Nem csak a NOL július 26-i számában megjelent cikkb?l értesülünk az európában is kibontakozó Napelem-háborúról Európa és Kína között.
Az utolsó hetekben ismételten vitatkozások zajlottak a német és az európai szolárpiacok elszigetelésér?l.
Az US-kormányzat által most bevezett 31 százalékos büntet? vám a kínai fotovoltaik ipar ellen nagyon vitatott a szolár szektorban. Vitatott az, hogy Kína különböz?,
részben tisztességtelen módszerekkel is er?teljesen támogatja a saját szolártermelésének exportját. Ezalatt szenvednek a napelemes modulok és a napelem-cellák gyártói, nem csak az USA-ban, hanem f?képpen az Európai Unióban.
Ezekhez a módszerekhez tartozik legf?képpen, hogy Kína leértékeli saját pénznemét a dollárral szemben és közben állami támogatásokat nyújt gyártóinak. A valutael?nyök így nem csak a szolárgyártókat, hanem az összes kínai export gazdaságot részesíti el?nybe. Ezért érthetetlen, hogy a büntet?vámok csak a fotovoltaik ellen irányulnak. Ráadásul az USA-ban és az EU-ban is léteznek állami támogatások, valamint kamatkedvez? hitelek a szoláripar részére, igaz nem olyan nagyságban, mint Kínában, de mégis.
A szoláripar munkahelyeinek túlnyomó többsége azonban éppen a tervezésben és a szerelésben vannak, amik hazaiak és így ténylegesen sem lehet Kínából importálni. Ezért már az amerikai szolárszerel?k szövetsége (CASE) is óva int a telepítések er?s visszaesését?l. Nagyon sok fogyasztó igazodik a modulárakhoz, amik már csak a védövámok miatt fognak 31 százalékkal megdrágulni. Ezáltal hatalmas leállás következhet be az amerikai szolárpiacokon, ami az USA-beli termel?ket is érintené. Egyaránt szenvednének a klímavédelem és a megújuló energiák szükséges energetikai kiépítése is, amik miatt aztán ezekben a szektorokban a munkahelyek elvesztéseit is jelentenék. Amennyiben ez az elkövetkez? hónapokban így körvonalozódna, úgy tanácsos lenne, ha az EU nem követné az amerikai véd?vámos példát. Nagyon sok európai gyártó már csak azért is van ellene, mert a kínai modulokban akár 60 százalékos európai értékteremtési nagyság is lehetséges. És ezt az európai értékteremtést – a kinai reimport által – böntet? vámokkal sújtani, nyilvánvalóan értelmetlenség lenne.
Fontosabb lenne inkább, a gyorsan növekv? külföldi piacokon hozáférhet?séget biztosítani az EU tagállamok gyártói részére. Mindenek el?tt Kína, India, USA és még mások is a szolárgazdaság legnagyobb piacává fognak fejl?dni az elkövetkez? évek alatt. Éppen Kínában és most legf?képpen az USA-ban mutatkoznak egyre nagyobb piaci elszigetel?dési tendenciák. Pont ezeket a kereskedelmileg korlátozó tényez?ket szükséges tehát WTO szinten és kétoldalú politikai megbeszélések közben leépíteni. Aki saját magának teremti meg a kereskedelmét korlátozó tényez?ket, az ne csodálkozzon akkor, ha azokat így jogosan a saját piacának elszigetelésére használják fel. A Kínával való együttm?ködés ígéretesebb mint a kereskedelmi háborúskodások. Arra nem is szabad gondolni, ha az európai véd?vámok bevezetése után a kínaiak is elszigetelnék piacukat az autók és az európai gépgyártási technológiák el?tt. Mert ez akkor eléggé h?vös visszacsapás lenne az európai export-nemzet számára.
A német (Hannoveri Vásár 2012), de ugyan úgy a magyar kormány (2011.06.24-én) is elfelejtette a kínai Wen Jiabao miniszterelnök európai látogatásakor a szolár gazdaságban már akkor érezhet? konfliktus miatt a fair kereskedelmi stratégiát megbeszélni. Mert az ajánlatot elhozta ugyan magával Wen, de senki sem találta érdemesnek megbeszélésre. Ez egy igen büntetend? mulasztás Európa és Németország számára is.
A kínaiak azonnal reagáltak a vádalmazásra. A Yingli Green Energy Holdings Co., a Suntech Power Holdings Co., a Trina Solar Ltd. és a Canadian Solar Inc. vezet?i egy közös sajtótájékoztatón egyb?l kereskedelmi háborúval fenyegették az Európai Uniót. És felkérték a kínai kormányt a legfels?bb szint? párbeszéd azonnali megnyitására.
Éppen most, az Euró válsághelyzetében nem lenne igen ajánlatos kereskedelmi háborút kezdeményezni Kínával.
2012.07.27. | © Michael Debreczeni
Nem csak a NOL július 26-i számában megjelent cikkb?l értesülünk az európában is kibontakozó Napelem-háborúról Európa és Kína között.
Az utolsó hetekben ismételten vitatkozások zajlottak a német és az európai szolárpiacok elszigetelésér?l.
Az US-kormányzat által most bevezett 31 százalékos büntet? vám a kínai fotovoltaik ipar ellen nagyon vitatott a szolár szektorban. Vitatott az, hogy Kína különböz?,
részben tisztességtelen módszerekkel is er?teljesen támogatja a saját szolártermelésének exportját. Ezalatt szenvednek a napelemes modulok és a napelem-cellák gyártói,
nem csak az USA-ban, hanem f?képpen az Európai Unióban.
Ezekhez a módszerekhez tartozik legf?képpen, hogy Kína leértékeli saját pénznemét a dollárral szemben és közben állami támogatásokat nyújt gyártóinak. A valutael?nyök így nem csak a szolárgyártókat, hanem az összes kínai export gazdaságot részesíti el?nybe. Ezért érthetetlen, hogy a büntet?vámok csak a fotovoltaik ellen irányulnak. Ráadásul az USA-ban és az EU-ban is léteznek állami támogatások, valamint kamatkedvez? hitelek a szoláripar részére, igaz nem olyan nagyságban, mint Kínában, de mégis.
A szoláripar munkahelyeinek túlnyomó többsége azonban éppen a tervezésben és a szerelésben vannak, amik hazaiak és így ténylegesen sem lehet Kínából importálni. Ezért már az amerikai szolárszerel?k szövetsége (CASE) is óva int a telepítések er?s visszaesését?l. Nagyon sok fogyasztó igazodik a modulárakhoz, amik már csak a védövámok miatt fognak 31 százalékkal megdrágulni. Ezáltal hatalmas leállás következhet be az amerikai szolárpiacokon, ami az USA-beli termel?ket is érintené. Egyaránt szenvednének a klímavédelem és a megújuló energiák szükséges energetikai kiépítése is, amik miatt aztán ezekben a szektorokban a munkahelyek elvesztéseit is jelentenék. Amennyiben ez az elkövetkez? hónapokban így körvonalozódna, úgy tanácsos lenne, ha az EU nem követné az amerikai véd?vámos példát. Nagyon sok európai gyártó már csak azért is van ellene, mert a kínai modulokban akár 60 százalékos európai értékteremtési nagyság is lehetséges. És ezt az európai értékteremtést – a kinai reimport által – böntet? vámokkal sújtani, nyilvánvalóan értelmetlenség lenne.
Fontosabb lenne inkább, a gyorsan növekv? külföldi piacokon hozáférhet?séget biztosítani az EU tagállamok gyártói részére. Mindenek el?tt Kína, India, USA és még mások is a szolárgazdaság legnagyobb piacává fognak fejl?dni az elkövetkez? évek alatt. Éppen Kínában és most legf?képpen az USA-ban mutatkoznak egyre nagyobb piaci elszigetel?dési tendenciák. Pont ezeket a kereskedelmileg korlátozó tényez?ket szükséges tehát WTO szinten és kétoldalú politikai megbeszélések közben leépíteni. Aki saját magának teremti meg a kereskedelmét korlátozó tényez?ket, az ne csodálkozzon akkor, ha azokat így jogosan a saját piacának elszigetelésére használják fel. A Kínával való együttm?ködés ígéretesebb mint a kereskedelmi háborúskodások. Arra nem is szabad gondolni, ha az európai véd?vámok bevezetése után a kínaiak is elszigetelnék piacukat az autók és az európai gépgyártási technológiák el?tt. Mert ez akkor eléggé h?vös visszacsapás lenne az európai export-nemzet számára.
A német (Hannoveri Vásár 2012), de ugyan úgy a magyar kormány (2011.06.24-én) is elfelejtette a kínai Wen Jiabao miniszterelnök európai látogatásakor a szolár gazdaságban már akkor érezhet? konfliktus miatt a fair kereskedelmi stratégiát megbeszélni. Mert az ajánlatot elhozta ugyan magával Wen, de senki sem találta érdemesnek megbeszélésre. Ez egy igen büntetend? mulasztás Európa és Németország számára is.
A kínaiak azonnal reagáltak a vádalmazásra. A Yingli Green Energy Holdings Co., a Suntech Power Holdings Co., a Trina Solar Ltd. és a Canadian Solar Inc. vezet?i egy közös sajtótájékoztatón egyb?l kereskedelmi háborúval fenyegették az Európai Uniót. És felkérték a kínai kormányt a legfels?bb szint? párbeszéd azonnali megnyitására.
Éppen most, az Euró válsághelyzetében nem lenne igen ajánlatos kereskedelmi háborút kezdeményezni Kínával.
2012.07.27. | © Michael Debreczeni
Nem csak a NOL július 26-i számában megjelent cikkb?l értesülünk az európában is kibontakozó Napelem-háborúról Európa és Kína között.
Az utolsó hetekben ismételten vitatkozások zajlottak a német és az európai szolárpiacok elszigetelésér?l.
Az US-kormányzat által most bevezett 31 százalékos büntet? vám a kínai fotovoltaik ipar ellen nagyon vitatott a szolár szektorban. Vitatott az, hogy Kína különböz?, részben tisztességtelen módszerekkel is er?teljesen támogatja a saját szolártermelésének exportját. Ezalatt szenvednek a napelemes modulok és a napelem-cellák gyártói, nem csak az USA-ban, hanem f?képpen az Európai Unióban.
Ezekhez a módszerekhez tartozik legf?képpen, hogy Kína leértékeli saját pénznemét a dollárral szemben és közben állami támogatásokat nyújt gyártóinak. A valutael?nyök így nem csak a szolárgyártókat, hanem az összes kínai export gazdaságot részesíti el?nybe. Ezért érthetetlen, hogy a büntet?vámok csak a fotovoltaik ellen irányulnak. Ráadásul az USA-ban és az EU-ban is léteznek állami támogatások, valamint kamatkedvez? hitelek a szoláripar részére, igaz nem olyan nagyságban, mint Kínában, de mégis.
A szoláripar munkahelyeinek túlnyomó többsége azonban éppen a tervezésben és a szerelésben vannak, amik hazaiak és így ténylegesen sem lehet Kínából importálni. Ezért már az amerikai szolárszerel?k szövetsége (CASE) is óva int a telepítések er?s visszaesését?l. Nagyon sok fogyasztó igazodik a modulárakhoz, amik már csak a védövámok miatt fognak 31 százalékkal megdrágulni. Ezáltal hatalmas leállás következhet be az amerikai szolárpiacokon, ami az USA-beli termel?ket is érintené. Egyaránt szenvednének a klímavédelem és a megújuló energiák szükséges energetikai kiépítése is, amik miatt aztán ezekben a szektorokban a munkahelyek elvesztéseit is jelentenék. Amennyiben ez az elkövetkez? hónapokban így körvonalozódna, úgy tanácsos lenne, ha az EU nem követné az amerikai véd?vámos példát. Nagyon sok európai gyártó már csak azért is van ellene, mert a kínai modulokban akár 60 százalékos európai értékteremtési nagyság is lehetséges. És ezt az európai értékteremtést – a kinai reimport által – böntet? vámokkal sújtani, nyilvánvalóan értelmetlenség lenne.
Fontosabb lenne inkább, a gyorsan növekv? külföldi piacokon hozáférhet?séget biztosítani az EU tagállamok gyártói részére. Mindenek el?tt Kína, India, USA és még mások is a szolárgazdaság legnagyobb piacává fognak fejl?dni az elkövetkez? évek alatt. Éppen Kínában és most legf?képpen az USA-ban mutatkoznak egyre nagyobb piaci elszigetel?dési tendenciák. Pont ezeket a kereskedelmileg korlátozó tényez?ket szükséges tehát WTO szinten és kétoldalú politikai megbeszélések közben leépíteni. Aki saját magának teremti meg a kereskedelmét korlátozó tényez?ket, az ne csodálkozzon akkor, ha azokat így jogosan a saját piacának elszigetelésére használják fel. A Kínával való együttm?ködés ígéretesebb mint a kereskedelmi háborúskodások. Arra nem is szabad gondolni, ha az európai véd?vámok bevezetése után a kínaiak is elszigetelnék piacukat az autók és az európai gépgyártási technológiák el?tt. Mert ez akkor eléggé h?vös visszacsapás lenne az európai export-nemzet számára.
A német (Hannoveri Vásár 2012), de ugyan úgy a magyar kormány (2011.06.24-én) is elfelejtette a kínai Wen Jiabao miniszterelnök európai látogatásakor a szolár gazdaságban már akkor érezhet? konfliktus miatt a fair kereskedelmi stratégiát megbeszélni. Mert az ajánlatot elhozta ugyan magával Wen, de senki sem találta érdemesnek megbeszélésre. Ez egy igen büntetend? mulasztás Európa és Németország számára is.
A kínaiak azonnal reagáltak a vádalmazásra. A Yingli Green Energy Holdings Co., a Suntech Power Holdings Co., a Trina Solar Ltd. és a Canadian Solar Inc. vezet?i egy közös sajtótájékoztatón egyb?l kereskedelmi háborúval fenyegették az Európai Uniót. És felkérték a kínai kormányt a legfels?bb szint? párbeszéd azonnali megnyitására.
Éppen most, az Euró válsághelyzetében nem lenne igen ajánlatos kereskedelmi háborút kezdeményezni Kínával.
2012.07.27. | © Michael Debreczeni
Nem csak a NOL július 26-i számában megjelent cikkb?l értesülünk az európában is kibontakozó Napelem-háborúról Európa és Kína között.
Az utolsó hetekben ismételten vitatkozások zajlottak a német és az európai szolárpiacok elszigetelésér?l.
Az US-kormányzat által most bevezett 31 százalékos büntet? vám a kínai fotovoltaik ipar ellen nagyon vitatott a szolár szektorban. Vitatott az, hogy Kína különböz?, részben tisztességtelen módszerekkel is er?teljesen támogatja a saját szolártermelésének exportját. Ezalatt szenvednek a napelemes modulok és a napelem-cellák gyártói, nem csak az USA-ban, hanem f?képpen az Európai Unióban.
Ezekhez a módszerekhez tartozik legf?képpen, hogy Kína leértékeli saját pénznemét a dollárral szemben és közben állami támogatásokat nyújt gyártóinak. A valutael?nyök így nem csak a szolárgyártókat, hanem az összes kínai export gazdaságot részesíti el?nybe. Ezért érthetetlen, hogy a büntet?vámok csak a fotovoltaik ellen irányulnak. Ráadásul az USA-ban és az EU-ban is léteznek állami támogatások, valamint kamatkedvez? hitelek a szoláripar részére, igaz nem olyan nagyságban, mint Kínában, de mégis.
A szoláripar munkahelyeinek túlnyomó többsége azonban éppen a tervezésben és a szerelésben vannak, amik hazaiak és így ténylegesen sem lehet Kínából importálni. Ezért már az amerikai szolárszerel?k szövetsége (CASE) is óva int a telepítések er?s visszaesését?l. Nagyon sok fogyasztó igazodik a modulárakhoz, amik már csak a védövámok miatt fognak 31 százalékkal megdrágulni. Ezáltal hatalmas leállás következhet be az amerikai szolárpiacokon, ami az USA-beli termel?ket is érintené. Egyaránt szenvednének a klímavédelem és a megújuló energiák szükséges energetikai kiépítése is, amik miatt aztán ezekben a szektorokban a munkahelyek elvesztéseit is jelentenék. Amennyiben ez az elkövetkez? hónapokban így körvonalozódna, úgy tanácsos lenne, ha az EU nem követné az amerikai véd?vámos példát. Nagyon sok európai gyártó már csak azért is van ellene, mert a kínai modulokban akár 60 százalékos európai értékteremtési nagyság is lehetséges. És ezt az európai értékteremtést – a kinai reimport által – böntet? vámokkal sújtani, nyilvánvalóan értelmetlenség lenne.
Fontosabb lenne inkább, a gyorsan növekv? külföldi piacokon hozáférhet?séget biztosítani az EU tagállamok gyártói részére. Mindenek el?tt Kína, India, USA és még mások is a szolárgazdaság legnagyobb piacává fognak fejl?dni az elkövetkez? évek alatt. Éppen Kínában és most legf?képpen az USA-ban mutatkoznak egyre nagyobb piaci elszigetel?dési tendenciák. Pont ezeket a kereskedelmileg korlátozó tényez?ket szükséges tehát WTO szinten és kétoldalú politikai megbeszélések közben leépíteni. Aki saját magának teremti meg a kereskedelmét korlátozó tényez?ket, az ne csodálkozzon akkor, ha azokat így jogosan a saját piacának elszigetelésére használják fel. A Kínával való együttm?ködés ígéretesebb mint a kereskedelmi háborúskodások. Arra nem is szabad gondolni, ha az európai véd?vámok bevezetése után a kínaiak is elszigetelnék piacukat az autók és az európai gépgyártási technológiák el?tt. Mert ez akkor eléggé h?vös visszacsapás lenne az európai export-nemzet számára.
A német (Hannoveri Vásár 2012), de ugyan úgy a magyar kormány (2011.06.24-én) is elfelejtette a kínai Wen Jiabao miniszterelnök európai látogatásakor a szolár gazdaságban már akkor érezhet? konfliktus miatt a fair kereskedelmi stratégiát megbeszélni. Mert az ajánlatot elhozta ugyan magával Wen, de senki sem találta érdemesnek megbeszélésre. Ez egy igen büntetend? mulasztás Európa és Németország számára is.
A kínaiak azonnal reagáltak a vádalmazásra. A Yingli Green Energy Holdings Co., a Suntech Power Holdings Co., a Trina Solar Ltd. és a Canadian Solar Inc. vezet?i egy közös sajtótájékoztatón egyb?l kereskedelmi háborúval fenyegették az Európai Uniót. És felkérték a kínai kormányt a legfels?bb szint? párbeszéd azonnali megnyitására.
Éppen most, az Euró válsághelyzetében nem lenne igen ajánlatos kereskedelmi háborút kezdeményezni Kínával.
2012.07.27. | © Michael Debreczeni
A szolár piac nehéz helyzete az európai és a német gyártók vétke?
Milyen szerepet játszik maga az ár a vásárlásban? A kínai modulok mellett döntenek inkább a vásárlók és csak a nagy árkülönbség miatt? Els? meglátásra igen, mert mindkét oldalon azonos a modulok min?sége. És éppen ezért, mert alapvet? megkülönböztet? jegyeket nem lehet találni, ezért az értékesítési probléma nagyon sok napelemes gyártónál inkáb csak házilag készült.
A bizalom áll az els? helyen, csak ezután jön az ár/teljesítmény arány kérdése
Mit tudnak tehát vagy kell a német napelemes modulok gyártóinak tenni, hogy az ár mellékes szerepet töltsön be? A saját márkájukat kellene emócióval feltölteni, például bizalommal és szimpátiával. Feladatuk lenne, hogy kiépítsék a márkájuk és az ügyfelek közötti kapcsolatot. Csak így fogja magát tudni megkülönböztetni az európai és a német szolárgyártó a távolkeletiekkel való versenyben és forgalmát megnövelni. Mert ha a potenciális vev? nem talál lényeges megkülönböztethet? jegyeket, úgy a kedvezményesebb ajánlat mellett fog dönteni továbbra is. A gyártóknak és a keresked?knek itt egyaránt figyelembe kell venniük a szerel?ket (szolart?röket) és a végfogyasztókat is.
Érdekesség más területen is, hogy az autóiparban is sok az emóció, mert anélkül nem adnák el saját márkájukat. Apple is érzelmi úton adja el az Iphone-kat és megteremti a „meg kell szereznem” érzést az ügyes reklámjaival.
Egyetlen ember sem cselekszik és vásárol csak is racionálisan! Itt nagy szerepet játszik az érzelem mint a bizalom és a szimpátia. Tehát a fotovoltaik márkákban is sokat számít a vásárlási döntés befolyásolása, amit pszichológialiag befolyásolni lehet. Nagyon sok gyártó és forgalmazó egyszer?en elmulasztotta az utóbbi évek alatt a márkájához és a fogyasztókhoz való köt?dés stratégiájának a ki- és felépítését.
2012.07.28. | © Michael Debreczeni
