Eddig nem építettek napelemes modulokat szélkerekek alá. Ez lehet, hogy hiba. Egy a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis által készített közös tanulmány megmutatja, hogy a széler?m?vek csak kevés napfényt vesznek el és a kombináció a hálózatnak is el?nyös.
Aki kombinálja a széler?m?veket a napelemes rendszerekkel, az sokat nyer. Ezt bizonyítja David Ludwig a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis Mérnöki Osztályának megbízásából készült egyik mestermunkájában. Számításaiban a két rendszer egyszer? kombinációján lényegesen tovább megy. Kiszámítja, hogyan lehetséges a két rendszert egymással összefésülve felépíteni, ami még helymegtakarításhoz is vezet.
A mérnököket és a kutatókat is meglepte, milyen alacsonyak a napelemes rendszer veszteségei azáltal, hogy a szélkerekek árnyékot vetnek rájuk. Csak egy és két százalékban csökken így a hozam az ideálisan nem leárnyékolt modulfelülethez képest.
Egy ilyen ún. kombier?m?nek azonban még más el?nyei is vannak. A számítások azt mutatják, hogy a hálózatra csatlakoztatott teljesítmény alacsonyabb, mintha a kett? egymástól külön-külön lenne telepítve. Ez azért van, mert a Nap gyakran süt, amikor nem fúj a szél és fordítva is igaz ez. Nagyon ritka az az eset, amikor mindkét er?m? egyidej?leg teljes teljesítménnyel dolgozik. Az üzemeltet? ezért nem sokat veszít, ha például az összteljesítményb?l maximálisan csak 60 százalékot táplál a hálózatra. Tehát a hálózatot nem feltétlenül szükséges kiépíteni, ha a szélkerekek alatt napelemes modulok is fel lesznek állítva.
Hogy végül is mekkorák a veszteségek, az a fotovoltaik és a szél teljesítményének arányától függ. Ha szorosan állnak egymáshoz a szélkerekek és az összes alattuk lév? felület napelemes modulokkal van beépítve, úgy Ludwig szerint, kb. 10 MW szélteljesítményre jutna kb. 20 MW napelemes teljesítmény. Így a két rendszer éves energiahozama körülbelül azonos. Egy 60 százalékos teljesítmény-leszabályozással mindössze 4-6 százalékot veszítene az üzemeltet?. Amennyiben távolabbra állnak a szélkerekek, ami függ a terület jellegét?l, úgy 70 vagy 80 MW névleges teljesítményel is állhat napelemes rendszer alatta. És így is csak 10 százalékos lenne a veszteség.
Az az elv ismeretes, hogy a Napenergia és a széleenergia egymást kiegészítik. Christian breyer, a Reiner Lemoine Intézet ügyvezet?je már korábbi tanulmányaiban kifejtette, miképpen egészíti ki egymást a Nap és a szélenergia. Ehhez két újabb szempontot talált ki David Ludwig. Egyszer, hogy az elv nem csak akkor érvényes, amikor az egész országra meghatározzák az id?járási adatokat, hanem a széler?m?vet övez? területekre is érvényes. Másodszor, hogy ez a széler?m?parkban lehetséges szél- és szolár teljesítményarányok feltételeinél is m?ködik.
Alexander Woitas, a Solarpraxis mérnöki részlegének vezet?je bízik abban, hogy a koncept a valóságba is átültethet?. Már kaptak felkérést a hozam szakvélemény szer? elkészítésére.
Ezen nem is kell csodálkozni, mivel ez nem csak egy elegáns megoldás a napelemes rendszerek hálózatra kötésére, hanem egyidej?leg folyamatosan termelné az energiát, mint egy egység. A szél és a Nap intelligens kombinációja a hálózat tározó jelleg? szükségletét is csökkenti. Jöv?re tervezik egy Berlin melleti szélr?m?park napelemekkel történ? kiegészítését, ahol az itt együttdolgozó partnerek annak kiértékelését is átveszik majd.
2013. 05. 02. | forrás: pv-magazine.de/Michael Fuhs | Michael Debreczeni
Eddig nem építettek napelemes modulokat szélkerekek alá. Ez lehet, hogy hiba. Egy a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis által készített közös tanulmány megmutatja, hogy a széler?m?vek csak kevés napfényt vesznek el és a kombináció a hálózatnak is el?nyös.
Aki kombinálja a széler?m?veket a napelemes rendszerekkel, az sokat nyer. Ezt bizonyítja David Ludwig a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis Mérnöki Osztályának megbízásából készült egyik mestermunkájában. Számításaiban a két rendszer egyszer? kombinációján lényegesen tovább megy. Kiszámítja, hogyan lehetséges a két rendszert egymással összefésülve felépíteni, ami még helymegtakarításhoz is vezet.
A mérnököket és a kutatókat is meglepte, milyen alacsonyak a napelemes rendszer veszteségei azáltal, hogy a szélkerekek árnyékot vetnek rájuk. Csak egy és két százalékban csökken így a hozam az ideálisan nem leárnyékolt modulfelülethez képest.
Egy ilyen ún. kombier?m?nek azonban még más el?nyei is vannak. A számítások azt mutatják, hogy a hálózatra csatlakoztatott teljesítmény alacsonyabb, mintha a kett? egymástól külön-külön lenne telepítve. Ez azért van, mert a Nap gyakran süt, amikor nem fúj a szél és fordítva is igaz ez. Nagyon ritka az az eset, amikor mindkét er?m? egyidej?leg teljes teljesítménnyel dolgozik. Az üzemeltet? ezért nem sokat veszít, ha például az összteljesítményb?l maximálisan csak 60 százalékot táplál a hálózatra. Tehát a hálózatot nem feltétlenül szükséges kiépíteni, ha a szélkerekek alatt napelemes modulok is fel lesznek állítva.
Hogy végül is mekkorák a veszteségek, az a fotovoltaik és a szél teljesítményének arányától függ. Ha szorosan állnak egymáshoz a szélkerekek és az összes alattuk lév? felület napelemes modulokkal van beépítve, úgy Ludwig szerint, kb. 10 MW szélteljesítményre jutna kb. 20 MW napelemes teljesítmény. Így a két rendszer éves energiahozama körülbelül azonos. Egy 60 százalékos teljesítmény-leszabályozással mindössze 4-6 százalékot veszítene az üzemeltet?. Amennyiben távolabbra állnak a szélkerekek, ami függ a terület jellegét?l, úgy 70 vagy 80 MW névleges teljesítményel is állhat napelemes rendszer alatta. És így is csak 10 százalékos lenne a veszteség.
Az az elv ismeretes, hogy a Napenergia és a széleenergia egymást kiegészítik. Christian breyer, a Reiner Lemoine Intézet ügyvezet?je már korábbi tanulmányaiban kifejtette, miképpen egészíti ki egymást a Nap és a szélenergia. Ehhez két újabb szempontot talált ki David Ludwig. Egyszer, hogy az elv nem csak akkor érvényes, amikor az egész országra meghatározzák az id?járási adatokat, hanem a széler?m?vet övez? területekre is érvényes. Másodszor, hogy ez a széler?m?parkban lehetséges szél- és szolár teljesítményarányok feltételeinél is m?ködik.
Alexander Woitas, a Solarpraxis mérnöki részlegének vezet?je bízik abban, hogy a koncept a valóságba is átültethet?. Már kaptak felkérést a hozam szakvélemény szer? elkészítésére.
Ezen nem is kell csodálkozni, mivel ez nem csak egy elegáns megoldás a napelemes rendszerek hálózatra kötésére, hanem egyidej?leg folyamatosan termelné az energiát, mint egy egység. A szél és a Nap intelligens kombinációja a hálózat tározó jelleg? szükségletét is csökkenti. Jöv?re tervezik egy Berlin melleti szélr?m?park napelemekkel történ? kiegészítését, ahol az itt együttdolgozó partnerek annak kiértékelését is átveszik majd.
2013. 05. 02. | forrás: pv-magazine.de/Michael Fuhs | Michael Debreczeni
Eddig nem építettek napelemes modulokat szélkerekek alá. Ez lehet,
hogy hiba. Egy a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis által készített közös tanulmány megmutatja, hogy a széler?m?vek csak kevés napfényt vesznek el és a kombináció a hálózatnak is el?nyös.
Aki kombinálja a széler?m?veket a napelemes rendszerekkel, az sokat nyer. Ezt bizonyítja David Ludwig a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis Mérnöki Osztályának megbízásából készült egyik mestermunkájában. Számításaiban a két rendszer egyszer? kombinációján lényegesen tovább megy. Kiszámítja, hogyan lehetséges a két rendszert egymással összefésülve felépíteni, ami még helymegtakarításhoz is vezet.
A mérnököket és a kutatókat is meglepte, milyen alacsonyak a napelemes rendszer veszteségei azáltal, hogy a szélkerekek árnyékot vetnek rájuk. Csak egy és két százalékban csökken így a hozam az ideálisan nem leárnyékolt modulfelülethez képest.
Egy ilyen ún. kombier?m?nek azonban még más el?nyei is vannak. A számítások azt mutatják, hogy a hálózatra csatlakoztatott teljesítmény alacsonyabb, mintha a kett? egymástól külön-külön lenne telepítve. Ez azért van, mert a Nap gyakran süt, amikor nem fúj a szél és fordítva is igaz ez. Nagyon ritka az az eset, amikor mindkét er?m? egyidej?leg teljes teljesítménnyel dolgozik. Az üzemeltet? ezért nem sokat veszít, ha például az összteljesítményb?l maximálisan csak 60 százalékot táplál a hálózatra. Tehát a hálózatot nem feltétlenül szükséges kiépíteni, ha a szélkerekek alatt napelemes modulok is fel lesznek állítva.
Hogy végül is mekkorák a veszteségek, az a fotovoltaik és a szél teljesítményének arányától függ. Ha szorosan állnak egymáshoz a szélkerekek és az összes alattuk lév? felület napelemes modulokkal van beépítve, úgy Ludwig szerint, kb. 10 MW szélteljesítményre jutna kb. 20 MW napelemes teljesítmény. Így a két rendszer éves energiahozama körülbelül azonos. Egy 60 százalékos teljesítmény-leszabályozással mindössze 4-6 százalékot veszítene az üzemeltet?. Amennyiben távolabbra állnak a szélkerekek, ami függ a terület jellegét?l, úgy 70 vagy 80 MW névleges teljesítményel is állhat napelemes rendszer alatta. És így is csak 10 százalékos lenne a veszteség.
Az az elv ismeretes, hogy a Napenergia és a széleenergia egymást kiegészítik. Christian breyer, a Reiner Lemoine Intézet ügyvezet?je már korábbi tanulmányaiban kifejtette, miképpen egészíti ki egymást a Nap és a szélenergia. Ehhez két újabb szempontot talált ki David Ludwig. Egyszer, hogy az elv nem csak akkor érvényes, amikor az egész országra meghatározzák az id?járási adatokat, hanem a széler?m?vet övez? területekre is érvényes. Másodszor, hogy ez a széler?m?parkban lehetséges szél- és szolár teljesítményarányok feltételeinél is m?ködik.
Alexander Woitas, a Solarpraxis mérnöki részlegének vezet?je bízik abban, hogy a koncept a valóságba is átültethet?. Már kaptak felkérést a hozam szakvélemény szer? elkészítésére.
Ezen nem is kell csodálkozni, mivel ez nem csak egy elegáns megoldás a napelemes rendszerek hálózatra kötésére, hanem egyidej?leg folyamatosan termelné az energiát, mint egy egység. A szél és a Nap intelligens kombinációja a hálózat tározó jelleg? szükségletét is csökkenti. Jöv?re tervezik egy Berlin melleti szélr?m?park napelemekkel történ? kiegészítését, ahol az itt együttdolgozó partnerek annak kiértékelését is átveszik majd.
2013. 05. 02. | forrás: pv-magazine.de/Michael Fuhs | Michael Debreczeni
Ha Skócia és a megújuló energiaforrások kerülnek szóba, általában hatalmas széler?m?parkokra asszociálunk – nem véletlenül. A legnagyobb skót szélfarm kapacitása több, mint másfélszerese a Magyarországon összesen üzemel? széler?m? kapacitásnak. A szélenergia hasznosításának hazai korlátairól már számos bejegyzésben írtunk, ezért a támogatáspolitika területén lév? eltérések helyett inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tanulhatunk a skótoktól.
A „100% Megújuló Energia Települések” projekt keretében, az Európai Unió Intelligent Energy Europe programjának támogatásával tanulmányutat szerveztünk a skóciai Dumfries&Galloway tartományba. A régió természeti adottságai és klimatikus viszonyai els?sorban a szélenergia és vízenergia hasznosítást indokolják, de a skót önkormányzatok felismerték a több lábon álló energetikai rendszerekben rejl? el?nyöket. Dumfries-ban a napsütéses órák száma évi 1400, ami jóval alacsonyabb a magyarországi 1900-2200-nál, mégis számos épületen láthattunk napelemes rendszereket.
A regionális tanácstestület fenntartható fejl?dés divíziója által szervezett energetikai workshop keretében meghallgattuk a skót települések tapasztalatait a Fenntartható Energia Akciótervekkel és közösségi megújulóenergia-beruházásokkal kapcsolatban. A kiscsoportos megbeszélés során fény derült rá, hogy bizonyos problémák, például az energiafelhasználási adatok hiánya, vagy az energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházások engedélyeztetése m?emlékvédelmi épületek esetén, nem csak Magyarországon merülnek fel.
A tanulmányút során számos megújulós rendszert láttunk. Meglátogattuk például a Cream O’ Galloway fagylaltgyárat, ahol nem csupán a tehenek optimális életkörülményeire, hanem a megújuló energiaforrások alkalmazására is kiemelt hangsúlyt fektetnek. A népszer? fagylaltkóstoló-túrát kihagytuk, viszont megnéztük a közösségi tulajdonban álló szélturbinát és a gazdaság épül? biogáz üzemét.
A közösségi tulajdonosi konstrukció keretében megvalósított megújulóenergia-beruházások rendkívül népszer?ek Skóciában. A lakosság számos szél- és vízer?m? beruházás esetében vásárolhat részvényeket, így nem csak akkor profitálhatnak a megújulóenergia-rendszerekb?l, ha a saját – esetleg nem túl kedvez? adottságokkal rendelkez? – ingatlanjukon valósítanak meg beruházást.
A közösségi összefogás jelent?ségére jó példa a „Lets heat local” kezdeményezés, amely a biomassza potenciál helyben történ? hasznosítására buzdít. A projekt egy tanácsadói program keretében a lakosság körében népszer?síti a fatüzelést, továbbá a helyi erd?k tulajdonosaival való együttm?ködés által hozzájárul a lokális közösség érdekeit szolgáló, fenntartható fakitermelés megvalósításához. Skót projektpartnerünk szerint a hasonló kezdeményezések sikerének részben az a kulcsa, hogy a helyi közösségek nem karba tett kézzel várják az állami pályázatok meghirdetését, hanem tevékenyen – például önkéntes munka vállalásával – hozzájárulnak az el?relépéshez.
Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerz?jének!csanaky@energiaklub.hu
Forrás: http://energiaklub.hu
Az osztrák Die Presse szerint az olcsó pénz, az olcsó energia és az olcsó munkaer? biztosítja az Egyesült Államok iparának ismételt felemelkedését. Európa közben irigykedve tekint az Atlanti-óceán felé, lemásolni mégsem tudja az amerikai modellt
Az amerikai t?zsde csúcson van. A legnagyobb tíz amerikai nagyvállalatból nyolc fellendülésben van, akárcsak az amerikai ipar. Az els? negyedévben a gazdaság két és fél százalékkal er?södött. Igaz, hogy a politikusok és a közgazdászok elégedetlenek, mégis Európa hasonló növekedésr?l csak álmodni tud ebben az id?ben. Az európai ipari termelés – akárcsak tizenöt hónapja folyamatosan – áprilisban is esett. Gazdaságilag Európa jelenleg stagnál.
Mindezek felvetik a kérdéseket: mit csinál az Egyesült Államok jobban? Képes lesz-e az öreg kontinens követni az Egyesült Államok példáját?
A fellendülésben egyrészt szerepe van a bankóprésnek. Ben Bernanke Fed-elnök a kamatokat évek óta rekordmélységben tartja, olcsó pénzzel f?tve a piacokat kurblizza fel a gazdaságot. Kérdés, hogy az Egyesült Államok visszatér-e a mértéktelen hitelezésbe? Összeszámolva az állam, a vállalkozások és magánszemélyek adósságát, az államadósság a fellendülés óta sem igazán változott, változatlanul rendkívül magas. Ugyanakkor mégsem a bankóprés a fellendülés alapja.
Az Egyesült Államok nem tért vissza a kereskedelmi hitelek által f?tött gazdasági növekedéshez. Az állam nem részese befektet?ként a gazdaságnak: vállalatok fektetnek be és hajtják el?re a gazdaságot. 1970 óta el?ször van az amerikai ipar ismét felszálló ágban. Akkoriban az amerikai ipari termelés az Egyesült Államok gazdaságának egyharmadát adta.
Ronald Reagan elnöksége (1981-1989) alatt a pénzügyi szektor felfutásával az ipai szektor folyamatosan elvesztette a jelent?ségét. Az ezredfordulóra hatmillió amerikai ipari munkahely t?nt el és került át Kínába. Most ezek lassan jönnek vissza: az Apple bejelentette, hogy a MAC miniket a jöv?ben az Egyesült Államokban fogják gyártani, a tajvani elektronikai konszern, a Foxconn is az Egyesült Államokban fektet be és számos egyéb vállalat is.
Vállalkozások a világ minden részéb?l viszik a pénzüket Észak- Amerikába, csábítja ?ket az alacsony energia- és munkaer?költség. Az ipari munkások órabére az Egyesült Államokban járulékos költségekkel együtt huszonöt-harmincöt 25-35 dollár, míg Európában 45 dollár átlagosan.
Miközben az Egyesült Államokban csökkentek a bérek, ezzel egy id?ben, Kínában ugrásszer?en n?ttek. 1995-ben az Egyesült Államokban az ipari munkások még negyvenszer annyit kerestek, mint a kínaiak, ma már csak nyolcszoros ez az arány. Figyelembe véve az amerikai munkások nagyobb produktivitását, lassan kioltják az ázsiai munkaer? eddigi el?nyeit.
A másik oka az amerikai ipar ismételt fellendülésének az olcsó energia, ami az agyagpalagáz-kitermelés következménye. Ma a földgáz ára az Egyesült Államokban egyharmada az európainak. Ebb?l következik, hogy az amerikai termelés növekszik, miközben az európai stagnál.
atv.hu, K. T. Forrás: Die Presse
