Közel 400 millió forint forrást fordított tavaly Békéscsaba energetikai beruházásokra — derült ki az önkormányzat friss felméréséb?l. A beruházások többsége az intézmények f?tésrendszerét érintette.
Tavaly augusztusban a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium épületeinél is elkezd?dött a fejlesztés. Ennél az intézménynél is a tet? h?szigetelése, nyílászárócsere és a f?tési rendszer felújítása szerepelt a munkálatok között. Ezenfelül lecserélték valamennyi kazánt, az uszodába h?visszanyer? szell?z?t építettek be, és egy 50 kilowattos napelemes kiser?m?vet ugyancsak kialakítottak, 221 millió forint pályázati forrás felhasználásával.
Szintén energia-megtakarítás és ezáltal az üzemeltetési költségek csökkentése a célja az Árpád Gyógy- és Strandfürd? energetikai fejlesztésének. A f?ként helyiek által látogatott fürd?ben a szezon végeztével, tavaly szeptember környékén kezd?dtek el az átalakítások. A befejezés dátuma május.
— Kiderült, a legjelent?sebb költségelem az intézményben a közüzemi szolgáltatások biztosítása, azon belül is a fürd?víz melegítésére használt gázenergia, valamint a leh?tésére szolgáló ivóvíz kapcsán keletkez? kiadások — tudtuk meg Vantara Gyulától. Éppen ezért döntött úgy a város, hogy pályázatot ad be.
Az önkormányzat mintegy 245,8 millió forintból valósíthatja meg elképzeléseit, az öner? 122,9 millió forint.
A beruházás els? eleme a termálenergia hasznosítására irányul. Egyebek mellett új h?központot építenek ki, korszer? h?cserél? gondoskodik majd a víz megfelel? h?mérsékletér?l, kicserélik a kazánokat és a radiátorokat, szivattyúkat telepítenek, valamint rendbe hozzák az intézmény kútjait is. A beruházás második szelete saját ivóvízbázis kialakítását t?zte ki célul. A fejlesztéseknek köszönhet?en az Árpád fürd? éves szinten 41,8 millió forintot takaríthat meg. A számítások szerint a ráfordítás három év alatt térülne meg a város számára.
— További két pályázatunk döntésre vár — hangsúlyozta a polgármester. Eszerint javítanának a városi sportcsarnok h?technikai adottságain. A fejlesztés összköltsége 296 millió forint lenne, az öner? 40 millió forint körül alakul. Támogatás esetén a beruházás már idén, június 30-ától elkezd?dne és 2014. szeptember 30-ára valósítanák meg a projektet. Egyebek mellett a f?tési rendszer korszer?sítése, a nyílászárók cseréje és szigetelés is szerepelne a feladatok között. Hasonló fejlesztés el?tt áll a Békéscsaba 1912 El?re Sportegyesület székháza, az épületet csaknem 60 millió forintból újítanák fel, az önkormányzati öner? majd’ 9 millió. A munkák egy id?ben zajlanának a sportcsarnok átalakításával.
Az önkormányzat által közzétett adatokból kiderült, hogy a tavalyi esztend? kiugró volt az energetikai beruházások szempontjából, hiszen 396 millió 458 ezer forintot fordított a helyhatóság ilyen jelleg? fejlesztésekre. Szintén kedvez? volt a 2007-es és a 2011-es esztend?, el?bbiben 244 millió 390 ezer forint, utóbbiban 131 millió 682 ezer forint jutott a költségvetésb?l megtakarítást eredményez? munkálatokra.
forrás:beol.hu
Több európai napelemes szövetség kritizálja az Európai Bizottság dömpingellenes vizsgálatát,
Karel de Gucht, a versenyhivatali kommiszárhoz intézett nyílt levelében. Többek között arról tesznek panaszt, hogy az értékteremt? folyamatban többségben lév? érdekeltség? vállalkozásokat áldozzák fel a viszonylag kisebb modul- és cellagyártók javára az EU-ban. Mindamellett maga a vámrendszer által történ? adatrögzítés és regisztráció is károkat okozott már.
Több európai napelemes Szövetség intézett nyílt levelet az Európai Bizottság kereskedelmi felügyel?jéhez, Karel de Guchthoz a Kínából származó modulok és cellák importjára kivetett vámok miatt. A levél kezdeményezését az angol Solar Trade Association (STA) indította el. További aláíró Szövetségek ennek a levélnek Olaszország, Románia, lengyelország, Magyarország és Szlovákia valamint a svéd kereskedelmi szövetség és még két további olyaszországi szövetség. “A pillanatnyi bizonytalanság aláássa a szakmát minden területen“, magyarázza Paul Barwell az STA ügyvezet?je. “A dömping feltételezések egyáltalán nem kézenfoghatóak, de eközben számunkra valóban nehéz lett a helyzet. Az STA azzal a céllal írta alá a levelet, hogy rávilágítson a szakma problémájára, és reméljük, hogy felfigyelnek majd rá.”
A vizsgálat károkat okoz
A nyílt levél aláírói kritizálják, hogy már a kivizsgálás miatt is nagy lett a szakma elbizonytalansága, ami által súlyos károkat szenved. „Mindenekel?tt a Kínából származó napelemes termékek regisztrációjának van messzemen? kihatása az összes piacunkra“, válik érthet?vé a levélb?l. A kínai termékek regisztrációjának bevezetése miatt nagyon sok megrendelés lett visszavonva, tárgyalások alatt lév? szerz?dések le lettek állítva és újabb napelemes rendszerek telepítését jégre tették vagy teljesen leállítottak, kritizálják a levelet aláírók. Különösen keményen érinti ez az importálókat. „Ez tovább rontotta tagjaink anyagi helyzetét“, panaszkodnak az európai szövetségek. „Már így is sokan megtántorogtak a több európai tagállamban neglépett támogatások hirtelen csökkentése vagy a betáplálási támogatás teljesmérték? eltörlése miatt. Ezek most azon vannak, hogy a módosításokat valahogy kiegyenlítsék. A dömping ellenes- vagy a büntet? vámok intézkedéseinek kilátása további bizonytalanságot teremt, ami az iparág helyzetét csak tovább nehezíti.“
A napelemes ipar ágazata több mint modulgyártás
Az aláírók követelik az Európai Bizottságtól, hogy ne csak az európai modul- és cellagyártók érdekeit vegyék figyelembe, hanem a napelemes ipar ágazatának összes értékteremt? láncát. Mivel az utóbbiak vissza nem fordítható súlyos károkat szenvednének a kínai behozatalra vetett büntet?intézkedések miatt.
Azok az ipari ágazatok, amelyek a napelemes technológiával forgalmat teremtenek, azok fontosabbak az Európai Unió gazdaságának, mint a modulgyártók. Mégiscsak 39,4 milliárd eurót hoznak a Közösség gazdaságának be. Ez pedig az EU-ban létez? napelemes ágazat értékteremt? láncának 70 százaléka, összehasonlításul a 3 százalékos részesedéssel, amit a dömping ellenes és szubvenció ellenes vizsgálatot óhajtó vállalkozások tesznek ki.
„Ez azt jelenti, hogy minden dömping ellenes- és/vagy büntet?vám a napelemes telepítések 70 százalékát érintené az értékteremt? láncban, csak azért, hogy az európai modulgyártóknak egy lehetséges el?ny meg legyen teremtve, amelyek azonban az EU-ban történ? foglalkoztatásoknak csak három százalék teszik ki”, írják a szövetségek a levélben.
2013.04.03. | forrás: photovoltaik.eu | Michael Debreczeni
Több európai napelemes szövetség kritizálja az Európai Bizottság dömpingellenes vizsgálatát,
Karel de Gucht, a versenyhivatali kommiszárhoz intézett nyílt levelében. Többek között arról tesznek panaszt, hogy az értékteremt? folyamatban többségben lév? érdekeltség? vállalkozásokat áldozzák fel a viszonylag kisebb modul- és cellagyártók javára az EU-ban. Mindamellett maga a vámrendszer által történ? adatrögzítés és regisztráció is károkat okozott már.
Több európai napelemes Szövetség intézett nyílt levelet az Európai Bizottság kereskedelmi felügyel?jéhez, Karel de Guchthoz a Kínából származó modulok és cellák importjára kivetett vámok miatt. A levél kezdeményezését az angol Solar Trade Association (STA) indította el. További aláíró Szövetségek ennek a levélnek Olaszország, Románia, lengyelország, Magyarország és Szlovákia valamint a svéd kereskedelmi szövetség és még két további olyaszországi szövetség. “A pillanatnyi bizonytalanság aláássa a szakmát minden területen“, magyarázza Paul Barwell az STA ügyvezet?je. “A dömping feltételezések egyáltalán nem kézenfoghatóak, de eközben számunkra valóban nehéz lett a helyzet. Az STA azzal a céllal írta alá a levelet, hogy rávilágítson a szakma problémájára, és reméljük, hogy felfigyelnek majd rá.”
A vizsgálat károkat okoz
A nyílt levél aláírói kritizálják, hogy már a kivizsgálás miatt is nagy lett a szakma elbizonytalansága, ami által súlyos károkat szenved. „Mindenekel?tt a Kínából származó napelemes termékek regisztrációjának van messzemen? kihatása az összes piacunkra“, válik érthet?vé a levélb?l. A kínai termékek regisztrációjának bevezetése miatt nagyon sok megrendelés lett visszavonva, tárgyalások alatt lév? szerz?dések le lettek állítva és újabb napelemes rendszerek telepítését jégre tették vagy teljesen leállítottak, kritizálják a levelet aláírók. Különösen keményen érinti ez az importálókat. „Ez tovább rontotta tagjaink anyagi helyzetét“, panaszkodnak az európai szövetségek. „Már így is sokan megtántorogtak a több európai tagállamban neglépett támogatások hirtelen csökkentése vagy a betáplálási támogatás teljesmérték? eltörlése miatt. Ezek most azon vannak, hogy a módosításokat valahogy kiegyenlítsék. A dömping ellenes- vagy a büntet? vámok intézkedéseinek kilátása további bizonytalanságot teremt, ami az iparág helyzetét csak tovább nehezíti.“
A napelemes ipar ágazata több mint modulgyártás
Az aláírók követelik az Európai Bizottságtól, hogy ne cask az európai modul- és cellagyártók érdekeit vegyék figyelembe, hanem a napelemes ipar ágazatának összes értékteremt? láncát. Mivel az utóbbiak vissza nem fordítható súlyos károkat szenvednének a kínai behozatalra vetett büntet?intézkedések miatt.
Azok az ipari ágazatok, amelyek a napelemes technológiával forgalmat teremtenek, azok fontosabbak az Európai Unió gazdaságának, mint a modulgyártók. Mégiscsak 39,4 milliárd eurót hoznak a Közösség gazdaságának be. Ez pedig az EU-ban létez? napelemes ágazat értékteremt? láncának 70 százaléka, összehasonlításul a 3 százalékos részesedéssel, amit a dömping ellenes és szubvenció ellenes vizsgálatot óhajtó vállalkozások tesznek ki.
„Ez azt jelenti, hogy minden dömping ellenes- és/vagy büntet?vám a napelemes telepítések 70 százalékát érintené az értékteremt? láncban, csak azért, hogy az európai modulgyártóknak egy lehetséges el?ny meg legyen teremtve, amelyek azonban az EU-ban történ? foglalkoztatásoknak csak három százalék teszik ki”, írják a szövetségek a levélben.
2013.04.03. | forrás: photovoltaik.eu | Michael Debreczeni
Több európai napelemes szövetség kritizálja az Európai Bizottság dömpingellenes vizsgálatát, Karel de Gucht, a versenyhivatali kommiszárhoz intézett nyílt levelében. Többek között arról tesznek panaszt, hogy az értékteremt? folyamatban többségben lév? érdekeltség? vállalkozásokat áldozzák fel a viszonylag kisebb modul- és cellagyártók javára az EU-ban. Mindamellett maga a vámrendszer által történ? adatrögzítés és regisztráció is károkat okozott már.
Több európai napelemes Szövetség intézett nyílt levelet az Európai Bizottság kereskedelmi felügyel?jéhez, Karel de Guchthoz a Kínából származó modulok és cellák importjára kivetett vámok miatt. A levél kezdeményezését az angol Solar Trade Association (STA) indította el. További aláíró Szövetségek ennek a levélnek Olaszország, Románia, lengyelország, Magyarország és Szlovákia valamint a svéd kereskedelmi szövetség és még két további olyaszországi szövetség. “A pillanatnyi bizonytalanság aláássa a szakmát minden területen“, magyarázza Paul Barwell az STA ügyvezet?je. “A dömping feltételezések egyáltalán nem kézenfoghatóak, de eközben számunkra valóban nehéz lett a helyzet. Az STA azzal a céllal írta alá a levelet, hogy rávilágítson a szakma problémájára, és reméljük, hogy felfigyelnek majd rá.”
A vizsgálat károkat okoz
A nyílt levél aláírói kritizálják, hogy már a kivizsgálás miatt is nagy lett a szakma elbizonytalansága, ami által súlyos károkat szenved. „Mindenekel?tt a Kínából származó napelemes termékek regisztrációjának van messzemen? kihatása az összes piacunkra“, válik érthet?vé a levélb?l. A kínai termékek regisztrációjának bevezetése miatt nagyon sok megrendelés lett visszavonva, tárgyalások alatt lév? szerz?dések le lettek állítva és újabb napelemes rendszerek telepítését jégre tették vagy teljesen leállítottak, kritizálják a levelet aláírók. Különösen keményen érinti ez az importálókat. „Ez tovább rontotta tagjaink anyagi helyzetét“, panaszkodnak az európai szövetségek. „Már így is sokan megtántorogtak a több európai tagállamban neglépett támogatások hirtelen csökkentése vagy a betáplálási támogatás teljesmérték? eltörlése miatt. Ezek most azon vannak, hogy a módosításokat valahogy kiegyenlítsék. A dömping ellenes- vagy a büntet? vámok intézkedéseinek kilátása további bizonytalanságot teremt, ami az iparág helyzetét csak tovább nehezíti.“
A napelemes ipar ágazata több mint modulgyártás
Az aláírók követelik az Európai Bizottságtól, hogy ne csak az európai modul- és cellagyártók érdekeit vegyék figyelembe, hanem a napelemes ipar ágazatának összes értékteremt? láncát. Mivel az utóbbiak vissza nem fordítható súlyos károkat szenvednének a kínai behozatalra vetett büntet?intézkedések miatt.
Azok az ipari ágazatok, amelyek a napelemes technológiával forgalmat teremtenek, azok fontosabbak az Európai Unió gazdaságának, mint a modulgyártók. Mégiscsak 39,4 milliárd eurót hoznak a Közösség gazdaságának be. Ez pedig az EU-ban létez? napelemes ágazat értékteremt? láncának 70 százaléka, összehasonlításul a 3 százalékos részesedéssel, amit a dömping ellenes és szubvenció ellenes vizsgálatot óhajtó vállalkozások tesznek ki.
„Ez azt jelenti, hogy minden dömping ellenes- és/vagy büntet?vám a napelemes telepítések 70 százalékát érintené az értékteremt? láncban, csak azért, hogy az európai modulgyártóknak egy lehetséges el?ny meg legyen teremtve, amelyek azonban az EU-ban történ? foglalkoztatásoknak csak három százalékát teszik ki”, írják a szövetségek a levélben.
2013.04.03. | forrás: photovoltaik.eu | Michael Debreczeni
Eddig nem építettek napelemes modulokat szélkerekek alá. Ez lehet, hogy hiba. Egy a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis által készített közös tanulmány megmutatja, hogy a széler?m?vek csak kevés napfényt vesznek el és a kombináció a hálózatnak is el?nyös.
Aki kombinálja a széler?m?veket a napelemes rendszerekkel, az sokat nyer. Ezt bizonyítja David Ludwig a Reiner Lemoine Intézet és a Solarpraxis Mérnöki Osztályának megbízásából készült egyik mestermunkájában. Számításaiban a két rendszer egyszer? kombinációján lényegesen tovább megy. Kiszámítja, hogyan lehetséges a két rendszert egymással összefésülve felépíteni, ami még helymegtakarításhoz is vezet.
A mérnököket és a kutatókat is meglepte, milyen alacsonyak a napelemes rendszer veszteségei azáltal, hogy a szélkerekek árnyékot vetnek rájuk. Csak egy és két százalékban csökken így a hozam az ideálisan nem leárnyékolt modulfelülethez képest.
Egy ilyen ún. kombier?m?nek azonban még más el?nyei is vannak. A számítások azt mutatják, hogy a hálózatra csatlakoztatott teljesítmény alacsonyabb, mintha a kett? egymástól külön-külön lenne telepítve. Ez azért van, mert a Nap gyakran süt, amikor nem fúj a szél és fordítva is igaz ez. Nagyon ritka az az eset, amikor mindkét er?m? egyidej?leg teljes teljesítménnyel dolgozik. Az üzemeltet? ezért nem sokat veszít, ha például az összteljesítményb?l maximálisan csak 60 százalékot táplál a hálózatra. Tehát a hálózatot nem feltétlenül szükséges kiépíteni, ha a szélkerekek alatt napelemes modulok is fel lesznek állítva.
Hogy végül is mekkorák a veszteségek, az a fotovoltaik és a szél teljesítményének arányától függ. Ha szorosan állnak egymáshoz a szélkerekek és az összes alattuk lév? felület napelemes modulokkal van beépítve, úgy Ludwig szerint, kb. 10 MW szélteljesítményre jutna kb. 20 MW napelemes teljesítmény. Így a két rendszer éves energiahozama körülbelül azonos. Egy 60 százalékos teljesítmény-leszabályozással mindössze 4-6 százalékot veszítene az üzemeltet?. Amennyiben távolabbra állnak a szélkerekek, ami függ a terület jellegét?l, úgy 70 vagy 80 MW névleges teljesítményel is állhat napelemes rendszer alatta. És így is csak 10 százalékos lenne a veszteség.
Az az elv ismeretes, hogy a Napenergia és a széleenergia egymást kiegészítik. Christian breyer, a Reiner Lemoine Intézet ügyvezet?je már korábbi tanulmányaiban kifejtette, miképpen egészíti ki egymást a Nap és a szélenergia. Ehhez két újabb szempontot talált ki David Ludwig. Egyszer, hogy az elv nem csak akkor érvényes, amikor az egész országra meghatározzák az id?járási adatokat, hanem a széler?m?vet övez? területekre is érvényes. Másodszor, hogy ez a széler?m?parkban lehetséges szél- és szolár teljesítményarányok feltételeinél is m?ködik.
Alexander Woitas, a Solarpraxis mérnöki részlegének vezet?je bízik abban, hogy a koncept a valóságba is átültethet?. Már kaptak felkérést a hozam szakvélemény szer? elkészítésére.
Ezen nem is kell csodálkozni, mivel ez nem csak egy elegáns megoldás a napelemes rendszerek hálózatra kötésére, hanem egyidej?leg folyamatosan termelné az energiát, mint egy egység. A szél és a Nap intelligens kombinációja a hálózat tározó jelleg? szükségletét is csökkenti. Jöv?re tervezik egy Berlin melleti szélr?m?park napelemekkel történ? kiegészítését, ahol az itt együttdolgozó partnerek annak kiértékelését is átveszik majd.
2013. 05. 02. | forrás: pv-magazine.de/Michael Fuhs | Michael Debreczeni
