Konferenciát megnyitja: Kiss Ern? MNNSZ elnök
Michael Debreczeni el?adása
Felvételek a kiállításról, zárórendezvény megnyitója. Megnyitja Kiss Ern? a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke.
SOLÁR villamos er?m?vek telepítése Csongrád és Nógrád megyékben Debreczeni Mihály el?adása
Bocsó Imre az Észak Magyarországi ZÉRÓ ENERGIAHÁZ Szakképz? és Szolgáltató Klaszter elnökének el?adása
Megyei jogú városok „solár” jöv?képe. Dr. Nagy József program menedzser el?adása.
A Szövetségi Energia-és Vízügyi Egyesület napokban közzétett jelentése szerint a német áramszükséglet több mint negyedét megújuló energiaforrásokból fedezte az állam az év els? felében. A most elért 25 százalékos érték egyben az eddgi legmagasabb érték.
Kiemelked? a szélenergia 9, 9 százalékos,
a biomassza 5, 7 százalékos, és a fotocellák 5,5 százalékos részesedése. A napenergia felhasználása 47 százalékkal magasabb az el?z? évhez képest. A növekedés egyértelm?en az új berendezéseknek, illetve természetesen a kedvez? szél-és napsütésben gazdag id?járásnak köszönhet?. Az el?z? évhez képest 1,4 százalékkal csökkent az energiafogyasztás, és 0,4 százalékkal n?tt a fölgázfogyasztás – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Németország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követ?en jelentette be az „energiafordulatot”, melynek célja az atomenergia felhasználás fokozatos csökkentése, és 2022-re teljes mell?zése. A célkit?zés teljesíthet?ségét számos kritika érte az elmúlt hónapokban.
Forrás: Kitekinto.hu
Felvételek a kiállításról, zárórendezvény megnyitója. Megnyitja Kiss Ern? a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke.
SOLÁR villamos er?m?vek telepítése Csongrád és Nógrád megyékben Debreczeni Mihály el?adása
Bocsó Imre az Észak Magyarországi ZÉRÓ ENERGIAHÁZ Szakképz? és Szolgáltató Klaszter elnökének el?adása
Megyei jogú városok „solár” jöv?képe. Dr. Nagy József program menedzser el?adása.
Mártha Tamás a DML Hungary Kft. ügyvezet?jének el?adása.
A szakképzés új irányai és feladatai
A Szövetségi Energia-és Vízügyi Egyesület napokban közzétett jelentése szerint a német áramszükséglet több mint negyedét megújuló energiaforrásokból fedezte az állam az év els? felében. A most elért 25 százalékos érték egyben az eddgi legmagasabb érték.
Kiemelked? a szélenergia 9, 9 százalékos,
a biomassza 5,7 százalékos, és a fotocellák 5,5 százalékos részesedése. A napenergia felhasználása 47 százalékkal magasabb az el?z? évhez képest. A növekedés egyértelm?en az új berendezéseknek, illetve természetesen a kedvez? szél-és napsütésben gazdag id?járásnak köszönhet?. Az el?z? évhez képest 1,4 százalékkal csökkent az energiafogyasztás, és 0,4 százalékkal n?tt a fölgázfogyasztás – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Németország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófát követ?en jelentette be az „energiafordulatot”, melynek célja az atomenergia felhasználás fokozatos csökkentése, és 2022-re teljes mell?zése. A célkit?zés teljesíthet?ségét számos kritika érte az elmúlt hónapokban.
Forrás: Kitekinto.hu
Nem csak a NOL július 26-i számában megjelent cikkb?l értesülünk az európában is kibontakozó Napelem-háborúról Európa és Kína között.
Az utolsó hetekben ismételten vitatkozások zajlottak a német és az európai szolárpiacok elszigetelésér?l.
Az US-kormányzat által most bevezett 31 százalékos büntet? vám a kínai fotovoltaik ipar ellen nagyon vitatott a szolár szektorban. Vitatott az, hogy Kína különböz?, részben tisztességtelen módszerekkel is er?teljesen támogatja a saját szolártermelésének exportját. Ezalatt szenvednek a napelemes modulok és a napelem-cellák gyártói, nem csak az USA-ban, hanem f?képpen az Európai Unióban.
Ezekhez a módszerekhez tartozik legf?képpen, hogy Kína leértékeli saját pénznemét a dollárral szemben és közben állami támogatásokat nyújt gyártóinak. A valutael?nyök így nem csak a szolárgyártókat, hanem az összes kínai export gazdaságot részesíti el?nybe. Ezért érthetetlen, hogy a büntet?vámok csak a fotovoltaik ellen irányulnak. Ráadásul az USA-ban és az EU-ban is léteznek állami támogatások, valamint kamatkedvez? hitelek a szoláripar részére, igaz nem olyan nagyságban, mint Kínában, de mégis.
A szoláripar munkahelyeinek túlnyomó többsége azonban éppen a tervezésben és a szerelésben vannak, amik hazaiak és így ténylegesen sem lehet Kínából importálni. Ezért már az amerikai szolárszerel?k szövetsége (CASE) is óva int a telepítések er?s visszaesését?l. Nagyon sok fogyasztó igazodik a modulárakhoz, amik már csak a védövámok miatt fognak 31 százalékkal megdrágulni. Ezáltal hatalmas leállás következhet be az amerikai szolárpiacokon, ami az USA-beli termel?ket is érintené. Egyaránt szenvednének a klímavédelem és a megújuló energiák szükséges energetikai kiépítése is, amik miatt aztán ezekben a szektorokban a munkahelyek elvesztéseit is jelentenék. Amennyiben ez az elkövetkez? hónapokban így körvonalozódna, úgy tanácsos lenne, ha az EU nem követné az amerikai véd?vámos példát. Nagyon sok európai gyártó már csak azért is van ellene, mert a kínai modulokban akár 60 százalékos európai értékteremtési nagyság is lehetséges. És ezt az európai értékteremtést – a kinai reimport által – böntet? vámokkal sújtani, nyilvánvalóan értelmetlenség lenne.
Fontosabb lenne inkább, a gyorsan növekv? külföldi piacokon hozáférhet?séget biztosítani az EU tagállamok gyártói részére. Mindenek el?tt Kína, India, USA és még mások is a szolárgazdaság legnagyobb piacává fognak fejl?dni az elkövetkez? évek alatt. Éppen Kínában és most legf?képpen az USA-ban mutatkoznak egyre nagyobb piaci elszigetel?dési tendenciák. Pont ezeket a kereskedelmileg korlátozó tényez?ket szükséges tehát WTO szinten és kétoldalú politikai megbeszélések közben leépíteni. Aki saját magának teremti meg a kereskedelmét korlátozó tényez?ket, az ne csodálkozzon akkor, ha azokat így jogosan a saját piacának elszigetelésére használják fel. A Kínával való együttm?ködés ígéretesebb mint a kereskedelmi háborúskodások. Arra nem is szabad gondolni, ha az európai véd?vámok bevezetése után a kínaiak is elszigetelnék piacukat az autók és az európai gépgyártási technológiák el?tt. Mert ez akkor eléggé h?vös visszacsapás lenne az európai export-nemzet számára.
A német (Hannoveri Vásár 2012), de ugyan úgy a magyar kormány (2011.06.24-én) is elfelejtette a kínai Wen Jiabao miniszterelnök európai látogatásakor a szolár gazdaságban már akkor érezhet? konfliktus miatt a fair kereskedelmi stratégiát megbeszélni. Mert az ajánlatot elhozta ugyan magával Wen, de senki sem találta érdemesnek megbeszélésre. Ez egy igen büntetend? mulasztás Európa és Németország számára is.
A kínaiak azonnal reagáltak a vádalmazásra. A Yingli Green Energy Holdings Co., a Suntech Power Holdings Co., a Trina Solar Ltd. és a Canadian Solar Inc. vezet?i egy közös sajtótájékoztatón egyb?l kereskedelmi háborúval fenyegették az Európai Uniót. És felkérték a kínai kormányt a legfels?bb szint? párbeszéd azonnali megnyitására.
Éppen most, az Euró válsághelyzetében nem lenne igen ajánlatos kereskedelmi háborút kezdeményezni Kínával.
2012.07.27. | © Michael Debreczeni
