Interjú Kiss Ernővel, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével
Sokak szerint Magyarországnak azért van szüksége a Paks2 atomerőműre, mert az az időjárástól függetlenül képes áramot termelni, így kompenzálni tudja a napelemek, naperőművek teljesítményének ingadozását. Egyetért ezzel, vagy ön szerint másképp is megoldható az elektromos hálózatba betáplált időjárás- és napszakfüggő “napelemes” áram és az áramfogyasztási igény összehangolása?
Kiss Ernő: Az atomerőmű valóban egy alaperőmű, ami ideális zsinór (azaz folyamatos, stabil) termelés szempontjából, azonban korántsem az egyedüli, és ma már nem a legjobb megoldás! Tekintettel arra, hogy jelenleg a világ villamosenergia termelésének mindössze alig 10 százalékát biztosítják atomerőművek, egészen biztosan van más lehetőség is.
A paksi jelenleg üzemelő atomerőmű az üzemidő hosszabbításnak köszönhetően a következő másfél évtizedben még biztosítani fogja az olcsó villamos energiát, hiszen már megtérült az építése. Az új épülő blokkok a jelenlegihez képest magasabb áron, de szintén zsinórban termelnének, és kismértékben még szabályozható is a termelésük, azonban az időjárásfüggő erőművek termelésének a kompenzálására kevésbé alkalmasak.
Hazánk bővelkedik megújuló energiaforrásokban, nálunk például 50 százalékkal több a napenergia-besugárzási mennyiség, mint a megújuló energiában éllovas Németországban. De a hazánkban működő szélerőművek világszinten is a legjobb kihasználtságúak közé tartoznak. Jelentős a geotermális energiavagyonunk. Vagyis a napenergia mellett a szél és a földhő nálunk egyaránt rendelkezésre áll a villamosenergia-termelésre.
Az EU tagállamaiban az elmúlt évtizedben az összes energetikai beruházás 95 százaléka megújuló-energia alapú villamosenergia-termelő beruházás volt – a többi sajnos szénerőművi, köszönhetően az állami támogatásnak.
Mára eljutottunk oda, hogy a legolcsóbb villamosenergia-termelési mód a napelemes – hazánkban is a METÁR-tendereken (METÁR – Megújuló Energiaforrásokból előállított villamosenergia-átvételi TÁmogatási Rendszer) a piaci ár alatt viszik el a befektetők a kvótákat. Vagyis piaci alapon ma már Magyarországon is a napenergiás áramtermelés a legolcsóbb. Ehhez tegyük hozzá, hogy
az összes napelemes beruházást a befektetők a saját forrásaik felhasználásával építik, míg atomerőmű kizárólag állami támogatással létesül, piaci alapon nem.
Az időjárásfüggő villamosenergia-termelés valóban új kihívások elé állítja a rendszerirányítókat, a régi központosított villamos elosztóhálózatot, de ez kezelhető. A jelenlegi hálózat a Paks2 blokkok megépítésével is jelentős átalakításon kellene, hogy átmenjen, hiszen alkalmatlan a régi és új blokkok termelésének egyidejű elszállítására.
A megújuló-villamosenergia termelők decentralizált hálózatban termelnek, és ennek a kezelésére kell alkalmassá tenni az elosztó rendszert. Ezzel együtt is, csak napelemmel nyilván nem lehet ellátni a fogyasztókat. De ha megvalósulnának a szükséges fejlesztések, akkor nap-, szél-, biomassza- és gázturbinás erőművekkel, valamint az energiatárolás fejlesztésével hazánkban is fenntartható az ellátásbiztonság.
Hatalmas lehetőség a helyben megtermelt napelemes energia, ami csökkenti a hálózat leterheltségét.
Lehetne szerepe a jelenleg gyakorlatilag betiltott szélerőműveknek a PV (photovoltaikus, az napelemes)-kapacitások időjárásfüggő kilengéseinek kompenzálásban?
KE: A szélerőmű a decentralizált hálózatban termelő megújuló erőművek fontos eleme, szélerőművekkel együtt képes a hálózat biztonságosan szolgáltatni a villamos energiát.
Kimondatlanul az pecsételte meg hazánkban a szélerőművek sorsát, hogy tényleges konkurenciája az atomenergiának,
mivel az egyik legolcsóbb termelési mód, ami ráadásul éjjel-nappal kiszámítható módon folyamatosan működik. 2006-ban adtak ki utoljára szélerőműre engedélyt hazánkban, így alaposan lemaradtunk a környező országokhoz képest is.
Sok országban komoly napkollektoros (napsugárzásból meleg víz előállítása) fűtési rendszerek üzemelnek gazdaságosan. Magyarországon piaci alapon egyetlen ilyen napkollektoros rendszer sem jött létre, mivel a rezsicsökkentéssel mesterségesen alacsonyan tartott gáz- és áram árak mellett a teljes üzemideje alatt sem tud megtérülni. Ön szerint meg lehetne úgy szüntetni vagy módosítani a mesterségesen alacsonyan tartott gáz- és áramárakat, hogy az ne növelje az energiaszegénységet, ugyanakkor megtérülővé tegye a napkollektoros technológiát?
KE: A rezsicsökkentés egy politikai döntés volt, amelynek következtében egy évtizede stabilan tartják magukat a forintban meghatározott energiatarifák. Mivel a villamosenergia közel negyven százalékát importáljuk, nem beszélve a földgázról vagy az atomerőmű üzemanyagáról, és mindezekért devizában piaci árat fizetünk, így az adófizetők más formában fizetik meg a különbségeket.
A mesterségesen alacsony tarifák arra ösztönzik a felhasználót, hogy ne takarékoskodjon, ne válassza a drágább, ámde energiatakarékosabb, energiahatékonyabb berendezéseket, technológiákat, mivel ezek megtérülési ideje így túl hosszú lenne.
A rezsicsökkentett árak következtében a napkollektorok ára hazánkban egyáltalán nem térül meg, míg ez északi szomszédainknál koránt sincs így.
Ma egy magyar háztartás hatszor annyi energiát használ el, mint egy német,
és ez nemzetgazdasági szinten óriási veszteségeket okoz, nem is beszélve a környezetromboló, felesleges széndioxid-kibocsátásról.
Ugyanakkor a jó irányba tett fontos lépésnek tartom az új családi otthonteremtési programot, melynek eredményeként sok család korszerűsítheti a fűtésrendszerét, szigetelheti otthonát, vagy építhet közel nulla energiaigényű házat. Fel kell számolni a rengeteg elavult gázkonvektort, amely az utcát fűti. Erre is igénybe lehet venni az 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást.
Visszatérve a rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre: nem biztos, hogy minden háztartást támogatni kell az alacsony hatósági áras tarifákkal, pl. egy privát medence fűtése piaci alapon sem okozna gondot a tulajdonosának.
A növekvő PV-kapacitások felvetik azt a problémát is, hogy mit kezd az elektromos hálózat nyáron a rengeteg napsütésből eredő áramtermelési többlettel? Vannak jelenleg olyan rendszerek, technológiák, módszerek, amelyek rugalmasan tudják kezelni az áramtöbbletet?
KE: Mivel nyáron is importáljuk a villamosenergiát, így nálunk nem jellemző a probléma. Nyáron fogyasztási csúcsokat döntünk, egyre több a hűtőberendezés, melyek mind napközben fogyasztanak nagyobb mértékben, így jól illeszkednek a napelemek termelési ciklusaihoz. A napelemek által megtermelt villamosenergiát el lehet tárolni pl, hőenergia formájában hőszivattyús használati melegvíz-tárolóban, vagy villamosenergia formájában házi- vagy ipari akkus energiatározóban. Az akkus energiatárolás költségeinél is hasonló árzuhanás tapasztalható, mint a napelemek áránál, egyre olcsóbb és olcsóbb lesz a technológia.
Hogy fog kinézni Magyarország 2030-ban a napelemeket és napkollektorokat illetően, mely területeken lesz sokkal nagyobb a szerepe az áramnak, és ezen keresztül a napenergiának?
KE: A kormány tervei szerint 2030-ra 6000 MW napelemes kapacitás fogja biztosítani hazánk villamosenergia-termelésének az 50 százalékát. Ezzel jól haladunk, naponta adnak át tagvállalataink újabb és újabb háztartási méretű, ipari- és kereskedelmi kiserőműveket.
Ha az évtizede bebetonozott, a napelemekre is kivetett különadót is elengedné a törvényalkotó, akkor sokan építenének nagyobb, 50-250 MW-os naperőműveket is piaci alapon, saját forrásból.
De amíg a hatósági árak ilyen alacsonyak, nincs esélyük a napkollektoros rendszereknek.
Pedig például Belgiumban egész lakótelepeket látnak el ezek a rendszerek ingyenes fűtési energiával. Ez nálunk is egyszerűen alkalmazható lenne, ha nem tartanák az árakat mesterségesen alacsony szinten.
Forrás: xforest.hu
