A két különböz? világ: egy optimalizálási lépcs?ben összekötött fizikaki (bal) és numerikus modell (jobb),
© IWG | kit.edu
A megújuló energiaforrások alkalmazásának – mint a szél- és a szolárer?m?vek – kiépítései miatt megnövekszik a nagymennyiség? villamosenergia tározási igénye. Ezeddig az egyetlen egy kifejlett technológia erre a szivattyús-tározós er?m?vek. Németországban jelenleg 7 GW teljesítmény áll rendelkezésre – 2050-ig 30-45 GW tározói kapacitásra lesz szükség.
A kiépítések mellett még a hatásfok és az üzembiztonság növelésén is dolgoznak: a karlsruheni Technológiai Intézet (KIT) mérnökei a rendszerek és a vízi utak optimalizálási eljárásain dolgoznak.
A szivattyús tározók gyorsan tudnak az aktuális villamosenergia-termelésre és a –fogyasztásra reagálni. Ezek ki tudják egyenlíteni a széler?m?vek és a fotovoltaik rendszerek csúcsid?s valamint gyenge terhelési id?szakainak ingadozásait is. Ráadásul kifejlett és kedvez? technológiát nyújtanak a nagy mennyiség? villamosenergia tározásához.
Az atdorfi medencék távlati képe
Ezért Altdorfban a 13 GWh-s tározói kapacitású 1.400 MW turbinateljesítmény? szivattyús tározót (PSW) is beiktatják hamarosan.
A viandeni völgyzárógát
A luxemburgi Viandenben kb. 1.300 MW b?vítéssel folynak éppen a szivattyús tározó b?vítései. Ezzel Európa legnagyobb szivattyús tározói közé fog tartozni.
Az ilyen rendszerek, amik optimalizálják mind a hatásfokot valamint ami az üzembiztonságot is megilleti, tárgya a Víz- és Folyamfejlesztési Intézet (IWG) KIT-munkájának.
Amelynek egyik célja, minél több maradék energiát kinyerni abból a vízmennyiségb?l, ami turbinaüzemben az alsó medencébe áramlik. A fels?- és az alsó medence 9 km hosszú járaton lesz összekötve az atdorfi szivattyús er?m?ben, aminek az átmér?je 9 méter – ez egy autópálya alagútjával hasonlítható össze. Az ilyen cs?vezetékben igen összetettek a víz sebességéb?l, a tengely körüli forgás áramlatából és a vezeték görbületéb?l ered? veszteségek. Például egy nagyobb átmér?j? cs?ben lassabb lesz a víz, amiért a súrlódási veszteségek csökkennek.
Amennyiben a turbinán átkelt vizet csak egyszer?en kiengednénk az er?m?b?l, úgy még mindig sok sebességi energia menne el
Egy intelligens módon optimalizált be- és kifolyó szerkezet ezért diffúzorként m?ködik. Ez lassan lefékezi a vizet, átalakítja a sebességi energiát nyomási energiává és ezáltal javítja a szivattyús-tározós er?m? hatásfokát.
Ez egy széler?m? teljesítményének felel meg – semmi különleges utólagos ráfordítás nélkül, egyszer?en egy intelligens építési kivitelezésen keresztül. Ezen túl a homogén áramlás miatt még a szivattyús-tározó rendszer üzembiztonsága is megnövekszik
2012.07.17. | Forrás: Karlsruher Institut für Technologie (KIT) 2012 | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
A két különböz? világ: egy optimalizálási lépcs?ben összekötött fizikaki (bal) és numerikus modell (jobb),
© IWG | kit.edu
A megújuló energiaforrások alkalmazásának – mint a szél- és a szolárer?m?vek – kiépítései miatt megnövekszik a nagymennyiség? villamosenergia tározási igénye. Ezeddig az egyetlen egy kifejlett technológia erre a szivattyús-tározós er?m?vek. Németországban jelenleg 7 GW teljesítmény áll rendelkezésre – 2050-ig 30-45 GW tározói kapacitásra lesz szükség.
A kiépítések mellett még a hatásfok és az üzembiztonság növelésén is dolgoznak: a karlsruheni Technológiai Intézet (KIT) mérnökei a rendszerek és a vízi utak optimalizálási eljárásain dolgoznak.
A szivattyús tározók gyorsan tudnak az aktuális villamosenergia-termelésre és a –fogyasztásra reagálni. Ezek ki tudják egyenlíteni a széler?m?vek és a fotovoltaik rendszerek csúcsid?s valamint gyenge terhelési id?szakainak ingadozásait is. Ráadásul kifejlett és kedvez? technológiát nyújtanak a nagy mennyiség? villamosenergia tározásához.
Az atdorfi medencék távlati képe
Ezért Altdorfban a 13 GWh-s tározói kapacitású 1.400 MW turbinateljesítmény? szivattyús tározót (PSW) is beiktatják hamarosan.
A viandeni völgyzárógát
A luxemburgi Viandenben kb. 1.300 MW b?vítéssel folynak éppen a szivattyús tározó b?vítései. Ezzel Európa legnagyobb szivattyús tározói közé fog tartozni.
Az ilyen rendszerek,
amik optimalizálják mind a hatásfokot valamint ami az üzembiztonságot is megilleti,
tárgya a Víz- és Folyamfejlesztési Intézet (IWG) KIT-munkájának.
Amelynek egyik célja, minél több maradék energiát kinyerni abból a vízmennyiségb?l, ami turbinaüzemben az alsó medencébe áramlik. A fels?- és az alsó medence 9 km hosszú járaton lesz összekötve az atdorfi szivattyús er?m?ben, aminek az átmér?je 9 méter – ez egy autópálya alagútjával hasonlítható össze. Az ilyen cs?vezetékben igen összetettek a víz sebességéb?l, a tengely körüli forgás áramlatából és a vezeték görbületéb?l ered? veszteségek. Például egy nagyobb átmér?j? cs?ben lassabb lesz a víz, amiért a súrlódási veszteségek csökkennek.
Amennyiben a turbinán átkelt vizet csak egyszer?en kiengednénk az er?m?b?l, úgy még mindig sok sebességi energia menne el
Egy intelligens módon optimalizált be- és kifolyó szerkezet ezért diffúzorként m?ködik. Ez lassan lefékezi a vizet, átalakítja a sebességi energiát nyomási energiává és ezáltal javítja a szivattyús-tározós er?m? hatásfokát.
Ez egy széler?m? teljesítményének felel meg – semmi különleges utólagos ráfordítás nélkül, egyszer?en egy intelligens építési kivitelezésen keresztül. Ezen túl a homogén áramlás miatt még a szivattyús-tározó rendszer üzembiztonsága is megnövekszik
2012.07.17. | Forrás: Karlsruher Institut für Technologie (KIT) 2012 | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
A két különböz? világ: egy optimalizálási lépcs?ben összekötött fizikaki (bal) és numerikus modell (jobb), © IWG | kit.edu
A megújuló energiaforrások alkalmazásának – mint a szél- és a szolárer?m?vek – kiépítései miatt megnövekszik a nagymennyiség? villamosenergia tározási igénye. Ezeddig az egyetlen egy kifejlett technológia erre a szivattyús-tározós er?m?vek. Németországban jelenleg 7 GW teljesítmény áll rendelkezésre – 2050-ig 30-45 GW tározói kapacitásra lesz szükség.
A kiépítések mellett még a hatásfok és az üzembiztonság növelésén is dolgoznak: a karlsruheni Technológiai Intézet (KIT) mérnökei a rendszerek és a vízi utak optimalizálási eljárásain dolgoznak.
A szivattyús tározók gyorsan tudnak az aktuális villamosenergia-termelésre és a –fogyasztásra reagálni. Ezek ki tudják egyenlíteni a széler?m?vek és a fotovoltaik rendszerek csúcsid?s valamint gyenge terhelési id?szakainak ingadozásait is. Ráadásul kifejlett és kedvez? technológiát nyújtanak a nagy mennyiség? villamosenergia tározásához.
Az atdorfi medencék távlati képe
Ezért Altdorfban a 13 GWh-s tározói kapacitású 1.400 MW turbinateljesítmény? szivattyús tározót (PSW) is beiktatják hamarosan.
A viandeni völgyzárógát
A luxemburgi Viandenben kb. 1.300 MW b?vítéssel folynak éppen a szivattyús tározó b?vítései. Ezzel Európa legnagyobb szivattyús tározói közé fog tartozni.
Az ilyen rendszerek, amik optimalizálják mind a hatásfokot valamint ami az üzembiztonságot is megilleti, tárgya a Víz- és Folyamfejlesztési Intézet (IWG) KIT-munkájának.
Amelynek egyik célja, minél több maradék energiát kinyerni abból a vízmennyiségb?l, ami turbinaüzemben az alsó medencébe áramlik. A fels?- és az alsó medence 9 km hosszú járaton lesz összekötve az atdorfi szivattyús er?m?ben, aminek az átmér?je 9 méter – ez egy autópálya alagútjával hasonlítható össze. Az ilyen cs?vezetékben igen összetettek a víz sebességéb?l, a tengely körüli forgás áramlatából és a vezeték görbületéb?l ered? veszteségek. Például egy nagyobb átmér?j? cs?ben lassabb lesz a víz, amiért a súrlódási veszteségek csökkennek.
Amennyiben a turbinán átkelt vizet csak egyszer?en kiengednénk az er?m?b?l, úgy még mindig sok sebességi energia menne el
Egy intelligens módon optimalizált be- és kifolyó szerkezet ezért diffúzorként m?ködik. Ez lassan lefékezi a vizet, átalakítja a sebességi energiát nyomási energiává és ezáltal javítja a szivattyús-tározós er?m? hatásfokát.
Ez egy széler?m? teljesítményének felel meg – semmi különleges utólagos ráfordítás nélkül, egyszer?en egy intelligens építési kivitelezésen keresztül. Ezen túl a homogén áramlás miatt még a szivattyús-tározó rendszer üzembiztonsága is megnövekszik
2012.07.17. | Forrás: Karlsruher Institut für Technologie (KIT) 2012 | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
Gond nélkül megérkezett Svájcba a Solar Impulse napelemes repül?gép, amely 6000 kilométeres körutat tett meg egyetlen csepp üzemanyag nélkül.
A gép este fél kilenckor ereszkedett le riporterek hada el?tt a nyugat-svájci Payerne katonai repül?terének betonjára – jelentette az ATS svájci hírügynökség.
A Solar Impulse Bertrand Piccard irányításával reggel hétkor szállt fel a dél-franciaországi Toulouse repül?terér?l Európát és Afrikát érint? körútja utolsó szakaszára.
A gép útiterve szerint átrepült a Francia-középhegység felett, majd a Lyon-Roanne-Macon útvonal után Pontarlier térségében közelítette meg a svájci határt. A határ és a Jura-hegység átrepülése után kezdte meg az ereszkedést a payerne-i repül?téren.
Bertrand Piccard és André Borschberg pilóták, a program alapítói így megnyerték fogadásukat: május 24. óta közel 6000 kilométert tettek meg nyolc, egyenként 800 kilométeres szakaszon, miközben két kontinens négy országában szálltak le.
Az egyetlen csepp üzemanyag fogyasztása nélkül, több mint 11 600 napelem hajtotta négy légcsavaros villanymotorral közleked? repül?gép mérete akkora, mint egy Airbus A340-é, több mint 63 méter hosszú, de a súlya mindössze 1,6 tonna. Átlagsebessége 70 kilométer/óra.
„A prototípus, amelyet csupán azért hoztunk létre, hogy bebizonyítsuk, éjjel és nappal is lehetséges napenergiával repülni, túln?tt a feladatán, és tanújelét adta a technológia megbízhatóságának, valamint energiafogyasztási hatékonyságának” – áll a szervez?k által kiadott közleményben.
A keddi szakasz volt a prototípus utolsó útja, a következ? terv egy második gép építése, amely 2014-2015-t?l képes lesz világkörüli utat tenni.
forrás: mti
Gond nélkül megérkezett Svájcba a Solar Impulse napelemes repül?gép, amely 6000 kilométeres körutat tett meg egyetlen csepp üzemanyag nélkül.
A gép este fél kilenckor ereszkedett le riporterek hada el?tt a nyugat-svájci Payerne katonai repül?terének betonjára – jelentette az ATS svájci hírügynökség.
A Solar Impulse Bertrand Piccard irányításával reggel hétkor szállt fel a dél-franciaországi Toulouse repül?terér?l Európát és Afrikát érint? körútja utolsó szakaszára.
A gép útiterve szerint átrepült a Francia-középhegység felett, majd a Lyon-Roanne-Macon útvonal után Pontarlier térségében közelítette meg a svájci határt. A határ és a Jura-hegység átrepülése után kezdte meg az ereszkedést a payerne-i repül?téren.
Bertrand Piccard és André Borschberg pilóták, a program alapítói így megnyerték fogadásukat: május 24. óta közel 6000 kilométert tettek meg nyolc, egyenként 800 kilométeres szakaszon, miközben két kontinens négy országában szálltak le.
Az egyetlen csepp üzemanyag fogyasztása nélkül, több mint 11 600 napelem hajtotta négy légcsavaros villanymotorral közleked? repül?gép mérete akkora, mint egy Airbus A340-é, több mint 63 méter hosszú, de a súlya mindössze 1,6 tonna. Átlagsebessége 70 kilométer/óra.
„A prototípus, amelyet csupán azért hoztunk létre, hogy bebizonyítsuk, éjjel és nappal is lehetséges napenergiával repülni, túln?tt a feladatán, és tanújelét adta a technológia megbízhatóságának, valamint energiafogyasztási hatékonyságának” – áll a szervez?k által kiadott közleményben.
A keddi szakasz volt a prototípus utolsó útja, a következ? terv egy második gép építése, amely 2014-2015-t?l képes lesz világkörüli utat tenni.
A két különböz? világ: egy optimalizálási lépcs?ben összekötött fizikaki (bal) és numerikus modell (jobb), © IWG | kit.edu
A megújuló energiaforrások alkalmazásának – mint a szél- és a szolárer?m?vek – kiépítései miatt megnövekszik a nagymennyiség? villamosenergia tározási igénye. Ezeddig az egyetlen egy kifejlett technológia erre a szivattyús-tározós er?m?vek. Németországban jelenleg 7 GW teljesítmény áll rendelkezésre – 2050-ig 30-45 GW tározói kapacitásra lesz szükség.
A kiépítések mellett még a hatásfok és az üzembiztonság növelésén is dolgoznak: a karlsruheni Technológiai Intézet (KIT) mérnökei a rendszerek és a vízi utak optimalizálási eljárásain dolgoznak.
A szivattyús tározók gyorsan tudnak az aktuális villamosenergia-termelésre és a –fogyasztásra reagálni. Ezek ki tudják egyenlíteni a széler?m?vek és a fotovoltaik rendszerek csúcsid?s valamint gyenge terhelési id?szakainak ingadozásait is. Ráadásul kifejlett és kedvez? technológiát nyújtanak a nagy mennyiség? villamosenergia tározásához.
Az atdorfi medencék távlati képe
Ezért Altdorfban a 13 GWh-s tározói kapacitású 1.400 MW turbinateljesítmény? szivattyús tározót (PSW) is beiktatják hamarosan.
A viandeni völgyzárógát
A luxemburgi Viandenben kb. 1.300 MW b?vítéssel folynak éppen a szivattyús tározó b?vítései. Ezzel Európa legnagyobb szivattyús tározói közé fog tartozni.
Az ilyen rendszerek,
amik optimalizálják mind a hatásfokot valamint ami az üzembiztonságot is megilleti, tárgya a Víz- és Folyamfejlesztési Intézet (IWG) KIT-munkájának.
Amelynek egyik célja, minél több maradék energiát kinyerni abból a vízmennyiségb?l, ami turbinaüzemben az alsó medencébe áramlik. A fels?- és az alsó medence 9 km hosszú járaton lesz összekötve az atdorfi szivattyús er?m?ben, aminek az átmér?je 9 méter – ez egy autópálya alagútjával hasonlítható össze. Az ilyen cs?vezetékben igen összetettek a víz sebességéb?l, a tengely körüli forgás áramlatából és a vezeték görbületéb?l ered? veszteségek. Például egy nagyobb átmér?j? cs?ben lassabb lesz a víz, amiért a súrlódási veszteségek csökkennek.
Amennyiben a turbinán átkelt vizet csak egyszer?en kiengednénk az er?m?b?l, úgy még mindig sok sebességi energia menne el
Egy intelligens módon optimalizált be- és kifolyó szerkezet ezért diffúzorként m?ködik. Ez lassan lefékezi a vizet, átalakítja a sebességi energiát nyomási energiává és ezáltal javítja a szivattyús-tározós er?m? hatásfokát.
Ez egy széler?m? teljesítményének felel meg – semmi különleges utólagos ráfordítás nélkül, egyszer?en egy intelligens építési kivitelezésen keresztül. Ezen túl a homogén áramlás miatt még a szivattyús-tározó rendszer üzembiztonsága is megnövekszik
2012.07.17. | Forrás: Karlsruher Institut für Technologie (KIT) 2012 | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
Gond nélkül megérkezett Svájcba a Solar Impulse napelemes repül?gép, amely 6000 kilométeres körutat tett meg egyetlen csepp üzemanyag nélkül.
A gép este fél kilenckor ereszkedett le riporterek hada el?tt a nyugat-svájci Payerne katonai repül?terének betonjára – jelentette az ATS svájci hírügynökség.
A Solar Impulse Bertrand Piccard irányításával reggel hétkor szállt fel a dél-franciaországi Toulouse repül?terér?l Európát és Afrikát érint? körútja utolsó szakaszára.
A gép útiterve szerint átrepült a Francia-középhegység felett, majd a Lyon-Roanne-Macon útvonal után Pontarlier térségében közelítette meg a svájci határt. A határ és a Jura-hegység átrepülése után kezdte meg az ereszkedést a payerne-i repül?téren.
Bertrand Piccard és André Borschberg pilóták, a program alapítói így megnyerték fogadásukat: május 24. óta közel 6000 kilométert tettek meg nyolc, egyenként 800 kilométeres szakaszon, miközben két kontinens négy országában szálltak le.
Az egyetlen csepp üzemanyag fogyasztása nélkül, több mint 11 600 napelem hajtotta négy légcsavaros villanymotorral közleked? repül?gép mérete akkora, mint egy Airbus A340-é, több mint 63 méter hosszú, de a súlya mindössze 1,6 tonna. Átlagsebessége 70 kilométer/óra.
„A prototípus, amelyet csupán azért hoztunk létre, hogy bebizonyítsuk, éjjel és nappal is lehetséges napenergiával repülni, túln?tt a feladatán, és tanújelét adta a technológia megbízhatóságának, valamint energiafogyasztási hatékonyságának” – áll a szervez?k által kiadott közleményben.
A keddi szakasz volt a prototípus utolsó útja, a következ? terv egy második gép építése, amely 2014-2015-t?l képes lesz világkörüli utat tenni.
forrás: mti
Budapest, 2012. július 25., szerda (MTI) – Augusztus végét?l lehet jelentkezni a f?tési rendszerek korszer?sítését támogató, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) költségvetési keretéb?l meghirdetett pályázatra – közölte szerdán a minisztérium.
A pályázatokat augusztus 27-ét?l a keret kimerüléséig lehet benyújtani.
Közleményében az NFM hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv pályázati konstrukciójának célja, hogy a támogatással hozzájáruljon a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, valamint el?segítse a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését.
A vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak bepályázatot – ha az érintett lakóépület 2006. december 31. el?tt joger?s használatba vételi engedéllyel rendelkezett.
A pályázaton elnyerhet? támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb a kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint, a megújuló energiát (brikett, pellet) hasznosító h?termel? berendezés, napkollektor, h?szivattyú telepítésével lakásonként 1,5 millió forint.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Az Új Széchenyi Terv „F?téskorszer?sítési Program” pályázati felhívása, a pályázati útmutató és a további kapcsolódó információk elérhet?k a www.kormany.hu oldalon, valamint az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu/futeskorszerusites).
Forrá: MTI.hu
Budapest, 2012. július 25., szerda (MTI) – Augusztus végét?l lehet jelentkezni a f?tési rendszerek korszer?sítését támogató, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) költségvetési keretéb?l meghirdetett pályázatra – közölte szerdán a minisztérium.
A pályázatokat augusztus 27-ét?l a keret kimerüléséig lehet benyújtani.
Közleményében az NFM hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv pályázati konstrukciójának célja, hogy a támogatással hozzájáruljon a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, valamint el?segítse a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését.
A vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak bepályázatot – ha az érintett lakóépület 2006. december 31. el?tt joger?s használatba vételi engedéllyel rendelkezett.
A pályázaton elnyerhet? támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb a kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint, a megújuló energiát (brikett, pellet) hasznosító h?termel? berendezés, napkollektor, h?szivattyú telepítésével lakásonként 1,5 millió forint.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Az Új Széchenyi Terv „F?téskorszer?sítési Program” pályázati felhívása, a pályázati útmutató és a további kapcsolódó információk elérhet?k a www.kormany.hu oldalon, valamint az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu/futeskorszerusites).
Forrá: MTI.hu
Budapest, 2012. július 25., szerda (MTI) – Augusztus végét?l lehet jelentkezni a f?tési rendszerek korszer?sítését támogató, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) költségvetési keretéb?l meghirdetett pályázatra – közölte szerdán a minisztérium.
A pályázatokat augusztus 27-ét?l a keret kimerüléséig lehet benyújtani.
Közleményében az NFM hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv pályázati konstrukciójának célja, hogy a támogatással hozzájáruljon a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, valamint el?segítse a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését.
A vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak bepályázatot – ha az érintett lakóépület 2006. december 31. el?tt joger?s használatba vételi engedéllyel rendelkezett.
A pályázaton elnyerhet? támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb a kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint, a megújuló energiát (brikett, pellet) hasznosító h?termel? berendezés, napkollektor, h?szivattyú telepítésével lakásonként 1,5 millió forint.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Az Új Széchenyi Terv „F?téskorszer?sítési Program” pályázati felhívása, a pályázati útmutató és a további kapcsolódó információk elérhet?k a www.kormany.hu oldalon, valamint az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu/futeskorszerusites).
Forrá: MTI.hu
Tatabánya,
2012. július 25., szerda (MTI) – Négyszáz dolgozót küldenek el a Sanyo napelemeket gyártó dorogi gyárából, a leépítést a munkásoknak már bejelentették – tájékoztatta az üzem több, névtelenséget kér? dolgozója az MTI-t.
A gyár személyzeti osztályán a hírt sem meger?síteni, sem cáfolni nem akarták, és közölték, hogy egy-két napon belül sajtóközleményt adnak ki. Az üzemben jelenleg majdnem 1.100-an dolgoznak.
Az MTI információi szerint a létszámcsökkentésr?l egyeztetés kezd?dött az üzemi tanáccsal; az elbocsátások augusztus végén kezd?dhetnek meg. A leépítés a gyár Solar II-es egységét érinti, ahol a f?ként Németországba exportált napelemeket gyártják. A napelemmel termelt áram átvételi árának csökkenése magával hozta a kereslet sz?külését, és emiatt csökkentik a termelést.
A Sanyo els? magyarországi gyára 1999-ben épült fel a Dorogi Ipari Parkban, ahol légkondicionálókat, mobiltelefon- és kéziszerszám-akkumulátorokat és tölthet? elemeket készítettek.
Az üzemet kés?bb napelemek összeszerelésére állították át, és legutóbb 2011 márciusában b?vítették a Solar III-as gyáregységgel, ahol a világ jelenleg leghatékonyabb napelemmodulját szerelik össze, amelynek energiaátalakítási aránya 21,6 százalék.
A beruházást az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta.
Forrás: MTI.hu
