogy kiváló lehet?séget nyújtanak adatgy?jtésre, mivel többek között f?tési el?remen? és visszatér? h?mérsékletek is megjeleníthet?k.
Már-már mítosz kapcsolódik a szegedi egyetem Mérnöki Karának új, Moszkvai körút 9. szám alatti épületéhez, melyben geotermikus h?tés-f?tést alkalmaznak a 100 méter mélyre fúrt h?kutak segítségével. Egy monitoring rendszer is tartozik a h?szivattyúkhoz, így folyamatosan tudják figyelni azok m?ködését. A jöv? mérnökei az alternatív villamosenergia-ellátást is megfigyelhetik 10 napelem-modullal, melyek összteljesítménye 2 kilowatt. Fontos, hogy a bels?-küls? h?mérséklet és a napsugárzási adatok figyelembevételével vezérelt elektromosan mozgatható árnyékolást alkalmazásnak az ablakokon.
Hasonlóan érdekes az egyetem Dugonics téri f?épülete, melyben immár központi vizes h?tés, mesterséges szell?zés, úgynevezett VRV-rendszer? h?tés-f?tés található. Kondenzációs, zárt égéster?, földgáz üzem? kazánt építettek be, és itt is id?járás-követ? szabályozó rendszerrel racionalizálják az energia-háztartást. Nem maradhatott el a 20 álló kivitel? sík napkollektor sem, és megoldott a szürke szennyvíz újrafelhasználása is (például kézmosás után keletkezett szennyvízzel WC-öblítés). A VRV-rendszer? h?tés-f?tés lényege, hogy télen f?t, nyáron h?t. Egyidej?leg képes bármelyik beltéri berendezéssel f?teni, avagy h?teni, folyamatosan változtatva annak teljesítményét, a helyiség f?tési avagy h?tési igényének függvényében. Minden egyes beltéri berendezés energiafogyasztása külön mérhet?, a fogyasztási adatok listázhatók, adott id?intervallumra vetítve.
Az el?adásból az is kiderült, több mint 10 ezer négyzetméter területet tervez még beépíteni az egyetem napelemekkel, valamint a termálf?tés további hasznosítását is szem el?tt tartja.
Forrás: Szegedma
Olajos Péter cáfolja azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az általa vezetett, a megújuló energiaforrások jöv?beni támogatási rendszerén dolgozó munkacsoport kicsúszott volna a határid?kb?l. Az NFM felmentett államtitkára szerint a támogatási rendszer brüsszeli véleményezése pedig nem tart tovább 3-4 hónapnál – olvasható a Világgazdaságban.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk , november 15-ei hatállyal felmentették tisztségéb?l Olajos Pétert, az NFM klímaügyekért felel?s helyettes államtitkárát. Kés?bb egy budapesti konferencián, a területért felel?s államtitkár, Bencsik János bejelentette, hogy az új megújuló támogatási rendszer (METÁR) további félévet csúszik , vagyis 2013. január 1-én kerülhet bevezetésre. Az államtitkár kitért arra is, hogy a további féléves csúszás oka, hogy a rendszer el?készítésével megbízott személyek nem megfelel?en koordinálták a munkájukat, és az ? csúszásuk vezetett az új céldátum kit?zésének szükségességéhez. Bencsik János hozzátette, hogy a korábbi 2012. júliusi céldátum tartását lehetetlenítette el ezek mellett az is, hogy a támogatási rendszer brüsszeli elfogadásának átlagos átfutási ideje 6-18 hónap. Az államtitkár végül beszélt arról is, hogy a személyi konzekvenciákat levonták, és a következ? id?szakban személyes felügyelete alá került majd a METÁR-ral foglalkozó munkacsoport.
Olajos Péter a VG-nek adott válaszában cáfolta Bencsik János állításait. A korábbi államtitkár-helyettes állítása szerint az általa vezetett METÁR-munkacsoport minden határid?t betartott.
Olajos beszámolója szerint az új támogatási rendszer kialakításának szükségességér?l a Fidesz február 23-ai frakcióülésén döntöttek. Ezt követ?en április 30-ára elkészítették a koncepciót, június végére pedig lezárták az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel és a bankokkal, majd július 16-án Bencsik János a feladatot elvette Olajos Pétert?l, és átadta az államtitkárság másik helyettes államtitkárának, Kovács Pálnak. Olajos Péter hangsúlyozta, hogy az általa vezetett csoport minden határid?t betartott.
Olajos Péter furcsállja a csúszás másik okát is, miszerint a brüsszeli jóváhagyás 6-18 hónapot venne igénybe. A szakpolitikus szerint az anyagot nem kötelez?, csak célszer? véleményeztetni az Európai Bizottsággal, de a procedúra nem tart tovább 3-4 hónapnál. „Ezt eddig sem tudtuk másként, ráadásul a 3-4 hónapot személyesen tárgyaltam le a brüsszeli illetékesekkel” – idézi a lap Olajos Pétert.
forrás: Világgazdaság
