Az akkumulátor elkészítéséhez speciális betont használtak fel és azt találták, hogy egy egységnyi építőanyag tízszer több energiát képes elraktározni, mint bármilyen korábbi hasonló megoldás. Korábban ugyanis már próbálkoztak beton-akkumulátor kifejlesztésével, de a kísérletek nem hoztak komolyan vehető eredményeket. A számok nyelvére lefordítva, körülbelül 200 négyzetméternyi betonfelület egy átlagos háztartás napi áramellátásának 8 százalékát képes fedezni, egy négyzetméternyi beton pedig körülbelül két AA-ceruzaelem tárolókapacitásával ér fel.
A kutatócsoportot vezető Emma Zhang és kollégái az úgynevezett Edison-akkumulátorok vagy más néven nikkel-vas (Ni-Fe) akkumulátorok működési elvét vették alapul, amelyben a pozitív töltésű nikkel lemezektől a negatív töltésű vaslemezek felé áramlanak az elektronok, egy közvetítő közeg (elektrolit) segítségével. Zhangék a betonba az áramot vezető szénszálakat kevertek, az építőanyagot pedig nikkellel vagy vassal bevont szénszálas hálóból készült struktúrákra rétegezték. Így a betonban is megvannak az Edison-akkumulátor működéséhez szükséges alkotórészek.
Bár a technológia még kísérleti stádiumban van, milyen jó lenne, ha a beton-akkumulátorral ki lehetne váltani a bonyolult és költséges kábelezést is az építkezés során (Fotó: Getty Images)
A kutatóknak a kísérlet során sikerült kinyernie az energiát a beton-akkumulátorból és valamennyire újból fel is tudták tölteni az energiatárolót. Zhang egy további nagy előnyre is rámutatott: a beton-akksi könnyedén ellenáll a túltöltésnek, így a hosszú távú használat sem csökkenti érdemben a teljesítményét.
Aimee Byrne, a dublini műszaki egyetem építőmérnöki karának oktatója, nem vett részt a projektben, cuspán a Scientific American számára véleményezte a kutatást. Szerinte a jövőben fontos szerepe lehet a hasonló megoldásoknak, a fenntarthatóság szempontjából. Arra is rámutatott, hogy ugyan a mostani teljesítmény még nem túl acélos, de van még hová fejlődni.
„A betonalapú akkumulátorok még gyerekcipőben járnak” – tette hozzá a szakember, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a mai akkumulátorok elődeinek fejlesztéséhez is rengeteg időre, több mint egy évszázadra volt szükség. „A mostani ötlettel már a távoli jövőbe tekintünk, ezért hosszú távra kell tervezni vele.”
